ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-08-25 / 109. szám

2 ESZTERGOM 1929. augusztus 25 dók részére — igy Esztergomban is. Az új költségvetésben Wekerle pénz­ügyminiszter erősen megnyirbálta az állami kiadásokat, de viszont gondos­kodás törtónt bevételekről, amelyek részben hazai terményeink részére új piacok megnyitásában állanak. Igen jól beváltak a nagy külföldi városok­ban felállított magyar borházak, ame­lyek a magyar borüak jó propagan­dát csinálnak s igy a hazai szőlőter­melés válságán nagyban enyhitettek. Nyilatkozott Mátéffy a tisztviselők és nyugdijasok lakbérének emelésé­ről is. Á pénzügyminiszter határozot­tan kijelentette, hogy ha a költségvetésben felesleg mu­tatkozik, azt teljes egészében a lakbéremelésre fogja fordítani. A költségvetés vitájában a Keresz­tény Szociális ós Gazdasági Párt is rósztvett. Mátéffy maga is mondott a Házban beszédet, amelyben a taka­rókosságot hangsúlyozta, a mellett rá­mutatott az ország népének nagy nyo­morúságára s a szegényügy meg­nyugtató 1 megoldásának problémáira. Hangoztatta azonban képviselőnk, hogy má akármilyen párt lenne is a kormányon, az ország népének álta­lános nyomorát hathatósan nem volna képes megváltoztatni, mert ma a nagytömegek nyomora — világ­jelenség. Ott van a gazdagnak mondott Anglia, amelynek munkáskormánya nem tud segiteni a nagy munkanélküliségen. S nekünk azt sem szabad elfelednünk, hogy a békebeli 20 ezer nyugdíjas helyett ma 100 ezret kell eltartanunk Trianon miatt. A kormány iránt feltétlen bizalom­mal van Mátéffy s ezt a bizalmat kérte a párt helyi intézőbizottságától ós min den egyes tagjától is. A párt a kor mányt purifikáló ós takarókossági munkájában feltétlenül támogatja. Igen érdekes megjegyzése volt Mátéffynak egy elhangzott felszóla­lásból kifolyólag, amely felszólalás azt nehezményezte, hogy a képviselők nem járnak el pontosan az ország­gyűlésre, úgyhogy részvétlenség miatt igen sokszor meg sem lehet nyitni i gyűlést idejében. — A képviselők egy nagy része jóformán nem is képviselő — hanem választóinak és kerületének mindenese — mondotta erre Mátéffy. — Min denki akar valamit, s a képviselő az, akitől elvárják, hogy személyes dol­gaikat helyettük elvégezze — s mint általánosan tapasztalható — a köz-, és a törvényhozási munka hátrányára Hosszú órákat töltenek el olykor egy­egy személyes ügy, vagy érdekeltség dolgában a miniszterek előszobáiban s napokat vesz igénybe egy-egy ügy­nek kihajtása, amely talán anélkül is kedvezően elintézést nyerne. Viszont az is igaz, hogy a képviselői napidíj­ból képviselőtől elvárt reprezentációs költségeket fedezni, ós intenzív tár­sadalmi életet élni csak igen szerény módon lehetséges. Felemliti pl. hogy csak a pártklub céljaira 1200 P évi tagsági dijat vetettek ki reá. Nem cseda tehát, ba a képviselők egy má­sik része saját polgári munkáját is végezni igyekszik, hogy anyagi füg­getlenségét biztosithassa. Az előadás folytatásaként szó esett a helyi ügyekről is, igy a városi költ­ségvetésről, a Vörösmarty-utcai piac­ról stb. melyekre alkalmilag mi is visszatérünk. Mem adóelengedést, lianem munka­alkalmat kérnek ax iparosok, — hangzott a csütörtöki iparosgyülésen •••• fii lüden társadal onibizf ősit ói sérelmet az Iposz tudomására kell hozni Az esztergomi ipartestület csütör­tökön este 7 órakor iparosgyűlóst rendezett äaját székházában, amelyen az Ipartestülétek Országos Szövetsége képviseletében Papp Józzef elnök és dr. Lippay. István az Iposz igazga­tója vették részt és tartottak előadást. Képviseltette magát a gyűlésen az ácsi, tatai ós dorogi ipartestület. Megjelent a gyűlésen Mátéffy Viktor és dr. Frey Vilmos országgyűlési kép­viselők Antóny Béla dr. polgármester ós Brenner Antal dr. városi főjegyző. Papp József előadásában az általá­nos ipari kérdésekről beszólt, külö­nösen a kézműveskamaráról, amely­nek szükségességét hangoztatta. Saj­nos — mondotta —- hogy a kézmű­veskamará ügye egyelőre stagnál, an­nak dacára, hogy megalakítására a minisztertől is Ígéretet kapott. Az ipartestületi körzetekről szólott ezután, amelyek az iparosok egy tá­borba tömörítését célozzák. Ennél a kérdésnél élénk vita keletkezett. A tataiak ngyanis az egyesitett várme­gyében hét körzetet kívántak, egyet Esztergomban s egyet Tatán. Az esz­tergomiak viszont ragaszkodnak ah­hoz, hogy Esztergom székhellyel csak \egy iparoskörzet legyen t mert fólö, hogy a több körzet ismét széttagoltságra 'vezet. Az adósórelmek ügye került ezután [tárgyalásra. Ezzel kapcsolatban Papp iTózsef, az Iposz elnöke kijelentette, pogy nem adóelengedést, hanem mun­kaalkalmat kér az iparosság, mert a magyar iparos mindenkor készséggel tett eleget adózási kötelezettségeinek, ha volt megfelelő keresete. A kisipari hitel kérdése is szóba került. A kisiparosságnak az a kí­vánsága, hogy úgy mint a gazdatár­sadalmat, a kisiparosságot is hosszúié ­járatú, olcsó kamatozású kölcsönökkel segitsék. A kölcsönök eszközlésére van az Iparosok Országos Központi Szövetkezete (löksz.), amely azon­ban eddig nem felelt meg felada­tának, mert a kölcsönre szánt állami támogatást nem kisiparosság ré­szére való kölcsönnyújtásra használta fel. Dr. Lippai István a társadalombiz­tositóval kapcsolatos iparossérelmek­ről beszélt. Kérte a megjelent iparos­ságot, hogy minden ilyen sérelmet hozzanak tudomására, mert ö mintáz Iposz igazgatója Huszár Károly el­nöknek igéretét birja, hogy minden ipa­rossérelmet, amely a társadalombiztosi­tóval kapcsolatos, a legrövidebb úton orvosolnak, mint ahogy ez már több­ször meg is történt. A tartalmas értekezletet, amelynek léfo'yása élénken érdekelte volna azokat az esztergomi iparosokat is, akik a gyűlésen meg nem jelentek vagy talán elfoglaltságuk miatt meg nem jelenhettek, Dóczy Ferenc ipar­testület^ elnök meleg, buzdító szavak­kal zárta be. Országos vidéki vándordíj as úszóverseny a strandfürdőben. A Move esztergomi Sport Egylet f. ó. szeptember hó 1-én rendezi ván­dordíj as úszóversenyét, melyre kilenc fővárosi egyesületet és több vidéki úszóegyletet meghívott. A verseny előkészítő munkálatai már nagyban folynak, hogy a kitűzött három ván­dordíj elnyerésóért a benevezett egye­sületek szép küzdelemmel versenyez­hessenek. Meghívást kaptak a fővá­JOSÍ hölgy gárdából Sipos Manci, Tóth IIa többszörös bajnokok, vitéz Halasy Olivér, Mészöly Tibor, Gráborffy An­tal. A nagy egyesületek közül az FTC III. ker. TVE, de különösen a vándordijat védő UTE teljes létszám­ban résztvevő úszócsapata fogja a verseny nagyszerű küzdelmeit igórni. A helyi úszók valamennyien indul­nak s alkalmunk lesz a Wassel— Vermes—Kemény összeállítású s je­lenleg az ország legjobb ifjúsági sta­fétájának győzelmében itthon is gyö­nyörködni. A verseny részletes prog­rammját még közölni fogjuk. A Szent István-ének és a esetiek* Érsekújváron is megünnepelte a lakosság Szent István király ünnepét augusztus 20-án. A templomban felhangzott az ének : ,,Hol vagy István ki­rály, Téged magyar kivan. Buzgó szívvel énekelte gyermek és öreg ezt a szép magyar éneket, pedig ez — úgy látszik — cseh területen tilos. A cseh detektívek megvárták, amig a nép kijön a templomból. A templom előtti téren azután feltartóztatták a tömeget és vallatni kezdték a magyarokat, hogy ki kezdte az éneket a templomban. Mintha csak össze lett volna be­szélve a nép, amely mindenképen kifejezést akart adni legalább templomá­ban vallásos magyar érzéseinek ezen a napon, — a csehek nem boldogultak. Több letartóztatás törtónt. Massaryk lemond? (Prága aug. 21.) Több lap szerint Masaryk 80-ik életéve betöltésekor le akar mondani ós utódául Benest jelölné ki. A „Nasinec" közli ezzel kap­csolatban, hogy a hirnek van alapja, de Benes elnökségére komolyan még csak gondolni sem lehet. . , •••• Jurlga és Tomanek pártalápítása. (Pozsony, aug.\20.) A Hlinka-pártból kizárt két képviselő új pártot ala­pított „Juriga és Tomanek tót néppártja" néven. Röpiratokban közlik, hogy a magyarbarát Hlinka-párt ellensúlyozása a céljuk. Egyidejűleg felállították az első párttitkárságot is Pőstyénben. A jelek szerint azonban a két vezér­nek a Tuka-per^tanúvallomásai alkalmával történt felsülése nem kedvez a pártái apitásnak. •••• A rutliénföldi kommunizmus. (Prága, aug. hó.) Az augusztus elejére tervezett kommunista tüntetéseket mindenütt meghiúsította a rendőrség, csak a Kuthónföldön fordultak elő súlyosabb zavargások. Ezt itt minden beavatott azzal magyarázza, hogy tulajdonképpen Benes rendelte meg a zavargásokat, amelyekre hivatkozva, a népszövetség előtt a ruténföldi autonómia megadását veszélyes színben tün­tetheti fel és igy a csehek uralmát továbbra is sértetlenül fenntarthatja'. KRÓNIKA­A Szentkereszti búcsúsokhoz. — Hová mentek, emberek ? — Megyünk Szentkereszíre! — Biztosan van ott csodás Néznivaló persze ! Van*e> arra kitűnő Közlekedés mostan ? — Ej, ej... hogy én e helyről Semmit sem hallottam I — Tévedsz uram, eljutni Nehéz Szentkeresztre... S nincs ott nóta és kacaj, Cigányzenés este Nincs ott étel és ital, Uditője testnek, Néznivalót, kincseket Ottan nem keresnek. Nines ott kastély, palota, Nincs ott fényes utca, Se szép bolt, se kirakat, S nincs gyógyító" kútja. Nincs ott pompa, semmi fény, Mely szemet legeltet... Propagandát csinálni Ott biz' elfeledtek ! — Mért mentek hát, emberek, Akkor Szentkeresztre? — Ránk vár ott az Udvözitő Sugaras keresztje. Szól immár a kis harang, Súg a fák hüs lombja, Eldugott kis templomocska Ür kegyelmét ontja ... ^ EH rím. Éjjeli szolgálatot augusztus 24—aug. 30-ig a hercegrimási „Fekete sas" gyógyszertár teljesít. Esztergom nevezetességei: A főszékesegyház nyitva egész nap folyamán. (Déli 12—2 óra között a sekrestyében külön bejelentésre.) A főszékesegyházi kincstár nyitva hétköz­nap d. e. fél 10—12, vasár- és ünnep­nap d. e. 10—12, délután mindennap 3—5 óra között. Belépődíj személyenkint 50 fill. Nagyobb csoportok részére a vezetők a helyszínén méltányos díjkedvezményt­kérhetnek. A főszékesegyházi sirbolt, harangtorony és a Szent István kápolna megtekintése egész nap lehetséges a főszékesegyház sekres­tyéjében való bejelentésre. A Székesegyházi Keresztény Múzeum (a Pri­mási Palotában) nyitva naponkint d. e. 10—l-ig, d.u. fél 3—5 óráig. Belépődíj személyenkint 40 fillér. Nagyobb csopor­toknak díjkedvezmény. Városi múzeum. (Az Esztergom-vidéki Régé­szeti és Történelmi Társulat Múzeuma. Deák Ferenc-utca 3.) Nyitva vasár- és ünnepnapokon d. e. 10—12 óráig. Szent István artézi fürdőtelep nyitva egész nap folyamán. A Vaskapai kilátás menedékház nyitva egész nap folyamán. Belépődíj 12 fillér. Igazolt turistáknak 6 fillér. HF* Virág és Szántónál a megszokott nagy választék juta- és gyapjú-bucié, velvet, velour, axminster, argaman, magyar-, német-^és pamut-perzsaszőnyegekből.

Next

/
Thumbnails
Contents