ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-04-10 / 27. szám

XXXIV. évfolyam, 27. szám. 4ra ÍO fillér. Szerda, 1929. április 10. ESZT KERESZTÉNY POLITIKAI ES TÁRSADALMI LAP. Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1*20 P. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál Türelem és megértés I860, április 8-án gróf Széchenyi István „lerázván, ami benne földi, egy éltető eszmévé finomult." Ennek a magyarságot éltető eszmének hódolt az Esztergomi Széchenyi Kaszinó szombaton, amidőn emlékvacsora keretében meghallgatta dr. Gróh József lelkes szavait, aki kezében a Széchenyi-serleggel hirdette Széchenyi éléének és eszméi-nek tanulságait. — Miként a szerzeteseknél étkezés alkal mával valamely szentnek az életéből olvasnak fel, hogy elvonják a figyelmet az étkezés gyönyöreitői, úgy kell cselekednie ma a magyarságnak is Széchenyi írásaival, amelyek megtanítanak a hazát igazán szeretni. Igy cselekedett a vacsorán a Széchenyi Kaszinó is, midőn meghallgatta Széchenyinek ihletett ajakról folyó gondolatait. A szónok elsőbben a türelem nagy szerepét fejtegette a közélet terén, majd arról beszélt, hogy minden vezetőség akkor áll hivatásának magaslatán, ha magához tudja emelni a nemzet minden rétegét. A gondolatokban gazdag és frappáns beszédet a Himnus eléneklése követte, amelyet a jelenlévők a szónok lelkes ünneplése után állva énekeltek el a Széchenyi mellszobrával Ízlése* sen díszített nagyteremben. * A türelem és a megértés Széchenyi eszméi közt valóban egyike a legmegszivlelendőbbeknek. „Embertársaink se nem olyan jók, se nem olyan rosszak, mind azt mindent nagyító képzeletünk festeni szokta. A legjobbak is esnek, buknak s a legromlottabbakban is van valami jó. Csodálkozva látnók némely nagy ember gyengeségeit, hibáit, melyeket csak az idő és távolság rejt el szemünk elől. A legrosszabb hírben és szagban levőkről is, ha jobban meg ismerkedünk velük, rendszerint azt szoktuk mondani: „Nem oly rosszak s nem oly romlottak, amint állítottuk és gondoltuk..." Mennél jobban megismerik egymást az emberek, annál tökéletesebben eloszlik közöttük a rémlátás, amely őket egymástól elijeszti. Annál jobban átlátják, hogy végtére ki-ki abban fogja találni legnagyobb jólétét, boldogságát s ezeknek biztos birtokát, ha természetadta szabadságának egy részét a társaságbéli szabadság megnyerése végett mindenki feláldozza.* „S hogy se több, se kevesebb terhet ne vegyünk vállainkra, mint amennyit a közösségnek s a hazának hasznára viselnünk kell, tekintsük szorosan azokat a javakat és áldásokat, amelyek közé a sors helyezett bennünket s akkor nem hibázhatunk. Ezeknek kisebb vagy nagyobb mértéke határozza meg kötelességeinknek könnyebb, vagy súlyosabb voltát." Az évfordulón a „legnagyobb magyar" eme igéit ragadtuk ki nekünk, esztergomiaknak megszivlelésül, midőn nagy emléke előtt mélységes tisztelettel hajtjuk meg lobogónkat. Esztergomban is megindult a készülődés a Társadalombiztosító Intézet választására A Társadalombiztosító Intézet választásai egy hónap múlva lesznek, azonban az egész országban teljes erővel folyik a készülődés. A szociáldemokratákkal szemben felvonul az egész keresztény társadalom a Nemzeti Blokkban, amely mindenfelé rendezi a gyűléseket. A Nemzeti Blokk most állítja össze a választási jelöltlistákat. A Tár, sadalombiztositó Intézet nagy közgyűlésére három csoportban ejtik meg a jelöléseket a munkavállalók részéről s külön választmányt alakítanak a vidéki ós vállalati pénztárak. Közel egymillió ember fog szavazni május 12-ón. Ezen a szavazáson dől el, hogy a Társadalombiztosító Intézet közgyűlésén szóhoz jutnak-e a szociáldemokraták, vagy pedig a nem* zeti és polgári többség veszi kezébe ennek a nagyfontosságú intézménynek az irányítását továbbra is. A munkások még emlékeznek arra az időre, amikor a szociáldemokrata Bokányiék vezetése mellett a munkásbiztositónál sokkal szigorúbban vették a munkaképtelenség megállapítását, mint most és drágább gyógyszert alig kaphattak n munkások. Nincsen egyetlen vidéki szervezet sem, amely ne kérne részt a Nemzeti Blokk küzdelméből. Esztergomban is megindult a készülődés a választásra. Vasárnap délután 3 órára népes gyűlés jött össze a Kath. Legényegyletben, amelyen az iparosmesterek ós a mur kasok, segédek részéről is sokan megjelentek. Itt egy szűkebbkörű bizottságot választottak a választás előkészítésére, amelynek elnöke Mátéffy Viktor lett, tagjaivá pedig Dóczy Ferencet, Toldy Jánost, Mészáros Jánost, Szölgyémy Józsefet (szentgyörgymezei), Szoleczky Jánost és Székely Gyulát az iparos mesterek, továbbá a munkavállalók részéről Szokob Andrást, Török Józsefet, Pózsa Mihályt, Varga Józsefet és Szedmer Józsefet választottak meg. A jegyzői tisztséget Perneczky Imre vállalta. Gyászmise IV. Károly király lelkiüdvéért. Istenben boldogult IV. Károly király lelkiüdvéért f. hó 10-én (szerdán) d. e. 9 órakor a föszékesegyházban ünnepi gyászistentisztelet lesz, amelyre a helyi hatóságok is hivatalosak. Szent Adalbert ünnepe a föszékesegyházban. Szent Adalbert püspök és vértanúnak, az esztergomi főegyházmegye védőszentjének emlékünnepét a föszékesegyházban tudvalevőleg húsvét utáni 2-ik vasárnapon tartják meg hagyományos fénnyel. F. hó 14-én, vasárnap a pontifikális szentmisét dr. Serédi Jusztinián biboroshercegprimás, a szentbeszédet pedig dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, a főszékesegyház plébánosa fogja megtartani. A kultuszminiszter a Gróf Klebeisberg Kunó dr Nemzeti Újság mult vasárnapi számában igen nagyjelentőségű cikket közölt arról a munkáról, amely a magyar városok fejlődésével és kultúrájával Magyarország és a magyar nép helyzetét megjavítja. Mivel Esztergom városa első helyen áll a városok között a fejlődés ós kulturális magyar városokért. kultuszminiszter a törekvés terén, Antóny Béla dr. polgármester meleghangú levélben üdvözölte KlebelsbergjKunó gróf kultuszminisztert, aki Esztergom iránt több alkalommal kimutatta jóindulatát és a város fejlődését jelentékenyen elősegítette. Személyi hír. Környey Paula, a Nemzeti Szinház művésznője, a kiváló kath. irónő, vasárnap városunkba érkezik és megtekinti „Claudia" cimű darabjának megismételt előadását a gimnáziumban. A darab nagysikerű bemutatójáról lapunk más helyén emlékezünk meg. A Polgári Egyesület ünnepsége. Az esztergomi Polgári Egyesület f. hó 21-ón este 8 órakor ünnepi vacsorát rendez abból az alkalomból hogy Antóny Béla dr. polgármesternek április 23-án névünnepe lesz. Az ünnepi vacsorán megjelennek az egyesület vezetői, az összes tagok ós számosan városi közférfiaink sorából. Az ünneplést a Magyar Király nagytermében tartják. Vármepyei közigazgatási bizottsági gyűlésKomárom Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 9-ón délelőtt fél 11 órakor dr. baráti Huszár Aladár főispán elnöklete melett ülést tartott. Palkovics László alispán rendes havi jelentésében a közigazgatási ügyek rendes menetéről tájékoztatta a bizottságot. Jelentette azt is, hogy az országos mezőgazdasági kiállításon az egyesitett vármegyék gazdaközönsége szépszámmal vett részt. Péntek Pál országgyűlési képviselő eljárt a földművelésügyi miniszternél a tervezett budapesti lovasfelvonulás ügyében. A miniszter nem enged a felvonulás megvalósításából a magyar gazdasági kultúrának, szorosabban a lótenyésztés nivójának a külföld előtt való propagálása miatt, söt a vármegye pártfogását és közreműködését kérte az ügy sikeréhez. A közigazgatási bizottság a miniszter kívánságát tudomásul vette. A gyűlés egyéb érdekesebb részéről lapunk más helyén számolunk be. A „Claudia" bemutatója Esztergomban. Környey Paulának, a Nemzeti Szinház művésznőjének háromfel vonásos drámáj „Claudia" városunkban vasárnap este 6 órakor került szinre a gimnázium nagytermében a Szent Antal Egyesület javára. A gimnázium nagytermét zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség, amely nagy lelki épüléssel és megértő lelkesedéssel szemlélte a krisztusi időkben játszódó darab fenséges és megindító jeleneteit. A címszerepet Palkóvich Miklósné játszotta bensőséggel és mély átérzéssel. P. Andréska Felicián és Szabó Jenő rendezőkkel ólén a ferences harmadrend kipróbált műkedvelő gárdája e darabban oly alakítást és játékot nyújtott, amely a legkényesebb igényeket is kielégítette. Krisztus áhitatotkeltő alakjának megszemélyesítője köré Spanner János, (Péter apostol) Zibrinyi Mária, Baumgartner János, mint alázatos ós ragaszkodó tanítványok csoportosultak. Júdás karakterisztikus személyét Mekl6r László hűséggel alakította. Az emmausi tanítványok szerepe Rottár József és Tóth Béla kezében meleg érzéssel játszott jelenetben vált ki. Poncius Pilátus szerepót Palkovich Miklós, a harmadrend lelkes vezetőtagja domborította ki igen reálisan. Claudia szép rabnői: Sipka Emma, Juhász Irón, Patucska Irma ós Tóth Anni voltak, akik közül Sipka Emma Miriam szerepében játszott kitűnően. Nemesszeghy Gyula mint római százados nyújtott otthonos alakítást. Szabó Mária, Készei Gyula, Gergely Emília, Nyitrai Mária és többen kisebb szerepeik tökéletes átérzósóvel sikerrel szolgálták a szent ügyet, amelyért a darab előadásra került. A nagysikerű drámát vasárnap, f. hó 14-én este 6 órakor megismétlik, a tanulóifjúság részére pedig szombaton d. u. 4 órakor kerül bemutatásra,