ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-03-24 / 24. szám

XXXIV. évfolyam, 24. szám. Ara 3M> fillér. Vasárnap, 1929. máyciüs 24. #*^É WW WW% ÉF\* HH JB^^T KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 20 P. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnái A pozsonyi vizár csütörtökön Esztergomhoz ért A veszély elmuit Hétfőn és kedden egymásután érkeztek a hirek, hogy Gönyűnól a jégtorlasz megcsúszott és a Pozsonyig felgyülemlett viznek szabad lefolyása van. Szerdán már nemcsak a hatóság várta a jégmegindulás esztergomi következményeit, hanem a lakosság is. A Dunaparton rengeteg ember sétált föl és alá, minden percben várva a jég megindulását. Mint megirtuk, a hót első napjaiban a Duna jege es ak igen rövid távolságban mozdult meg, de ez a mozgás is több helyen idézett elő jégtorlódást. A gönyüi jégcsuszamlás ós a felszabadult viz ereje csütörtökön éreztette erejét. Tizénkét órakor hatalmas lökés érte a Mária Valóriahidtól felfelé terjeszkedő óriási jégmezőt. Aliidtól lefelé szabad volt a viz felszíne. A megindult jég óriási erővel hömpölygött le a Dunán. A nagyhid pillérei mint óriési ékek hasitották a vastag jégtáblákat. Mindig több ós több ember érkezett a partra, hogy a hatalmas jégzajlásnak és morajlásnak szemtanuja legyen. A MFTR hajóállomásnál volt a jógtorlódás a legnagyobb. Hatalmas jégtömböket skatulyaként emelt fel a Duna árja ós halmozott fel emeletnyi magasságban. Szerencsére itt már annyi jég torlódott össze, hogy maga a jéghegy védte meg a hajóállomás raktárépületét. A jégzajlás egész délután tartott. A Dunán lefelé egymásután jöttek a gönyüi jégtorlasz maradványai. Négy órakor hirtelen áradás érkezett Esztergomhoz. Rövid félóra alatt viz alatt „volt a Primássziget. Öt órakor órtesitós érkezett Párkányból, hogy a megindult jég elzárta a Garam torkolatát és a viz visszafelé folyik a Garamban. A Várhegyről amerre elláttunk, mindenfelé yiz borította a földeket a Garam mentén. Párkány északi részébe is tódult a víz. A város mérnöki hivatala már üzembe helyezte a Kisdunaparton felállított villamos szivattyúkat, amelyek a csatornák vizét emelték át a Kisdunába. Rohamosan emelkedett a viz. A Prímásszigetbe a Horthy-hidnál óriási erővel tört be. Kerítések ropogtak ós a nagy nyomás alatt több helyen beszakadtak. Este nyolc órakor volt a legószrevehetőbb az áradás. A szigetben már egy méter magasságban állott a víz. Nyolc óra után pár perccel a mentő-autó szaladt végig a szigeti töltésen és erre izgatottan futottak össze az emberek. Szerencsétlenség nem történt, hanem betegért ment az autó a Primás-kertbe. Kilenc órakor Pozsony felől kedvező, Dö> mösről kedvezőtlen hirek érkeztek. Pozsonyból alacsony vízállást, Dömösről újabb jégtorlasz képződését jelezték. Ezután mindjobban emelkedett a Duna. A szivattyúgépek állandóan működtek és az éjjeli vizemelkedés megfigyeléseiről minden öt percben jöttek értesítések. Éjfélkor egy nagy raktárépületet sodort tova az áradás. Kifogni nem tudták. Reggel öt óráig folytonosan áradt, azután lassan apadni kezdett. A visegrádi kanyarulatban feltornyosult jég megindult ós igy szabad lefolyása lett a viznek. Pénteken a legnagyobb vízállás 640 volt. Szombaton, lapunk zártakor 500. Eszerint a veszély elmuit ós vízállásjelentések alapján aggodalomra nincs ok. A Duna erősen zajlik, a MFTR. állomás mögött nagy jéghegy áll, amelyet hiába ostromolnak a torlódó jégtáblák. A Bencés-rend 1400 éves jubileuma Az egyház állandóságának, örök életének beszédes jelképe: a kőszikla. „Kőszikla vagy, s erre a kősziklára építem anyaszentegyháza mat" — mondotta Krisztus, s ezzel a sziklával az állandóságot, a küzdelmes multat, a dicsőséges jelent és a biztató jövendőt jelképezte. Minden, ami a lelki élettel kapcsolatos, legyen az történelem, művészet, vagy költészet, a legrégibb múltból átível a messze jövendőbe, mert alapja, táplálója a lelkiség, amely erőt kölcsönöz és tartósságot biztosit. A sziklaszilárd állandóságnak Gsodás hirdetője a magyar Bencés-rend is, amely — miután már öt évszázadot látott maga mögött — 996-ban Magyarországra telepedett, hogy a sziklaszilárd lelki élet ápolásában részt vegyen, s évszázadok során fundamentumától a legkisebb hajtásáig — magyar legyen. A magyar történelemnek egyetlen olyan osztályosa sincs, amely ezeréven keresztül örömben, búbánatban igy osztozott a magyarsággal. Bizakodást nyújt és erőt ad az, hogy a magyar nemzet együtt ünnepelhet a Bencésrenddel és hogy a Bencés-rend ünnepre hivja a magyar nemzetet, az a Bencés rend, melynek soraiból Magyarország hercegprímása emelkedett ki, mert ez az ünnep a mult és a jövendő ünnepét jelenti, s ez egyben Magyarország múltjának igazolása és jövendőjének biztositéka. Az egyház és kipróbált intézményei nagy erőt és hatalmat képviselnek, s ez az erő és hatalom sohasem szolgálhat szebb és dicsőségesebb célt, mint az ezeréves Magyarország élő és soha el nem halványuló jogainak nagyerejű konstitucióit. * Esztergomban, amely a Bencés-renddel közel ezer esztendej 3 van szoros kapcsolatban, háromnapos ájtatosság vezette be az 1400 esztendős jubileumot. Az első ájtatosság hétfőn este 6 órakor kezdődött a szentferencrendiek templomában ünnepi litániával, amelyet dr. Serédi Jusztinián bibornok-hercegprimás, a magyar bencések legnagyobb büszkesége* tartott. A litánián Sxóka Imre dominikánus atya mondott szentbeszédet s a főszékesegyházi énekkar Büchner Antal karnagy vezetésével énekelt. A keddi litániát Báthy László prelátus, felsőházi tag, a szentbeszédet Köhler Ferenc lazarista atya mondotta. Szerdán dr. Breyer István prelátus, v. államtitkár a litániát, P. Cxirfusx Viktorin szentferencrendi atya, házfőnök a szentbeszédet tartotta. A keddi és szerdai ájtatosságon Hajnali Kálmán 'karnagy vezetésével az esztergomi turista dalárda éneke emelte az áhítatot. Minden litánián zsúfolásig telt meg a barátok temploma. Csütörtökön d, e. 9 órakor a Te Deumos ünnepi szentmisét dr. Glattfelder Gyula csanádi püspök tartotta fényes segédlettel s ő mondott nagyhatású szentbeszédet is a nap jelentőségéről. Akik a szentmise alatt szentáldozáshoz járultak, teljes búcsút nyerhettek. A gimnázium ifjúsági énekkara Hajnali karnagy vezetése mellett Lipp : Szt. Családról nevezett nagyszabású miséjót adta elő precíz betanultsággal. Délben a bencés szókházban ünnepi ebéd volt, amelyen számos előkelőség jelent meg. A nap koronája a szinielőadással egybekötött diszünnepély volt, amely d. u. 5 órakor a gimnáziumban a kiadott hatalmas programm szerint folyt le. Az ünnepi beszédet dr. Lingauer Albin országgyűlési képviselő mondotta, esztergomi diákkori emlékeihez fűzve azokat a nagy gondolatokat, amelyek a jubileum alkalmából lelkét eltöltötték. A gyönvörűen sikerült „A jó Isten búzája" cimű színdarab jelenvolt illusztris szerzőjét, dr. Radványi Kálmánt, az intézet egykori jeles növendékét a közönség lelkesedéssel ünnepelte. Az ünnepet a fellobogózott bencés és ferencrendi szókház, gimnázium, városháza, azonkívül a bencés székház kapuzata felett estónkint kivilágított „529—1929" transparens külsőleg is hirdette. A vármegye megsürgeti a vizvezetéki szabáiyrendelet jóváhagyását a kormánynál — Rendkívüli megyegyülés. — Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága f. hó 20 án délelőtt fél 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. Dr. baráti Huszár Aladár elnöklő főispán a tárgysorozat előtt üdvözölte a jubiláló bencés-rendet. A tárgysorozat többi általános érdekű pontja után tárgyalták a vármegyei közigazgatási bizottság előterjesztését a szentgyörgymezei volt úrbéres közbirtokosság részére létesítendő dülőút céljaira anyagi támogatás iránt. Mátéffy Viktor és Nádler István, valamint több bizottsági tag felszólalása után a megyegyülés jóindulattal kezelte a kórdóst, azonban mivel jelenleg az üt költségeire fedezetet nem talált, amennyiben még a törvényhatósági utakra is alig van pénz, a támogatást későbbre halasztotta, amikor majd az ebadó-alapból teremtenek elő fedezetet a költségekre. A vármegye közgyűlése elé keiült Esztergom szab. kir. város határozata is a vízvezetéki szabályrendelet módosítása tárgyában. Ugyanis mivel a vizvezetéki szabályrendelet kormányhatósági jóváhagyása még mindig késik ós viszont a vizmü készen van, a vizet használja a közönség s igy a szabályrendelettel a városnak élnie kell, arra kérte a város vezetősége a vármegyei törvényhatóságot, hogy járuljon hozzá a szabályrendelet életbeléptetéséhez addig is, mig a kormányhatósági jóváhagyás megérkezik. A vármegye közgyűlésén a kérelmet méltányolta, a szabályrendelet életbeléptetéséhez hozzájárult és elhatározta, kogy a kormányhoz felir a szabályrendelet mielőbbi jóváhagyását kérve. A közgyűlés egyéb érdekesebb pontjairól lapunk más helyén számolunk be. A nagyheti szertartások Esztergomban. Az idei nagyheti szertartások, mint minden esztendőben, a legmélységesebb ünnepséggel fognak lefolyni Esztergomban. A bazilikában nagycsütörtöktől kezdve dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás végzi a szertartásokat. Szombaton a feltámadási körmenetet is Oeminenciája vezeti a szokásos időben. A plébániatemplomokban is szép szertartások lesznek és a feltámadási körmeneteket szintén a szokásos időben tartják meg.