ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-12-18 / 206. szám

XXXIV. évfolyam, 206- szám. Ára köznap 6, vasárnap 10 fill. Szerda, 1929 december 18 Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. -— Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Megválasztották a régi megyei tisztikart Komárom és Esztergom vármegyék törvényhatósági bizottsága kedden tartotta meg tisztújító közgyűlését, amelyen a régi tisztikar minden tag­ját közfelkiáltással választották meg újra. A választásról legközelebb részletesen megemlékezünk. Komárom-Esztergom vármegyé­ben a Nemzeti Blokk győzött a magántisztviselők választásán Vasárnap folytak le országszerte a magántisztviselők választásai a munkásbiztositó körében. Komárom—Esztergom vármegyében az érdek­lődés meglehetősen lanyha volt. összesen 99 szavavazatot adtak le a két vármegye területéről. A szavazatok összeolvasása után kitűnt, hogy a Nemzeti Blokk lisztája győzött. A 99 szavazatból ugyanis 81 esett a Nemzeti Blokk tisztájára, 18 pedig a szociáldemokratákéra. „Esztergom megmutatta, hogy vaSlásos lélekkel megérti a mai szociális nyomorúságot 41 A Szent Erzsébet Nőegylet estélye szépen sikerült Mit kérnek és várnak a frontharcosok A frontharcosok új mozgalmat in­dítottak és 10 pontban foglalták össze kívánságaikat, amelyek két­ségtelenül jogosak: 1. Megbecsülést, méltánylást, tisz­teletet úgy az államhatalom, mint a társadalom részéről. 2. A vitézségi órempótdij ügyének komoly rendezését, a rendelkezésre álló állami, társadalmi, gazdasági erők keretén belül. 3. Közszolgálati alkalmaztatásuk­ból harctérre távozott és onnan visszatért : frontharcosok háborús esztendeinek teljes beszámítását úgy az előléptetés, mint a nyugdíj szem­pontjából. 4. Frontszolgálatuk befejezése után közszolgálati alkalmaztatásba lépett frontharcosok háborús idejüknek nyugdíj szempontjából való teljes beszámítását. 5. Egy-ugyanazon korosztályba tartozó felmentettek, itthonmaradot­tak rendes, vagy soronkivüli előlép­tetésük folytán a hadbavonultak hát­rányára előállott előléptetési, fize­tési különbségeknek a frontharco­sok javára való helyesbítését. 6. Ugy az állami, mint a magán­gazdaságban betöltésre kerülő állá­soknál a frontharcosok elsőbbségi jogának intézményes biztosítása. 7. Az állami, hasznot hajtó jogo­sítványok kiadásánál a frontharco­sok elsőbbségi jogának intézményes biztosítása. 8. Frontharcosok részére elhalá­lozásuk esetére az állami és községi temetkezési intézeteknél temetkezési kedvezmény, a hátramaradottak ré­szére temetési segélynyújtás. 9. Gondoskodást arról, hogy a frontharcosok elhalálozásuk esetén temetésüknél — bármely szerény keretek között is — volt katonai rangjuknak megfelelően katonai vég­tiszteségadásban részesüljenek. 10. Gondoskodást arról, hogy egy magyar Frontharcos Törvény alakít­tassék meg, mely nemcsak a világ­háborúban volt frontharcost, de az esetleg ezután megvívandó háború frontharcosainak törvény szerint biztosítja azokat a jogokat, amelyek minden egyes nemzeti államban ki­járnak azok részére, akik életük kockáztatásával, testi épségük ve­szélyeztetésével hozzájárultak a nemzet megvédéséhez. Megalakult az iparosok és ke­reskedők gazdasági egyesülése. Vasárnap délelőtt a régi képviselő­házban megalakult a kereskedők és iparosok gazdasági egyesülése. Bittner János ismertette a programmot. Igy a kisipari és kereskedelmi hi­telt, az általános titkos választó­jogot és a gyülekezési, egyesülési és sajtószabadságot és az esküdt­szék helyreállítását. Több felszóla­lás után kimondották a meg­alakulást, elnökökké az érdekkép­viseletek vezetőit választották meg. A Szent Erzsébet Jótékony Nő­egylet estélye — mint lapunk teg­napi számában jeleztük — kitűnően sikerült. Esztergom város társadalma úgylátszik, megérezte, mily életkér­dés a közeledő hidegek és nagy­fokú munkanélküliség idején a Nép­konyha ügye, Jamelynek javára az estélyt lelkes erők megrendezték. A Fürdő földszinti nagytermének ösz­szes széksorai és állóhelyei meg­teltek érdeklődő közönséggel, akik­nok sorában a főkáptalan több tag­ját, továbbá a vármegye és város vezetőségének számos kiválóságát láttuk. A műsor Strauss : „Denevér" nyitányával kezdődött, amelyet Bé­res István karnagy, szemináriumi tanár vezetésemellett a Zenekedve­lők Körének teljes zenekara adott elő. A hatásos zeneszám után " Má­téffy Viktor prépost-plébános, a Népkonyha ügyének fáradhatatlan ébrentartója mondott rövid beszéd­ben köszönetet az egybegyűlt kö­zönségnek az estélyen való megje­lenésért, amellyel Esztergom közön­sége megmutatta, hogy vallásos lel­külettel megérti a mai szociális nyomorúságot s annak enyhítésére készséggel hozza meg áldozatát. Majd Sebők József gimn. VI. o. t. játszotta el zongorán Grieg: „A törpék vonulása" c. zeneművet, mit a feltörő tapsokra még két szép rö­videbb zeneszámmal fűszerezett. Az egyesület jeles műkedvelő gárdája ezután előadta az „özvegy Varga Ábrisné" c. egyfelvonásos színjáté­kot, amelynek főszerepében Kőhalmy László mint hazatért, de övéitől fel nem ismert hadifogoly könnyekig meghatotta a közönséget. A címsze­repben Varjas Rudolfné nyújtott fe­lejthetetlen alakítást a holttányilvá­nitás folytán újra férjhezkészülő menyecske sikerült ábrázolásával. Rosznáky Nelly mint helyes ház­tartási alkalmazott keltett megérde­melt tetszést. Kimagasló szám volt Ferter Miklós operaénekes fellépése. A jeles művész dr. Raymann János zongorakisérete mellett áriákat, majd a „Két gránátos" c. balladát, végül a sok taps jutalmául magyar nótát énekelt el tömör basszus hang­ján a közönség igaz gyönyörűségére. Ezután ismét a Zenekedvelők Köre vonult fel és játszotta el Lehár: „Arany és ezüst" c. keringőjét szép sikerrel. A műsor utolsó és különö­sen hatásos száma Merényi Gyulá­val a főszerepben a „Jó éjtszakát" c. szini jelenet volt, melyben Me­rényi egy ártatlanul elitélt rabot alakított oly drámai erővel, hogy szinte ^megborzongtunk. Már a be­lépésnél taps fogadta Merényit, akit a „Tüzek az éjtszakában" c. szín­mű bemutatása óta különösen szí­vébe zárt a város művelt közönsége. A két bemutatott színdarab szereplői voltak még dr. Beniczky Géza, Kál­lay György, Nemesszeghy Gyula és Willi Imre, akik a főszereplők mel­lett összjáték gondos kidolgozásával elismerésre méltó teljesítményt pro­dukáltak. Meg kell még emlékez­nünk Jedlicska István főrendezőről is, aki a rendeíés nehéz munkáját a 3° ügy iránt való lelkesedésből teljes önzetlenséggel végezte. A Szent Imre jubi­leumi ünnepségek középpontja Buda­pest után Esztergom Mint jeleztük, az Öeminenciája által kiküldött Szent Imre jubileu­mot előkészítő egyházmegyei bizott­ság megkezdte működését és föl­vette a kapcsolatot a budapesti orsz. központtal, örömmel állapithatjuk meg, hogy a bizottság városunkra nézve máris nagy sikereket ért el. A központ magáévá tette a bizott­ság gondolatát, hogy Budapest után Esztergomot, Szt. Imre szülővárosát, illeti az első hely az ünnepségek­ben és városunkat mind nagyobb mértékben kapcsolja be az orsz. programúiba. Két országos zarán­doklat időpontja máris meg van ha­tározva : májusban női, szeptember­ben férfizarándoklat keresi fel Szt. Imre szülővárosát. Ezenkívül tervbe van véve egy főiskolai zarándoklat. A bizottság továbbá megkeresi va­lamennyi középiskola igazgatóságát, hogy az 1930. évi tanulmányi ki­rándulásukat rendezzék Eszter­gomba, hisz városunk kulturális emlékei alapján amúgy is szerepel a kötelező tanulmányi kirándulások listáján, de a jubileumi év különös­képen időszerűvé tenné Szt. Imre városának megtekintését. Igen ked­ves volna, ha egy-egy város ifjú­sága együttesen zarándokolna égi pártfogójának szülőhelyére. Az országos programmba való bekapcsolódás mellett a bizottság különös gonddal akar városunkban méltó keretet teremteni az ünnep­ségeknek. Aug. 10—24-ig történelmi és művészeti kiállítást rendez, mely­nek anyagát a város és a helybeli gyűjtők történelmi emlékei és mű­vészeti kincsei képezik. A történelmi rész megrendezésére fölkérte a Ré­gészeti és Történelmi Társulatot, a művészeti részre pedig a Balassa Bálint Társaság művészeti osztályát. A szépen induló előkészületek alapján a legszebb várakozásokkal tekinthetünk a jubileumi év elé. HHÍREKT* Éjjeli szolgálatot december 14—20-ig a Rochlitz-örökösök gyógyszertára tel" jesit. (Kossuth L. u.) Hálaadó ünnepi istentisztelet a pápa aranymiséje alkalmából. Őszentsége XI. Pius pápa arany­miséje alkalmából vasárnap, f. hó 22-én d. e. 9 órakor a föszékesegy­házban hálaadó ünnepi istentisztelet lesz, amelyre az összes helybeli ha­tóságok is meghivatnak. A szentgyörgymezői kis óvo­dások f. hó 22-én d. u. 5 órakor jótékonycélú karácsonyi előadást rendeznek a Kath. Olvasókör nagy­termében, melyre szeretettel hívnak mindenkit. Acélruganyos ágybetéteket ju- Csak 33 éve plissiroz és Gouve­tányos áron készít HAVAS, Német- r i roz SCHWACH, utca 8. sz. Mindennemű télikabátok, öltönyök, ruhák, kötények, fehérnemüek legolcsóbbak BALOGNÁL

Next

/
Thumbnails
Contents