ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-12-17 / 205. szám

Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Gróf Zichy Háncter Az egyházpolitikai harcok idején, tehát történelmi időkben keletkezett s országos irányításra hivatott Esztergomi Kath. Kör tisztes múltjához illő kegyeletes kötelességének tett eleget, midőn szombaton gróf Zichy Nándor emlékének áldozott a nagy kath. vezérférfiú születésének 100. évfordulója alkalmából. Az a nagyszabású ünnepi beszéd, amelyet dr. Lepold Antal prelátuskanonok mondott a magyar katholikus reneszánsz vezéréről, méltó hódolat volt gróf Zichy Nándor emléke előtt s azok a tanulságok, amelyeket e kiváló élet vizsgálatából levont, kell, hogy itt Esztergomban is széles körben visszhangra találjanak. Régi szokás ugyan, de újabban igen divatos lett a centennáriumok ünneplése, — kezdette a szónok. Céljuk, hogy azoknak, akik emlékét ünnepeljük, megbecsülést adjunk, kortársainkba történelmi érzéket neveljünk s a kiválóságokra való gondolás tanitó, nevelő hatással legyen az ünneplőkre. Az utóbbi évtizedekben az egyházi és világi életben sűrűn fordultak elő centennáriumok s ezidén, hogy 100 éve már gróf Zichy Nándor születésének, az ő centinnáriumát is kegyelettel üljük meg, mert mi, katholikusok különös megbecsüléssel tartozunk emlékének, életének vizsgálata sok-sok tanulságot rejt s eszméi győzelemre jutottak. Zichy Nándor grófot az esztergomiak közül is még többen személyesen isin érték s küzdelmeiben résztvettek. Élete hasonlított Jézuséhoz, sokáig elrejtve volt. Nyilvános elhivatott élete tulajdonképen csak 1896-ban kezdődött. Deák Ferenc tanítványa s működése a fokozatos fejlődés jegyében folyik le. Erős meggyőződéses katholikus érzése azonban egyforma egész életpályáján. Midőn 1863-ban egy cikke miatt Zichyt bebörtönzik, egyben grófi rangjától megfosztják, s Zichy „Magyarország leggazdagabb parasztja" lesz, Jókai azt irja róla, hogy „a börtöntől nem fél, de a pokoltól igen, szereti Magyarországot, de a mennyországot még jobban." Állandó politikai szereplése dacára sem volt vérbeli politikus, de amikor a parlamentben világnézeti kérdések merültek fel, egyszeriben vezérnek tekintik s már 1884. óta ő a liberális sajtó „fekete gróf"-ja. A kilencvenes évek elején Wekerle benne látja a liberális törvényjavaslatok legnagyobb akadályát, miután a főrendiház Zichy erőteljes munkája folytán egyházpolitikai törvényjavaslatait leszavazta. Ekkor csinál Wekerle „vérfelfrissitést" a főrendiházban s az így nyert többséggel sikerül az egyházpolitikai törvényeket tető alájuttatnia. Külön pártalakitásra Zichy nem gondol, eszméje az volt, hogy minAz alispán a régi képviselőtestület munkáját és irányát helyeselte, dr. Fehér Gyula a szívós munkát és a kevés beszédet hirdette a városi közgyűlésén Az új városi képviselők komoly, ünnepi öltözetben, ünnepélyes han-1 gulatban és csaknem teljes számban jelentek meg f. hó 14-én, szombaton i délelőtt 11 órakor a városháza disz-j termében ez első találkozón, amikor j a képviselőtestület alakuló közgyű-! lését tartotta. Éljenzéssel fogadták az új képviselők a terembe lépő Palkovics László alispánt, aki a közgyűlést a Magyar Hiszekegy elmondása után szép beszéddel nyitotta meg. Beszédében kifejezést adott annak a hitnek és reménynek, hogy az új képviselőtestület is azzal a szeretettel és áldozattal fog dolgozni városa jövőjéért és haladásáért, amellyel a régi tette. Az új képviselőtestület a régitől új alkotásokat kap át^ de egyúttal den katholikus képviselő tartson össze, bármely párt tagja is, amikor a keresztény katii. kérdésekről kell határoznia. A néppártot mások alkották meg s csak nagy kérésre vállalta a pártelnökséget. Azonban pártelnöki tisztének a legteljesebb mértékben megfelelt. Bejárta az egész országot s nem a politikusok ravasz fogásaival, sem ékesszólásával — mert ezekhez nem értett, hanem misztikus személyével, példás kath. hitvallói életével és az egész lényéből kiáradó meggyőződés hevével tudott hatni a magyar népre s országjárásával az egész nemzet véleményét megváltoztatta. Valósággal a nép bálványa lett s minden szavát, mint politikai kinyilatkoztatást lestek. Százszázalékos katholikus élete magávalragadó volt a népre. Sikereinek ez volt a titka. S itt van Zichy életének első nagy tanulsága a politikusokra, a közélet embereire. Akik a katholikusok közt vezérszerepet akarnak betölteni, a katholikus életet egész teljességében élniök kell. Aki csak politikából katholikus, az el fogja hagyni azt a tábort, mihelyt érdekei úgy kívánják, de aki meggyőződésből él kath. életet, bármely párt kebelében is tudni fogja kötelességét, amikor annak teljesítésére kerül a sor. A második tanulság, amit Zichy emlékezete ad nekünk, hogy a kath. társadalmi szervezkedés mindig hathatósabb, mint a politikai. Ezt pedig a családi élet szentségének védelmén kell elkezdeni. Zichynek kifejezhetetlen érdemei vannak a család védelmében. Működésének fényes eredménye, hogy a liberális egyházpolitikai törvények meggondolásra késztették alkotóikat, a törvények szigorán nagyban enyhítettek, súlyos gondokat is, melyeket nem a régi képviselőtestület idézett elő, hanem amelyek az ország szomorú állapotáról folynak. Nagy takarékossággal és körültekintéssel kell dolgozni a város boldogulásán — mondotta az alispán — és hiszem, hogy az új képviselőtestület megtalálja az utat a régi képviselőtestület helyes célkitűzéseinek követésére. A lelkesedéssel fogadott beszéd után felolvasta az alispán az egyes virilisek megbizottainak neveit a következőkben: Özv. Adolf Edéné Einczinger Ferencet, özv. Berger Hermanne dr. Popper Dezsőt, özv. Brutsy Jánosné Brutsy Jenőt, özv. Leitgeb Jánosné dr. Hamza Józsefet, Platz Jánosné dr. Zwillinger Ferencet, özv. Viola Káls azóta sem kísérelték meg komolyan újabb, vallási érzékenységet sértő törvényjavaslatok tárgyalását, jóllehet ilyenek voltak készen.. . Á harmadik tanulság a kath. sajtó megbecsülése és, szeretete. Zichy Nándor nem törődött annyit a politikai kérdésekkel, mint a kath. sajtó ügyével, mert tudta, hogy ez hordozza a kath. gondolatot s erősödése a kath. eszmék erősödése lesz. A negyedik tanulság a nép szeretete. Zichy nem ereszkedett le a magyar néphez, erre nem volt szüksége, hanem teljesen egynek érezte magát a néppel. Együtt ment népével a templomba, közötte foglalt helyet, együtt áldozott vele s oly nagyra becsülte, hogy a magyar népnek általános, titkos választójogot akart adni. A nemzetiségeket is nagyrabecsülte és minden eröszakot ellenzett, amely netalán ellenük irányult. Az idő ebben is igazolta. A szónok azzal fejezte be tartalmas előadását, hogy Zichy Nándor legyen a világi katholikusok példaképe. Minden eredményt elérhetünk a hozzá hasonló kath. élettel. Családi élete, abonyi otthona pedig legyen a kath. intelligencia családjaink mintaképe. A Kath. Kör szombati Zichy Nándor emlékünnepélyén a fentebb vázolt nagyszabású beszédet az Esztergomi Zenekedvelők Körének szép zeneszámai vezették és zárták be, közben pedig Béres István theol. tanár énekelt ifj. Klinda Károly zongorakisérete mellett régi egyházi énekeket. A műsorában választékos és a nagy férfiú emlékezetéhez minden tekintetben méltó ünnepély mély hatással volt a megjelent közönségre. mánné dr. Jármy Istvánt jelentette be képviselőjéül. Majd az alispán előmondása alapján egyhangú közfelkiáltással választották meg az egyes bizottságok tagjait, amelyeknek névsorát már vasárnapi számunkban közöitük. A választás megejtése után dr. Fehér Gyula nagyprépost, képviselőtestületi tag emelkedett szólásra: Beszéde elején a képviselőtestület nevében megköszönte Palkovics László alispánnak a gyűlés vezetését és hangsúlyozta, hogy nem minden időben volt Esztergom városa abban a helyzetben, hogy a várost szivből szerető alispán állt a megyei közigazgatás élén, mint Palkovics alispán, aki jó szivvel vallja magát mindenkor esztergomi embernek. Kérte az alispánt, hogy azt a szeretetet és vonzalmat, amelyet Esztergom városa iránt érez, tartsa meg a további nehéz időkben is. Kívánom az új képviselőtestületnek, — mondotta tovább dr. Fehér Gyula — hogy a városra háruló nehéz feladatokat szerencsés megoldásra vigye, és akkor a felső ellenőrzés is könnyű és örömteljes lesz. Régi tapasztalataim alapján mondhatom, — folytatta —, hogy ebben a közgyűlési teremben nem a sok beszéd kell, és nem ezen fordul meg az ügy. Mindenkinek éreznie kell azt, hogy csakis a napról-napra folyó SZÍVÓS munkával lehet boldogulni. Mentől kevesebbet beszélni és minél többet cselekedni! A közéleti férfi és a felelős tisztviselő dolga igen nehéz, — ezért hagyjuk el az önmagáért való kritikát, — és inkább jóakaratú tanácsadással segítsük előre az ügyeket, mint hátráltassuk csak azért, hogy kritizálhassunk ! A kritikát a szeretet és a jóindulat diktálja! A közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadta dr. , Fehér Gyula beszédét, majd az alispán válaszolt és emelkedett szavakkal jóakaratáról és szeretetéről biztositva az új képviselőtestületet — jövő működésére az Isten áldását kérte és a közgyűlést bezárta. Éjjeli szolgálatot december 14—20-Sg a Rochlífz-örökösök gyógyszertára teljesít. (Kossuth L. u.) Ma, f. hó 17-én lesz a tisztújitás a vármegyénél. KomáromEsztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegye törvényhatósága kedden, f. hó 17-én tartja tisztujitó közgyűlését, amely délelőtt 11 órakor kezdődik. A Szent Erzsébet Jótékony Nőegylet vasárnapi előadása, melyet a Népkonyha javára rendeztek, fényes sikerrel végződött. Helyszűke j miatt lapunk holnapi számában emllékezünk meg róla részletesen. Mindennemű télikabátok, öltönyök, ruhák, kötények, fehérnemüek legolcsóbbak BALOGNÁL