ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-11-23 / 185. szám

XXXIV. évfolyam, 185. szám. Ára köznap 6, vasárnap 10 fill. Szombat, 1929 november 23 Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Trianon és erdőkultúránk* Irta: dr. Marschall Ferenc gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselő. A trianoni megcsonkittatás a legnagyobb csapást kétségtelenül erdőgazdaságunkra mérte. Csonka-Magyarországon megmaradt és a lecsatolt fakészletnél minőségileg is kisebb értékű erdeink fakészlete harmincöt millió köbméterrel kevesebb a békebeli fakészletnél. A fakészletnek, az évi növedéknél nagyobb igénybevétele az erdőtőke további (pusztulásával egyméretű, a gyorsított kihasználás pedig a jövőben a mostaninál is katasztrófálisabb állapotokra vezethet. Külkereskedelmi mérlegünk paszszivitásának előidézői közt fabehozatalunk áll első helyen, 298.000 vasúti rakomány ez, kereken 150 millió pengő értékben, ami azt jelenti, hogy külkereskedelmi passzivitásunknak egy harmadrésze a fabehozatal terhére írandó. Lehetetlen átsiklanunk e megdöbbentő számok felett annak egyszerű konstatálásával, hogy elveszítettük erdeink 85 %-át, a régi fogyasztásnak pedig 60 %-a esik a csonka ország területére. Ezzel a problémával nagyon komolyan kell foglalkoznunk. Tudomásom szerint, az illetékes tényezők foglalkoznak is azzal, hogy lehetne a fabehozatalt visszaszorítani és hogyan lehetne a fát betonnal és egyéb anyagokkal pótolni. Bár ezen az úton is el tudunk érni némi eredményt, a leghatásosabb eszköznek mégis csak azt tartom, ha erdőpolitikánkat kiszélesítjük és főleg azt, ha az erdőtelepítésekről es a faültetésekről semmi körülmények között le nem mondunk. Az a bizonyos felfogás, hogy minek fát ültetni, minek erdőt telepíteni, amikor ennek eredményét csak 10-20-30-40 év múlva látni, lehet nagyon kényelmes annak, aki ma semmit sem akar csinálni, de a földmivelésügyi kormányzat, amelynek messzebbre kell tekintenie, nem helyezkedhetik erre a kényelmes álláspontra és meg kell ragadnia minden alkalmat arra, hogy az erdősítést és a fatelepítést előmozdítsa. Látjuk, hogy más országok sem mondanak le erről. Nagy lelkesedés volt az egész országban, amikor 1923-ban a kormány beterjesztette az Alföld fásításáról szóló törvényjavaslatot és ennek pénzügyi alátámasztására a földmivelésügyi kormányzat 1 millió pengőt kapott. Sajnos, azóta bizonyos vissaesést látunk, amennyiben az idei költségvetésben erre a célra mindössze 400.000 pengő áll * A cikk érdekli Esztergom városát is, amely nek vagyona nagy részét az erdő feszi, azért is bizta erdejét szakszerű kezekre, az erdészeti szak* iskolára, A faállományt gyarapítani kell és rendbe* hozni. Katholikus szanatórium Esztergom vadregényes környéke kitűnő helyként kinálkozík számára Már régebben merült fel ama eszme, hogy a magyar katholikus társadalom jellegében [ katholikus, de lényegében általános szolgálatot teljesítő szanatóriumot állit fel. Az eszme ma már annyira a megvalósulás stádiuma felé közeledik, hogy a mozgalom megindítói egyesületbe tömörültek, melynek cime „Magyar Országos Katholikus Szanatórium Egyesület" és annak lovédnökségét Horthy Miklósné, Magyarország kormányzójának neje, József főherceg, Serédi Jusztinián, Magyarország hercegprímása, gróf dr. Zichy Gyula kalocsai érsek, Glattfelder Gyula püspök, Rott Nándor veszprémi püspök, Bárdos Rémig pannonhalmi főapát, Werner Adolf zirci apát vállalták, mig elnöke Csiszárik János v. püspök, rendkivüli követ, meghatalmazott miniszter. Biboros-hercegprimásunk nevével kapcsolatban, a magyar katholicizmus székhelyére való tekintettel és Esztergom közvetlen vidékének feltétlen predesztinált voltára, az az eszme kell, hogy minden esztergomiban felmerüljön, ihogy a szanatórium felállítását városunk részére kérjük. Mint már hivatkozni bátrak voltunk, városunk rendkívül kedvező közvetlen környékére, talán nem végzek felesleges munkát, ha egyúttal rá is mutatok ama helyekre, amelyek egy szanatórium felállítására kedvezőek volnának. Az Orbán-kápolna mögötti, északról pompásan védett, délre néző völgykatlan szinte kínálkozik klimatikus gyógyhelynek. A Zamárdhegy déli része, valamint a Búbánativölgy keleti hegyoldala, a pompásan védett Barátkát, minden egészségügyi követelménynek megfelelnek. Az előbbi három helynek még a megközelíthetősége sem okozna különösebb nehézséget, hisz alig 1—2 kilométeres út kiépítéséről lehetne csak szó. Úgy gondoljuk, hogy mindent a kezdet kezdetén kell megfogni. Talán helyénvaló volna, ha a katholikus szanatórium ügyében a város már most megmozdulna. Nekünk minden közintézmény csak segítőtársunk lehet a város mérhetlen nehéz helyzetének megoldásában. Némó. Éjjeli szolgálatot november hó 16—22-ig a Kerschbaummayer-féle gyógyszertár (Kossuth Lajos-utca) teljesít. A szegény gyermekekért Ezen Ínséges s nehéz időkben ne feledkezzünk meg a szenttamási szegény s védelemre szoruló gyermekek napközi otthonának irgalmaslelkű fel* karolásáról. Ugy pénzbeli, mint természeti adoma* nyokat a vizivárosi plébániára kérjük küldeni. Az esztergomi volt 26. gyalogezred volt tagjai f. hó 26-án, kedden este 6 órakor összejövetelt tartanak a „Magyar Király" szálloda éttermében, melyen minden bajtársat szívesen lát a Vezetőség. Furcsa indokolású népszinmübetiltás. A „Betyár kendője" cimű népszínmű előadására készültek a rimaszombati műkedvelők. Amikor a rendőrség erről értesült, betiltotta az előadást, mert szerinte a darab indexen van és még könyv alakjában sem szabad terjeszteni. A csendőrség kinyomozta, hogy a műkedvelők Rábely Miklós rimaszombati könyvkereskedőnél szerezték be a darab szövegét, mire a könyvkereskedés ellen is megindították az eljárást. A felvidéki magyar lapok furcsának tartják az egész eljárást, mert a darab még 1918. előtt jelent meg és a darab irója, Abonyi Lajos már 31 év óta rendelkezésre, amely összeg 350.000 pengővel növekszik a kopár és vízmosásos, futóhomokos területeken tervbe vett, nagyobbarányú fásítások pénzügyi alátámasztásában. Amiket előbb említettem, távolabbi eredményeket jelentenek, de vannak módok, amelyek már ma rentabilisabbá tehetik a faértékesitést. Itt van például a belföldi fa vasúti fuvardijának kérdése. A külföldi fa olcsó fuvarral tud bejönni, a belföldi fa ellenben, amely nem mehet a fővonalakra, hanem a vicinális vonalakat kell igénybe vennie, a tört fuvarok révén csak drága szállitási fuvartétellel juthat a fogyasztóhoz. Igy megtörténhetik az, hogy versenytárgyalásokon, például állami közületeknél és egyéb hatóságoknál — ahol a kormány, nagyon bölcsen, előírta azt, hogy a magyar fát kell előnyben részesíteni — kénytelenek külföldi fát igénybevenni, mert a szállítási költségekkel a belföldi tűzifa olyan sokba kerülne nekik, hogy arra megfelelő költségvetési fedezetük nem volna. Az ezen való segítés eszköze a kormány kezében van. Az erdősítés nem luxus. Az erdő a nemzeti vagyonálladéknak legértékesebb része, melyet könnyelműen elvesztegetnünk nem szabad. halott, amikor tehát megirta^a darabot, még csak nem is álmodhatta, hogy Csehszlovákia egyáltalán létezni fog, eltekintve attól, hogy Abonyi soha politikával nem foglalkozott s életében kizárólag szépiró volt. A Pécsett elhelyezett m. kir. Erzsébet tudományegyetemen az 1929—30. tanév II. felére szóló rendes beírások 1930. évi január hó 7-től 18-ig bezárólag eszközöltetnek. Akik nem voltak még ezen egyetem hallgatói, kérvényezés útján nyert felvételi engedély alapján iratkozhatnak be. Ezek az illető kar tanártestületéhez címzett felvételi kérvényüket 1929. évi december hó 1-től 1930. évi január Jió 6-ig nyújthatják be. Az utólagos beiratkozás 1930. évi február hó l-ig dékáni, azontúl február hó 6-ig rektori engedéllyel végezhető. Félévi tandíj 102 pengő. A tandíjmentesség iránti kérvények 1930. évi január hó 1-től 10-ig bezárólag az illetékes kar dékáni hivatalába nyújthatók be. Ide vonatkozólag a Budapesti Közlöny hivatalos lap decemberi számaiban megjelenő részletes hirdetés nyújt bővebb tájékoztatást. A vonatelgázolta fiú szülei jelentkeztek a rendőrségen. Lapunk zártakor értesülünk, hogy az esztergomi vasúti állomástól nem messze talált összeroncsolt testű fiú kiléte ma kiderült. A szerencsétlen fiút a fényképről felismerték a szülei és jelentkeztek a rendőrségen. Most már bizonyos, hogy az áldozat Kümmel György 15 éves táti fiúval azonos, aki Esztergomban iparostanuló volt. A szülők részletes kihallgatása még folyik. Beszélőújságot akarnak létesíteni Debrecenben. A Fáklya beszélőújság vállalat a legutóbb azzal a kérelemmel fordult Debrecen város polgármesteréhez, hogy egy beszélőújságot állithasson fel a városban. A kérvényben a vállalkozók előadják, hogy a beszélőújság magyar találmány s a városban a hatóság által kijelölt ponton megafonon publikálnák a híreket. Úgylátszik a Fáklya-vállalat már más városokban is hasonló kérelemmel fordult az illető polgármesterekhez, mert legutóbb öt helyről kértek információt Debrecen várostól a beszélőújságra vonatkozólag. — Az elraktározott gyümölcs romlásáról ir a „Növényvédelem" és „Kertészet" legújabb száma. Cikket közöl még a téli gyümölcsfaápolásról, a gyűmölcsfatelepités hibáiról, hiányos szőlők pótlásáról öreg tőkékkel stb. A két dúsan illusztrált szaklapból a Növényvédelem kiadóhivatala (Budapest, V., Földmivelésügyi Minisztérium) kívánatra lapunkra való hivatkozással díjtalanul küld mutatványszámot. Bármilyen napi-, vagy hetilapra óhajt előfizetni, a Sajtóközpont portómentesen elintézi. —Kossuth Lajos-utca 22. sz.