ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-11-13 / 176. szám

XXXIV. évfolyam, 176. szám. Ára köznap 6, vasárnap 10 fill. Szerda, 1920 november 13 Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Felülről mutassanak példát a takarékosságra — mondja a ke­reszténypárt egyik vezérférfia Túri Béla esztergomi prelátus-kanonok, aki több keresztény ^politikus társá­val készül erélyes felszólalásra azon az értekezleten, amelyet a keresz­tény gazdasági és szociális párt a jövő héten fog tartani. Ezen az értekezleten megindul a vita a miniszterelnöknek és a szak­minisztereknek a pártban tartott beszámolói felett. A kereszténypárti vezérférfiak követelni fogják a kor­mányzati intézkedések ellenőrzésé­nek szükségességét, és a gazdasági válság megoldására irányuló intéz­kedéseket is idejében akarják meg­ismerni. Erre vonatkozólag javasla­tokat is fognak előterteszteni, ame­lyeket érdeklődéssel vár az ország közvéleménye. Nagyon helyesen a kereszténypárt most nem pártoskodik és nem foly­tat meddő elvi harcokat, hanem a gazdasági bajokat kívánja orvosolni és a nyomorúság ellen akar küzdeni. Paloták, fényes beruházások és költséges reprezentációk helyett elő­ször a legnagyobb mérvű takaré­kosság keresztülvitele mellett segít­sünk a szegény lerongyolódott, szen­vedő magyar emberen: ez a helyes keresztény politika, amely a nagy­közönség részéről támogatásra vár­hat! mm w*********mf^"t*m mßm m* M 1943. utánra is tönkre akar­ják tenni Magyarországot! A pénzügyminiszter legutolsó je­lentése 2004 millió pengő deficit­tel zárul a költségvetési év első két hónapjában. Ugyanezalatt a fizetésképtelenségek száma 292 volt (az előző esztendő azonos két hó­napjában 126.) És ugyanezalatt az idő alatt Paris­ban a keleti jóvátételről tárgyalnak. Keleti jóvátétel alatt Ausztriát, Ma­gyarországot, Bulgáriát és Török­országot lehetne érteni. Ausztria 1966-ig kapott moratóriumot, a bol­gár jóvátétel minimális összegét nem emelik fel: a keleti jóvátétel hangzatos cime alatt semmi egyéb­ről nincs tehát szó, mint Magyar­országról. A magyar nép nem akart háborút viselni s talán azt is tudják odakint, hogy ennek a reánk kényszeritett háborúnak a végén mit rabolt el a trianoni békeszerződés Magyaror­szágtól. A párisi jóvátételi konferencián a cseh delegátus előadása szerint Magyarország gazdasági jólétben van. Ezzel szemben a valóság az, hogy Magyarország elszegényedett, leromlott. 1943-ig a magyar jóvátétel ösz­szege szabályozva van. Azok a tár­gyalások, amelyek most folynak Parisban, az 1943 után fizetendő jóvátételre vonatkoznak. A mai ge­nerációt elegendően tönkretette az ország megcsonkítása. Most a má­sodik generációt akarják tönkre­tenni. A hercegprímás kinevezte a Szent Imre jubileumot előkészítő egy­házmegyei bizottságot Mint már jeleztük, Magyarország nagy jubileumi esztendőre készül abból az alkalomból, hogy Szent István királyunk fia, Szűz Szent Imre herceg boldog halálának 1931. év szeptember 2-án lesz 900 éves évfordulója. A magyar püspöki kar legutóbbi konferenciájából kifolyólag az egész világ katholikusait meghívta a ju­bileumi ünnepségekre, amelyhez hasonló nagyszabású hitbuzgalmi megnyilatkozás még nem volt Ma­gyarországon. Esztergomnak, mint a dicsőséges szent királyfi szülővárosának külö­nösen bensőséges szerep jut e jubi­leum alkalmával, amelyre elsősor­ban a tiszta szenthez méltó vallásos lelkülettel kell készülnünk. A magyar püspöki kar tagjai egy­házmegyénkint bizottságokat nevez­nek ki a Szent Imre jubileum elő­készítésére. Dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás az esztergomi főegyházmegye részére most alakí­totta meg a „Szent Imre jubileumot előkészítő egyházmegyei bizottságot" s annak elnökévé Nádler István pá­pai kamarás, érs. tanitónőképző-in­tézeti igazgatót, társelnökévé dr. Gróh József főegyházmegyei ügyészt, titkárává dr. Lacza István főszent­széki jegyzőt, jegyzőjévé Pántol Márton érs. tanitóképeő-intézeti hit­tanárt nevezte ki. A budapesti Kath. Legényegylet dalosai Esztergomban A budapesti központi Kath. Le­gényegylet dalárdája f. hó 10-én, vasárnap városunkba érkezett és a fószékesegyházban hallgatott szent­mise után d. e. fél 11 órakor Schif­fer Ferenc prelátus-kanonoknak, a Kath. Legényegyletek országos szö­vetsége elnökének udvarán több szép énekszámot adott elő abból az alkalomból, hogy az ősz prelátus ez évben ünnepelte pappá szentelésé­nek 60-ik évfordulóját. Az énekkart Pintér József tb. pápai káplán, a központi legényegylet elnöke ve­zette, az üdvözlő beszédet pedig Meilinger Béla, az egyletnek 25 év óta működő derék karnagya mondotta. A gyémántmisés prelátus meghatottan mondott köszönetet a kedves meglepetésért, amely egy­kori áldásos munkálkodásának szín­helyéről jött és szép emlékeket idé­zett fel az ünnepelt lelkében. A da­lárdát az ünnepelt az esztergomi Kath. Legényegyletben látta ven­dégül. A fővárosi dalosok távozá­suk előtt a belvárosi plébánián is megjelentek és Mátéffy Viktor pré­post-plébánosnak, az Esztergomi Kath. Legényegylet elnökének is sze­renádot adtak a helybeli legényegy­lettel való testvéries együttérzésük jeléül. H l D C M • ne f%n Éjjeli szolgálatot november hó 9—15-ig a hercegprimási „Fekete sas" gyógyszertár (Ferenc József-út) teljesít. A szegény gyermekekért! Ezen ínséges s nehéz időkben ne feledkezzünk meg a szenttamási szegény s védelemre szoruló gyermekek napközi otthonának irgalmaslelkű fel* karolásáról. Ugy pénzbeli, mint természeti adoma* nyokat a vizivárosi plébániára kérjük küldeni. Istentisztelet a trianoni béke­szerződés aláírásának napján. A helybeli fószékesegyházban f. hó 13-án, szerdán d. e. 9 órakor, a trianoni békeszerződés aláírásának napján a magyar haza boldogulá­sáért ünnepélyes istentisztelet lesz, amelyre felhívjuk a hivek figyelmét. Az Esztergomi Rádió Egyesü­let közleményei. Miután többek kívánságára előadásaink órarendjét megváltoztattuk, az új beosztást a következőkben közöljük: Minden hétfőn este 9—10-óráig angolnyelvi tanfolyam. Minden csütörtökön este 7—8 óráig morse-tanfolyam. Minden pénteken 9—10 óráig rádiótechnikai előadás. Tanácsadó óráinkat a fent említett 3 napon tartjuk, a minden­kori előadás befejezése után. Kér­jük a tanácsadásainkat igénybevevő tagjainkat, hogy a készülékkel együtt az összekötőzsinórokat és esetleg a többi tartozékokat is hozzák maguk­kal, mert hibák ezekben is könnyen előfordulhatnak. A f. hó 15-én, pén­teken este megtartandó rádiótech­nikai óránk a Dorogon rendezendő előadásunk miatt elmarad, melye előtte való napon, azaz 14-én (csü­törtökön) este 9 órakor tartunk meg. Közöljük tagjainkkal, hogy egyesü­letünk rendezésében f. hó 15-én, azaz pénteken este fél 8 órakor a dorogi „Munkásotthon" nagytermé­ben a VATEA rádiótechnikai és villamossági R.-T. értékes és köny­nyen érthető előadást tart, mely népszerű előadásra m. t. tagjaink figyelmét felhívjuk. Ezen előadásra külön autóbusszal fogunk Dorogra menni, amelyen az idejében jelent­kezők részére helyet tartunk fenn. Az ácsi iskola építése. Az esz­tergomi m. kir. államépitészeti hi­vatal nyilvános versenytárgyalást hirdet az ácsi róm. kath. elemi is­kola épitési munkálataira, melyek legkésőbb 1930. évi július hó l-ig befejezendők. Az ajánlatokat az ácsi róm. kath. iskolaszékhez f. évi november hó 23-ának d. e. 10 órá­jáig kell benyújtani. Bővebb felvilá­gosítás a m. kir. államépitészeti hivatalnál. Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat elnöksége az érdekeltségi választás megejtése után kötelessé­gének ismeri, hogy mind a szavazat­szedő bizottság tagjainak odaadó, önzetlen és közérdekű működéseért, mind a szavazóknak megjelenésükért és a megnyilvánult kitüntető biza­lomért őszinte, hálás köszönetét fe­jezze ki. Az elnökség az összetartó kartársi együttműködésből további munkálkodásához új erőt merít és változatlanul arra törekszik, hogy a kereskedelem érdekeit soha szem elől ne tévessze és a leszavazottak érdekét is, ha módja lesz, különös figyelemmel mozdítsa elő. Egy koszorú kalandja a cseh határőrökkel. Szabó József 70 esz­tendős dunapentelei volt parádés­kocsis, aki Baross Gábor miniszter­nek kedvelt bérkocsisa volt, elhatá­rozta, hogy megkoszorúzza Minden­szentek napján a nagykereskedelmi miniszter sírját. A dologban egyetlen baj csak * az volt, hogy Baross Gá­bor sirja Klobsicban Trencsénme­gyében fekszik, jelenleg tehát Cseh­országban. A régi kocsist azonban ez a körülmény sem zavarta, útle­velet váltott és elutazott Klobsicba. Azaz hogy csak el akart utazni. A határon a cseh fináncoknak feltűnt a nagy, diszes koszorú, melynek szalagján az állt: „a nagy magyar államférfinak" és addig tanácskoz­tak, mig ki nem sütötték, hogy Szabó bácsit nem szabad beengedni a „szabadság hazájába", mert a ko­szorú gyanús, nagyon gyanús . . . Igy hát Szabó József volt parádés­és bérkocsis nem tehetett egyebet, mint azt, hogy megfordult, hazajött és itt, Budapesten, helyezte el ko­szorúját — a Baross-szobron. Szép és ízléses női kalapok Frank Sándornénál, Széchenyi-tér 7. sz. "^Bo^slmy^seVy^m ­olcsóbban Keménynél.

Next

/
Thumbnails
Contents