ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-11-09 / 173. szám

XXXIV. évfolyam, 173. szám. Ára köznap 6, vasárnap 10 fill Szombat, 1929 november 9 Keresztény politikai és társadalmi napilap. ll MjWljririir r iH»Tnr~H i~-ninrTT"~li~- ImmnmWmßi^imm^mm^^^ III» i • ^^M^^>W»WW^*<^MIWWWW^^^^W»Wi*'*lii^M^W^>WW^|i Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. A szocialisták nem vesznek részt a katonai bün­tető törvénykönyv tárgyalásán. Nem mondják meg nyiltan, hogy miért. Mi azonban tudjuk, hogy nekik nem kell a fegyelmezett magyar nemzeti hadsereg. Nekik vörös hadsereg kel­lene, terror-fiúk kellenének, akiknek szuronyával, kézigránátjával, hóhér kötelével ez a sok sebtől vérző ma­gyarság már egyszer megismerke­dett. Nem eszmélnek még mindig ezek az „elvtársak", nem veszik észre, hogy az a kis ingoványos ta­laj is kisiklott alóluk a legutolsó választáson, amelyre még tudnak légvárakat épiteni? Nekünk féltve őrzött drága kincsünk nemzeti had­seregünk, amelyet, ha kicsiny is, erősnek, fegyelmezettnek akarunk látni. Ez a hadsereg biztosítéka a rendnek, nyugalomnak, a polgári élet- és vagyonbiztonságnak, re­ménye a magyar jövendőnek s biz­tató napsugara a beborult egű Hun­gáriának. Nem lehet többé kiütni a fegyvert a magyar kezekből, nem lehet börtönöket tölteni a nemzet legjobbjaival, a marxismus csator­náinak patkányait nem lehet többé a tisztes magyar életre ráereszteni. Ám ne vegyenek részt a szocialisták a büntetőtörvénykönyv tárgyalásán, azonban abból mégis törvény lesz. Azzá teszi a nemzet képviselőinek egységes akarata, azzá teszi az egész nemzet hő óhajtása. A nemzet békét akar s ennek a békének legfőbb őrét, nemzeti hadseregünket, minden ere­jével, minden megbecsülésével, sze­retetével támogatni fogja akkor is, ha a szocialistáknak nem tetszik, mert a nemzet nem felejtette el sem a Linder Bélákat, sem a Számuelli Tiborokat, mert a nemzet nem a „hadügyi népbiztos" hóhérkötelére, hanem a magyar királyi honvédelmi miniszter kemény öklére, irgalmat lan következetességére és bölcses ségére kivan ja magát bizni. Szent ségtelen kézzel ne nyúljon senki hadseregünkhöz, tiszteletreméltó kle nodiumunkhoz, mosdatlan szájjal senki se üvöltsön feléje, mert ma nincs csillagtépésre lehetőség és Szent László király katonáinak mai utódai őrt állanak a vártán s le fog nak sújtani a felbukkanó vörös hydra fejére. (dr. y. s.) Bethlen a jóvátétel ellen. A külügyi bizottság legutóbbi ülésén Bethlen ^miniszterelnök is felszólalt Nyomatékosan és újból kijentette semmiféle magyar kormány nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar népet jóvátételi terhekkel rójják meg, hogy mások helyett fizessen. Az optánsügyet és a jó válételt nem lehet erőszakolt kap csolatba hozni. A földmives gazdák törtek előre a megye­bizottsági tagválasztáson Komárom­megyében, ahol 90 °| 0-ban a keresztény­párt! lista győzött Az űj megyebizottság komárommegyei választott tagjai Komárom megyéből a vármegye­házára beérkezett szavazási eredmé­nyek szerint Komárommegye minden kerületében a kereszténypárt győ­zött 90 százalékban. Érdekes jelen­ség, hogy a földmives gazdák előre­törtek a választásoknál úgy, hogy a listák elejére kerültek és a komá­rommegyei intelligencia sok régi tagja csak póttagnak került be. A beérkezett jelentések szerint Komárom városból rendes tagok: Dr. Tomanóczy József, Pungor La­jos, Skovranszky József, Hajnal Oszkár. Póttagok : Dr. Vidács János, Sirtz János. Tatai kerületben rendes tagok: vitéz dr. Vég Kálmán, Klotz Ignác, Stiber Antal, Mayer Antal. Halmos Antal, Rákóczy Lajos, Láng Kálmán, Mayer László, Grábics Henrik, dr. Gáspár Ferenc, Vizváry Mihály, Lu­gosi Gyula. Póttagok: Ballá Görgy, dr. Vi­rág Zsigmond, Horváth József, Ni­kics Pál, Vali Ferenc, Weisz Her­man. A bánhidai kerületben rendes ta­gok : Láng József, vitéz Czakó Mi­hály, Vida Jenő, Lédái János, Nagy Károly, Nemes Ferenc, Fritz Károly, Obert Haller Antal. Póttagok: vitéz Verseczy Péter, Neuberger János, Szám Antal, Kip­rich András. Tarjáni kerületben rendes tagok: Csengéi Gyula, id. Fischer János, id. Lévai József, vitéz Vértes István, Jacoby Mihály, Szabó Gyula, Nagy János, Barát József, Páva István, Barcza Gyula. Póttagok: Bese Lajos, Nagy Kor­nél, Majos Elek, Kőri József, Tót Béla. Ácsi kerületben rendes tagok Német István, Lukács Ferenc, Pat­zenhoffer Herbert, Szekendi József, Vitáris Dávid, Hörömpöli Zsigmond, Kelemen Béla, Péntek Lajos. Póttagok : Vaszary Gyula, Várady Lajos. Dobi László, Kapisztóry Fe­renc. i Kisbéri kerületben rendesjtagok: Tribold László, Pataki Pál, Nagy Ist­ván, Takács Ferenc, JLáng Géza, Fritz István dr. Jenny Géza, Varjú József. I Póttagok: CsonkaM.Sándor, Tak­sonyi Sándor, Rév Sándor, Szohurek Antal. Éjjeli^szolgálatot november hó 9—15-ig a hercegprimási „Fekete sas" gyógyszertár (Ferenc József-út) teljesít. A szegény gyermekekért! Ezen ínséges s nehéz időkben ne feledkezzünk meg a szenttamási szegény s védelemre szoruló gyermekek napközi otthonának irgalmaslelkű fel­karolásáról. Ugy pénzbeli, mint természeti adoma* nyokat a vizivárosi plébániára kérjük küldeni. Iskolalátogatói kinevezés. Fetser Antal győri megyéspüspök az iskolai rendszabályokban körül­irt hatáskörrel három évre kerületi iskolalátogatóvá nevezte ki Szendrői Jenő szőnyi tanitót, városunk fiát a kisbéri tankerület rk. elemi nép­iskoláihoz. Pedagógiai szemináriumi elő­adás Esztergomban. Mint már je­leztük lapunkban, a kultuszminisz­ter a kir. tanfelügyelők kötelessé­gévé tette, hogy vármegyéikben pe­dagógiai szemináriumokat rendez­zenek, melyek a tanítókat elméleti­leg és gyakorlatilag hivatottak to­vábbképezni az új elemi iskolai tanterv alapján. Esztergomban az első ily pedagógiai szemináriumi előadás f. hó 9-én, szombaton d. e. 10 órakor kezdődik, s előadója Tir­pák Sándor főv. szakfelügyelő lesz, aki a népiskolai rajztanítás elméletét és gyakorlatát fogja előadni a város és az esztergomi járás tanítóságá­nak. Elvi jelentőségű rendelet a kéményseprésről. A m. kir. keres­kedelemügyiminiszter rendeletet adott ki a tanyákon és a városok kültelkein épült lakóházak kémé­nyeinek tisztítása és kéményseprési dijainak megállapítása tárgyában. Ez a rendelet a vármegyei és vá­rosi törvényhatóságoknak, valamint rendezett tanácsú városoknak meg­engedi, hogy a kéményseprői mun­kakerületekre nézve a körzeteket úgy állapithassák meg, hogy az egymástól nagy távolságra, elszór­tan épített tanyai, kültelki lakóhá­zak, amelyek az őszi és téli hóna­pokban az utak járhatatlansága miatt megközelithetetlenek, a körzetekből kihagyassanak. Ezekre nézve a ké ményseprő által teljesítendő hav kéményseprést a miniszter nem te­szi kötelezővé s kéményeik tisztítá­sáról maguk a háztulajdonosok kö­telesek gondoskodni, melynek telje­sítését a közigazgatási hatóságok alkalmas módon ellenőrzik. A ren­delet szigorúan kívánja ellenőriz­tetni a kéményseprési dijak pontos felszámítását is. A megállapítottnál magasabb dijak tudatos felszámítá­sát a miniszter szigorúan kívánja büntettetni. — Esztergomban eme elvi jelentőségű miniszteri rendelet alapján a város polgármestere a városi kéményseprési szabályrende­letet szintén módosíttatni fogja. 9000-rel több magyar járt az idén Franciaországban, mint ta­valy. A párisi nemzeti turista hiva­tal hivatalos közlönye megállapítja, hogy ebben az évben 9000-rel több magyar látogatta meg Franciaorszá­got, mint az elmúlt esztendőben. A jelentés kiemeli, hogy miután a turisták zöme a vagyonos osztály­ból kerül ki, éppen ezért a növe­kedés meglehetősen jelentős. A je­lentés szerint egy-egy magyar ki­ránduló átlag 8000 pengőt, azaz 35.000 frankot költ Franciaország­ban, igy tehát a francia nemzeti közgazdaság a magyar utasok ré­vén 30 millió frank többletet köny­velhetett el a maga javára. Ha ezt a pénzt Magyarországon, a mi szép fürdőhelyeinken töltenék el e ma­gyar honfitársaink, talán Esztergom­nak is jutna belőle valami. Akik menhelyi gyermekeket tartásra elfogadni hajiandók, jelent­kezzenek a telepfelügyelőnő új la­kásán : Simor-u. 6. sz. alatt. Mit dobolnak? A földmivelés­ügyi minisztérium minden - elpusztí­tott pézsmapocok után 2 P, fiatalabb példány után 1 P jutalmat fizet. Aki ily állatot elpusztít, annak levágott farkát küldje be a rovartani állo­másra, mikor is a jutalmat meg­kapja. A m. kir. földmivelésügyi minisz­ter a tejipari fölöző tanfolyam idő­tartamát 17 napról 19 napra emelte fel, melyben a vasár- és ünnepna­pok nem számítanak. A tuberkulotikusok konyhasó­mentes táplálására szolgáló gya­korlati utasítások. Sauerbruch, a nagy német professor nevéhez fűződik Gerson dr. nagy horderejű felfedezésének, a tbc.-s betegek só­talan diétával való gyógyításának bevezetése a német klinikákon. Ger­son-diétája a hozzá fűzött reménye­ket Sauerbruch kijelentése szerint csaknem száz százalékig beváltotta már eddig is, és ezer meg ezer elveszettnek hitt súlyos beteg kö­szönheti gyógyulását a diétának. Hermannsdorfer dr. és felesége, akik a berlini klinikán éveken át folytattak sikeres kísérletet e téren, a diéta szabályait egy könyvben foglalták össze, hogy azokat úgy az orvosok, mint a betegek minél szé

Next

/
Thumbnails
Contents