ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-11-06 / 170. szám

XXXIV. évfolyam, 170. szám. Ára köznap 6, vasárnap 10 feli. Szerda, 1929 november 6 Keresztény politikai és társadalmi napilap. Megjelenik hétfő- és ünneputáni nap kivételével mindennap. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. régi törvényhatóságai közgyűlése Az 1929. évi XXX. t.-c. oly lénye­ges változásokat hozott létre a köz­igazgatásban, hogy joggal felmerül­het az a vélemény, hogy e törvény megsemmisítette a régi, ősi várme­gyei rendszert és a megyei közigaz­gatást teljesen új alapokra [fektetve új vármegyéket alkotott, amelyek­nek csak a külső formája §és neve maradt meg, lényege azonban gyö­keresen átalakult. Ha ez sokak szerint egyéni, vagy szűkebb körökben táplált vélemény is, tény, hogy Komárom és Eszter­gom közigazgatásilag egyelőre egye­sített vármegyék f. hó 4-én, hétfőn cl. e. 11 órára egybehívott törvény­hatósági bizottsági közgyűlése ennek a lehangoló meggyőződésnek jelé­ben folyt le s valahogyan illett az ott elhangzott szónoklatok alapgon­dolataihoz az a szomorú harangszó, amely a közeli belvárosi plébánia­templom tornyából behallatszott a vármegyeházának új bútorzatú, ké­nyelmes elrendezésű díszes nagy­termébe. A Magyar Hiszekegy elmon­dása után a közgyűlést megnyitó dr. Huszár Aladár főispán a kormányzó úr őfő­méltóságának családját ért szeren­csétlenségről emlékezett meg s in­dítványára a közgyűlés a kormányzó úrnak táviratilag fejezte ki jókivá­natait ifj. Horthy Miklósnak szeren­csés gyógyulása alkalmából. Ugyan­csak meleg hangon emlékezeit meg a főispán Grósz Ferencnek, a tör­vényhatósági bizottság régi tagjának a közelmúltban történt elhunytáról, akinek emlékét jegyzőkönyvében örökítette meg a közgyűlés. Ezután a főispán elmondotta búcsú­beszédét a régi összetételű vármegyei tör­vényhatósági bizottsághoz. A szer­kezetileg és tartalmilag egyarántfki­tünő beszéd mindenekelőtt megem­lékezett arról, hogy a mai törvény­hatósági bizottság lß év előtt ült egybe először részben az itteni, rész­ben a komáromi vármegyeházán. S most visszatekintve arra az időre, felsóhajthatunk : Hová lett az akkori .nagy, hatalmas Magyarország? A világháború idején a vármegyék vir­rasztottak az ország ügyei felett. Az összeomlás közt a ma­gyar municipium állott csak szilárdan s a romok felett elsőnek állott talpra. Ezután hálás szavakkal emléke­zett meg a, szónok Palkovics László és a megboldogult Asztalos Béla al­ispánokról, akik a legnehezebb idők­ben állottak vármegyéik élén és a helyreállító munkában derekasan ki­vették a részüket. Amikor Esztergom és Komárom vármegyék törvényhatóságainak meg kellett válniok az elszakított részek képviseletétől s ideiglenesen egye­süíniök kellett, a lelkekben a mér­séklet és bölcseség lett úrrá. Ebben az időben vette át a szónok a főis­páni széket s legfőbb törekvéséül azt a célt tűzte ki, hogy az ország eme gyászos helyzetében a törvény­hatóság minden egyes polgára érezze, hogy vezetőségét a szeretet vezérli. Egyszerű munkás és az úr egyaránt bizalommal mehetett fel­sőbbségéhez, amely igyekezett arra, hogy a vármegyében jó közigazga tás legyen. Nyugodtan elmondhatja, hogy a lefolyt nehéz idő alatt egyik vármegyében sem volt visszafejlődés, visszamaradás. Komáromból ez idő alatt lett a faluból város, Esztergomból az or­szág egyik legkeresettebb kiránduló­helye. Falvaink is különösen egész ségügyi tekintetben igen sokat ha­ladtak. Útjaink lényegesen javultak. Ma nyomasztó gazdasági helyzet súlya alatt nyögünk. A világszerte meglevő gazdasági krízisen azonban mi nem segíthetünk, a Trianon meg­döntése azonban tőlünk, gondolko­zásunktól, akaratunktól függ. Egy­előre ugyan Trianon miatt ' koldus ország vagyunk, kol­dusmódra kell berendezked­nünk. Tiltakoznunk kell azonban a kül­földről ránk hárított terhek ellen. Inkább dicső, nagyszerű halál le­gyen a sorsunk, minthogy lassú íoj­togatás végezzen velünk. A nagyszabású és élénk tetszéssel fogadott beszédet a főispán azon kívánsággal fejezte be, hogy az új törvényhatóság is oly támasza le­gyen a nemzetnek, mint a régi volt. A törvényhatósági bizottság tag­jainak nevében Báthy László prelátus, felsőházi tag mondott búcsúbeszédet. Szerinte ezt boldogult Thaly Ferencnek kellett volna elmondania, aki oly szerel­mese volt a törvényhatóságnak, hogy még halálos ágyán is vele foglalkozott. Kiemelte a szónok a magyar történelem során a törvény^ hatóságok nemzetvédő munkáját, majd a főispántól, alispántól és a vármegyei tisztikartól vett búcsút a törvényhatósági bizottság nevében emelkedett szavakkal a hallgatóság meleg ovációi közben. Lozert Kálmán örökös tag indít­ványára mindkét beszéd egész ter­jedelmében a közgyűlés jegyző­könyvébe kerül. Palkovics László alispán szólalt fel ezután és maga, valamint a vármegyei tisztikar nevében a meghatottsággal küzdő szavakkal mondott köszönetet a főispánnak és a törvényhatóságnak a jóleső meg­emlékezésekért. Beszédét Mátéffy Viktor indítványára szintén egész terjedelmében iktatják a közgyűlés jegyzőkönyvébe. A közgyűlés .ezután áttért a ren­des tárgysorozatra, amellyel igen rövid idő alatt végzett, s a jelenvol­tak meleg érzelmekkel vettek bú­csút egymástól. Éjjeli szolgálatot november hó 2—8-ig Rochlitz-örökösök gyógyszer­tára (Kossuth L.-u. sarok) teljesít. Nyugdíjazás. Komárom és Esz­tergom vármegyék törvényhatósági bizottsága, az alispán előterjeszté­sére nyugalomba helyezte Lugosy Gyula tóvárosi községi jegyzőt, aki­nek négy évtizedes közhasznú mű­ködéséről a legmelegebb elismerés­sel emlékezett meg a főispán és az alispán egyaránt. U] komarommegyel újság. Tata­Tóvároson e hó elseiével új hetilap indult meg „Komárom-vármegye" címmel. A nívós és bőséges tartalmú, hazafias irányú újság főszerkesztője dr. Böszörményi László és felelős szerkesztője Edelkraut Béla. A lap, mint az első szám tartalmából ki­világlik, amellett, hogy Komárom­megye kultúráját és fellendülését kívánja szolgálni, elsősorban Tata­tó város fellendítéséért harcol. Tatai tóvárosi népszerű és az ország leg­olcsóbb fürdőjévé akarják fejleszteni. Üdvözöljük az új szépjövőjű lap­társat. Olcsóbb lett az interurbán be­szélgetés. A kereskedelmi minisz­ter úgy a belföldi mint a nemzet­közi távbeszélő forgalomban a „táv­beszélő meghívás" és a „külön meg­hívás" diját a meghívással bejelen­tett beszélgetés díjazási időszakában folytatott 3 perces beszélgetés dijá­nak harmadrészében állapította meg, 60 filléres díjminimummal. Ezáltal a gyengeforgalmú órákban a meg­hívás olcsóbb' lesz. Ezentúl magán­beszélgetéseket a belföldi és nem­zetközi távbeszélő forgalomban 6 perc helyett egyelőre kísérletképpen 12 percig lehet egyfolytában végezni. Szavazott — titkosan. A titkos szavazás iránt alig van érzéke a magyar embernek. Nem kivétel ez alól az esztergomi földműves ember sem. Az egyik szavazóhelyiségben például nagynehezen megmagyarázza az elnök az egyik szavazónak, hogy hát vegye a szavazólapot, vigye hátra, és ott írja rá azok neveit* akiket a megyebizottságba megvá­lasztani akar. — De vonuljon jól hátra, hogy senki se lássa, mert a szavazás titkos! — Jó van kírem, rendbe' van! — felel a szavazó, hátravonul, ír, az­tán nagysokára hozza és bedobja az urnába a lapot. — E' van intízze! — szól a bácsi és tempósan elhagyja a szobát. A szavazatok összeolvasásánál ki­tűnt, hogy a szavazó pógár, akit különben a bizottság tagjai ismernek, nagy cifrán a saját nevét is alá­kanyaritotta azzal a megjegyzéssel, hogy leszavazott. Leszavazott — titkosan! Több ilyen titkos szavazó is akadt. Tánciskolái értesítés. Tisztelet­tel értesítem a n. é. közönséget, hogy f. évi november hó 6-án este 8 órakor új tánckurzus veszi kezde­tét a Magyar Király nagytermében. Beiratkozni lehet minden kedden és csütörtökön este 8—10-ig. Tandíj 12 P. Minden vasár- és ünnepnap össz­tánc. Szives pártfogást kér Zachey Ilus oki. tánctanító. Felhívás a kovácsmesterekhez. Felhivatnak az esztergomi kovács­mesterek, hogy lópatkolás és kocsi­javitás évi általányban való elválla­lására nyújtsanak be ajánlatot a vá­roshoz. Felvilágosítással Schalkház Ferenc intéző (városi major) szolgál. Bársony, selymek, szőrmék leg­ale só bban Keménynél. Elveszett í. hó 3-án a Henning drogéria és a bencésház közötti út­vonalon egy barnabőr pénz­tárca 17 P tartalommal. Kéretik a becsületes megtaláló, illő jutalom ellenében a Henning drogériába adja be. A városi gazdaságban kitűnő fajkakasokat árulnak. Esztergom szab. kir. város gazdaságában faj­tiszta Rhode, Irian és Leghorn faj­kakasok eladók. Kéri György rendőrőrmestert felmentették. Annak idején meg­írtuk, hogy 1929. újév napján reggel 9 órakor a Dorogi-úíon nagy vere­kedés volt, amelynek egyik ittas szereplőjét, Drahos Lajos hentes­legényt Kéri György rendőrőrmes­ter önvédelemből agyonlőtte. Kéri György rendőrősmester ugyanis csendre intette a társával duhaj­kodó Drahos Lajost, aki ezért do­ronggal támadt a rendőrőrmesterre, aki életveszélyes helyzetbe került és csak úgy. tudott megmenekülni, hogy előrántotta frommerpisztolyát és Drahosra lőtt. A lövés halálos volt. Az ügyben eljárás indult és a pestvidéki törvényszék f. hó 4-én, hétfőn délelőtt az esztergomi járás­bíróságon tartotta meg a főtárgya­lás!, amelynek során bebizonyoso­dott a rendőr ártatlansága és igy Kéri György . rendőrősmestert fel­mentették.

Next

/
Thumbnails
Contents