ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-10-29 / 164. szám

TERGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ES TÁRSADALMI NAPILAP. Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési ára egy hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre négy pengő. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő Homor Imre. Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. ?szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A takarékosságról As 1924. évben Milánóban tartott nemzetközi takarékossági kongresszus hatásaképen külföldön mindenütt megindult egy hatalmas propaganda, egy erős szervezetű, minden néprétegre, minden társadalmi osztályra kiterjedő mozgalom a takarókossági hajlam felébresztése érdekében. A mult napokban, október hó elején Londonban volt a második nemzetközi takarókossági kongresszus, melynek lefolyása is élénk tanúságot tett arról, hogy a takarékosságnak mily jelentőséget tulajdonítanak a világ müveit államai. A megnyitó ülésen 30 államból 400 delegátus vett részt s a walesi herceg is megjelent. A tárgyalásokat a munkáspárti kincstári kancellár, pénzügyminiszter Snowden beszéde nyitotta meg. Snowden e megnyitó beszédben részletesen ismertette az angol takarékossági mozgalmakat s beszédét azzal fejezte be, hogy takarékoskodni nem más, mint észszerűen elni ós költeni. Az okszerűtlen pénzköltés korlátozása pedig nem más, mint a nemzeti vagyon mindenütt igen kivánatos fejlesztése. Ha ezt belátja a gazdag Anglia munkáspárti pénzügyminisztere, még inkább van erre szüksége a megcsonkított ós szétdarabolt szegény Magyarországnak, mert takarékoskodni ott kell leginkább, ahol legnehezebb. A takarékossági erény ápolása ós fokozatos, folytonos fejlesztése nem hiábavaló, kárbaveszett fáradtság, mert az úgy az egyén, mint a köz, az összesség szempontjából kiváló jelentőséggel bir ós a népjólét emelésére törekszik. Mit jelent és mit eredményez tehát a takarókosság ? Nem egyebet, minthogy egy állam polgárai egyénenkint, külön-külön, céltudatosan, rendszeresen takarékoskodnak, filléreiket félreteszik, azok gyümölcsöztetéséről gondoskodnak. Az egyén szempontjából ezzel be is van fejezve mindaz, amit legszűkebb értelemben elvárni lehet. De ha figyelembe veszszük azt, hogy ezek az összegyűjtött fillérek takarékbetétként, vagy más módon olyan gyűjtőmedencókben folynak össze, amelyek felfogva azokat, képesek hatalmas tőkét kovácsolni belőlük és az, igy keletkezett erős nemzeti tőkét a köz javára forditani, a nemzetgazdaság vérkeringésébe adni, termelni ós ezáltal egy jobb létet teremteni, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy nemcsak magunknak takarékoskodunk, hanem a köznek is, amelynek viszont mi is tagjai vagyunk, tehát kétszeresen takarékoskodunk, ha takarékoskodunk. Ha beosztással élünk, a filléreket is megbecsüljük, félretesszük, nemcsak saját jólétünket emeljük ós jövő boldogságunknak vetjük meg tehát alapját, hanem résztvevői leszünk ezzel a nemzeti nagy ideálok elérésére irányuló harcnak is, amely minden hazáját szerető polgárnak legszentebb kötelessége keli hogy legyen. A rendelkezésre álló összegből nem tudja kellőképen befejezni a város a vasúti hozzájáró út torkolatát Az új iskola építésének megkezdés éhez még 30.000 pengő hiányzik 4 csendőriskolához is már csak — pénz kellene Most dolgozik a város a mérnöki hivatal tervei szerint és ellenőrzésével a Baross Grábor-út torkolatának kiszélesítésén és rendbehozatalán, amely által a vasúti hozzájáró út fordulójának veszedelmessége eltűnik. A város házilag készítteti el az útszakaszt ós természetesen csak annyit szánhat a munkálatokra, amennyi fedezete van a rendbehozás költségeire. Az út kifogástalan rendbehozatalára, kikövezósére nincs elegendő pénz és így kikövezetlen részek is maradnak a gyalogjárótól jobbra és balra, továbbá a kocsiút teljes kiépítése a jövő költségvetési évre marad. Azonban már már most elfogadhatóvá teszi az útat a város, amennyire csak birja és a költségekből telik.* A Hősök szobra mögött építendő új iskola ügye is még mindig eltolódást szenved amiatt, mert az építéshez szükséges teljes összegből még mindig hiányzik vagy 20.000 pengő. Ezt még valamikép elő kell teremtenie a városnak, mert szigorú kormányrendelet van, amely szerint ezentúl függőkölcsönből nem, hanem csak amortizációs kölcsönből szabad építkezni. A városunkban létesítendő csendőriskola ügye, amellyel vasárnapi számunkban részletesen foglalkoztunk, került újabban az aktualitások előterébe. Értesülésünk szerint a város már tervet készített, amely szerint az új középületet Szentgyörgymezö kapná — csak a pénz hiányzik hozzá. A város az ügyet felszínen tartja és feliratot küld a kormányhoz. Éjjeli szolgálatot október hó 26—30-ig a hercegprimási „Fekete sas" gyógyszertár teljesít. Előkészületek a városházán a november 3.-i választásra. Hétfőn délelőtt ll órára az Esztergom város területén november hó 3-án lezajló törvényhatósági tagválasztásra kijelölt választási elnököket, jegyzőket és szavazatszedő bizottsági tagokat összehívták a városháza nagytermébe, ahol dr. Mike Lajos és dr. Kőműves László választási elnökök előmondására az esküt letették. A választásra vonatkozó részletes tudnivalókról egyik legközelebbi számunkban tájékoztatjuk olvasóközönségünket. Halálozás. Kotúcs János bábolnai igazgatótanitó, a komárommegyei tanítóegyesület volt elnöke, aki hosszú időn keresztül a komárommegyei nép kultúrának ós a tanítói egyesületi életnek tehetséges vezetőembere és buzgó munkása volt, Bábolnán 57 éves korában elhunyt. Az iskolásgyermekek is gyűjtenek virágot a hősök sírjaira halottak estéére. Az esztergomi hősi temetők gondozó hivatala kérte az iskolák igazgatóságait, hogy hassanak oda, miszerint az iskolás gyermekek virágot gyűjtsenek a hősök sírjaira. A gyermekek az iskolába gyűjtik egybe a virágot és a hősi temetők gondnoksága innen kocsin viteti el halottak estéjére a hősi sírokra. Kézimunka és kellékek dús választékban KEMÉNYNÉL. Közkórházat követelnek Komáromnak. Komáromban akciót indítottak, amely Komárom város és messze környékének legégetőbb sebét volna hivatva orvosolni, azt, hogy Komáromnak nincsen közkórháza. Rámutatnak arra, hogy szinte hihetetlennek látszik, hogy az ország legforgalmasabb részében, a Budapest—Bécs közti fővonalon, országút, hajóút mellett az egész új határ mentén Budapesttől egészen Gryőrig nínc3 közkórház, — mert amint a Komárommegyei Hirlap cikkírója, Tomanóczy József dr. irja, — „a^tatabányai kórház társulati kórház, az esztergomi kis városi kórház nagyobb relációkban komolyan alig jöhet számba, — keres-kutat végig szemünk" a Budapesttől Gryőrig vezető hatalmas magyar területen, vár megyéken keresztül nincs, nincs egyet len közkórház.

44 Az 0MKE akciót indit a fényűzési adó eltörléséért. A fényűzési forgalmiadó ellen az a panasz, hogy ez az adónem az egész határ mentén jelentékeny mértékben mozdítja elő a csempészetet. Azokat a cikkeket, amelyek Magyarországon fényüzógi adó alá esnek, a fogyasztók a külföldön vásárolják meg és ezáltal a kincstár az adótól, a magyar kereskedelem ós ipar ellenben a cikkek forgalmától esik el. Emellett a fényűzési adó jövedelme is minimális. Az OMKE kiindulva abból, hogy ily módon ez az adó az általa okozott rendkivüi súlyos közgazdasági károk mellett csak minimális hasznot hajt a kincstárnak, akciót indit a luxusadó teljes eltörlése végett. Azt tervezi az OMKE, hogy a fogyasztók tízezreinek aláírásával ellátott beadányt juttat el a pénzügyminiszterhez és az országgyűléshez a fényűzési adó megszüntetése miatt. Az iparos ipartestületi tagdíj kötelezettsége. Hozzánk intézett kérdésre közöljük, hogy a képesítéshez kötött iparos ott, ahol ipartestület van, az iparigazolvány, illetve iparengedély elnyerésével egyidőben r

az ipartestület bekebelezett tagja lesz s tagsága mindaddig fennáll, mig az iparát iparjogosítvány falapján gyakorolja. Az ipartörvóny rendelkezése szerint erre az időre tartozik az iparos az ipartestületi tagsági dijat megfizetni. Ezen a kötelezettségen nem változtat semmit még az a körülmény sem, hogy az illető iparos iparjogosultságáról bizonyos ideig lemond, tehát szünetelteti iparát, később azonban ismét folytatja. A közbeeső időben is köteles az ipartestületi tagdijat megfizetni. Tánciskolái értesítés. Tisztelettel értesitem a n. ó. közönséget, hogy f. évi november hó 6-án este 8 órakor új tánckurzus veszi kezdetét a Magyar Király nagytermében, Beiratkozni lehet minden kedden és csütörtökön este 8—10-ig. Tandij 12 P. Minden vasár- és ünnepnap össztánc. Szives pártfogást kér Zachey Ilus oki. tánctanító. Hattagú útonálló cigánybandát fogott el a csendőrség. Vakmerő és érdekes rablótámadás történt a Nagydorog és Paks község közötti országúton. Délelőtt tiz óra tájban egylovas kocsiján haladt az országúton Hosmányszki István 62 éves nagydorogi gazdálkodó. Vele szemben jött kocsin Virág Miklós, Lakatos Miklós vándorcigány és négy társa. A cigányok leugrottak kocsijukról, megállították a gazda szekerét ós életveszélyes fenyegetés árán elvették lovát. Az egyik cigány úgylátszik gavalléros természetű volt, mert azt ajánlotta társának, hogy girhes lovukat adják Hosnyánszki Istvánnak s ez meg is törtónt. A cigányok az elrablott lóval elmenekültek. A károsult gazda feljelentést tett a nagydorogi csendőrségen. Vödrös István csendőrőrsparancsnok üldözőbe vette a cigányokat s a paksi határban sikerült kézrekeriteni. A cigányokat letartóztatták és megindult ellenük az eljárás. Állítólag már több országúti útonállást követtek el az elfogott cigányok. Egy ácsi legényt támadói halálra sebesítettek. Udvardi Imre 18 éves ácsi legény a sötétben gyanútlanul biciklizett Ács főutcáján, amikor valaki hátulról egy járomszöggel leütötte. A fiatal legény oly szerencsétlenül esett a fejére, hogy eszméletlenül terült el az országút porában. Igy feküdt egészen reggelig, amikor is a járókelők megtalálták. Sebesülése olyan súlyos volt, hogy már nem segíthettek rajta és a győri közkórházban aznap délután meghalt. Az ácsi csendőrség azonnal megkezdte a nyomozást ós állítólag letartóztatta Dosztály Mihály ácsi legényt, aki ellen súlyos gyanúokok szólnak. Kötöttkabátok, harisnyák, sálak, keztyük legolcsóbbak Balognál.