ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-09-22 / 133. szám

RGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ES TÁRSADALMI NAPILAP. Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési ára egy hőnapra t pengő 40 fillér, negyedévre nég/ pengő. Főszerkesztő : Felelős szerkesztő Homor Imre. Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A törvényhatósági és városi választások Mint lapunk legutóbbi számában megírtuk, az Esztergomi Keresztény Gazdasági és Szoeiális Párt intézőbizottsága csütörtökön este népes értekezletet tartott, amelyen a kö zeledő törvényhatósági és városi választások ügye került — egyelőre általánosságban — megvitatás alá. Az értekezleten jelen voltak dr. Mike Lajos kir. közjegyző, pártelnök, v. SZÍVÓS Waldvogel József, a városi párt elnöke, dr. üntóny Béla polgármester, Mátéffy Viktor prépost-plébános orszgy. képviBelő, azonkívül az intézőbizottság következő tagjai : Bábszky Ferenc, Etter Ödön, Homor Imre, Horváth Mihály, Jakobek Jenő, Jakus János, Kiffer Ferenc, Kleppek AlajoSj Marosi Ferenc, Obermüller Fcreno, Pifkó János, Polusin Mátyás, Szalva Ferenc, Szölgyémy József, id. Tátus János, Toldy János, Vilsitz Márton, Vodicska István. Az intézőbizottsági ülés legfontosabb határozata a jelölőbizottság megalakítása volt, amelynek célja a törvényhatósági bizottság és a városi képviselőtestületi választások jelölő lisztáinak tervezetét elkészi teni s azt szélesebbkörű megvitatás végett a párt elé vezérelni. A J3lölő bizottságba a fentemiitett jelenvoltakon kivül még a következő esztergomi polgárok kéretnek fel tagokul: Ács István, Bdrtus 'József, Brutsy Jenő, Dóczy Ferenc, dr. Gróh József, Hermann Lajos, Kerschbaummayer Károly, Király Mór, Nádler István, Számord Ignác, Tóth Pál Ferenc, Vas István. A jelölő bizottságba ezeken kivül meghívást kapnak egyes érdekkörök képviselői is. A szavazás módját illetőleg az értekezleten hangoztatták, hogy mint a múltban is volt, a szavazólapokon a pártok jelöltjei mellett mások nevének feljegyzésére is lesz hely, viszont a szavazólapokon feltüntetett nevek közül is ki lehet húzni a nem kívántakat. A szavazólapok azonban hivatalos bélyegzővel lesznek ellátva. A jelölőbizottságot a párt vezetősége kellő időben egybe fogja hivni. Mind a bizottság tagjainak, mind a polgárságnak van még ideje gondolkozni azon, kik legyenek azok, akiket a megyebizottságba, illetve a városi képviselőtestületbe, — mint a város népe bizalmának | szivén viselő polgárnak lehet alkalma letéteményeseit—jelöl és megválaszt, j arra, hogy megmondja véleményét a A párt nyitva van mindenki részére megválasztandókat illetően, és a vármegye és város érdekeit Alig van nagyobb hely a csonka országban, ahol Vass miniszter alkotásaival ne találkoznánk — mondotta a főispán a pénteki megyegyűlésen Bethlen Gábor emlékét 300 éves jubileuma alkalmából jegyzőkönyvben örökítette meg a vármegye Komárom-Esztergom közigazgatásiig egyelőre egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottsága f. hó 20-án, pénteken délelőtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen tárgysorozat előtt az elnöklő dr. baráti Huszár Aladár főispán Vass József dr. népjóléti miniszter érdemeit és államférfiúi munkásságát méltatta miniszterségének tízéves évfordulója alkalmából. Ma már alig van az országban nagyobb hely, ahol Vass miniszter üdvös alkotásaival ne találkoznánk — mondotta a főispán, és javasolta, hogy Vass minisztert a vármegyei közgyűlés ebből az alkalomból táviratilag üdvözölje, amelyhez a közgyűlés nagy lelkesedéssel járult hozzá. Jelentette ezután a főispán, hogy a törvényhatósági bizottság egy tagját, Szenczy Mihály molnármestert, a komáromi ipartestület elnökét nagy kitüntetés érte, amennyiben a kormányzó úr őfőméltósága polgári ós közéleti érdemeit elismerve, Signum Laudissal és elismerő oklevéllel tüntette ki. Szenczy a komáromi református egyház gondnoka és mint ilyennek nagy része volt az új komáromi református templom létesítésében. A főispán a kö/gyűlés meleg ünneplése közben nyújtotta át a legfelsőbb elismerést és a kitüntető jelvényt Szenczynek. A tárgysorozat első pontja volt az országos Bethlen Gábor ünnepélyek intézőbizottságának átirata Bethlen Gábor elhalálozása 300 éves évfordulójának megünneplésére vonatkozólag, amelyet megelőzött a főispán magasszárnyalású, szép emlókbeszéde Bethlen Gáborról, a nagy erdélyi fejedelemről. A nagy magyar államfórfiú emlékének felidézésére különösen szükség van a szomorú időkben, — mondotta a főispán, — hogy megfogadhassuk a hazáért való testvéri összetartást és azt, hogy magyar ós magyar között ne legyen különbség akkor, amikor a haza önzetlen szolgálatáról van szó. A főispán javaslatára Bethlen Gábor emlékét jegyzőkönyvileg örökítette meg a vármegyei közgyűlés. A továbbiak során több apróbb ügy között, amelyek tárgyalásáról lapunk más helyén irunk, az egyesitett vármegye háztartási alapjának 1930. évi költségelőirányzatát is elfogadta a törvényhatósági bizottság minden hozzászólás nélkül az állandó választmány javaslatára. A 274 ezer pengős szükségletre csak 46 ezer pengős fedezete van a vármegyének, a 228.000 P hiányt a vármegyei hozzájárulásból pótolják. Hogyan kerülhetett Molnár József bányakovács csehek haditörvényszéke elé? Országos feltűnést keltett az a híradás, amelyet az „Esztergom" közölt elsőnek Molnár József dorogi bányakovács párkányi ^letartóztatásáról. Az eset olvasóközönségünket is élénken foglalkoztatta. Jele ennek az a szerkesztőségünk aez irt és teljes névaláírással ellátott levél is, amelyet f. hó 15-i számunkban közöltünk s melynek irója névszerint is felemlíti a letartóztatottnak sógorát, mint aki oka volt Molnár elfogatásának. Most Dorogról Molnár József egy közvetlen ismerősétől kaptunk levelet, amely a következőket tartalmazza: „Nem igaz, hogy Molnár Józsefet Balázs Vince nevű sógora jelentette föl, mivel olyan nevű sógora vagy rokona nincs és nem is volt ós nem igaz az, hogy Molnár József földöröksógének eladásából kifolyólag szerzett magának ellenséget, mivel földet nem örökölt, földbirtoka nem volt és jelenleg sincs. Molnár József feljelentő jót hozzátartozóinak ós ismerőseinek ezideig nem sikerült megtudni. Nem lehetetlen, hogy minden feljelentés nélkül, csupán a csehek „nyilvántartása" alapján tartóztatták le. A cikk beküldője téves ismeretek vagy "rosszindulatú információk alapján irta meg sorait. A helyreigazító sorok köziésót Molnár József hozzátartozóinak kívánságára kérjük." Ezek után a közönség joggal kíváncsi, ^hogyan folyt le a letartóztatás, amelyet ugyancsak dorogi ^információnk alapján közlünk teljes részletességgel. Molnár József augusztus hó 31-ón, szombaton édesapja és felesége szüleinek látogatására Kicsindre ment búcsúra. Szeptember hó 2-án reggel 6 órakor csendőr jelent meg apósa, Jarábek István lakásán és felszólította, hogy mielőtt visszatérne Dorogra, jelentkezzék a párkányi szolgabiróságnál és intézze el ott levő ügyét. Molnár, aki a m. kir. belügyminisztériumtól kiállított és a budapesti cseh {konzulátus által láttamozott, magyar állampolgárságát hitelesen igazoló okmány birtokában volt — teljes biztonságban érezvén magát — hétfőn d. u. 4 órakor (szept. 2.) jelentkezett a párkányi szolgabíróságon, ahol nyomban letartóztatták mint katonaszökevényt. Molnár József 1900. május hó 19-én született Leányvárott és atyja után unyi (Esztergom m.) illetőségű, 1917-ig szüleivel együtt Laányvárott, majd Tokodon lakott. 1917-ben Kicsindre költözött ugyan a család, de mindvégig megtartotta unyi illetőségét. Molnár József innen vonult be 1918ban a volt cs. és k. 26. gy. ezredhez, majd innen néhány hót múlva a komáromi 5-Ö3 huszárokhoz helyezték át. Az összeomlás után Kicsind is cseh megszállás alá került és 1920ban Molnárt tiltakozása és magyar illetősége ellenére is besorozták a cseh hadseregbe s 1920. okt. 1-ón be is vonultatták Pilsenbe. Minden tiltakozása eredménytelennek bizonyult a jogtalan bevonultatással szemben. Molnár 1920. óv decemberében karácsonyi szabadságra jött és kijelentette hozzátartozóinak, hogy véget akar vetni a jogtalanul rákónyszeritett katonai szolgálatnak és átszökik a határon. Szabadsága letelte előtt csakugyan át is jött a magyar területre és itt a hatóságoknál igazolva idevaló il'etőségót, előbb Pokod-Altárón, majd a dorogi bányamühelynól munkába állott s azóta a fent leirt eseményig ott dolgozott. Tudomásunk szerint jelenleg Pozsonyban van és haditörvényszók elé fogják állitani. ••••••••••••• • ••••••••••••• Az esztergomi gimnazista cserkészek ft budapesti nagy hadijátékon. Már az újságokból is ismeretes, hogy a cserkészszövetségnek két nagy kerülete (az I. és X.) nagy hadijátókra ké« szül vasárnap, szept. 22-ón. E hadijátékban a gimnázium 14. Holló cserkészcsapat is teljes számban rósztvesz Werner Gyula parancsnok vezetésével. 83 H| jpp** Szvetterek, pulloverek, kabátok, esőköpenyek Balognál.