ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-02-10 / 12. szám

llllt. «ttolyiro, 12. szám. 4rn gO flllér. Vasárnap, 1929. fobraéf 10. ESZTERGOM KERESZTÉNY PUL1TÍK

AI ÉS TÁRSADALMI LAP. *• . Ilii li i i Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 120 P. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős s^rkesztö: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál a helykeresést. A város még több pénzt fog kapni az iskola céljair* a minisztertől. Különben erről a kérdésről lapunk más helyen is irunk. A lözgyűlés egyéb apróbb ügyéiről helyszűke miatt legközelebb számolunk be* Még mindig nincs a se új iskolának telke* Ismét egy új vegyesbizottság, már Isten tudja hányadik, de a vitás iskolahely kérdése még mindig nine? megoldva. Egyik fél sem enged álláspontjából, egyik fél sem tudja a másikat meggyőzni. Pedig a kérdés igen egvszerű. fla van pénzünk, olyan telekre építhetjük iskolánkat amilyenre akarjuk. Ha nincs pénzünk, csakis olyan helvre építhetünk, mely rendelkezésünkre áll Füldmives képviselőink a Mária Terózii utcát nem akarják; de ba arról less szó, hogy a más hely n építendő iskola telkét drága pénzen kell megfizetnünk, amely pénzt adóban fogjuk töneszteni, azt hiszem, a most tiltakozók, a kivetendő adó ellen 'S tiltakozni fognak. Be ne csűr lük-csavarjuk a dolgot, szögezzük le a tényt, hogy ni Ci pénzünk » Ne gondoljuk, ka telket karunk vásárolni, hogy azt olcsón kapju

1 . Emlékezzünk v.ssza a zárdaépités alkalmával a kisaj titási árakra. A legÓcskább nedvéi va'yogból épített házért 22 ezer pengőt > fisettü u. E yik városi képviselőnk az Árok- és Major utcák között levő házakból akar néhányat összevá ároltatni. A hely szép és megfelelő, de kérdezzük csa

1

? meg, mibe is kerülnek azok a* ócska házak? A szóban levő Kenderföld-utcai telkek szintén igen drágák lennének. De az itt épiten ő iskola már nem lenne központi elhelyezésű. A Kenderföld utca a körzet központjától mar legalább is oiv messze fékeik, mint a Város* majo •, amely a legsűrűbben lakott részben v»n, kiválóan egészséges, ^zép helyen a kis Duna p írtján, amely ineyen áll rendelkezésünkre. Ha már Kend -rföld-uto i és Városmajor között kellene választanunk, azt hiszem, vitán felül áll a a Városmajor. Az iskolai körzet legtávolabb eső helyétől sem esik messzebbre 15 percnyi távolságnál ós tudomásom szerint a tanulók zöm* ezen részről kerül ki. B Mindenesetre nagyon célszerű lenne

1 még az új bi-ottság működésének megkezdése eljött tisztában lenni a helyek áraival, mert félő, hogy nagy meglepetések kerülhetnek ki. Most mar, tegyük f d azon lehetőséget, hogy a bizottság kénytelen lesz megállapítani, hogy az általa kiválasztott telek ára a város jelenlegi anyagi képességeit meghaladja. Mit fogunk csinálni akkor ? ! Akkor és most már higgadtabban előveszszük ism t a Mária Terézia-utcát. Megállapítjuk róla. hogy az tulajdon képen eredetileg egy arok volt, mely a hegyi vizek levezetéséreSzolgált. Megállapítjuk, hagy nem városszépítés! szempontoól, hanem azért épült oly széesre, mert a lakosok tartva a hegyi víztől, az árok partjától jó messzire épitaeztek Be fogjuk látni, hogy ha a Ferenc József útnak és Kossuth Lajosu.canak szélessége azoknak jó részóbdn 10 mater, miért ne lenetne a Mária Terézia út egy rövid szakaszának szélessége annak mindkét oldalán 10—i0 meVr. Erre talán nagyobb a forgalom mint a város főuicáin? Vagy tán az állatállományunk oly nagy, hogy ezen a két útvonalon sem fér el? Ne féltsük a tanítás nyugalmát az itteni forgalomtól^ —az nem fogja zavarni! Az állatállomány küiöabon is kora reggel megy ki a legelőre ós késő délután tór vissza. De « A pápai állam. - Irta;: Dr. LEPOLD AMTaL. — 1929. február 7-én Gasparri Péter bíboros államtitkár hivatalosan közölte a szentszéknél akkreditált külfö di követekkel, hogy a Vatikán ós az olasz állam közt a pápai állam visszaállítása tárgyában létrejött a megegyezés. Az egyezségei febr. 11-én Mussolini miniszterelnök és (rasparri államtitkár á láteráni paotában ünnepiesen aláírják és február 12 ón, XI. Pius pápa koronázásának évfordulóján közhírré teszik. : Bar régóta keringtek ellenőrizhetetlen hírek a Vatikán és az ola-z k\\»m közt megindult tárgyalásokról, sőt a kötendő egyezség részleteiről is: az egész világ gyanako Iva fogadta a htreket. 1870. óta annyi kínos csaiódás érte a katolikusokat, hogy már alig mertek formális megegyezésben bízni. Legfölebb a helyzet enyhülését remélték. Annál lázasabb örömet váltott ki a február 7-én világgá röpített hivatalos jelentés a megegyezésről, amely az 1870. szeptember 20-án erőszakosan megszüntetett pápai államot Róma városának aránylag kis területen helyreállítja s a pápa teljes szuverenitásának minden előfeltételét biztosítja. Megilletődve fogadjuk a világtörténelem e nagyfontosságú tényének hírét. Az egybá élet" új korszak eőtt áll. Áldjuk az istpr] Gondvise lés müvét benne. Áldva emlegetjük sz ntséges Atyánknak, Xi. Pms pápának nevet, ki meg érts, amiért a világ katolikusai naponkint buzgón imádkoztak: Krisztus földi helytartójának szabadsagát és az egyház fölmagasztalá át. Tisztelettel állunk B nito Mussolini olasz miniszterelnöknek erős egyénisége előtt, aki elég őszinte és bátor volt hozzá, hogy rriego.3otta az olasz államra nehezedő kérdést s ö szabadította vsls a katolikus olaszok lelkiismeretét. A pápai állam terü'eti nagysága nem fontos. 1870. óta sokat vitatkoztak afelől, előnyös rolna-e az egyházra, ha a pápa világi szuveró nitá8a alatt nagyobb áham á;lana, amelynek kor Hiányzása a mai viszonyok mellett sok nehézséggel járna. De abban trinden katolikus ember egyetértett, hegy a világegyház fejének b.zonyos területen szükséges a szuverenitás, hogy a minden nemzetekre kiterjedő egyházat Szabadod kormányozhassa. A Szentszék követeléseiben a lényegre szorítkozott S igy vált lehetővé a megégjezós Nem ismerjük még a megegyezés részleteit s igy a pápai állam határait nem ismertet hetjük. De annyit már tudunk, hogy a Szentszék megelégedett a Vatikánnal és annak közvetlen környékével A pápai állam visszaállításán kivül a Szentszék más nagy sikert is ért el. Konkordátumot kötött a legkatolikusabb országgal, Itá liánul. Tehát barátságos viszonyba lépett avval az országgal, amelynek fővárosa a vi égegyház központja, amelynek fiai közül való a Szentatya és a központi egyházkormányzat túlnyomóan leg t&bb méltósága. Ez a lépés igen kedvezően be folyasolja majd az egyház viszonyát a többi államokhoz. Eddig igen kínos benyomást tett, hogy a Szentszéknek éppen otthon, Olaszországban nem sikerült az állammal való kapcsolatot kívánatosito rendezni. A függetlenség és szabadság a Szentszéknek megkönnyíti majd az egyes államokkal való érintkezést és az egyház hathatós elterjesztését. A katolikusok millióitól erőteljes megmozMást várhatunk. Fokozédik a katolikus önérzet és » Sz^otsz^k tekintélye Százezrek zarándokolnak majd Rómába, hogy az új pApai államot láthassak s üdvözöljék annak fejedelmét, a római pápát. Szinte elképzelhetetlen az a lelkesedés, amit a Szentatyának a Vatikánon kivül. esetleg a pápai államon kívül megjelenése okozhat. Ki tudná azt a lelki határt kiszámítani, amelyet Róma városára, más városra, vagy országra gy korolna a pápának szemé-yes megjelenése ? Amiről eddig csak titkon álmodtunk, az most lehetővé vált. Föltámadhatnak a nagy tradíciók által megszentelt szokások, amelyek 1870. óta szüneteltek. S eltűnik fogalmaink köréből a gyermekkorunk őta beidegzett szomorú fogalom: a „fogolypápa", s „Vatikán foglya". Rómában már nem foj ogat majd többé az a szörnyű légnyomás, ameiy ránehezedett minden katohku r* : a Vatikán és az olasz állam ellenséges szembenállása. M-g tudunk b< csátan! az olasz nemzetnek mindent, ami törté t. Exp aKa a multat mo« tan' tettével Ei fogul at Unni nézzük m jd az olasz nép n*gy erényeit és ' iviló kulturátát. S mi magyar kato iku ok különös s/eretettel borulun«. a velttr k barátságos nagy latin nem zetnek szivére. Az oi*sz népre n^gy jövő vár. Mikor ez a nemz t most nagy lépést tett a dicső jövő fele, ak-or mi, mugprok is kö. el*bb jutottnak nettueti v gyaink megvalósulásához. I A város teljes ármentetsiósónek kerdf se a közgyűlésen 40 0 0 pengő inasotthonra — A Kolos-kórház ügyében küldöttség megy a miniszter elé. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete f. hó 6«án délután 4 órakor közgyűlést tartott dr. Antóny Béla polgármester etnöaleto mellett. Mult számunkban már közöltük a tárgysorozat főbb pontjait, amelyek mellett élénk érdeklődés közepette folyt le a közgyűlés. Nagy örömmel vet e tudomásul a képviselőtestület a tanácsi jelentéit arról, hoi-y a népjóléti miniszter a Kath. Legényegyletben létesített inasotthonra 40.000 P államsegélyt folyósított s hogy még további 10.000 pengőt heljezeit kilátásba. Lelkesen megéljenezték a tekintélyes összeget kieszközlő Mátéffy Viktor országgyűlési képviselőt, aki felszólalásában a nehéz anyagi gondokkal küzdő Kath. Legényegyletet a város polgárságaaak pártfogásába ajánlotta. Alig van a városban szükségesebb intézmény, mint az újjászervezendő Inaxotthon, amely 400 — különben az iskolán kivül a züllésnek ós téves tanoknak kitett — iparostanuló kulturális ós Síociális gondozását van hiva va teljesíteni. Mátéffy Viktor javasolta, hopy a népjóléti miniszter nagylelkű adománj a a város annaleseiben megörökíttessék. A Közgyűés hozzájárult ahho«, hogy a város teljes arvizmenteaitese céljából alakiban ló árvédelmi társu atba a vár^s, mint érdekel fél belépjen. Az 500 000 pengős* fü^gőkölo önt ez év júniusáig meghosszabbítják. A kórnázi szerződés tárgyalásánál Etter Ödön felszólalására elhatározta a közgyűlés, hogy küldöttség megy a népjóléti minis/terhez az ezer bajjal küzdő Kolos korház felsegitóse céljából. A Kössuth-ut«ai elemi iskola elhelyezéséről nem történt végleges döntés a közgyűlésen. A kénvi8oi0testü].et ismét- ogy bizottságra biztft