ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-09-08 / 121. szám

SZT RGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ES TÁRSADALMI NAPILAP. Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivéte­lével mindennap. Előfizetési ára egy hónapra t pengő 40 fillér, negyedévre négy pengő. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. :szám alá küldendők. — Hirdetések fel­vétetnek a „Hunnia* könyvnyomdavállalatnál. Soha ilyen nehéz nem volt az adófizetés, mint ami­lyennek ebben az esztendőben lát­juk, — mondja á városi pénzügyi tanácsnok, akinek, mint az adófize­tés és adóbeszedés irányitójának és ellenőrzőjének alkalma van az adó­alanyokkal való érintkezésre és az adó­fizetési visszonyok helyes megfigye­lésére. Nem légbőlkapott megállapí­tással van tehát dolgunk, amelyen átfutunk, akár a kánikulahireken, hiszen az adófizetés kérdése ma — sajnos — mégis csak a legnagyobb probléma, sőt több esetben, mint nem, egzisztenciális kérdés. Soha ilyen nehéznek nem láttuk az adófizetést, mint ebben az esz­tendőben, de — teszi hozzá a meg­állapítás — nem azért fizetik ne­hezen az adót, mert nem akarják, hanem azért, mert nem birják, mert nincs miből fizetni. Mindenfelől egy­forma panasz hangzik : az iparos nak nincs munkája, a kereskedő forgalom hiján nem árul, mert vi­szont a tisztviselő ember nem vásá­rolhat, nem dolgoztathat, mert nincs megfelelő fizetése. A rendkívüli nehéz adófizetési vi­szonyok mellett a statisztikai adatok­ból mégis megállapítható, hogy en­nek a szegény trianoni Esztergom­nak küzködő polgársága annak da­cára, hogy kereseti lehetősége és jövedelme jóval a békebelin alul van, az egyesitett kezelés alatt lévő adókban az 1928, évben ugyan­annyit fizetett be, mint a békeévek­ben s ezenfelül egyéb közterhekben még ugyanannyit. Ezt nem azért írjuk le, hogy azok, akik nem szeretik hallani az adólizető polgár beszédét, haragud­janak. Azért sem, hogy ezzel kese­rítsük, vagy bizonyos értelemben kedvezőtlen hangulatot keltsünk. Ellenkezőleg : az esztergomi pol­gár adófizetése a legnemesebb érzel­meket kelti bennünk, a honpolgári kötelességteljesitésból folyó lelki emel­kedettséget, amely hivatva van arra, hogy pesszimizmusunkat mngöije és táplálja a magyar életerőbe vetett hitünket, hogy a nehéz időket ke­resztül fogjuk vergődni. Ez a nehéz esztergomi adófizetés izonban szigorú intőjel is, hogy : ngyázzunk, ne tovább, mert ha összeroppannak az adóalanyok, ak­ior hiába minden vesződség ! Végül ízért is leszögeztük az esztergomi polgárságnak ezt az emberfölötti tel­jesítményét, hogy mi. akik szere­tünk merészen tervezgetni, szó­ban és papíron fejleszteni, szépíteni, követelőzni ilyen és olyan irányban, röstelkedve elhallgassunk az esz­tergomi névtelen adófizető előtt, aki városunk fejlődéséért és jövőjóért egzisztenciális áldozatokat hoz. (g) szegénygondozás pénzgyűjtő kerületeit megállapították Esztergomban Mint mult vasárnapi számunkban részletesen megírtuk, f. ó. szeptember 1-óveJ a városi szegénygondozást új alapokra helyezik, a koldulást a város területén eltiltják ós a közsegélyre szoruló szegényeket hatósági központi irányítás mellett fogják gondozni a Szent Ferenc-rend harmadrendjének erre vállalkozott tagjai, mig az ala­mizsnagytijtést a város irgalmas szívű hölgyközönsóge vállalta. A szegény­gondozás céljára történő pónzgyüjtés kerületeit már megállapították a kö­vetkező beosztással: Szentgyörgy mezőn a gyűjtést Pet­rik Istvánué, Henczy Erzsébet, Zámbó Istvánnó és Borovszky Anna vállal­ták el. Vízivároson ugyancsak Borov&zky Anna, továbbá Szentgyörgyi Józsefné és Szedmer Rózsi gyűjtenek. Utóbi­hoz tartozik végig a Csernoch János­út is. Szenttamáson, a Batthyány-utcában, Kislóvában Nagy Ferencné és Pőka Jánosné a gyÜjtőnők. Belvárosban a Széchenyi-téren, Bottyán János-, IV. Béla- és Sissai­utcákban, Kovács Margit gyűjt, Sántha Ilona pedig a Szent Lőrinc-, Hóviz-, Vörösmarty-utcákban és a Rákóczi­téren. A hosszú Kossuth Lajos-utcán Kerschbaummayer Károlynó ós Kri­zsán Andrásné, a Simor-utcán pedig Palkovics Miklósné, özv. Chudoba Ernőné és Obermüller 1 Ferencné osztoznak meg. A Jókai-utcában Sinka Ferenc Pálné és Patocska Katalin, a Deák Ferenc- és Plébánia-utcában pedig Gergely Andrásné gyűjtenek. A Német- és Malonyai-utcák Bakos Sándorné, a Kölcsey- és Csarnok­utca pedig özv. Tóth Mártonná ke­rületéhez tartoznak. A Szent Anna­utcában özv. Sztaacsits Gyulánó és Morvay Jolán gyűjtenek, a Honvéd­utcában pedig Tül Anna ós Juhász Károlyné, mely utóbbihoz még Petőfi­utca is tartozik. Nyitray Mária a Horánszky- ós Árok-utcában, Reviczky Margit pedig a Rozália-, Besze-, Ma­gyar- és Angyal-utcákban gyűjtenek. A Rudnay-tér, Dorogi-út és Mária Terézia-utca a Buri Matild kerülete. A Major-utcában, Alsó- és Felső­szérűsoron, Táti-úton és Vámház­utcában Szenczy Erzsébet vállalta el a gyűjtést. A többi külső utcákban ós a Ripáriában Burger Alajosné, özv. Csurgay Józsefné és Turbács Józsefné a gyűjtőnők. Végül a Szigetet Gergely Emilia a szegénygondozáspénz­tárnoknője tartotta meg magának. Az áldozatos lelkű hölgyek vállal­kozása a legnagyobb elismerést ér­demli, amit bizonyára a közönség is kellőképen méltányolni fog. A gyűjtés polgármesteri engedéllyel ellátott ós a rendőrhatóság által is láttamozott gyűjtőkönyvecskókkel tör­ténik. De a hölgyek el lesznek látva gytijtőivekkel is azon adakozók szá­mára, akik állandó alamizsna-adásra I magukat le nem kötötték. A hegyközségek megalakításának munkálatai már betekinthetők a városházán A város vezetősége serényen dol­gozik az 1929. évi XVII. törvénycikk végrehajtása gyakorlati megvalósítá­sán, amely a hegyközségek megalakí­tására vonatkozik. Amiről tehát an­nak idején az esztergomi városi párt is annyit tárgyalt és vitatkozott és amelynek szükségességét már jóelőre minden esztergomi polgár belátta, most végre a miniszter rendeletének következtében meg is valósul. A tör­vénycikk 19. §-a szerint a hegyközsé­gek megala&itása kötelező oly 150 katasztrális holdat elérő vagy megha­ladó szőlőterületeken, amelyek között puszta vagy más gazdasági művelés alatt álló terület együttes nagysága nem több, mint a betelepített szőlő­terület fele. Az ezen feltételekkel nem rendelkező szőlőterületek ós föl­dek birtokosainak kétharmada is el­határozhatja a hegyközség megalakí­tását, sőt ezen többség kisebb össze­függő szőlőterületekre nézve is jogo­sult a hegyközséget megalakítani. Mult vasárnapi számunkban kö­zöltük azt a tervezetet, amelyet a város gazdasági hivatala készített a hegyközségi körzetek megállapítására illetőleg kijelölésére a belvárosi ós szentgyörgymezei határt tekintve, A város vezetősége most felhívja az érdeklődő közönséget, hogy az esztergomi hegyközségek megalakítá­sának előkészítő munkálatai készen vannak és f. hó 10 ig bezárólag a vá­rosi kataszteri hivatalban megtekint­hetők. Azon területekre nézve pedig, amelyekhez a törvény nem teszi kö­telezővé a hegyközség megalakítását, külön mielőbb kérelmezni kell. A kérvény írásban nyújtandó be az ér­dekeltek kétharmadának aláírásával. Az Esztergomi Rádió Egyesület új programmot ad. — A Rádióegyesület közleménye. — Közeleg az ősz, melv a rádió terén az új esztendő beköszöntését jelenti, s ezért egyesületünk a rádiózok ér­dekeinek előmozdítása céljából a rá­dió-évre igen gazdag programmot ál­lított össze. Egyesületünk, mint azt már több izben is kifejtettük, célul tűzte ki a magyar rádióügy előmoz­dítását, propagálását, rádióamatőrök nevelését ós a rádiózó nagyközönség szakszerű oktatását. A rádió nép­szerűsítésével, — mely a kultúra leg­hivatottabb terjesztője — közelebb akarja hozni egymáshoz az embere­ket, mert ezen nemes szórakozás él­vezése közben könnyebben értik meg egymást. Laboratórium ós szakkönyvtár fel­állításával a rádiótechnika iránt ko­molyan érdeklődőknek akarunk segít­ségére lenni, mig előadásainkkal, be­mutatásainkkal, tanfolyamainkkal ós összejöveteleinkkel a rádiótól ma még távolabb állókkal akarjuk a tudomány­nak és korszakuknak legszebb vívmá­nyát, a rádiót megismertetni. —Hogy ezen céljainkat elérhessük, szükséges, hogy a rádióelőfizetők valamennyien tömörüljenek egyesületünkben. Közös célokért küzdünk ós ezért kérjük, bogy egyetlen rádiótulajdonos se ma­radjon ki tagjaink sorából, annál is inkább, miután tagjainknak gazdasági előnyöket is biztosítunk. Tagsági dij évi 12 pengő, mely összeg havi rész­letekben is fizethető. Programmunkata következőkben kö­Angol tanfolyam: Minden hétfőn este 9 fél 10 óráig angol nyelvi tan­folyamot tartunk. Előadó: Dr. Mike Lajos kir. közjegyző, egyesületi elnök. Morse tanfolyam: A nagy érdeklő­désre való tekintettel, nagysikerű morse tanfolyamunkat kezdők részére megismételjük, s pedig oly módon, minden hétfőn este fél 10-től kezdő­dőleg a kezdők, majd ezután a hala­dók részére morse órát tartunk. Elő­adó : Matkovics Béla p. s. ellenőr. A rádió elmélete és gyakorlata cim­mel, minden pénteken este 9 órakor Milakovszky László tanár, egyesületi igazgató bemutatásokkal tarkított előadásokat tart, melyet megbeszélé­sek és viták követnek. Technikai tanácsadásainkat minden kedden este 9 órakor tartjuk, mely alkalommal hibás készülékeket felül­vizsgálunk és a hibák kiküszöbölé­sére vonatkozó javaslatainkat megad­juk, illetve a készülék hibáját helyre­hozzuk. Akkumulátor-töltés. A tűzőrsógen fel­állított töltőállomást, ahol anód ós izzitó akkumulátorokat fogadunk el szakszerű töltésére, kizárólag tagjaink jpp** Intézeti szövetek, fehérneműek, harisnyák fi m I o g n ä I

Next

/
Thumbnails
Contents