ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-08-11 / 100. szám

nyitási eljáráshoz fűzött ferdítéseit és torzításait kimutatja. Mindenesetre az igazságosság védőinek az oldalán vannak a gyengébb hadosztályok. Ha nem igy volna, nem következett volna be a vádemelés sem. Mert emögött a cseh szoeiálista és nemzeti husszitizmus egész hadserege áll. j És ez egyáltalán nem riad vissza attól, hogy a vád mögé állítsa félrevezetett és fanatizált közvéleményének, segédcsapatait. A bíróságnak nagy függetlenséget és Ítélőképességet kell tanúsítania, hogy az igazságosság ilyén megrohamozásával szemben az igazságot érvényre juttassa. Maniu 300 pipája. Erdély, 1928. augusztus. Dr. Mán (Maniu) Gyula nem is olyan régen a magyar parlament nemzetiségi csoportjának tagja volt. Jelenleg az antant-hatalmak jóvoltából és segítségével nagyra nőtt Románia miniszterelnöke. A magyar képviselőházban szerzett politikai gyakorlatot s ezt most Romániában az u. n. parasztpárt támogatásával próbálja aprópénzre váltani. Mint a parasztpárt vezetőtagját természetesen a maguk emberének ismerik a parasztok. Ők tömörültek szinte fenyegető nagy számban a gyulafehérvári gyűlésre ós indultak onnan Bukarestbe, hogy távozásra kényszerítsék a gyűlölt Bratianu-kormányt. Azt hitték, hogyha kormányra juttatják a becsületes Maniut, egyszerre megszűnnek a nagy adók, megszűnik a munkanélküliség.,, lesz mit aprítani a tejben szóval felvirrad a kisembereknek napja s egyszerre becsületessé válik, a kormányzati rendszer Romániában. Maniuról is fel kell tételeznünk, hogy becsületes szándékkal fogott a kormányzáshoz. Remélte, hogy helyre tudja állítani a gazdasági egyensúlyt abban a,Romániában, amely mai formájában Európa egyik leggazdagabb országa, akkor valóra válthatja parasztjainak reményét. De nem számolt azzal, hogy ebben, a Romániában nem a magyar hivatalnoki kar dolgozik, < hanem az az adminisztrációs rendszer, amely romlottabb az egykori hírhedt orosz rendszernél is, és hogy a hatalmát vesztett párt minden eszközzel rontja az új kormányelnök népszerűségét. A háta mögött álló nagy bankok hatalmával rákényszeríti a parasztpárti-kormányelnökre a legnópszerütlenebb adóemelést. Az 1929-ik esztendő az újabb adóemelés jegyében köszöntött rá a reménykedő parasztokra. A kormány kénytélen volt felemelni sok más mellett a bélyegilletéket, a szesz- és dthányárakat. Minden dohánycsomaghoz, á pipadohányhoz is, hozzácsomagoltatott egy-egy köteg cigarettapapirost. Igy ezt annak is meg kellett vennie, aki sohasem használt cigarettapapíréit. A pipás emberek nemcsak sereintettek, hanem cifrábbnálcifrábbakat is mondtak. Minden c~omag pipadohány vételekor szidták a kormányt az áremelésért, félbontásakor pedig a hasznavehetetlen cigarettapapírért, no meg a dohánynak csúfolt falevélért s Isten tudja, minő fűért. Erdély egyik községének élelmes aszszonyai férjeik általános elkeseredését arra használták fel, hogy barátságos módon eltávolították házukból a füstölő jószágot. Összegyűjtöttek mintegy 300 pipát. Szépen becsomagolták ós elküldték Maniu kormány elnök cimére azzal a megjegyzéssel: „Mi már pipáztunk eleget, a miniszterelnök úr legalább is — úgy látszik — megelégelte, mert az adóemeléssel lehetetlenné tette számunkra e továbbpipázást. Itt küldjük hát - a pipákat. Pipázzék ezután a miniszterelnök úr!"- Igy jutott Maniu, román miniszterelnök 300 drb. ingyenes pipához. (ks) ANagyboldogasszony-napi diszfelvonulás és ünnepség értelme és jelentősége Hogy. Esztergom város, mint Szent István királynak szülőhelye ós koronázó városa az első szent király emlékét nem augusztus 20-án ünnepli, annak merőben külső okai vannak s a főok a székesfőváros közelsége, ahol Szent István király emléknapján or^ szagos ünnepségek folynak. Szerencsés gondolat volt azonban az esztergomi ünnepet áttenni Nagyboldogcia teremtette merkantil szellemű életberendezést, azt megvetve gőgösen visszavonul ós exkluzív körben u. n. szalon életet él. Idevehető az intellektuellek nagy száma, akik az előbbiek módjára — a maguk körében hasonlóan élnek. A középosztály, a burzsoázia és a munkástömeg az igényüknek megfelelő helyeken : . bárokban, dancingokban, mozikban szórakoznak a hét kemény munkája után. Párizs éjjel. . Hát, kié akkor a nappali fényárban úszó éjjeli Párizs? Kié a music-hallokban, bárokban, dancingokban, a legraffináltabb ügyességgel, művészien összeállított attrakciókat adó mulatókban gazdag Sodorna? Ez mind az idegené, főleg á teli pénztárcájú amerikaiaké. Ezek töltik meg minden este a különféle mulatókat, ízlésüknek hízelegve számukra készítik a revük műsoraikat. Az éjjeli Párizst teljesen, maguknak sajátították ki. A pazarlóan élő amerikainak minden megvehető, semmi sem drága, így észrevétlenül az árak oly magasra szöktek, hogy többi idegen csak nehezen, a francia pedig egyáltalán nem élvezheti äz éjjeli Párizs csábos rejtelmeit. A párizsi divat. "Beszámolóm végén szeretnék még valamit az esztergomi szépnemnek is írni. Ma itt a jelszó : Le a fiús nőtipussal! Az eWn frizurás garconne tipus megbukott! ! Bármennyire a hosszú haj lett ismét az ideális szépség kelléke, mégis ez máról-holnapra nein valósitható meg. Igy a kiborotvált nyakszirt helyett a hátul kissé megnőtt hajat lokniba sütik, amely az arcnak feltűnő bájt kölcsönöz. Viszont ez a hátul kigöndöritett haj új kalapformát kivan, hogy a fodrászok nagy gonddal készített és drágán megfizetett müve ne menjen tönkre. Tehát a kalapszalonok ennek a hajviseletnek megfelelő formát kreálnak most. A haj ós a kalap változás a ruha szabásánál is változást von maga után. A hosszú szoknya derékkal, ez a tendencia. Ezzel a nagy átalakulással talán a világháborút követelő forradalmak utolsó kilengése, korcshajtása fog megszűnni. Remélhetőleg ez a külső átalakulás belső változást is fog eredményezni. A nagy szabadságkivánás, a férfiakkal való versengés és táncőrület helyett a régi — családi tűzhelyet szerető, szolid j— nőtípus lesz minden erényével uralkodóvá. Mi férfiak, mindannyian ezt szeretnénk ! Az „Esztergom" olvasóinak szívélyes üdvözletet küld az őszi viszontlátásig Dr. Halász Gyula. asszony napjára, amely nemcsak mint Szent István emlékünnep, hanem mint magyar államiságunk kezdetének évforduló-napja is jelentős ós nevezetes. Ezen a napon tették a szent kororonát Esztergomban az első magyar király fejére, aki később, halála közeledtével ezen a napon ajánlotta fel ozszágát Szűz Máriának, amikor őt a Magyarok Vódőasszonyául kérte fel. Jámbor hagyományok szerint ez volt az örök hazába való elköltözéséhek a napja is. Jtíjsztergom Nagyboldogassí.ony-napján tehát akkor ünnepli az első szent királyt, amely napon már maga Szent István király is ünnepelt; azon a napon, amikor itt először koronáztak magyar királyt s amelyen ő nyugovóra tért. Ezeket a tényeket domborítja ki az esztergomi Nagyboldogasszony-napi diszfelvonulás. A diszfelvonulás középpontja magának Szt. István királynak ereklyéje, amely tiszteletreméltó ereklyét Szeat László ós Szent Imre csontereklyéivel együtt a főszékesegyházi kincstár ezüst ereklyetartója rejt. E körül keli központosulnia az egész menetnek, e szent ereklyéknek a város utcáin való nyilvános végighordozása egyházi tekintetben egyetlen értelme és jelentősége a templomon kivül eső egyházi jellegű felvonulásnak. Ezt nem szabad elfelednie azoknak, akik a menetben rósztvesznek: ők tulajdonképen a Szent Királyi kisérik, az ő — csontjában is diadalmas — nagyságának, dicsőségének keretét képezik. A menetben viszik még a Magyarok Nagyasszonya szobrát is. Ez arra kell, hogy emlékeztessen, hogy Szent István e napon ajánlotta fel országát ós népét Ssüz Máriának ! A Magyar Szent Korona nagyított ós művószkezek által készített mását is viszik e menetben. Ez pedig ugyancsak e napnak másik nagy jelentőségét domborítja ki, azt, hogy e nap az első magyar koronázás emléknapja. Mivel a magyar szent korona nemcsak a katholikus magyaroké, hanem az egész magyar nemzeté vallási, politikai és nyelvi különbség nélkül, természetes, hogy az esztergomi ünnepség ezen jelentősége messze kimagaslik ós olyanokat is vonz ós érdekel, akiket a vallás ós vallásosság szorosan talán nem kapcsol az esztergomi ünnepségekhez. Az ének, zene, a zászlók, az egyenruhák ós a menet egyéb külsőségei nem szabad, hogy eltereljék a figyelmet a lényegtől, amely nem lehet más, mint Szent István királynak, városunk legnagyobb szülöttének tisztelete ezen a napon, amelyhez az ő életének legnevezetesebb eseményei fűződtek s tisztelete annak a Boldogságos Szűznek, akit Szent István is kiválóan tisztelt s akinek tisztelete hitünk és Szent István erős hite szerint országunk fennmaradásának biztositéka ! Hétszázhatvanezer pengőbe kerültek az újabb kövezési munkálatok évi Jótállási idó eltelte után lesz. A város legutóbbi rendkívüli közgyűlésén Homor Kálmán főmérnök bejelentette az 1927—28. években törtónt kövezési munkálatok, (keramit, topeka-aszfalt, átkövezósek és a csatornázással kapcsolatos kövezések) ideiglenes átvételét. A végleges átvétel csak a három A bejelentéssel kapcsolatban tudomásul vette a közgyűlés az u. n. nagykövezésnek ós a csatornázással kapcsolatos kövezések költségeinek végösszegét is, mely összesen 768.714 pengó 68 fillért tesz ki. •••• A városi vízvezeték utófelülvizsgálatának eredményei A városi vízvezeték jótállási ideje az építő Törzs ós Ormai céggel szemben ez évi május havában lejárt. Az ezt követő végleges átvételt megelőzőleg megtartották a vizvezetéki müvek utófelülvizsgálatát, melyen a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszteiium képviseletében Makó-Kléger Sándor miniszteri tanácsos jelent meg. Jelen volt ez alkalommal a vizvezetéki müvek tervező mérnöke, Varga József is. Az átvétellel kapcsolatban az átvételt eszközlő bizottság két vitás ügyet is tárgyalt ós hozott a város képviselőtestülete elé, amely a legutóbbi rendkívüli közgyűlésen foglalkozott e kérdésekkel. Az egyik vitás ügy az volt, hogy a vállalkozó követelte a kisdunaparti vódtöltésben legutóbb előfordult két csőrepedós helyreállítási költségeinek megtérítését, melyet a város megtagadott. A vállalkozó cég azt vitatja, hogy mivel a két legutóbbi csőtörés már az ideiglenes átvétel után törtónt, tehát nem képez jótállási munkát, másrészt pedig vitatta azt is, hogy a csőtörések tervezési hibából keletkeztek. Az előző, öt izben ugyanott törtónt csőtörés költségeit ellenben az ideiglenes átvétel alkalmával mint jótállási munkát elismerte. Az átvevő-bizottság méltányos kiegyezést kísérelt meg, de eredménytelenül, mire a követelés teljesítésének megtagadását javasolta a közgyűlésnek. A városi pénzügyi-bizottság alapos vita után mégis azt a javaslatot terjesztette a képviselőtestület elé, hogy hosszadalmas ós nagy per kikerülése végett a vállalkozó 2200 pengős követelésével szemben 1100 pengőt szavazzon meg a munkálatok fejében a vállalkozó részére. A képviselőtestület a javaslatot elfogadta. A másik vitás ügy a vállalkozó biztositékának további visszatartása. Erre okul az szolgált, hogy a vizmü céljaira készített 250 m hosszú úgynevezett szivónyomó tárnán több komoly természetű repedés támadt, melyen keresztül a viz árvíz esetén betódul. E tárna átvétele nem is törtónt még meg, ós csak 1930. január 1-ón lesz esedékes. Az utófelülvizsgáló bizottság szakértői véleménye szerint e tárna igen sokat vesztett használhatóságából és értékéből, amiért is javasolta a bizottság, hogy a város a letétben levő 36.000 pengős biztosítékot tartsa vissza. A vállalkozó a tárnát nem hajlandó ingyen helyreállítani, mert szerinte e repedések neu a rossz munka következtében állottak elő, hanem a kutak szivattyúzása folytán a talajnak meglazulásából. A városi közgyűlés ezzel szemben elfogadta a biztosíték visszatartására vonatkozó javaslatot.