ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-07-21 / 82. szám

XXXIV. évfolyam, 82. szám. Ar» ÍO fillér. Vasárnap, 1929. ]úlias 21. ESZTERGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivéte- Főszerkesztő : Homor Imre. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca lével mindennap. Előfizetési ára egy hónapra m 30. szám alá küldendők. — Hirdetések fel­1 pengő 40 fillér, negyedévre négy pengő. Felelős szerkesztő : Gábriel István. vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. ; Éldást és életet hoz-e a közigazgatási reform, amely immár tető alá jutott: ezt ma még nem tudjuk. Bizonyos, hogy a bel­ügyminiszternek szép tervei és cél­jai voltak a javaslattal, de mivel emberek vagyunk, mégis csak az a fontos, \hogy a törvénynek az életben való gyakorlati keresztül­vitele milyen eredményeket hoz. Más világ van ma, mint azelőtt és számolni kell a korszerű köve­telésekkel. Ma nehéz, küzdelmes éle­tet élünk rossz kereseti viszonyok­kal és lázas kenyérharccal. Mivel pedig a közigazgatás van a közön­ségért és nem a közönség a köz­igazgatásért, ezért a közigazgatás­nak alkalmazkodnia kell az élethez és a közönség életviszonyaihoz ! Az aktagyártó bürokratizmusnak, amely csak az ügyek hátráltatására való, végét kell szakítani ! Ha az orvos­tól megkövetelhetik, hogy gyógyít­son, a mérnöktől hogy konstruáljon, építsen és alkosson, a tanártól és a tanítótól hogy a gyermeket ta­nítsa, nevelje és embert faragjon be lőle, akkor a közigazgatástól is megkövetelheti az adófizető polgár, hogy produkáljon és eredményes munkát végezzen I Egy új, emberiesebb kornak el­jövetelét szeretnénk beharangozni, amikor nemcsak a protekciós és módos embernek ügye intéződik el gyorsan és jól a közigazgatásban, hanem a szegény emberé is. Egy­úttal pedig meghúzzuk a lélekharan­got a kálváriajárás rendszere fölött, amikor a szegény embert hivatalból­hivatalba küldözgették hiába hóna­pokig, évekig, talán kényelemszere­tetből, talán lelkiismeretlenségből, talán mert eleget kellett tenni a lelketlen és észszerűtlen bürokráciá­nak ! Ezt a világot nem akarjuk iöbbé látni ! •••••••••••••••••••••••••••• Budapest és Prága pár­harca tulajdonképen ai uj európai átalakulások egyik jelensége. A hidasnémeti affér ma már lezárt­nak tekinthető. Az első konflikus a szomszéd államokkal, melyben a ma­gyar álláspont nyilvánvalóan sikerrel érvényesült. A feltűnő csak az, hogy a csehek számára kezdettől vesztésre állt a játék és mégis erőltették a helyzet kiélezését. Önkéntelenül föl­vetődik tehát a kérdés : mi vezette a cseh külügyek szemfüles intézőit, hogy orázágukat ennek a kudarcnak kitették. A megoldás alighanem Hidasnémeti­nél távolabb adatik. Nem Budapest és Prága párharcá­nak látszik ez a kis diplomáciai csa­tározás, hanem az új európai hatalmi átalakulások egyik jelenségének. A francia protektorátus alapján kialakult ós megerősített Csehország úgy tűnik föl, mintha hűen a csehek közmondásos megbízhatóságához más irányban kezdene tájékozódni. Hiszen ma már a francia republika nem az az abszolút hatalmi tényező, ami tíz évvel ezelőtt volt és éppen Magyar­országgal szemben nem használható ki a kisantant javára, úgy mint pl. Károly király esetében. A cseh kül­ügyek intézői egy ilyen mondvacsi­nált müháború kudarcát könnyen ál­lithatják oda úgy, mint a francia protektorátusba vetett bizalom csőd­jét, mely Csehországot új orientáció keresésére indítja. Egyáltalán nem volna tehát meg­lepő, ha a hidasnémeti affér után az őszi nagy külpolitikai események so­rán a cseh diplomaták már nem mint a francia politika csitlósai szerepel­nének. Hacsak . . . Hacsak a hidasnémeti manőverben a kulisszák mögött nem arat sikert az a cseh politika, mely Francia­ország protektorságát mindenkor mo­hón kihasználta és most a szenvedett kudarcot mint reparálandó tehertételt nem fogja érvényesíteni és leszámi­toltatni igazán súlyos kérdésekben, természetesen Magyarország ellenében. Amilyennek a cseh külpolitikát eddig ismerjük, ez is kitelik tőle. B. A csendőrök és a gyümölcsfák. A Felsődunántúli Mezőgazdasági j Kamara szaktisztviselői hivatalos út­jaik alkalmával több izben hallották és tapasztalták azt a sajnálatos tényt, hogy sok helyen a gyümölcsfáknak az állati kártevők és gombabetegsé­gek elleni védekezésénél nem azokat a munkálatokat hajtják végre, ame­lyeket a m. kir. földmivelésügyi mi­nisztérium rendelete ir elő. Ez a ren­deletek félreértéséből származik. Olyan esetek is fordultak már elő, hogy a csendőrök feljelentésére éppen azokat a gazdákat és termelöket sújtják pénz­birsággal, akik pl. a gyümölcsfáikat nem meszelik, A gyümölcsfák meszelése régen elavult és a védekezést nemcsak nem szolgálja, hanem az almafák­nál egyenesen veszélyes a vértetű biztos áttelelése miatt. A kamara most arra kéri a városi hatóságot ós a járási főszolgabirósá­gokat, hogy miután nekik a földmi­velésügyi minisztérium rendeletének előírását kell végrehajtaniuk, a kö­vetkező fontos munkálatok végzésé­nek ellenőrzésére fektessenek súlyt. A gyümölcsfa ritkítása, kéregkapa­rása, az egypengősnél nagyobb fa­sebek kátrányozása, a hernyófész­kek szedése és a megfeleiö téli, tavaszi és nyári permetezések. A gyümölcsfák meszelése helyett sokkal célszerűbb az almástermésű gyümölcsfákat 15 liter gyümölcsfa­karbolineumból ós 1'5 kg. ojtott mész­bői 1001. vizzel készüit védekező anyaggal a gyümölcsfák törzsét és vastagabb ágait bekenni. A csonthé­jas fáknál 101. gyümölcsfakarboline­um és 1 5 kgr. ojtott mé3Z elegendő 100 1. vizre. Az igy végrehajtott be­mázolás nemcsak a fagy foltok ellen nyújt biztos védelmet, hanem az állati kártevőket is teljesen megsemmisíti. Csonkahazánk gyümölcstermelésé­séböl az ápolási teendők gondos el­végzése révén nagy kivitelünk is le­hetne s ez a külkereskedelmünket lé­nyegesen megjavíthatná. Ehhez szük­séges volna, ha gazdáink minden vá­rosban és községben végre komolyan és egységesen védenék meg gyümölcs­fáinkat az állati kártevőktől és gombabetegségektől, Éjjeli szolgálatot július 20—július 26-ig Rochlitz Örökösök „Szent István" gyógy­szertára teljesít. A főispán szabadságon. Dr. baráti Huszár Aladár főispán birtokára uta­zott s ilyképen a hétfői megyegyű­lésen — felkérésére — Palkovics László alispán fog elnökölni. Ezüstmise. Dr. Fekete Vince zse­lizi plébános, volt esztergom-b el vá­ró sí káplán a héten tartotta ezüst­miséjét, mely alkalommal meleg ün­nepeltötésben volt része. Az új szentgyörgymezöi plébános be­iktatása. Mint értesülünk, Madaras Au­rél dr. szentgyörgymezői plébános be­iktatása f. hó 28-án lesz, melyre a városrész lakosai szeretettel készü­lődnek. Iskolaszéki gyűlés. Esztergom város iskolaszéke f. hó 19-én délután 5 óra­kor dr. Fehér Gyula prelátus-kanonok elnökletével ülést tartott, amelyen Mátéffy Viktor prépost-plébános elő­adása nyomán elhatározta, hogy a le­mondott Szoleczky Sándor tanitó le­mondása folytán megüresedett állásra nem hirdet pályázatot, már csak az idő rövidsége miatt sem, hanem felir a kultuszminiszterhez, járuljon hozzá, hogy a legutóbbi tanitóválasztáskor Szoleczky után legtöbb szavazatot kapott Augusztin Jánost meghívhassa. Ugyancsak ekkor határozott az iskola­szók a jövő évi tanítói beosztásokról is, amelyeknél honorálta Sághy Imre dr. kir. tanfelügyelőnek a felmenő rendszerre vonatkozó kívánságát és rendelkezését is. Eszerint a jövő is kolai évre az I—II. kerületi fiúiskola I. osztályába Gábriel István, all,-ba Szvoboda Román, a ni.-ba Bárdos József, a IV.-be Neményi Károly, az V.-be Mészáros László, a VI.-ba Márkus Ferenc, — a leányiskola I. osztályába (párhuzamos osztály) Lindtner Kál­mánná és Hajnali Kálmánné, a II.-ba Háber Jánosné, a IH.-ba Vezér Mária, a IV.-be dr. Darvas Gézánó, az V.-be Bodnár Margit, a VI.-ba Meszéna Jo­lán, — a IH. kerületi iskola I. osz­tályába Burány Ferenc, a II.-ba Szvo­boda Ilona, a III.-ba Augusztin Já­nos, a IV.-be Hajnali Kálmán, — a szenttamási iskola I—II. osztályába Kerényi Rezső, a III.-ba Vócs Ottó, a IV.-be Bognár János, — a szent­györgymezői iskola I—II. osztályába Hegedűs Sándor, a felső osztályaiba pedig Math Gyula került. Végül több iskolakötelezettség - meghosszabbítási ügyben döntött az iskolaszék — min­den esetben külön figyelembevóve a szülők anyagi viszonyait és a gyer­mek érdekét. A pilismaróti gyilkosság ügyében még mindig folyik a nyomozás, ame­lyet igen megnehezít az a körülmény, hogy nemcsak Pilismarótra és köz­vetlen környékére, hanem a fővárosra is kiterjed. Gyanú van arra is, hogy a tettes a fővárosba szökött s ilykóp a fővárosi államrendőrség is folytat ez ügyben nyomozást. A mentő-egyesület vasárnapi gyűjté­séhez felkórt hölgyeket (asszonyokat ós leányokat) tisztelettel kérjük, hogy szombaton d. u. 6 órakor megbeszé­lésre a Katholikus Kör nagytermébe fáradni szíveskedjenek. Elnökség. A Szent Anna templom búcsúja. Szent Anna napját kiváló buzgalommal szok­ták városunk lakói megünnepelni, fő­leg a Szent Anna templomban, ahol nyolcnapi ájtatosság keretében feje­zik ki tiszteletüket a hívek a tem­plom védőszentje iránt. Ez az ájta­tosság f. hó 26"-ón, csütörtökön este 6 órakor litániával kezdődik ; magán az ünnepen, azaz pénteken reggel 6 órakor szentbeszéd, ezt követi énekes szentmise; ezenkívül 8, 9, 10 ós 11 órakor is hallgathatnak a hívek szent­misét. A litánia mindennap d. u. 6 órakor kezdődik. A lélekemelő ájta­tosság augusztus 2-án reggel a 6 órai szentmise után Te Deum-mal záródik. Az esztergomi húsiparosok a hús­drágaságről és a hatósági ellenőrzésről. F. hó 16,-i számunkban informáci­ónk alapján megírtuk, hogy a rendőr­ség tudomást szerzett arról, hogy néhány hentes és mészáros hatósági engedély nélkül vágott ós hogy ebben az ügyben a rendőrség kötelességsze­rűen szigorú nyomozást indított. Hí­rünkhöz hozzáfűztük azt, hogy milyen fontos a hús hatósági ellenőrzése, kü­lönösen egészségi szempontból. Erre a közleményünkre, az esztergomi húsipari szakosztály vezetője választ küldött, amelynek tartalmát — az újság az ügyek tisztázásának helye lóvén — készséggel közöljük : Mi esztergomi hentesek és mészá­rosok a közérdeket szolgáljuk, do nehéz a munka ós nagy terhek alatt

Next

/
Thumbnails
Contents