ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-01-27 / 8. szám

XXXIV. évfolyam, 8. szám. 4m 8Q Aller» Vasárnap, 1929. janaáy 27. ESZTERGOM KERESZTÉNY PoLITHhAl ES TAHS vDALMI LAP. Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 20 P. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. A Vatikán és Quírinál békéje. XI. Pius pápa amikor Mussolini ellen Bolognában merényletet követtek el, igy nyi átkozott: „Az isteni Gndviselós őrködik Mussolini felett." Az isteni Gondviselés az egész világ felett őrködik. A világ akkor van békés, nyugalmi állapotban, ha az isteni Gondviselés kiterjeszti védőszárnyait fölötte. A világ fogalmában benne vagyunk mi is. A megcsonkított szentistváni birodaiOtn. S ha az események folyását tekintjük, úgy a Mussolini felett való őrködő gondviselésért mi is háládatosak lehetünk. Mussolini ugyanis kettős keresztény gondolatért emelte fel szavát. Az egyik, az ezer éves szentistváni birodalom restituciója. a másik, a 60 év óta világi hata'mától megfosztott pápni világi hat»íom visszaállítása. Az első esetből kifolyólag 16 millió magyar hálás az újkori Róma diktátorának ; a másik esetből kifő yólag 400 millió katolikus hivő tekint az „urb* aet^rna" fel*, ahol a római birodalom ezidőszerinti diktátora törekszik vég t vetni a' lelki és földi hatalom ellentétének. Valamikor a Rómától eltávolodó közvélemény örök életűnek jósolta a Vatikán és Quirinál szakítását s hatván év óta négyszázmillió katolikus hivő élte át a reménytelen kibékítés kilátástalanságát. Mussolini belátta azt, hogy nemzetközi vnnatk ozóshan mit jelent a Vatikán és Quirmál közötti szakadék fenntartása. Belátta azt, hogy a restiluálandó világbékóhez e szakadék áthidalása szüksége? s mert belátta ezt, éppen a békék revíziója érdekében, ebben az irányban is reálépett a restitutio útjára. A világpolitikum meglátásán és értékelésén túl valami lelki megin ultságnak is kö^re kellett hatnia, hogy Mussoliui meglássa az igazBápot. Ez a vallásos megindultság a Vankán életéből kisugárzó erőből, Róma szentévéből s Az „Esztergom" tárcája Esztergomi kanonokok eiiiléke a székesegyházban. Csúszka György (1870—1874.) aranyozott ezöst kelyhe, Lipp rt József műve, a ki) cstarban van. Majthényi Adolf (l86l—l87l) ezüst brokát ka7ulat hímzett virágokkai hig\ott. Forgách Ágoston gróftól (1850—1888.) fehér selyem mis- ruha van, a himzeit Forgách címerrel. Fekete infu át is h<gyott. Palásthy Pál (l87l—1899.) után aranymellkereszt és lanc, arany gyűrű, továbbá egy arany brokát, egy piros selyem, egy fekete, f- h^r, zö d és egy viola selyem bársony miseruha, maradt, amelyeknek köz* pe sajátkezű keresztöitóses kézimunkával készült s egy fehér selyem bórmapalást, egy ezüsibrokát bérmapalást. E^yik mi>eruháját eladtak Maj áth Gusztávnak. Márkus Gyula (1874—1893) a szt. J zsef oltár kandelábereit csináltatta. Blümelhuber Ferenc (1874—I9l5 ) egy vörös szőnyeget es egy szép feb.9r miseruhat ajándékozót t. Boltizár József (1874—1905.) kelyhet *s gyűrűt hagyottá kincstiruak, továbbá 6 miset uhat, 4 pluvialet, 4 infulát. Lollok József (1876—1890.) mell keresztet lánccal ós ig- n diszes aranyozott ezüst, drágakövekkel kirakott monstranciát és az Immaculata képével hímzett miseruhat hagyományozott. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : G á b f i e 1 István. a Ferences jubileum fenségéből bontakozott ki. A Szentév a világháború és a világbéke infekciójától terhes emberiséget emelte fel lethargiájábói s Róma szent *^ve bslzsamot nyújtott az elesetteknek. S'.ent Ferencet, a szegénység fanatikus apostolát Itália nemzeti hősévé avatta s ha valami hatással lehetett a szivével gondolkozó Mussolinire, úgy az olasz Szent Ferenc világdicsősége hatással volt reá. Az új páp á állam kiépítésének gondolata akkor gyulladhatott fel Mussolini lelkében, amikor a világbéke rettenetes pusztításait szem lelve a romok eltakarítására gondolt s amikor a földgömb megcsodált diktátora érezte azt, hogy a beke nagy mü^ót az egyházi és világi állam kibékitésén-»k nagy fundamentumára kell lernkni s onnan elkezdve kell felépíteni. Musso ini nagy konc-poója ott kezdődött, amikor nem abban lett reformátor, hogy miképpen távolodjék el egyházától, hanem, amikor a va lást az állam fundamentumává tette s amikor a kereszt jeiét újra jogaiba helyezte vissza, odaállítván a bíróság k tárgyaló termeibe, az iskolák katedrái f lé » az egyetemek auláiba Isten nevében szenteltette fel a fascist zászlókat s Isten nevében röpítette fel az azuros égre, a napot is elhomályosító röpülő rajt. Amikor ezeket látta XI. Pius pápa, akkor mondotta azt az örömben fogant bátorító nyilatkozatot, a Duce szerencsés megmenekülése emlékére : „Az isteni Gondviselés őrködik Mussolini fölött. Az utolsó évtizedek Itália jan' k voltak Mazziniei, Farinai, Gtribaldiai, Civourjú, de Cavouron kivül egyik sem nyúlt hozzá a római kérdéshez, amely pedig Itáliáu >ereszéül a\ilág kérdésóvó terebcly-sed tt. Mussolini éleslátására és bátorságára volt szükség, hogy a Quirinál ét Vatikan egymás előtt kinyissák kapuikat. Erre a közeledésre 400 millió katolikus hivő megy az „urbs aeterna" felé, ahol Mussolini az álmok almát, a Vat/kán és Quirinál b kéjét hirdeti. Szilányi Ferenc (1881—1907.) után aranyozott ezüst, drágaköves, zonaj cos kehely maradt, azonki ü 7 k«znia. 3 infula. Rajner Lajos (1886 — 1920.) házi oltárt vő rös, >öd, vioia kazulat, f hér bermapalástot. 4 lu nic^Hat, arnv brokát és f b

j

r in fal at, 4 a^bát, 1 karinget, 1 fehér greinialót, 3 e/üst olajtartót, turibu umot, navikuiat, bugiát, tálcát, ezüst pásztorbotot és ; ranybroknt kábulat htgvott. Aranyozott ezü-t kelyhet a bud p^ti nunciaturának HJándekoztifi. Cibulka Nándor (1888—1898) k^t infulát, öt daiat) miseruh t, ( gvUei a 8/.'Ct"tiyi és Aud rássy e**lád rvm ») 7 drh. tó t. Maszlaghy Ferenc (1889—l9l6.) m<*l keres/t-t és kelvint h gvott. Pór Antal (lS93-l9ll) Kiss G\örvy szobrászművésszel készíttette a Bt/iiki élőit »líó Patrona H rn/ariie szobrot, a' oszlopcsarnokban ailó Nigy Lajos ós Teiegdy C anad szobrait, vJ mint a főotír mellett lailutó gyönyörű brouz húsvéti gyertyái ártót. Cselka Nándor (1892—1897.) után aranyárokat miseruha, ezüstbrok^t infula, f hér atlasz miseruha. 1 vörös es 1 feketo miseruha maradt. Csáky Károly gróf (1898—1900 ) ajándéka egv fehér atiasz miseruha és pluviaie, egy szépmű ű ezü t koppantó, két hőmérő, egy arany szemü/egtok címerrel. Vencxel Antal (1895—l9l5.) Lipp-rt József által tervezett aranyozott ezüst kelyhet a papnövelde rektorának használatára hagy ti. Bogisich Mihály (1898—lölö.) kelyhet és öt darab borom ú casulat adományozott, a sz. Anna templomnak ezüst tábornak u'umot és kánontablákat. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál Erre az aktusra nemcsak Genf, de mind az öt világrész figyel. A lelki felszabadulás ünnepéhez hason ó méretű ünnep lesz az, amikor a pápa hatvan óv után először lép ki fogságából. 40ü millió k itolikus hivő várja a pápa szabadulását s ennek nyomában egész Európa valláskülönbség nélkül várja a világbéke hajnalhas*dását. mm mm «i iip wwm*-——w A szőlősgazdák országos közgyűlése. A „Magyar Sző'ősgazdák Országos egyesülete" Budapesten f. év január 20-án a régi országházban megtartotta rendkívüli közgyűlését, melyen az Esztergomi Borászati Egyesület buzdítására a helybeli szőlősgazdákból tizen* négyen jelentek meg, pedig kótszerannyinál is többen jelentkeztek. Akik áldozatárán is eljöttek, láthatták az érdeklődők sokaságát ós hallhatták azon értékes beszédeket, felszólalásodat, melyek a szőlő- és borgazdaság érdekében elhangzottak. C onkaor^zágunk minden gazdasági egyesülete, gazdaszöve*kezete, boregylete, pinceszövetkezete, hegyközségi szervezete képviseltette magát. Ezeken kivül a kisgazdákból is sokan eljöttek, hogy érdeklődésüknek kifejezést adjanak. Megjelent a pénzügyi- és föld mivel ósügyi minisztérium képviselője, több országgyűlési képviselő, kik felszólalásaikban tanúsították, miszerint e nehéz közgazdasági kérdést megoldás felé kell ir nyitani. Elnöki megnyitójában Kosinszky Viktor rámutatott a szőlőgazdaság mult fejlődési törekvéseire, jelen helyzetére, a termelési körülményekre, az értékesítés válságos voltára. Majd Vézinger Károly-tó\ (1898—1908.) piros miseruh h nWkdfc. Jedlicska Pál (1902—l9l7.) ajándéka 4 miseruha, 3 itfüla. Molnár János (1903—1919.) márványiotarziáa dí-sas/tat és ej/y áUó ór*t ajándékozott. Kánier Károly (l9l5—1920) fehér infulát, zöld boroméi ka^uat, 4 drb. miseruhát, 4 karinget ós teljes oltárfe'szerelóst hagyott. Lo'lok Lénárd (1905—1923) hagyatékából oltárszöuyeg, ísok fehérnemű, uót mellKereszt, 3 j.'\ü'ü. eu'y zománcos kehe y, 5 miseruha, 2 külííu sióia, 2 infu a kerü t a kincstárba. Kohl Medárd (1900—1*28.) pü-pök után díszes, zommcca-l ó«es aranyozott. ezü4 kehely, faragott barokk fakeretben értékes elefántcsont feszület, kis e-/üst kehely, aranyozott ezüst pohár, 2 vörös miseruha 2 fehér ós zöd miseruha, fekete ka/ua ós palást, hordozható oltár ós bérmafölszereles, firagott faoitár, egyházi szertartáskönyvek, vecsernyepilást, fekete ornátus két dalmatikávai, 8 pü pök^üveg, egy fehér palást ós sok fehérnemű, ezüst pásztorbot, a szt. kereszt ós a kassai vértanuk ereklyetartói, mosdótál és kanna, aranyozott ezüst ciborium, 2 füstölő és tömjéntartó, olajtartó (hármas), 3 krizmatartó, szarvalakú olajtartó, szenteltvíztartó hintő vei, ostyatartó. Andor György (1906—l9l4.) után 3 miseruha, 1 p uviaiH es 1 kü ön stóla maradt. Breyer István arauyózott ezüst kelyhet ajándékozott. Tarján Oázkár müve. (Vége.) Dr. Lepold Antal.