ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-07-14 / 76. szám

XXXIV. évfolyam, 76. szám. Ára lO fillér. Vasápoap, 1929. jálias 14. ESZTERGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési ára egy hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre négy pengő. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő .-Gábriel István* Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Ä közigazgatás ú\ korszaka Esztergom, 1929. július 14. Az 1929. évi XXX. törvénycikk, [amely Szent Péter és Pál napján jelent meg, új korszakot jelent a közigazgatásban. Hogy ez a korszak jobb vagy rosszabb lesz-e az eddiginél, azt egyelőre bajos volna megmondani. A törvény tervezői és alkotói mindenesetre a legjobbat akarták s a nagyközönség egyelőre várakozó "állásponton nézi azt a gyors változást, amely e törvény kihirdetésének napjától kezdve beállott a magyar közigazgatásban. A nagyfontosságú törvénynek az alkotmányos érzékű közönséget leginkább érdeklő következménye minden bizonnyal az, hogy a közel jövőben megtörténnek a megyei és a községi választások, amelyeket több, mint másfél évtizede nélkülöztünk. Sok ok szólott a mellett, hogy e választások a lefolyt zűrzavaros időkben minél továbbra elhalasztassanak, ámbár a közben megejtett nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselőválasztások azt bizonyították, bogy a magyar nemzet többsége tudatában van a komoly idők követelte politikai érettségnek s hogy a lefolyt szomorú tanulságok nem múltak el felettünk nyomtalanul. Az új közigazgatási törvény első része az önkormányzati testületek újjászervezéséről szól, legelső fejezete pedig a törvényhatósági igazgatás módosításait tartalmazza. A törvényhatósági bizottság tagjai ötfélék u. m.: a virilisek közül választandó tagok, az összes választók közül választandó tagok, a szakszerűség, vallásfelekezetek és az érdekképviselet cimén helytfoglalók képviselete, az örökös tagok és a hivatali állásuknál fogva tagok. A választásokról szóló rész kimondja, hogy egy-egy választókerületben 500.000-nél kisebb lakosságú vármegyében 1000 választónál kevesebb és 6000 választónál több ne legyen. Az állandó választmány hatáskörét részben az u. n. kisgyűlés veszi át, amely azonban elsőfokon intézkedik azon közérdekű ügyekben is, amelyek eddig nagyrészben a törvényhatósági ^bizottságot illették. A kisgyűlés az új törvény szerint igen fontos közigazgatási szerve lesz a törvényhatóságoknak. A törvény I. részének második fejezete a községi igazgatásról szól. Legelső rendelkezése itt a törvénynek az, hogy a rendezett tanácsú városok ezután a „megyei város" nevet viselik. A képviselőtestületi tagok számát ezekben úgy kell megállapítani, hogy mintegy 400 lakosra essék egy képviselőtestületi tag. Községi választójoga annak van, aki az országgyűlési képviselőválasztóknak arra az évre érvényes névjegyzékébe fel van véve, ha legalább 6 év óta lakik a község területén, vagy van ott lakása, és saját maga, illetőleg férje legalább 2 év óta fizet a községben föld, ház, vagy t általános kereseti adót, beleértve az alkalmazottak kereseti adóját is. A törvény megszüntette a városi tanácsokat s helyettük jövőben a polgármesterek egyéni hatóságként intézkednek és határoznak. A törvény II. része a jogorvoslatok, hatósági fokozatok és eljásási szabályokkal, III. része a közigazgatási tisztviselők és egyéb alkalmazottak személyi és szolgálati vi szonyaival, IV. része a fegyelmi eljárásokkal, V. része pedig vegyes és életbeléptető rendelkezésekkel foglalkozik. A törvényhez kiadandó utasítást nagy érdeklődéssel várják mindenfelé, mert az fog sok eddig homályos része is fényt deríteni s az új közigazgatási ügymenet tempóját tulajdonképen az alaposan megszövegezett utasítás fogja diktálni. A nagy munkahiányra való tekintettel rendelték el sürgősen a társadalombiztositói építkezéseket. Az iparostársadalomnak egy nagy küldöttsége előtt ismertette Dréhr Imre népjóléti államtitkár a közeljövőben megvalósítandó nagy ép'tési program mot. A tervek szerint Albertfalván 3l0 házba költözhetnek a lakók. Az építkezést gyorsan vi' szik keresztül, hogy további 370 épületre kiírhassák a versenytárgyalás*. Hangsúlyozta az iparosság előtt, hogy a kormány gyors munkaalkalmat akar teremtési és nem lehet kifogásolni azt, hogy a nagy munkahiányra való tekintettel az összes beruházásokat és főleg az épitési munkálatokat sürgősen elrendelték. Igy akar eljárni a Társadalombiztosító Intézet a székházak építésénél is, melynek költségei körülbelül bárommillió pengőt tesznek ki. A székházakat még ez évben tető alá akarja hozni a társadalombiztosító. Francia-angol ellentétek. A jóvátételi kérdések rendezése és a rajnai megszállás ügye körül differenciák merültek fel a francia ós angol kormány között. A franciák sehogysem tartják természetesnek, hogy az új konferencia helye London legyen. A francia államférfiak felfogása szerint a konferencia során tárgyalandó kényes politikai kérdések jellege megkívánja, hogy senile ges ország atmoszférájában follyjók le a konferencia. Ugy véljük, hogy ehhez a francia atmoszféra-elmélethez némi szava lesz a civilizált Európának, sőt a wilsoni pontokat prezentáló Amerikának is. Európa népei és országai még élénken emlékezhetnek — hiszen alig mult tiz esztendeje — hogy Franciaország területén, Paris külvárosaiban folytak le azok a konferenciák, amelyeket a francia szellemesség béketárgyalásoknak keresztelt el. Az atmoszféra-elmélet megbuktatására szomorú tényként állapítjuk meg, hogy a németekkel, bolgárokkal, törökökkel és velünk magyarokkal kötött békeszerződést legkevósbbé sem tárgyalták semleges ország területén, hanem a legizzóbb gyűlölet atmoszférájában élő, — francia területen. Tudjuk nagyon jól, hogy ez nem bontó ok s ezért a kis etikai szépséghibáért nem fogják visszacsinálni mindazt a sok rosszat, amit a páriskörnyéki nyaralóhelyek gyűlöletet termelő atmoszférájában elkövettek. Mindazonáltal azokból az ellentétekből, amelyek mind gyakrabban törnek elő a győző hatalmak között, a mi letiport igazságunk fog erőre kapni. Az angol-orosz diplomáciai tárgyalások. Az angol kormány a jövő héten kezdi meg a diplomáciai tárgyalásokat az Oroszországgal való viszony helyreállítására. Az angol kormány garanciákat fog követelni a szovjettől abban a tekintetben, hogy tartózkodni fog az angolellenes politikától Anglia ós főképen a gyarmatok területein. A kínai kormány viszonya a pápához. A közelmúltban helyezték diszes mauzóleumba Nankingban, Kina új fővárosában, a kinai köztársaság alapítójának Sun YatS ennek hamvait fényes ünnepségek keretében. Mint a „Fides" ügynökség levelezője most j jelenti, ez ünnepségre a római pápa követét is meghívta a kinai kormány. A kormány feje, Chiang Kai-Shek nagy tisztelettel fogadta a követet, akinek kedvéért minden pogány szertartást mellőztek az ünnepségek alkalmával. Ez a kitüntető figyelmesség a pápával szemben annál feltűnőbb, mert még nemrég a kereszténység ellen izgattak a jelenlegi köztársaság megalapítói, mert a szocialistáktól ós kommunistáktól félrevezetve a miszszionáriusokban csak az idegen elnyomás zsoldosait látták. Mióta azonban a pápa két izben is felemelte hatalmas szavát a kinai szabadság mellett, azóta a kínaiak hálás szívvel fordulnak a Szentatya felé és minden alkalommal kifejezik előtte és a kereszténység előtt nagyrabecsülésüket. Francia képviselők jönnek Magyarországra, hogy mint politikusok tanulmányozzák a csonka ország helyzetét. Franciaországban a múlthoz képest nagy javulás állott be Magyarország helyzetének objektiv megitélésóben. Lassan felismerik, hogy Magyarország Keleteurópa legkonszolidáltabb országa. Bergey Abbé, Griron papkópviselője, Briand miniszterelnök egyik legjobb barátjának vezetésével több képviselő jön Budapestre októberben. A serajevói merénylet szerb megvilágításban. Belgrád, 1929. július. A serajevói gyilkosság tizenötödik évfordulója alkalmából ünnepélyeket tartottak. Az ünnepélyekkel kapcsolatban a szerb lapok Ferenc Ferdinánd meggyilkolásának jelentőségét mint az örök igazság törvényeinek teljesülését tüntetik fel. A gyilkos tett, mint a Trgovinski Grlasnik irja, felhívás a délszlávokhoz a jogszerinti létezésre, és'AusztriaMagyarország csődjét jelenti. A szerbek nagy ellenségének tüntetik fel Ferenc Ferdinándot, akinek meggyilkolását mint hőstettet ünneplik. Igy dicsőíti a szerb sajtó a politikai gyilkosságot ós a serajevói gyilkossággal ünnepli a nemzeti egységet. A cseh köztársasági elnök a háborúról és a békéről. (Prágai jelentés.) Most volt Táborban egy csehszlovák hadügyi kiállítás. Massaryk elnök hivatalosan meglátogatta a kiállítást ós ünnepi beszédében ezeket mondotta : A kiállításban elsősorban a békéért való küzdelmet látom. Békét akarunk különösen a szomszédainkkal! (Ez a pacifizmus ?) A hadügyi kiállítás öntudatosságra neveli a polgárt, aki békét akar, de másrészt ha kényszerítve van, jó katona! Piissérozást legszebben készit Schwach. 1885. óta jó árú, olcsó ár fogalma László divatárúháza!