ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-06-11 / 48. szám

XXXIV. évfolyam, 48. szám. Ára 6 fillér. Kedd, 1929. jünias 11. RGOM KEKESZTÉNY POLITIKAI ES TÁRSADALMI NAPILAP. Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési ára egy hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre négy pengő. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Pályaválasztás előtt... Irta: Lenkei Emil, az Esztergomi Kereskedelmi Társulat ügyvezető elnöke. Szerte az országban ezer és ezer ifjú óriási drukk és idegölő lelki izgalom után pár napon belül végre kézhez kapja a rég óhajtott érettségi bizonyítványt. íme, most itt a megváltás, vége a szigorú fegyelemnek, sétabotot vesz kezébe a végzett diák és a szülők telve gondokkal tanakodnak azon, vájjon mihez is fogjon most az ő dédelgetett gyermekük ? A fiú egyelőre szentül hiszi, hogy az érettségi bizonyítvány oly varázskulcs, amely megnyitja az előkelő hivatalok ajtaját és szabadon elindulhat azon a pályán, amelyre hajlama, kedve és boldogulási lehetősége sarkalja. Es amikor tényleg el akar helyezkedni, akkor éri életének legelső nagy csalódása, mert bizony hiába jelentkezik a rideg főnökök ajtaja előtt, jó esetben néhány barátságos szó, és kezdheti mindig újra és újra a kilincselést. Amikor én 1895-ben befejeztem iskoláimat, pár hétig azt hittem, hogy enyém az egész világ. És már akkor is keserves csalódás volt osztályrészem. Azóta a helyzet, az elindulás az élet rögös útján nehezebb lett, mint volt valaha. Egy öcsémet, aki most tett gimnáziumi érettségit, hosszú utánjárás mellett sikerült egy villanyossági részv.-társaságnál „munkás"-ként felvétetnem. Meg fogja tanulni az elektrotechnikát, mindjárt fog keresni napi 2 pengőt ós ha szorgalmas lesz és ügyes, akkor hamarosan munkavezető is lehet. A gyárban még ll érettségizett munkás van. Doctor juris közrendőrök, gépészmérnök villanyos kalauzok, soffőrök és gépészek egész megszokott jelenségek és ha valahol 120 pengő havi fizetéssel, Írnoki állásra hirdetnek pá lyázatot, százával érkeznek be egye temet végzett emberektől alázatos hangú kérvények. A vállalatok elbocsájtják a tiszt viselőket, hogy jóval olcsóbb gépek dolgozzanak helyettük. Sivár és kiet len az elhelyezkedés lehetőségének perspektívája ós minél drágább megélhetés, minél jobban kell a garas, annál nehezebb azt megkeresni. I De nem akarom kiölni fiatal polgártársaimból az óltetadó optimizmust. Éppen ellenkezőleg: azt hirdetem, hogy nem szabad visszariadni semmi tői sem, vállalkozni kell mindenre, elfogadni akármilyen becsületes munkakört. Főleg pedig ipari szempontból kell törekedni a művelődésre, mert a világ indusztriálása folyamatban van Nem szabad azonban szem elől tó veszteni, hogy a magyar ipar is sok tekintetben majdnem válságban van hogy sok jelentékeny ipari tényező, még a nagyipart sem kivéve, anyagi zavarokkal küzd, de a kereskedelem összes ágaiban is visszaesés észlelhető. Egyelőre be kell érnünk azzal a vi gasszal, hogy széles e világon sehol sincs a nagy tömegeknek könnyű helyzete. Szerény meggyőződésem, hogy a gazdasági válság el fog tartani mindaddig, amig Oroszországban nem fog megindulni a tisztességes polgári munka, amely okvetlenül fel fogja szivni egész Európa nélkülözhető alkotó munkásait, ideértve a magasabb kvalifikációjú egyéneket is, hogy az ottani romokból, azoknak segítségével új élet fejlődjék. Tehát csak tanulni, művelődni, munkálkodva szakmákat elsajátitani, nyelveket megismerni, folyton képződni ! Aki ilyen elveket vall, az okvetlenül meg tud birkózni mostoha sorsunk minden gátló akadályával. Egyesületekben, hazafias mozgalmakban szereplök nem mehetnek át a letartóztatás veszedelme nélkül Az utóbbi hetek eseményeiből mindinkább arra lehet következtetni, hogy a csehek megerősítették és kiterjesztették határmenti kéinrendszeriiket és a magyar nemzeti aspirációk és hazafias mozgalmak féltékeny ellenőrzésében már annyira mennek, hogy az szinte illetéktelen ós bántó beavatkozásnak mondható. Már az is a magyar kisebbségi jog sérelmére szolgál, hogy a túlsó félről való átjövetél még a legegyszerűbb ügyes-bajos dologban is veszedelmes, mert a tulsófólí magyar ember átjöhet u gyan engedéllyel Esztergomba, de ha megtudják, hogy valamely közszereplő magyar emberrel beszélt, vagy ha — mondjuk — itt résztvett egy színdarabban, iskolai találkozón vagy ezredemlékünnepen, visszatérésekor letartóztat] ák. Ez még hagyján, mert ki-ki a saját módja szerint őrzi államiságát és tartja *össze kisebbségi nemzetiségű polgártársait. (Nálunk a régi Magyarországban ez nem így volt. Itt árultak a tutajos és almás tótok végig a Kis- és Nagydunán, szabadon és jól érezték magukat s az esztergomi látogatás pénzszerzést és mulatságot jelentett számukra!) Botrányos azonban a cseheknek az utóbbi időben bevezetett gyakorlata, hogy az esztergomi hazafias társadalmi és kulturális mozgalmakat is ellenőrzik, a közszereplőkró'l listát vezetnek, esztergomi polgárokról fényképeket szereznek be kémrendszeriik utján, és újabban az egyesületekben, hazafias és társadalmi mozgalmakban szereplők nem mehetnek át Párkányba a letartóztatás vészedelme nélkül. A gyanútlan esztergomi ember párkányi rokonánál, ismerősénél végzi dolgát, egyszerre csak eléje áll a cseh detek tiv egy arcképpel. — A, jónapot N úr! Nemde ön az! Kérném csak követni. Karonfogja, elvezeti oda és hogy alig térhet többé vissza. A napokban beszélte el szerkesztőségünkben valaki (nevet nem Írhatunk,) hogy miként menekült meg a párkányi hidnál egy hasonló letar tóztatástól. — En és két cseh hivatalos sze mély beszélgettünk a hidnál, amikor az egyik, aki a nagyháborúban velem volt fronttiszt, óvatosan odasúgja nekem : — Vigyázz, az arcképed a de tektivnél van ! Erre aztán sietve elköszöntem ós visszatértem Esztergomba mert tudtam, hogy mi vár rám, ha esetleg Párkányba megyek. Tiltakoznunk kell ez ellen a szemtelen kémkedés és gyanútlan magyar polgárok nyilvántartása ellen, és ezt a nemzeti életünket mélyen sértő je lenséget illetékes tényezőink, és a külügyi kormányzat figyelmébe ajánljuk Az esztergom-vizivárosi érs. tanitónoképző-intézet esi kirándulása. pó Diákié ány ok év végi gyönyörűsége, az össze foglaló ismétlések üditő ellenhatása a kirándulás. Az esztergomi apácazárda tanitónőképzőjének 59 növendéke, igazgatójuk : Nádler István pápai kamarás, Béres István énektanár és 4 szerzetes tanárnő kíséretében kiránduláson volt Dunántúl legszebb kulturvárosában: Pécsett. Az utat Mohácsig hajón tették meg, ahol a „Hős vértől pirosult gyásztérben, a „Lajos-emlék" mellett hangulatos énekkel, szavalással emlékeztek meg a könnyesmultú aug. 26-ról; majd Nádler István igazgató rögtönzésében megkapó beszédét hallgatták meg. Pécsett kellemes feltűnést keltett a vidám, egyenruhás, de fegyelmezett leánysereg. A pécsi helyi lap is kedvesen emlékezett meg róluk. A kiránduló-csapat szentmisét hallgatott a belvárosi templomban, amit Nádler István mondott; szentmise alatt a leánysereg énekelt énektaná ruk orgonakiséretével. Megnézték Pécsett a Városi Muzeumot, ahol főképpen a Zsolnay-szoba sok értékes emléke és egy a mohácsi csatából megmaradt tépett zászló volt rájuk mélységes hatással. Aztán a hires székesegyház szépségeiben gyönyör ködtek. Nem feledhették természetesen az esztergomi bazilika fönséget, de a pécsi székesegyház szines, meleg bensőségének sem tudott szivük ellen állni és sugaras szemmel, esztétikai élvezettel szemlélték végig a székes egyház vallás-művészeti kincseit. Meg látogatták még a zsolnay-majolika gyárat, az ónekiskolát, ahol a „fiú énekkar" művészetét tapsolták meg el ragadtatással. Vissza-felé ^vonaton tet tók meg az utat, fiatal — boldog, ne vető-daloló hangulatban. I Ország-Világ Korszakos mezőgazdasági reformo* kat jelentett be Mayer János földmivelésügyi miniszter a képviselőházban. Bejelentette a búza márkázását, 2200 hold talaj megjavítását, 25 téli gazdasági szakiskola létesítését, a mezőgazdasági munkásbiztosítás közeli megvalósulását és azt, hogy a szesztermelés helyett fokozatosan ipari növények termelésére akar áttérni. Leprásbetegek jártak két bukaresti mini sztorimban és mikor felismerték őket, a közönség hanyatt-homlóké menekült előlük. A felsőruhákat ledobták magukról és a közeli gyógyszertárakban fertőtlenítették, míg a leprásokat, akik megszöktek a kórházból, hogy a minisztereknél panaszt emeljenek a rossz bánásmód miatt, visszavitték a kórházba. Lepra == bélpoklosság. Nápolyból is látni lehetett a Vezúv lávaömlését, amely 600 m. szélességben hömpölygött előre. A széle már megkeményedett. Halálos küzdelmet folytatott a robogó vonat tetején egy Farkas János nevű nagyváradi vasúti fékező az oda felmászott Szabó Bálint gazdával, aki potyán akart utazni. A küzdelem hevében a potyautas a vonat tetejéről leesett és a kerekek mindkét lábát tőből lemetszették. II Éjjeli szolgálatot június 8—14-ig a Kerschbaummayer-féle „Megváltó" gyógyszertár teljesít. Emlékeztető. Kedd, június 11. D. e. 10 ó. közigazgatási bizottsági ülés a megyeházán. D. e. 6 ó. a Keresztény Szeretet Orsz. gyermekvédő Műve közgyűlése a városházán. Az idei Jézus Szive körmenet méltó kereretek között folyt le vasárnap a belvárosi plébáni templomból. A körmenetet Dr. Breyer István felszentelt püspök vezette. A sok ezerre menő hívő közönség sorában örömmel láttuk a hatóságok képviselőit s a város minden rendű ós rangú polgárát. A hercegprímás vasárnap Celldömölkre a bencésrend 1400 éves jubileumi ünnepére ment. Dr. Serédi Jusztinián biboros-he cegprimás szombaton Mikes János megyéspüspök látogatására Szombathelyre érkezett. A város utcái lobogódíszbe öltöztek ós az útvonalon, ahol a hercegprímás és kísérete átvonult, a házakat felekezetre való tekintet nélkül virággal és szőnyeggel gazdagon feldíszítették. A hercegprímás a déli órákban érkezett meg Erdó'dy Sándor gróf íötösfogatán, Mikes János gróf megyéspüspök tár-