ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-06-11 / 48. szám

XXXIV. évfolyam, 48. szám. Ára 6 fillér. Kedd, 1929. jünias 11. RGOM KEKESZTÉNY POLITIKAI ES TÁRSADALMI NAPILAP. Megjelenik hétfő- és ünnep utáni nap kivéte­lével mindennap. Előfizetési ára egy hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre négy pengő. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések fel­vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Pályaválasztás előtt... Irta: Lenkei Emil, az Esztergomi Kereskedelmi Társulat ügy­vezető elnöke. Szerte az országban ezer és ezer ifjú óriási drukk és idegölő lelki iz­galom után pár napon belül végre kézhez kapja a rég óhajtott érettségi bizonyítványt. íme, most itt a meg­váltás, vége a szigorú fegyelemnek, sétabotot vesz kezébe a végzett diák és a szülők telve gondokkal tanakod­nak azon, vájjon mihez is fogjon most az ő dédelgetett gyermekük ? A fiú egyelőre szentül hiszi, hogy az érettségi bizonyítvány oly varázs­kulcs, amely megnyitja az előkelő hivatalok ajtaját és szabadon elindul­hat azon a pályán, amelyre hajlama, kedve és boldogulási lehetősége sar­kalja. Es amikor tényleg el akar he­lyezkedni, akkor éri életének legelső nagy csalódása, mert bizony hiába jelentkezik a rideg főnökök ajtaja előtt, jó esetben néhány barátságos szó, és kezdheti mindig újra és újra a kilincselést. Amikor én 1895-ben befejeztem iskoláimat, pár hétig azt hittem, hogy enyém az egész világ. És már akkor is keserves csalódás volt osztályré­szem. Azóta a helyzet, az elindulás az élet rögös útján nehezebb lett, mint volt valaha. Egy öcsémet, aki most tett gimná­ziumi érettségit, hosszú utánjárás mellett sikerült egy villanyossági részv.-társaságnál „munkás"-ként fel­vétetnem. Meg fogja tanulni az elek­trotechnikát, mindjárt fog keresni napi 2 pengőt ós ha szorgalmas lesz és ügyes, akkor hamarosan munka­vezető is lehet. A gyárban még ll érettségizett munkás van. Doctor juris közrendőrök, gépész­mérnök villanyos kalauzok, soffőrök és gépészek egész megszokott jelen­ségek és ha valahol 120 pengő havi fizetéssel, Írnoki állásra hirdetnek pá lyázatot, százával érkeznek be egye temet végzett emberektől alázatos hangú kérvények. A vállalatok elbocsájtják a tiszt viselőket, hogy jóval olcsóbb gépek dolgozzanak helyettük. Sivár és kiet len az elhelyezkedés lehetőségének perspektívája ós minél drágább megélhetés, minél jobban kell a garas, annál nehezebb azt megkeresni. I De nem akarom kiölni fiatal pol­gártársaimból az óltetadó optimizmust. Éppen ellenkezőleg: azt hirdetem, hogy nem szabad visszariadni semmi tői sem, vállalkozni kell mindenre, el­fogadni akármilyen becsületes munka­kört. Főleg pedig ipari szempontból kell törekedni a művelődésre, mert a világ indusztriálása folyamatban van Nem szabad azonban szem elől tó veszteni, hogy a magyar ipar is sok tekintetben majdnem válságban van hogy sok jelentékeny ipari tényező, még a nagyipart sem kivéve, anyagi zavarokkal küzd, de a kereskedelem összes ágaiban is visszaesés észlelhető. Egyelőre be kell érnünk azzal a vi gasszal, hogy széles e világon sehol sincs a nagy tömegeknek könnyű helyzete. Szerény meggyőződésem, hogy a gazdasági válság el fog tar­tani mindaddig, amig Oroszországban nem fog megindulni a tisztességes polgári munka, amely okvetlenül fel fogja szivni egész Európa nélkülöz­hető alkotó munkásait, ideértve a ma­gasabb kvalifikációjú egyéneket is, hogy az ottani romokból, azoknak segítségével új élet fejlődjék. Tehát csak tanulni, művelődni, munkálkodva szakmákat elsajátitani, nyelveket megismerni, folyton kép­ződni ! Aki ilyen elveket vall, az okvet­lenül meg tud birkózni mostoha sor­sunk minden gátló akadályával. Egyesületekben, hazafias mozgalmakban szereplök nem mehetnek át a letartóztatás veszedelme nélkül Az utóbbi hetek eseményeiből mind­inkább arra lehet következtetni, hogy a csehek megerősítették és kiterjesz­tették határmenti kéinrendszeriiket és a magyar nemzeti aspirációk és ha­zafias mozgalmak féltékeny ellenőr­zésében már annyira mennek, hogy az szinte illetéktelen ós bántó beavat­kozásnak mondható. Már az is a ma­gyar kisebbségi jog sérelmére szol­gál, hogy a túlsó félről való átjöve­tél még a legegyszerűbb ügyes-bajos dologban is veszedelmes, mert a tul­sófólí magyar ember átjöhet u gyan engedéllyel Esztergomba, de ha meg­tudják, hogy valamely közszereplő magyar emberrel beszélt, vagy ha — mondjuk — itt résztvett egy szín­darabban, iskolai találkozón vagy ezredemlékünnepen, visszatérésekor le­tartóztat] ák. Ez még hagyján, mert ki-ki a sa­ját módja szerint őrzi államiságát és tartja *össze kisebbségi nemzetiségű polgártársait. (Nálunk a régi Magyar­országban ez nem így volt. Itt árul­tak a tutajos és almás tótok végig a Kis- és Nagydunán, szabadon és jól érezték magukat s az esztergomi lá­togatás pénzszerzést és mulatságot je­lentett számukra!) Botrányos azon­ban a cseheknek az utóbbi időben be­vezetett gyakorlata, hogy az eszter­gomi hazafias társadalmi és kul­turális mozgalmakat is ellenőrzik, a közszereplőkró'l listát vezetnek, esztergomi polgárokról fényképeket szereznek be kémrendszeriik utján, és újabban az egyesületekben, hazafias és társadalmi mozgalmakban szerep­lők nem mehetnek át Párkányba a letartóztatás vészedelme nélkül. A gyanútlan esztergomi ember párkányi rokonánál, ismerősénél végzi dolgát, egyszerre csak eléje áll a cseh detek tiv egy arcképpel. — A, jónapot N úr! Nemde ön az! Kérném csak követni. Karonfogja, elvezeti oda és hogy alig térhet többé vissza. A napokban beszélte el szerkesztő­ségünkben valaki (nevet nem Írha­tunk,) hogy miként menekült meg a párkányi hidnál egy hasonló letar tóztatástól. — En és két cseh hivatalos sze mély beszélgettünk a hidnál, amikor az egyik, aki a nagyháborúban velem volt fronttiszt, óvatosan odasúgja ne­kem : — Vigyázz, az arcképed a de tektivnél van ! Erre aztán sietve el­köszöntem ós visszatértem Esztergomba mert tudtam, hogy mi vár rám, ha esetleg Párkányba megyek. Tiltakoznunk kell ez ellen a szem­telen kémkedés és gyanútlan magyar polgárok nyilvántartása ellen, és ezt a nemzeti életünket mélyen sértő je lenséget illetékes tényezőink, és a kü­lügyi kormányzat figyelmébe ajánljuk Az esztergom-vizivárosi érs. tanitónoképző-intézet esi kirándulása. pó Diákié ány ok év végi gyönyörűsége, az össze foglaló ismétlések üditő ellen­hatása a kirándulás. Az esztergomi apácazárda tanitónőképzőjének 59 nö­vendéke, igazgatójuk : Nádler István pápai kamarás, Béres István ének­tanár és 4 szerzetes tanárnő kíséreté­ben kiránduláson volt Dunántúl legszebb kulturvárosában: Pécsett. Az utat Mohácsig hajón tették meg, ahol a „Hős vértől pirosult gyász­térben, a „Lajos-emlék" mellett han­gulatos énekkel, szavalással emlékez­tek meg a könnyesmultú aug. 26-ról; majd Nádler István igazgató rögtön­zésében megkapó beszédét hallgatták meg. Pécsett kellemes feltűnést keltett a vidám, egyenruhás, de fegyelmezett leánysereg. A pécsi helyi lap is ked­vesen emlékezett meg róluk. A kiránduló-csapat szentmisét hall­gatott a belvárosi templomban, amit Nádler István mondott; szentmise alatt a leánysereg énekelt énektaná ruk orgonakiséretével. Megnézték Pécsett a Városi Muzeumot, ahol fő­képpen a Zsolnay-szoba sok értékes emléke és egy a mohácsi csatából megmaradt tépett zászló volt rájuk mélységes hatással. Aztán a hires székesegyház szépségeiben gyönyör ködtek. Nem feledhették természete­sen az esztergomi bazilika fönséget, de a pécsi székesegyház szines, meleg bensőségének sem tudott szivük ellen állni és sugaras szemmel, esztétikai élvezettel szemlélték végig a székes egyház vallás-művészeti kincseit. Meg látogatták még a zsolnay-majolika gyárat, az ónekiskolát, ahol a „fiú énekkar" művészetét tapsolták meg el ragadtatással. Vissza-felé ^vonaton tet tók meg az utat, fiatal — boldog, ne vető-daloló hangulatban. I Ország-Világ Korszakos mezőgazdasági reformo* kat jelentett be Mayer János földmi­velésügyi miniszter a képviselőház­ban. Bejelentette a búza márkázását, 2200 hold talaj megjavítását, 25 téli gazdasági szakiskola létesítését, a me­zőgazdasági munkásbiztosítás közeli megvalósulását és azt, hogy a szesz­termelés helyett fokozatosan ipari nö­vények termelésére akar áttérni. Leprásbetegek jártak két bukaresti mini sztorimban és mikor felismerték őket, a közönség hanyatt-homlóké me­nekült előlük. A felsőruhákat ledob­ták magukról és a közeli gyógyszer­tárakban fertőtlenítették, míg a lep­rásokat, akik megszöktek a kórház­ból, hogy a minisztereknél panaszt emeljenek a rossz bánásmód miatt, visszavitték a kórházba. Lepra == bél­poklosság. Nápolyból is látni lehetett a Vezúv lávaömlését, amely 600 m. szélesség­ben hömpölygött előre. A széle már megkeményedett. Halálos küzdelmet folytatott a ro­bogó vonat tetején egy Farkas Já­nos nevű nagyváradi vasúti fékező az oda felmászott Szabó Bálint gazdával, aki potyán akart utazni. A küzde­lem hevében a potyautas a vonat te­tejéről leesett és a kerekek mindkét lábát tőből lemetszették. II Éjjeli szolgálatot június 8—14-ig a Kersch­baummayer-féle „Megváltó" gyógyszertár teljesít. Emlékeztető. Kedd, június 11. D. e. 10 ó. közigazgatási bizottsági ülés a megyeházán. D. e. 6 ó. a Keresztény Szeretet Orsz. gyermekvédő Műve közgyűlése a városházán. Az idei Jézus Szive körmenet méltó kereretek között folyt le vasárnap a belvárosi plébáni templomból. A körmenetet Dr. Breyer István felszen­telt püspök vezette. A sok ezerre menő hívő közönség sorában örömmel láttuk a hatóságok képviselőit s a város minden rendű ós rangú pol­gárát. A hercegprímás vasárnap Celldömölk­re a bencésrend 1400 éves jubileumi ünnepére ment. Dr. Serédi Juszti­nián biboros-he cegprimás szombaton Mikes János megyéspüspök látogatá­sára Szombathelyre érkezett. A város utcái lobogódíszbe öltöztek ós az út­vonalon, ahol a hercegprímás és kísé­rete átvonult, a házakat felekezetre való tekintet nélkül virággal és sző­nyeggel gazdagon feldíszítették. A hercegprímás a déli órákban érkezett meg Erdó'dy Sándor gróf íötösfogatán, Mikes János gróf megyéspüspök tár-

Next

/
Thumbnails
Contents