ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-06-02 / 41. szám

1929. június 2. ESZTERGOM 3 nemzeti gondolatot! E% pedig hűség Sxent Péter trónjához; hűség az apos­toli magyar királysághoz, hűség a ka­tholikus keresztény neveléshez ! Igy bő­vült azután családunk, az esztergomi bajtársak szövetsége az eszme közös­sége folytán kültagokkal, akik azon­ban nem mostoha, hanem tejtestvére­ink Krisztusban. Mikor most tiz, húsz, harminc, sőt negyven óv után is a Magyar Sión ormáról le fognak tekinteni az Alma Mater egykori növendékei, csodálatos lendületet fognak látni a város fejlő­dósében. A kiváló polgármesterrel: dr. Antóny Bélával az élén folyik a munka a mi gyermekkori emlékeink szivárványos városában, egymásután emelkednek a kultúrpaloták, az állam és az egyház áldozatos hozzájárulásával. A pedagógusok különös örömére szol­gál, hogy anagyszerű elődök után ismét olyan biboros-hercegprimás kormányoz bennünket, ki közel esik szivünkhöz. Érezzük, hogy dr. Serédi Jusztinián Oeminenoiája a katholikus pedagógiát aktiv irányításával magasra fogja len­díteni. A mi jóságos új püspökünket dr. Breyer Istvánt, közvetlen közelről ismerik a fővárosi tanítók s igy hi­szik, hogy magas méltóságában is minden igaz ügyük őszinte támoga­tóra fog találni Benne. Mikor búcsúzunk attól a kis kuny­hótói, hol kiváló pedagógusok szár­nyai alól kerültünk az életbe, remél­jük, hogy az új, szép palotában a kiváló tanári kar vezetése mellett, a régi széliem fog uralkodni. A názá­rethi Mesternek programja itt is me­leg otthonra talál s az ifjak az élet­ben a názárethi kicsi ház tanításával mennek -apostoli küldetésökre, a lel­kükbe vésődik öt esztendő alatt: em­ber ne feledd: imádkozzál és dolgoz­zál ! Amint eddig szivünkbe volt vésve aranybetükkel az esztergomi kir. érseki kath. tanítóképezde neve, most már Örömmel látjuk ezt egy diszes palota homlokán is diszleni. Fiúk: akik e palotában most nevelődtök, legyetek büszkék az áldozatkész, alkotókra és le­gyetek méltóak az áldozatra. Imádkoz­zatok, tanuljatok, dolgozzatok, nagy munka vár reátok. Vissza kell hadita­nunk Nagyasszonyunk segitségével, amit elvetetettünk, és ha mi kidűlünk, kik utánunk jöttök, emeljétek még maga­sabbra a zászlót, hadd lengjen büszkén, szabadon ! E rovatunk rövid, távirati stílus­ban közli a legérdekesebb orszá­gos és világeseményeket. •?• i HlD?t Li\i •. Ii' Amerika Spanyol­ország ellen. j Az „Esztergom'* eredeti tudósítása a_ barcelonai világkiállításról. ürdekes levelet kaptunk a spanyol­országi Barcelonából, ahol a spanyolok nagyszabású világkiállítást rendeztek. A kiállítás tudvalevőleg május 19-ón délben nyílt meg hivatalosan a spa­nyol király és családjának, továbbá Primo de Rivera diktátornak és az egész spanyol arisztokráciának jelen­létében. A felavatáson csak meghívott vendégek jelenhettek meg, de ezek száma is 5—10.000-re rúgott. A király megnyitó beszédében sajnálatát fejezte ki Amerika maga­tartása felett, amely nemcsak hogy nem vesz részt a kiállitáson, hanem Spanyolország ellen ártó propagandát is fejt ki. Az amerikai propaganda ezzel a meglepő jelszóval riasztja el nemcsak Spanyolországtól, de egész Európától is az Európa felé özönlő amerikai pénzembereket: „Ne tegyünk látogatást Olaszország­ban, mert ott kirabolnak, ne menjünk Franciaországba, mert ott megesalnak s ne tegyük lábunkat Spanyolországba, mert ott megölnek1" A megnyitóban a király reményét fejezte ki, hogy ez a propaganda nem fog célhoz vezetni, mert ennek egyet­len civilizált ember sem ád hitelt. A kiállítás máskülönben még nincs is egészen befejezve. Mellékutak, sőt pavilloDok is még munkában vannak, de szinte gőzerővel készülnek. A magyar pavilion a terv szerint igen szép lesz s június 5-én nyilik meg Resoffsky és Paikert magyar ki­küldöttek vezetése mellett. A képviselőházban Malasics Géza szociáldemokrata képviselő a kissebb­ségi kérdések tárgyalása során súlyos támadást intézett az esztergomraegyei nemzetiségi iskolák tanítói ellen is, hogy anyanyelvük miatt verik a né­met és tót gyerekeket. Az ([alaptalan vádat felháborodással utasították, vissza. Budapest-Esztergom-Tatatóváros-Kís­bér és a Balaton körül június 4-től 15-ig távlovaglás lesz, amelyen elő­kelő hollandus, német, finn és más külföldi vendégeken kivül magyar úrlovasok, kisgazdák és leventék is résztvesznek. A lovasok kedden d. u 4—5 óra tájban érkeznek városunkba és másnap reggel indulnak tovább. Az angol Választások eredményének összeszámlálása most folyik. A vég­leges eredmény kihirdetése mára vár­ható. Eddigiek szerint a munkáspárt győzött. A kommunisták kibuktak. Az angol király meghűlés követkéz tében újra megbetegedett. Orvosát repülőgépen hivták a betegágyához. Bethlen miniszterelnök csütörtökön Madridba utazott. Távolléte alatt Vass József helyetesíti. Grandi olasz államtikár, (aki nemrég városunkkan is járt, Rómában dísz­ebédet adott gróf Apponyi Albert tiszteletére. Földrengés volt Délamerikában, mely­nek 20 ember esett áldozatául. Egy falu házainak a fele rombadölt. Szőnyű forróságot jeleznek New­Yorkból. 4 ember az utcán, 9 pedig fürdés közben kapott napszúrást. Bos­tonban 5 ember halt meg nap3zúrás ban. Harsányi Kálmán nagy magyar iró 53 éves korában Budapesten elhunyt, ő irta az Ellák c. tragédiát. A Rajnavidék kiürítése még szeptem­ber l-e előtt megkezdődik, miután a németek megegyeztek a szövetsége sekkel a jóvátételi fizetésekben. A hercegprímás itthon. Dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás, aki a hét elején Csórón gróf Somssich József volt vatikáni követet látogatta meg, csütörtökön a budavári úrnapi körmenetet vezette s még aznap dél­után hazaérkezett Esztergomba. Főegyházmegyei hir. Dr. Seródi Jusztinián biboros-hercegprimás Bart­mann Miklós budapesti Sión-intézeti lelkészt a főegyházmegyei hivatalba rendelte be szolgálattételre és he­lyébe a Sion-intézet lelkészévé Belkó Ágoston szomori káplánt nevezte ki. Az idei Szent István-ünnep előkészí­tése. A hagyományos Nagyboldog­asszonynapi ós Szent István-napi ün­nepségeket előkészítő városi bizott­ság szerdán d. e. 11 órakor a város­házán ülést tartott, amelyen dr. Bren­ner Antal főjegyző, polgármester­helyettes elnökölt. A bizottság nagy­jában a mult évi keretek közt kör­vonalozta a nevezetes nap megülósót. A Szent Korona nagyított másának a felvonuláson való vitelét v. Szivós­Waldvogel József bizottsági tag oly módon óhajtja eszközöltetni, hogy annak komoly jellege kidomborodjék és politikai jellege ne legyen. Az ipartestületi kertmegnyitó ünne­pélyt a gimnáziumi népünnepély miatt f. hó 16 ára halasztja. Művészi délután. A Magyar Nők Szent Korona Szövetségének e szter­gomi osztálya, mint értesülünk, a fő­gimnázium nagytermében legközelebb művészi délutánt tart, amelyre a köz­ponti vezetőség több kiválósága is Esztergomba érkezik. Ünnepi szónok­atokon kivül több zene- és énekszám is lesz K. Eitner Irén művésznő szereplésével. Sólymos Vendel bencés tanár, Ottó örökös király volt neve­lője fog tartani a királyi család le­queitiói életéről előadást. Az ünnep­ségre a város királyhű érzelmű egész lakossága hivatalos. Belépődíj nem lesz. Összeesett a hivatalban. Némethy Gyula városi számtiszt már hosszabb idő óta betegeskedett. Hivatali dol­gait azonban elmulasztani nem akarta, pénteken délelőtt is pontosan végezte dolgait, amikor a legyengült öregúr hirtelen rosszul lett ós eszméletét vesztve összeesett a hivatali helyi­ségben. Autón vitték haza Jókai­utcai lakására. Köztisztasági hivatalt, de minél ha­marább, kevés a hivatalunk, szapo­rítsunk, hiszen van pénz bőven, A mult évben baj volt, hogy nem söpör­tek, most az a baj, hogy söpörnek. Hat hét előtt még „balkáni rondaság" volt a nemsőpréstől a piacon, most ismét a söprés a baj. Por nélkül se­perni meleg napon a város jelenlegi anyagi viszonyai mellett, kissé bajos lenne. Az öntöző autó után az utca­seprők mégsem tudnak futni, ehhez kissé öregek. A viz meg hamar el­párolog. Most légy okos, gazdasági tanácsos ! Pedig a megoldás könnyű. A motoros öntöző kocsi mögé söprő­gépet tegyenek, — csak 20.000 P, — vsgy pedig söpörjenek éjjel. Ez is csak pénzkérdés. Ha valami jobb megoldás adódnék, bizonyára szíve­sen fogadják a jó tanácsot, — csak pénzbe ne kerüljön, mert ezt a pol­gárság már nem adhat azon egyszerű okból, mert nincsen. Kath.', tanítók gyűlése Esztergomban Az esztergomi esperesi kerülethez tartozó róm. kath. népnevelők szer­dán d. e. 10 órakor tartották újjá­alakuló köri gyűlésüket a Kath. Le­gényegyletben. A gyűlést a szentta­mási Szt. István kápolnában szent­mise előzte meg. Dr. Mertán János, tanfelügyelő-esperes, dömösi plébános megnyitó beszédében fejtegette, miért van szükség a vármegyei általános tanítóegyesület mellett különlegesen a kath. tanítói egyesületre is. Majd üdvözölte a közgyűlésen megjelent Mátéffy Viktor prépost-plébános, or­szággyűlési képviselőt, dr. Sághy lm re kir. tanfelügyelőt, Számord Ignác c. kanonokot, Nádler István pápai kamarás, tanitónőkópző-intózeti igazga tót, majd az akadályoztatása miatt később érkezett dr. Lepold Antal pre­látus főtanfelügyelöt. A tisztikar meg­alakítása folyamán elnökké Szkalka Lajos tanítóképző intézeti c. tanár, gyakorló-iskolái tanítót, társelnökké Milhoffer Lajos visegrádi igazgató­tanítót, jegyzővé Námer Károly kis­oroszi kántortanítót, pénztárossá Rencz János dömösi kántortanítót választották [meg. Nagy érdeklődést keltett Rusznyák M. Laetitia irg. nő­vérnek, az esztergomi tanitónőképző­intózet gyakorlóiskolai tanitójának szépen felépített mintatanitása a ta­tárjárásról, melyet nivós felszólalá­sok is követtek. Homor Imre ^tanitó­képző-intézeti tanár, lapunk főszer­kesztője a legújabb pedagógiai moz­galmakról nyitott összefoglaló tájé­koztatást. A közgyűlés ezután ki­mondotta, hogy jövő évi összejövete­lét Visegrádon fogja megtartani. Népmozgalmi adatok. Esztergomban 1929. május 26-tól június l-ig beje­lentett születések: Benke Anna rk. kocsis leánya, — Hurai Anna rk. cserepessegód leánya, — Nagy Teré­zia rk. m. kir. csendőrtörzsőrmester leánya, — Karvai József rk. honvéd­szafeaszvezető fia, — Bólik Erzsébet rk. tehénpásztor leánya. — Házas­ság kötések: Draho3 János rk. földm. ós Kerekes Erzsébet rk. — Halálozá­sok: Lantai Karolin rk. 40 éves, — Ipolyi Antal rk. 3 éves, — Tatai Róza rk. 17 éves. Cigányok utóanyakönyvezess. ] Ne­héz ügy, sok hivatali munka ós kevés haszon. De a miniszter elren­delte, hát meg kell csinálni a cigá­nyok * anyakönyvezését, amely mo3t folyik városunkban. ^Ezórt az a min­dennapos cigányke verges a városháza előtt. A szentgyörgy mezői cigány falu is olyan, akár a hangyaboly. — Mi ázs oká, mir tértónik ezs ? — hajtogatja szemforgatva mind­ahány a bandából a hivatalban, még mielőtt kérdést kapnának. Az anyakönyvvezető, aki különben 28 éves praxisa alatt jól kiismerte az esztergomi karaván aprajának nagyjá­nak természetét, — egyik a másiká­val citáltatja be őket, hogy ne le­gyen rideg hivatalos színezete a do­lognak a városi kózbesitóssel, mert akkor sohasem mondanának igazat ós sohasem lenne anyakönyvezés. Igy azonban 'hébe-korba igazat is monda­nak és nagy nehezen ki lehet hámozni a valót egyes esetekben. — Te mást beszéltél tegnap a gye­rekedről, Borcsa! — mondja szigo­rúan az anyakönyvvezető — Ha nem mondod meg az igazat, neked kell megfizetni a menhelyi költségeket. (Ugyanis a gyerekét a menhelybe csempészte.) Mit is vennének meg a cigányon, de ez hatott. — Á tistá igazsat vallom hát nagy­ságos úr I Kisül, hogy a gyerek más néven van a menhelyen bejelentve, az anyja más nevet használt a szülés idején és más a természetes apa, mint aki ak­kor volt bejelentve. — Hát miért nem jelentetted be rögtön a gyereket, miért csak egy félév múlva ? — Ázs lehetetlen volt, mert ázs orságúton siletett, ott nincs pap, se hivatal. Ázs apja meg regten elhagyta ázs árvát, amint megsiletett. — Azt is be kellett volna jelen­tened! — Harmadnapra már serestem neki apát, kírem, — egy másikát. — Hát hogyan jutott ehhez a név­hez a gyerek ? — Ugy kírem, hogy ázs még egy másik zsannyát keresett a gyereknek, uj kerestelő volt, másik kóróstsilék gyittek, azstán így ók vittík a men­helybe a gyereket. Á gyerek ázs ivók, ín csak megsíltem, hát csak fizsessík ék ! — De most már megint a gyerek apjával élsz együtt, hát miért nem veszitek magatokhoz a gyereket? — 1885. óta jó árú, olcsó ár, fogalma Balog László divatárúháza!

Next

/
Thumbnails
Contents