ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-06-02 / 41. szám

„Opus Moliendum Curavit" (Az inté­zet újjáépítéséről gondoskodott) fel­írással, mig középen dr. Serédi Jusztinián bibornok hercegprímás cí­merét látjuk a következő felírással: „Has Aedes Extruxit". (Ezt a házat felépítette.) Az épület mögötti régi há­zak lebontásra kerülnek, hogy ott az intézet növendékei részére tágas ját szóterek létesülhessenek. Az intézet belseje két részre oszlik, a képzőre és az in­ternátusra, melyek mindegyikének tágas és világos lépcsőháza van. Az intézet magában foglalja az ösz­szes szükséges tantermeket, amelyek mind. ragyognak a világosságtól és különleges céljaiknak, mint pl. fizikai előadó, rajzterem, slöjdterem, gya­korló-iskola, zeneterem, cserkész­szoba stb. stb., megfelelően vannak berendezve és elhelyezve, f Az intézet dísze a hatalmas torna­terem, mely egyúttal ünnepélyes al­kalmakkor diszteremnek is szolgál és ezen célból modern színpaddal és tá­gas karzattal bir, mely mezgókép­vetítési célokra is be van rendezve­A nagyterem előtti térből ruhatárak nyílnak. Az előcsarnok főfalán már­ványtábla hirdeti 'az épület adatait. Különös érdekessége az intézetnek az elsőemeleti folyosóról nyíló terrasz, mely a tornaterem felett nyert elhe­lyezést és Magyarországon páratlan. Ezen hatalmas terrasz sáros napokon az óraközi szünetek alkalmával lehe­tővé fogja tenni, hogy az ifjúság friss levegőt élvezhessen, valamint egyes "tantárgyak szabad levegőn való oktatására alkalmas, mely tény fon­tosságát nem szükséges részleteznem. Az internátus kevés hiján 100 bentlakó részére biz­tosit kényelmes és egészséges elhe­lyezést. Megfelelő felügyelői lakáso­kon kivül tágas, világos hálótermek, 130 személy befogadására alkalmas ebédlő, tanulótermek, külön beteg­szobák "és példás konyha és egyéb gazdasági helyiségek teszik tökéle­tessé az internátust, melynek fény­pontja a tágas és legmodernebb be­rendezésű fürdőterem. Az egész Jépü­let központifütéssel ós minden egyéb újkori berendezéssel van ellátva ós teljes mértékben alkalmas arra, hogy nemes célját a következő generációk érdekében szolgálhassa. A hercegprímás úr öeminenciája az építkezés egész folyamata alatt a leg­melegebb érdeklődéssel tüntette ki az építkezést, melynek minden egyes külső ós belső részletével nagy el­foglaltsága dacára is szeretettel fog­lalkozott és számos alkalommal te­kintette meg a helyszínen folyó mun­kálatokat. Kiváló műizlesének sok­szor volt döntő befolyása a felmerülő problémák megoldásánál. Népünnepély a Primás-kertben Sok móka és bohóság a közönség szórakoztatására. Az esztergomi bencés gimnázium — mint már többször jeleztük — f. hó 2-án (vasárnap) délután 2 órai kez­dettel ifjúsági jótékonycólra a Pri­máskertben nagyszabású népünnepélyt tart. A rendezőség a közönség szórakoz­tatására sok mókáról és bohóság ról gondoskodik. Zsákbanfutás, lepény­evés, virstlievő-verseny, talicska-, to jásfutó-, cseréptörő-verseny, körhinta, amerikai árverés, szépségverseny, kon­fetti- és szerpentincsata hozza meg a fiatalság hangulatát. Lesz olcsó tojásvásár. Lesz szeren­csehalászat, lesznek látványos sport­mutatványok. A cserkész-zenekar édes-bús melódiákkal gyönyörködteti a lelkeket. A süteményes sátor édes­ségekkel lát el mindenkit. Kitűnő ételek- ós italokról gondoskodás tör­tént. A népünnepély fénypontja az óriási méretű tárgysorsjáték lesz! Kisorso­lásra keiül igen nagy tömegben liszt, cukor, mák, kávé, dió, lekvár, méz, likőr, bor, sör, sonka, élőállatok egész serege; galambok, nyulak, csirkék, tyúkok, libák, bárányok stb., gyermek­és társasjátékok, dísztárgyak, edények, szappan, tárcák,'kézimunkák, zsebórák és még gzámtalan különféle értéke­sebbnél értékesebb tárgy. Minden má­sodik sorsjegy nyer. Egy sorsjegy ára csak 50 fillér. Sorsjegyek kap­hatók a diákoknál, továbbá Tatarek József könyvkereskedésében és a nép­ünnepély napján a Primáskertben. A nyereménytárgyak a helyszínen megtekinthetők és a sorsolás után azonnal elvihetők. Erre a ritka nagy­szabású népünnepélyre igaz szere­tettel meghívja a szab. kir. város egész közönségét a bencés gimnázium. Hol szabad fürdeni a Dunában? A vikendezők és a dunai strandolok figyelmébe. A fürdőidény kezdetén a rendőrka­pitány felhívja a város közönségét a szabad Dunában való fürdésre vonat­kozó rendőrhatósági rendeletre. A szabad Dunában való fürdésre a nagy Dunának a Prímás-sziget felső sarkától lefelé a Move strandfürdő által határolt részét, a MFTR hajó­állomás felett felteié 500 m. távolságig bezárólag, Szentgyörmező városrész határában pedig a Dunának a Vas­gyárat követő vizikilomóter jelzőtáb­lától a Bercsényi-utcáig terjedő ré­szét és a 69-es vizikilomóter jelzőtől fel és lefelé számítva 300 lépésnyi területét jelöli ki a fürdós céljaira a rendőrkapitány. Figyelmezteti a közönséget, hogy a vasgyárat követő vizikilomóter jel­ző ós a Bercsényi-utca közötti ré­szén a fürdés a rendes alacsony vízál­lás esetén hosszúságban csak a jelzett határokon belül, szélességben pedig 30 méter távolságban van megenged­ve. Úszni nem tudók részére a víz a parttól 5 méteren túl életveszélyes. A 69-es viziMlométerjelzőnél a rendes nyári vízállás mellett a part­tól befelé számítva 5 méteren túl, magas vízállás esetén padig egyebütt is a nem úszók részére a fürdés élet veszélyes. A Duna ezen két utóbbi helyén az úszai nem tudók részére a fürdést magas vízállás esetére el­tiltja a rendőrség és figyelmezteti a város közönségét, hogy a megjelölt helyeken csakis szabályszerű úszóru­hában szabad fürdeni. Az ipartestület a belvárosi-plébánia templom úrnapi körmenetén testüle­tileg vesz részt. Gyülekezés vasárnap reggel fél 8 órakor az ipartestületben. Az elnökség ezúton felkéri tagjait, hogy a felszentelt zászló alá minél tömegesebben szíveskedjenek felsora­kozni. Olvasóinkhoz. Az „Esztergom" szerkesztőbizott­sága a minden oldalról megnyilvá­nuló óhajnak engedve elhatározta, hogy a 34 év óta fennálló „Eszter­gom" c. keresztény politikai és tár­sadalmi lapot a mai számtól kezdve napilappá alakítja át. Valósággal népszavazást rendezett e lap kiadóhivatala arra nézve, hogy szükségét érzi-e Esztergom és kör­nyéke egy élénken szerkesztett ke­resztény irányú napilapnak vagy sem ? Kiküldöttünk, Janesó Gyula önfeláldozó munkával minden eszter­gomi házba bekopogtatott s az ál­tala gyűjtött önkéntes aláírásokból kitűnt, hogy oly általános a vágya­kozás egy helyi napilap iránt, hogy annak létesítésétől elzárkózni csak ama jó ügy ártalmára volna, ame lyet az „Esztergom* képvisel. , Arra kérjük mindazon kedves olvasóinkat, akiknek az „Esztergom" mai száma kezébe kerül, hogy lás­sák meg ebben azt az ideális törek­vést, amely e nagymultú városnak ezeresztendős keresztény jellegét óhajtja sajtójában is kidomborítani. Lássák meg soraink közt azt a tiszta, lelkesed J s-sugallta, önzetlen törek­vést, amely őszinte szívvel jót akar Esztergom és környéke derék magyar népének, amikor mindennap részesí­teni óhajtja a betű műveltségemelő hatásában. Mindennap szólni kívánunk olva­sóinkhoz s amit csak újság a tisz­tesség, és jóizlés határain belül el­mondhat, igyekezünk röviden, tár­gyilagosan megírni. Kérjük további szives támogatá­sukat, amely az előfizetések pontos beküldésében, hirdetésekben, jóindu­latú ajánlásban nyilvánulhat meg. Az Esztergom" előfizetési ára oly kedvező, amilyent vidéki lapok­nál hiába keresnénk. Egy hónapra 1 P 40 f. házhoz hordva. Aki egyszerre egész negyedévre előfizet, 31 hónapra 4 pengéért kapja mindennap a lapot. A pontos kézbesítésre különös súlyt helyezünk, de ezzel Bzemben kérjük előfizetőinket, hogy minden kézbesítésre vonatkozó panaszt lehe­tőleg azonnal közöljenek a kiadó­hivatallal, hogy gyorsan intézkedni tudjon. Hazafias üdvözlettel az „Esztergom 1 ' szerkesztősége és kiadóhivatala Ave Alma Mater!... Irta: brbányi C. József. Az esztergomi királyi érseki katho­likus tanítóképezde volt növendékei az egész országból összesereglenek, hogy köszöntsók azt a helyet, ahol jövendő boldogulásuk alapjait kap­ták hit és tudás által. Mikor újra ez ősi város megszen­telt falai között megjelenünk, első szavunk a hála azok iránt, kik ta­nulmányainkat lehetővé tették, mint boldog emlékű Simor János, Vaszary Kolos, Csernoch János biboros-herceg­primások, dr. Kohl Medárd felszentelt püspök stb. Értékeljük az iskolaügy Áldozatkész mecénásainak, jócseleke­deteinek nagyságát, bölcs előrelátásuk nemzetkonzerváló erejének hatását, — mert hisz Magyarország érezte Orosz­országon kivül a legfájóbban, hogy a vallAsnélküli oktatás milyen halálosan öngyilkos egy nemzet életébin. Mégis hozzánk legközvetlenebb ka­pocs természetszerűen tanárainkhoz fűzött s büszkeséggel tölt el bennün­ket ma is az a tudat, hogy olyan kiváló országos hírű pedagógusok ajkairól tanulhattuk a pedagógia, met­hodika és didaktika művészetét, mint dr. Watter Gryula, ki hosszú éveken át volt az ország kath. tanítóságának egyik vezére és mecénása. A harcos kath. tanító példaképe volt az immár pihenőre tért Guzsvenitz Vilmos, ki utolsó pillanatig fáradhatatlan har­cosa volt a keresztény és nemzeti ne­velésnek, ő volt az első paptanár, aki a szabadkőműves eszmékből szatu­rált, szabadkőműves vezetés alatt álló tanítóegyesületekbe is elment hirdetni az igét, mikor meg alig egynéhányan vettük körül, de azért lankadatlan buzgalommal vitt a gyűlésekre, mikor már javában tombolt a liberális sajtó által jól előkészített pergő tűz után a jelszó : ki a vallással az iskolából! Akkor segítségével megalkottuk P. Bóta Ernő Jézustársasági atyával az élén a „Keresztény Tanitók Országos Egyesületét" a „Keresztény Tanitó" című kultúrpolitikai lappal, mely körül ismét az esztergomi diákok kö­zül vezérszerepet játszott néhai Hanisch János mint elnök, magam mint szer­szerkesztő, körülöttünk Ibrányi Ferenc, Palóc Endre, Ekker Imre, néhai Sa­lomvári József stb. De melyik ma­gyar tanitó ne ismerte volna tan­könyvei és pedagógiai művei nyomán a néhai Dreisziger Ferencet, a későbbi kalocsai képezdei igazgatót, , a néhai Bertalan Vincét és Oberth Ágostont, vagy a finomlelkti, melegszívű, pá­ratlan türelmű néhai Kersch Ferencet. Ugyancsak jó csengésű nevek a tani­nitói körökben Klinda Károly, Kemén­ffy Kálmán, Mócsy László. Meghajtjuk a zászlót a kiváló pedagógusok előtt, kik nevöket bevésték a magyar ne veléstörtónetébe, mert nehéz időkben, kicsi eszközökkel nagy dolgokat cse­lekedtek, ők valóban a mesterek Mes­terei voltak, kiknek neve mir dörökkó legyen olyan áldott, amilyen mérték­ben szerették tanítványaikat ós a szent ügyet, melynek apostolai voltak. Az egykori esztergomi diákok is méltóak akartak maradni az ő kiváló tanáraik­hoz, amikor még gúnykacaj, anyagi károsodás érte az embereket a hit­vallásért, ők akkor is helyt álltak ós szembeszálltak a hatalommal is. Saj­nos, azonban a háború előtti Keresz­tény Tanítóegyesületet lapjával együtt a rövid előrelátás ós talán a terv­szerű szabadkőműves aknamunka meg­szüntette azzal, hogy vezetőket, szer­kesztőt katonáknak küldték. Szívesen védtük hazánkat, ámde as „Uj Kor­szak" táborkarát, mint nélkülözhetet­len tanerőket felmentették és igy vé­gezhették nemzetcsonkitó gonosz des­trukciójukat. A háború után össze­verődött Tanitók és Tanárok Nemzeti Szövetsége vezetésében ós a „Magyar Tanitó" szerkesztésében ismét az Esz­tergomban végzett tanitók vették ki a munka oroszlánrészét. Lassan kialakult az a nézet, hogy az esztergomi kir. érseki tanítóképző volt növendékei nem képeznek patriar­kális csoportusolást, hanem eszmét szol­gálnak : a szentistváni keresztény

Next

/
Thumbnails
Contents