ESZTERGOM XXXIV. évfolyam 1929

1929-05-19 / 38. szám

lelki örömeit újraélte, érte ó't XI. Pius pápa kegye, aki trisipai címzetes püspökké és a hercegprímás segédpüspökévé kinevezte. Pünkösd vasárnapján lép az Úr oltára elé, ahol a Szentlélek Úristen meghajtja feje fölött a kegyelmek bőségszaruját és kiönti rá a papság teljességének kenetét. Egy ország áll tanuként mellette s bizonyítja méltóságát az egyház szine előtt. Egy szenvedő ország várja tőle első püspöki áldását, számtalan áldás gazdag igéretét. Bensőséges imádság kel az esztergomi bazilikában s végighullámzik a magyar hazán: István püspök éljen számos éveken át! Dr. Lepold Antal. Célok, tettek, értékelések Mikszáth Kálmán, aki a komolyságot, fájdalmat és szomorúságot is be tudja ara> nyozni a maga páratlan humorával s a mosoly derűjét tűzi vigasztalóul a fájó sebek fölé, azt mondja egyik elbeszélésében, hogy a parlamentarizmus olyan, mint a karkötő : a közélet munkása számára lehet csillogó aranylánc, de lehet a börtön rozsdás bilincse is, mely mozdulni sem enged. S amit Mikszáth a parlamentarizmusról mondott, azt nyugodtan alkalmazhatjuk annak féltestvéreire is, mert a szabad szólás, a szabad sajtó, a szabad kritika épen szabadságuknál fogva ugyanazon tett körül ép ugy lehet az elismerés disze, mint a mellőzés, az értéktelenités sötét gúzsa. Szinte önkéntelenül jutott eszünkbe ez a gondolat, midőn az ország kultuszminiszterének, ennek a szinte fáradhatatlan kulturmunkásnak és kulturaalkotónak egyik cikkét olvastuk. Mi, esztergomiak nem tudnánk megválni az eddigi létesítményektől, ám napon és éjen át szidjuk, aki azokat nyakunkra hozza. Sokszor — bizony, sokszor — úgy vagyunk, hogyha egy vidékivei beszél valahol Piripócson egy esztergomi a saját városáról, a vidékinek elmegy a kedve attól, hogy városunkba jöjjön, oly sötét képet festünk önmagunkról, s még azt sem birjuk meghallani, midőn egy-egy idegen őszintén és nyiltan elismeri, hogy mióta ő legutóbb Esztergomban járt, a város sokat, nagyon sokat fejlődött, szépült, modernizálódott. Ezzel a mi örökös jajgatásunkkal, Önérzethiányunkkal szemben mit mond Klebelsberg ? Ő, a vitathatatlanul nagy alkotó, örömmel állapítja meg felelős helyéről, bogy új terveket, immár koncepciókat termelnek és állítanak városuk fejlesztésének munkájába a városok vezetőségei, és örömmel konstatálja, bogy immár nem hiányoznak a célok, a tervek ; s hogy azokat a városi, helyi vezetőség nem mindig tudja megvalósítani, azt nem hibául tudja be, hanem a nehéz idők jelének, az erő, az anyagiak hiányának, mert az ő magas megállapítása szerint ezeket a terveket a városok egézen magukrahagyva, állami támogatás nélkül nem tudják megvalósítani. Milyen más ez a bang ! Elismeri, hogy sok történt, s hogy a tetteknek megvan az érdeme; értékeli a célokat, a terveket s ha észleli is a hiányt, azt nem tartja egyszerűen mulasztásnak, hanem az idők kényszerhatásának. Hogy Esztergomban vannak tettek és alkotások, hogy különösen az utolsó esztendőkben mi minden történt, azt hisszük, felesleges elősorolni. Hogy vannak nagy, távoli célok : fürdőváros, iskolaváros, nyaralóváros, idegenforgalom, azt is tudja mindenki. De hogy ezek még nem beteljesült vágyak, azt ne tartsuk csak hibának, hanem ismerjük el, hogy abban legnagyobb része az anyagi erők hiányának van. Legyen végre minden esztergomi polgár büszke és önérzetes az eddigi létesítményekre, melyek költségeit épen a legnehezebb időkben préseli ki erőforrásaiból. Ha pedig kritizál, sürget, vagy ösztönöz, tegye úgy, hogy a nyilvánosság előtt elhangzott szava ne legyen a tevékenységre rakott bilincs, hanem ismerje el az érdemeket, az eredményeket is s annak aranyláncával nyújtsa némi elismerését a sok gondnak, bajnak, fáradozásnak, mely létrehozásukkal, fenntartásukkal együttjár. Clandus. •ID will "PHl^HMWIM J *" **<"'"""'""'"^"""""MIIIII—|j HU» nniiiii A társadalombiztositói választások eredménye Komárom-Esztergom vármegyében. Vasárnap és hétfőn folytak le a társadalombiztositói választások. Komárom-Esztergom vármegyében 8 helyen szavaztak: Esztergomban 2, Komáromban, Ácson, Kisbéren, Felsőgallán 1—1, Tatatóvároson 2 helyen. Mindenütt a társadalombiztosító főtisztviselői voltak az elnökök, és még a szociáldemokraták is elismerték, hogy a titkos választás vezetése mindenütt kifogástalan, tárgyilagos és tiszta volt. Nagy munkát vett igénybe a szavazatok összeolvasása és az eredmény megállapítása. Komárom-Esztergom varmegyében a munkások csoportjában a nemzeti blokk listájára szavazott 894 ipari munkás, a szociáldemokraták listájára 2134. A tisztviselők csoportjában a nemzeti blokk listájára 273, a szociáldemokraták listájára 63 szavazat esett. A szavazás eredményeként a munkáscsoport választmányába 2 nemzeti blokkbeli ós 6 szociáldemokrata került, és pedig: ifj. Pézsa Mihály és Petri Grábor az I. listából, ós Mundi József, Ellinger Imre, Skrován Béla, Zima János, Mikis Richárd, Rózsás István a II. listából. A tisztviselői csoportba Hollósy Mátyás került. A munkaadók részéről az alábbi lista került be : Mátéffy Viktor, Klein Sándor, Fuchs Armin, Kornháber Samu, Matus Gryula, Bekő János, Schveiczer Vilmos, Brutsy Jenő, dr. Sajó Lajos. Pócs József a háztartási alkalmazottakat képviseli. Meglepő, hogy a vármegye kézműiparosai közül i00 szavazott a szociáldemokratákra. Ezzel szemben a háztartási alkalmazottak közül csak 20 szavazott erre a listára. A választás eredménye intőjel a magát teljes biztonságban érző és saját ügyeit könnyen vevő polgári társadalom felé. A keresztény polgári társadalom általános szervezetlenségének következménye, hogy a 6000 választó közül oly sokan tartózkodtak a szavazástól. Ha mindenki lelkiismeretesen leszavazott volna, mint ahogyan a kitűnően szervezett szociáldemokraták egytőlegyig leszavaztak, akkor a győzelem minden téren fölényes lehetett volna. A jövőre tehát le kell vonnunk a tanulságokat ! Az Esztergomi Kath. Legényegylet közgyűlése Az Esztergomi Kath. Legényegylet f. hó 12-én tartotta 66-ik rendes közgyűlését, melynek megnyitójában Mátéffy Viktor prépost-plébános elnök megvilágította Kolping nagy eszméit, melyeket a Kath.il Legényegyletek vannak hivatva megyalósitani. Kolping — úgymond — egyesitette lelkében a szociális ós nacionális gondolatot az akkor élő Marx tanaival szemben E két gondolatot látta Kolping a jövő országok sorsát megalapozó alapeszméknek s azért alkotta meg a Kath. Legényegyletek világszervezetét, melyben a katholikus egyház nyújtja azt az erkölcsi erőt, mely mint az olasz nemzetet, a szociális és nacionális gondolat egyesítésével naggyá és megbecsüli té tette, — • de amelynek hiánya, mint az oroszoknál, a szociális gondolatot belesodorja a kommunizmus útvesztőjébe. A megnyitó után Merényi Gryula titkár olvasta fel részletesen összeállított évi jelentésót, mely szerint az egyesület az anyagiak miatt bár nehezen, de betartotta előírt programmját. Nevelte ifji.it vallásosságban, erős nemzeti érzésben, növelte nálunk a munkabecsülést, nyújtott nekik szakképzésre alkalmat, szórakozásaiban pedig vigyázott az erkölcsösségre. Az egyesület által rendezett kulturelőadások sok és hasznos ismeretet nyújtottak, az ünnepélyek és szinielőadásokon pedig az egyesület tagjai, az ipsrosifjii fogalmát messze túlhaladó intelligenciát eláruló alakításokban sok ólvnzetet nyújtottak az egyesületet szerető és azt látogató közönségnek. E sok munkája és fáradozása az egyesület vezetőségének ós lelkes tagjainak még sem tudta felkelteni a nagyközönség érdeklődését annyira, mint amennyire a Kath. Legényegyletek működését méltányolni tudó közönségtől elvárni lehet. Pedig jó lesz gondolkodni kissé azon is, hogy a jövő nemzedék és iparosií'juság erkölcsi és politikai jövője mennyire összefüggésben van az egyesületek mai életével s hogy mennyire elsőrendű ügy az egyesületi élet menetének kellő biztosítása. A pénztárnoki jelentésből megállapította a közgyűlés, hogy a nehéz munkával szerzett bevételek még a létfenntartásra sem elegendők, így az építés nagy terheit csak a már nyert ós jövőben remélt adományokkal és Mátéffy Viktor elnök lankadatlan munkásságával reméli majd csökkenthetni. Örömmel fogadta a közgyűlés a javaslatot, hogy az egyesület adósságainak törlesztésére nyert 40.000 P adományért dr. Vasa József népj. és munkaügyi miniszternek köszönő táviratot küldjön. A tisztújítás során, elismerve a vezetőség eddigi fáradhatlan munkásságát, egyhangúlag a következőképen választott a közgvűlés: Elnök : Mátéffy Viktor. Egyh. II. elnök": Módoss Béla. Vil. elnök: Jakobek Jenő. Titkár: Merényi Gyula. Háznagyok: Szedmer József és Pézsa István. Pénztárnok: Oriskó János. Ellenőr: Schweitzer Vilmos. Dékánok : Pézsa Mihály és Deés József. Könyvtárosok: Varga József és Szedmer Kálmán. Számvizsgálók : Vörös Antal és Havas Sándor. Ügyész : dr. Berényi Róbert. Végezetül id. Iváuyi Gryula "felszólalására az elnök a tagok kevés létszámának okát a mai viszonyokban, különösen Esztergom mai helyzetében, a kereseti lehetőség hiányában látja. De kéri a munkaadókat, hogy alkalmazottaikat hívják fel az egyesületbe való belépésre, de főként arra kéri őket s Esztergom minden jól gondolkozó polgárát, vegye szeretetébe az egyesületet, támogassa azt, hogy céljait az egyesület elérhesse. Jövő terveiként bejelenti a tanoncinternátus kibővítését, melynek céljaira egyben az egyesületi ház megetti városi telket kéri a jelenlévő dr. Antóny Béla polgármestertől, hogy az internátusban lakó iparos ifjak ott sportolhassanak. Ha támogatásban részesül az egyesület, megszűnik az a különösen fájó érzés, mely annak nyomán kelt, hogy úgy az egész évben, mint a közgyűlésen épen azoknak távolléte tűnt fel, kiknek személyes megjelenése mind erkölcsi, mind<tanitási tekintetben felette fontos lett volna az ifjúságra nézve. A szebb jövőben nagyobb érdeklődés és támogatás reményében a Himnus szavaival ért véget a közgyűlés. Előzetes értesítés ! Kreutz Gryula fővárosi tánctanító a Széchenyi kaszinó dísztermében, július 1-én (hétfőn) az évek óta szokásos szünidei tánckurzusait tisztviselők és egyetemi hallgatók, diákok, apró gyerekek, kereskedő és iparos if júság részére megkezdi. mm Minden este a Központi Kávéházban IVaiilláli* budapesti közkedvelt eigányi^illlfllfl prímás muzsikál! ooooooooo