ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-04-15 / 29. szám

XXXIII. évfolyam, 29. szám. Ära 20 filier Vasárnap, 1928. április 15. ESZTERGOM Megjelenik; hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünkfcfigyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok* és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá-küldendők, Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Felhívás a magyar társadalomhoz Gróf Zichy János a magyar ifjúság megmentéséért A hivatalos statisztika elrettentő számokat hozott legutóbb nyilvánosságra. Kimutatta, hogy csak magában a fővárosban 5746 tüdővészes tanuló ül az iskolák padjain. Számuk nagyobb, mint az összes többi ragályos betegségben szenvedőké. A vidéki városok csaknem utóiérik a főváros számadatait. Magyar szülők, akik annyi éjjelet virrasztottatok át könnyező szemekkel a mellett a gyermekbetegágy mellett, amelyben minden reményetek, élete, tek minden álma pihegett lázasan: akik reggeltől-estig lankadatlanul vívjátok az élet nehéz küzdelmeit, csakhogy gyermekeitek boldogulását lássátok és még szinte a gyenge szellőtől is féltitek: Jó magyar emberek, akiknek szívén fekszik ennek az országnak a jövendője, tudjátok-e, mit jelentenek e rémes számadatok ? ! . . . Azt jelentik, hogy a tüdőbajos tanulók ezrei öntudatlanul tovább fertőzik a gyanútlanul velük együtt lrvő iskolatársaikat és észrevétlenül ojtják bele a nemzet jövendőbeli reményeibe, a esaládok féltve őrzött kioeseíbe a rettenetes kór pusztító csiráit. Ez ellen a nemzeti veszedelem ellen akarja a harcot megvívni a Magyar Iskola Szanatórium Egyesület, El akarja űzni a leselkedő rémet a még egészséges tanuló ifjúság feje felöl, meg akarja menteni azt oly módón, hogy elsősorban : Kivonja a fertőző tüdőbajos tanulókat az egészségesek közül és az e célra létesítendő ápolást és egészségi állapotukhoz alkalmazandó, rendszeres tanítást is nyújtó iskolaszanatóriumokban akarja elhelyezni. De gondoskodik a gyenge szervezetű ós betegségre hajlamos tanulóifjakról is, akik nem birják a mai fokozottabb munkát igénylő oktatást, a mindennapos, zárt és zsúfolt tantermekken való tartózkodást. Ezek részére olyan otthonokat akar az egyesület létesíteni, ahol a szabadban felváltva játszhatnak, tanulhatnak, hogy azután a tanév végére piros-pozsgás areeal, életerősen térjenek vissza a szülői házba. Az iskolaszanatóriumok egész sorát akarja felállítani az egyesület ós pedig nemcsak a budai hegyekben, de a Mátra-, a Bükk-, a Vértes-, a Bakony-, a Messék- és a Boldva-völgy magyar levegőjében, valamint a NagyAlf öld balzsamos virányain, ahol acélos életet nevel a magyar nap melege. X nagy feladatok megvalósítása halasztást nem tűrő caládi és nemzeti kórdés. Megvalósításához minden szülő és minden, nemzete érdekét szívén viselő magyar ember jóakaratú támogatása szüksége?, éppen ezért : kérve-kérjük a magyar szülőket, az áldozatkészségükről ismert közintézményeket, társulatokat, vállalatokat, amelyek sohasem is hagyták cserben az ország megmentésére irányuló törekvéseket; kérjük a magyar társadalmat: jöjjenek segítségünkre a magyar iskolaszanatóriumok felépítéséhez! Adjon mindenki tehetségéhez képest néhány téglára valót ehhez az épülethez, hogy minden kövéből a szülői szeretet ós a nemzeti együttérzés melege sugározzák ki ós ölelje körül az ott uj életet nyerő tanuló ifjúságot . . . A szerkesztőségünkhöz érkező" adományokat nyilvánosan nyugtázzuk és Zichy János gróf elnök címére továbbítjuk. A nagy optimisták, a koplaló háziurak és az elszállt remények városrésze — Séta a Ripáriálian — Esztergom, 1928. ápr. hó. Ma szép idő van, nincs sár, kimegyünk a Ripáriába. Amint befordulok arra a kaviccsal megépített új nyilegyenes útról, amelyből a Ripária összes utcái nyílnak, a villanytelep felé vezető egyik oldalutcába, egy úriember tart felém lelkendezve, barátságosan. A kabátját csak úgy vállravetve viseli, mint aki itt mindenütt otthon van. — A mi épülő városunkat tetszik megtekinteni, úgy-e ? Hát ezt igazán érdemes ! Nagyszerű hely ez, kérem ! Csak tessék jönni 1 Es karonfogott. Vitt magával. — Csak tessék. Ott az én házam, ni! Pár pillanat és ott vagyunk ! Jó nagy forduló után elég porosan a kis ház elé érünk. Kedves kis családi ház. Előtte léckerítés. Kis kert. Hátrafelé jó nagy veteményes kert, teli gyümölcsfacsemetével. — Csak tessék beljebb ! — invitál a gazda. Sietve jön előre őnagysága is a kertből, ahol borsót, babot ültetett. — Istenem, — mondja őnagysága — ne tessék rossz néven venni, de mi bizony először a kerttel akarunk rendbejönni, csak azután rendezzük be a lakást. — Kérem, kérem ! — mondom szerényen. Előszoba, konyha, kamra, egy kisebb szoba, két egybenyíló szép szoba, A bútorok bizony még egymás hegyin-hátán. A lakás még meglehetősen nyirkos. * — Mit szól hozzá, kérem ? Ugy-e nagyszerű ! Megfizethetetlen! Hogy mennyi idő alatt épült ? 5 hét alatt! 2 napig száradt, azután már költözködtünk is! Hogy nem lettünk betegek ? Lássa, ez is szerencse ! — És boldogan nevet. Jövünk kifelé A nyitott verandáról megmutatja a világot szives házigazdám. — Gyönyörű kilátás ! Nézze, a temetőn túl a szép hegyeket, völgyeket, erre meg az országútat, fákat és bokrokat ! Ez a levegő, a levegő ! Az itt igazán van annyi, amennyi csak kell! Búcsúzunk. — Ide jöjjön, kérem, lakni! Nagyszerű ! Megfizethetetlen! Villany — lesz, vízvezeték — lesz. Sár — van, de csak akkor, — ha esik az eső ! Serény elhatározással megyek tovább, hogy embertársaimnak dicsérni fogom a Ripáriát, Árnyas fa alett gyerekek játszadoznak egy családi ház előtt. A ház elég csinos. Megállok. A gyerekek rongyosak, piszkosak. A játékból csakhamar éktelen sivalkodás, verekedés lesz. Ennek oka egy darab kenyér. Rongyos nadrágú, idősebb férfi jön elő. Meglát, röstelkedve kergeti be a gyerekeket. — Ön ennek a háznak a gazdája talán ? — kérdem csendesen. — Én vagyok, kérem, de bár ne lennék az! — ? — Nincs benne, kérem, köszönet. Van házam, de ruhám és kenyerem nincs elegendő. Koplalunk a szép lakásban. Megeszik mindent a kamat. On talán házat akar venni ? Eladom! Sietve hazaindulok... Visszafelé azokra a telektulajdonos tisztviselőkre ós alkalmazottakra gondoltam, akik mindezideig hiába vártak építési kölcsönre és telkeikről szép sorjában lemondottak. Szép családi házakról álmodoztak. Ez év májusában az üresen maradt telkek visszaszállnak a városra. Elszállt remények! De vigasztalódjanak a reményevesztettek, mert nem tudni, veszítettek- e vagy nyertek! Talán egy jobb időben, jobb viszonyok között — viszontlátásra a Ripáriában! (g.) Új plébánia a fővárosban. A budapesti VIII. kerület nagyszámú kath. hívőjének lelki szükségletein segített dr. Serédi Jusztinián biboros herceg primás, amidőn a fővárossal, mint kegyúrral egyetértőleg a Belsőjózsefvárosban új plébániát állított fel, amely a „Krisztus-király" nevet viseli. Az új plébánia ideiglenes adminisztrálásával dr. Vargyas Tivadar budapest-lipótvárosi segédlelkész bízatott meg. Veszély Géza plébánosi beiktatása Veszély Géza, volt esztergom-belvárosi káplánt húsvéthétfőn meleg ünnepségek közt iktatták Győrrévfalu plébánosává. Az ünnepségen Esztergomból 18-an vettek részt a Kath. Legényegylet és a Polgári Egyesület képviseletében Mátéffy Viktor prépostplébános, kormányfőtanácsos, orszgy. képviselő vezetésével. A Polgári Egyesület tagjai közül megjelentek : dr. Sebők Ferenc, Jedlicska István, Harangozó Mátyás, Tóth László, Király Mór ós Schwarcz Lajos. A Katn. Legényegylet küldöttségének ólén Jakobek Jenő, az új plébános hűséges elnöktársa jelent meg Fray Jenő fővárosi hittanár társaságában. A fél 9 órára megérkezett esztergomi küldöttséget az új plébános meleg szeretettel és villásreggelivel fogadta. Az ünnepség d. e. 10 órakor kezdődött az ezalkalomra szépen feldíszített templomban, amely annyira megtelt, hogy a közönség nagy részének a templomon kivül kellett helyet foglalnia. Az installálást a főpásztor megbízásából Ecsedy Gyula kerületi esperes, zámolyi plébános végezte, aki magas szárnyalású beszéd kiséretében adta át az új plébánosnak a templom kulcsait, a szertartáskönyvet és az evangóliumos könyvet. Az installáció után Veszély mondott szentbeszédet a tőle megszokott ékesszólással, majd asszisztenciás szentmisét mondott. Ez alatt a plébánia vegyeskara énekelt szebbnélszebb énekszámokat, mig Slezák Antal, az Esztergomi Turista Dalárda volt tenoristája szép tenorszólájával tette kiemelkedővé a szép egyházi énekeket. Úrf el mutatás után Ammer József esztergom-belvárosi karnagy és zeneszerző szép éneke emelte az áhitatot. A szertartáson a győri püspök, mint kegyúr képviseletében Grösser József püspöki titkár jelent meg, de ott láttuk Győr város előkelőségeit is. Szentmise után a templom sekrestyéjében fogadta az új plébános a különböző küldöttségek üdvözlését. Délben a nagyvendéglőben százteritékes bankett volt az új plébános tiszteletére. Az első felköszöntőt Veszély Géza mondotta a pápára, a kormányzóra és a hercegprímásra. Utána Ecsedy Gyula esperes és Maróthy Elek hitközségi elnök az ünnepeltet köszöntötték. Általános figyelmet keltett Mátéffy Viktor felköszöntője, aki Veszélyben az ő hűséges helyettesét méltatta. Jakobek Jenő az Esztergomi Kath. Legényegylet nevében szólalt fel átérzett, meleg szavakkal. Király Mór az esztergomi izr. polgárság üdvözletét tolmácsolta, mert Veszélyt — úgymond — Esztergomban valláskülönbség nélkül szerették ós becsülték. Ezenkívül is még számos felkJSszöntő hangzott el. Meleg ünneplés ben volt része az új plébános galamb" lelkű édesanyjának ós testvéreinek is" A jelenvolt esztergomiak egy kedve* sen telt felejthetetlen szép nap emlé* keivel a késő délutáni órákban indul" Yirág ós Szántónál olcsó női tavaszi kabátok már 25'— P-órt!