ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-03-14 / 21. szám

XXXIII évfolyam, $t szám. Ara lO fillér Szerda, Í928. márciusit. RGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A fegyelme sttség dicsérete szépen hangzik a biboros hercegprimás ajakán. A kétezeréves Egyháznak első magyarországi apos­tola szól, azé az Egyházé, amely hirdette, tanitotta és megvalósította a rendet és fegyelmezettséget min­denütt a világon, ahol embert, mun­kát, értéket, hitet, jóságot és szép­séget lehetett és kellett menteni és gyümölcsöztetni a kultúra és az örök élet számára. Mert maradandót al­kotni, szép életet teremteni, Istennek tetsző, embernek és hazának üdvös­séges dolgot cselekedni csak a rend és fegyelem keretében lehet, és csak az okos előrelátással és becsületes jóakarattal megszervezett erő tud ér­demlegeseu cselekedni, csak a fe­gyelmezettség fegyverzetében lesz a munkából érték és inponáló eredmény. Mikor az Egyház az ázsiai magyar népet megmentette a keresztény kul­túra számára, az erkölosi rend és fegyelmezettség zseniális kereteit is megadta és kifejlesztette, amelyek szükségesek ahhoz, bogy a magyar erő, érték és akarat alkothasson ós a nemzet számára szép életet bizto­sithasson. Aktuális szépséget ad a bibo­ros hercegprímás szavainak pedig az, hogy a fegyelmezettség dicsérete az ifjúságnak, a leventéknek szól. A magyar ifjúságnak, a magyar leven­téknek, akiknek lelkét és szivét ilyen­kor márciusi gondolatok és érzések telitik, nemesitik és tüzelik. Ezt az ifjúságot állítsa talpra a rend és fegyelmezettség, amikor eljön az idő, a nagy tettek órája. Dicsérjük és szeretjük a fegyelmezett magyar ifjú­ságot, az idejében rendbeszedett ma­gyar erőt és akaratot. A rendetlen­ség, a fegyelmezetlenség és anarkia tette tönkre ezt a hazát, csak a rend és fegyelmezettség teheti ismét naggyá és széppé. Czuczor Gergely-ereklye az esztergomi primási múzeumban. Boros Fülöpné kisújszállási lakos kedves ajándékkal lepte meg Dr. Serédi Jusztinián bibo­ros-hercegprimást. Szép levél kíséreté­ben megküldötte a hercegprimás cí­mére Czuczor Gergelynek, a nagy bencés költőnek rózsa f üzérét, amelyet az ajándékozó annakiücj m mint féltve őrzött, kegyeletes családi ereklyét a költő unokahugától kapott. Az erek­lyét mindeddig szeretettel őrizte s most levele szerint a legméltóbb ke. zekbe teszi le, midőn elküldi a bibo­ros főpásztornak. A hercegprimás meleghangú levélben mendott köszö­netet az adományozónak és elrendelte, hogy az ereklye az esztergomi Ke­resztény Múzeumban helyeztessék el megfelelő magyarázó felirat kíséreté­ben. Március ünnepségek városunkban Dr. Antóny Béla polgármester a következő felhívást bocsátotta ki a város közönségéhez : Polgártársak! Nyolcvan esztendeje dübörgött fel a hozsannás örömujjongás mámora a magyar nemzet szivében, népek éltető ereje, szabadsága kivívásának örömére. Nyolevan éve szökkent fel a magas­ságokba a felszabadult magyar géniusz, hogy nemzeti öntudatát, élniakarását minden poklokon keresztül is elpusz­títhatatlanul adja örökül nekünk, utódoknak. 1848 öröknevű vezéreinek, halhatat­lan emlékű ifjúságának drága hagya­téka március 15-ike elmúlhatatlan örömünnep marad ne­künk, hogy kitörölhetetlen mementó­ként vésse szivünkbe a negyven­nyolcas idők szent hagyományát, a szabad Nagymagyarországot. Ha szét is szórt bennünket a gaz­ság, ha porig égették is szent sza­badságunkat, minden időknél erőseb­ben ég a hitünk, hogy dicső elődeink lángoló hazaszeretetéből reményt, erőt merítve nemsokára újra magyar Kár­pátokon gyúlnak a pásztortüzek és egyetlen szent igazi érzésben — a régi integer Nagymagyarország fel­szabadulásában köszönthetjük március idusát. A dicső emlékünnep évfordulóján, március 15-én délelőtt 9 órakor a városi kegyúri plébánia-templomban ünnepélyes istentisztelet lesz, melyre, valamint a délutáni ünnepségre a szab. kir. város képviselőtestületét, egyesü­leteit, intézeteit és hazafias közönsé­gét meghívom. Délután a honvédtemetőbe vonulunk, hogy a történelmi idők ott porladó hőseinek kegyeletünket és hálánkat lerójjuk és ezért d u. 2 órakor a Széchenyi-téren gyülekezünk. Az intézetek ifjúsága és az egyesüle­tek saját zászlójukkal, a szab. kir. város közönsége pedig a város zász­laja alatt fél 3-kor indul a színhelyre, ahol nagy­az ünnepség sorrendje a következő 1. Himnus. Énekli közönség. 2. Alkalmi beszéd. Mondja: Weisz Ferenc papa öv. főgimn. VIII. o. t. 3. Petőfi Sándor. Nemzeti dal: Sza­valja: Halper János IV. é. tanitó­képezdei növendék. 4. Huber Károly. Fohász. Előadja: az érseki tanítóképző énekkara Ne­messzeghy István karnagy vezetésével. 5. Dőmel Anzelm : Március 15. Szavalja: Fischer Ferenc reálisk. VI. oszt. tan. 6. Hazánk. Szavalja : ,-íörös László levente. 7. Kárász: Nemzeti szinek. Előadja': az érseki tanítóképző énekkara, 8. Ünnepi beszéd. Mondja; dr. Cson­kás Mihály reáliskolai tanár. 9. Ima. Mondja: Pergei Lajos szentgyőrgymezői esperes-plébános. 10. Szózat. Énekli a nagyközönség. Este 8 órakor a Magyar Király szálló nagytermében a Polgári Egye­sület tartja szokásos társas ünnepi vacsoráját, melyen az ünnepi beszé­det a Kossuth-serleggel baráti dr. Huszár Aladár, az egyesitett várme­gyék főispánja mondja. Kedvezőtlen idő esetén a délutáni ünnepséget az egyesületek és a nagy­közönség részvétele mellett a vár­megyeház dísztermében tartjuk meg. A szab. kir. város közönségét mind a délelőtti istentiszteleten, mind a délutáni ünnepségen minél számosab­ban való megjelenésre, a háztulajdo­nosokat házaiknak nemzeti zászlókkal való feldíszítésére felkérem. Esztergom, 1928. március 8. Dr. Antóny Béla sk polgármester. A hercegprimás az iparos- és kereskedő-leventék közgyűlésén Vasárnap d. e. fél 11 órakor a Kath. Legényegyesület zsúfolásig meg­telt nagytermében Esztergom város társadalma vezető egyéniségeinek, to­vábbá kereskedő ós iparosvilágunk színe-javának jelenlétében folyt le az iparos- és kereskedőlevente-egyesület évi közgyűlése Marosi Ferenc m. kir. kereskedelmi tanácsos elnöklete mellett. A közgyűlésnek különös jelentősé­get adott az a magas érdeklődés, h melyet a leventeüsry iránt dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás tanú­sított avval, hogy megjelent a köz­gyűlésen s befejezésül buzdító beszé­det is intézett a leventékhez. A közgyűlést Marosi Ferenc lelkes, hazafias hangú megnyitó beszéde ve­zette be, majd Dudás Zoltán olvasta fel részletesen megirt, mindvégig él­vezetes titkári jelentését, amely az egyesület elmúlt évi küzdelmeire, szép sikereire és előhaladására nyújtott visszapillantást. A pénztári beszámoló után Jaksics Aladár testnevelési előadó tartott a levente-intézményről izzó hazafias ér­zéssel megirt ismertetését. Buzdította a leventéket a leventesapka viselésére, amely hazafiasságuk szimbóluma. Szólt többek között az öreg leventék intéz­ményéről, majd a leányleventék meg­szervezésének gondolatáról is. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Marosi elnök mondott köszöne­tet Jaksicsnak azért a buzgó és ered­ményes munkáért, amellyel leventéink kiképzését vezeti a derék testnevelési oktatókkal egyetemben. Következett a tárgysorozat szerint az év folyamán magukat kitüntetett leventék nyilvános megdicsérése. Örömmel vettük tudomásul, hogy az iparos- és kereskedőleventék fele meg­érdemli a nyilvános elismerést, a leg­kiválóbbak száma is megközelíti a kilencvenet, akik dicsérő oklevelet kapnak. Ezért a közgyűlés úgy hatá­rozott, hogy a derék leventék név­sorát a helyi sajtó révén közli buz­dításul a jövőre és példaképül a töb­bieknek. Az elnök felkérésére ezután a bibo­ros-hercegprimás a következő beszé­det intézte a jelenvolt levente ifjakhoz: — Nagy örömmel jöttem ide, Esz­tergom iparos és kereskedő leventéi­hez. Örömmel, mert i fiatalság közé jöttem, ahol mindig jól érzem maga­mat, mert a fiatalságban a haza jövő­jét látom. De örömmel azért is, mert itt a fegyelmezett fiatalság között va­gyok, azok között, akik megértették a haza hívását, midőn őket a haza fegyelmezettségre szólította fel. Ez a felszólítás az Isten szava volt. Isten mindenüvé rendet teremtett s ezt a rendet a rossz emberek zavarták fel. Akik tehát a rend visszaállításán fá­radozaak, az Úristen munkáját foly­tatják. Vissza kell állítanunk a rendet édes hazánkban is. Hogy ebben siker­rel résztvehessetek, legyetek rend­szeretők minden munkátokban és a levente egyesületben, szeressétek a fegyelmezettséget, amely benneteket képessé tesz a hazában rendet teremtő munkára, Isten gondolatának eredmé­nyes szolgálatára ! A nagy lelkesedéssel fogadott be­szédet Marosi elnök köszönőszavai és a Himnus eléneklése követték. A közgyűlés végeztével a herceg­primás az egybegyűltek harsány éljen­zése közben távozott a legényegyesü­letből. HÍREK Emlékeztető. Március 14. Este 8 órakor márc. 15-i haza­fias-est a Kath. Legényegylet­ben. Belépődij nincs. Március 15. D. e. 9 órakor ünnepi isten­tisztelet a belvárosi plébánia­templomban, „ „ D. u. 2 órakor gyülekezés a Széchenyi-téren. Fél 3 órakor indulás a honvédtemetöben (ked­vezőtlen idő esetén a várme­gyeházanagytermében) tartandó ünnepélyre. „ „ Este 8 órakor a Polgári Egye­sület ünnepi vacsorája a „Ma­gyar Király"-ban. Bársony István f Megilletődve értesülünk az egész nemzetet sújtó gyászhirről, hogy Bár­sony István iró, a magyar erdő, nádas, puszta, a magyar határ szép­ségeinek halhatatlan mesélő je hétfőn este Budapesten elhunyt. Az „Esz­tergom", amelynek hasábjait évről­évre felkereste egy-egy gyönyörű cikkével, kegyelettel hajtja meg zász­laját a megboldogultnak koporsója-, nál, a hála virágait helyezi el Szent István királyunk nagy tisztelőjének sírján s kér Istentől lelkének meny­nyei boldogságot I

Next

/
Thumbnails
Contents