ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-03-11 / 20. szám

XXXIII- évfolyam, lO. szám. Arn *0 fillér Vasárnap, 1928. március il SZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Bábeltornya (Regény a középkori Esztergomról.) Kevesen tudnak róla az esztergomiak közül, hogy városunk életének egyik legdrámaibi. korszakát, a tatárdúl ás idejét választotta egy iró regénye keretéül. Szántó György, a Bábeltornya irója, egyike az elszakított országrészeken megindult, a budapestitől független irodalom legértékesebb alakjainak. Erdélyben él, regénye is a Brassói Lapok kiadása. A regény hőse János épitő-művész, aki a XIII. század első felének nyugati civilizációjában, Bruxellesben tanul, épit, tervez az ottani székesegyház építésén. Itt alakul ki benne, — mint azóta is hány magyar elmében! — saját fajtája felemelésének, hatalmas, egységes nemzettéépitésének eszméje. Hazajön Magyarországra, Esztergomba, ahol székesegyházat tervez, épit és a fenyegető tatárdúlás megelőzésére a várat erősiti, új sáncokat, bástyákat emel. Majd a mindent elsöprő tatár áradattal sodródik Dalmáciába, ahonnan a hordák elvonulásakor hazajön újra, az üszkökre új országot építeni. János tragikus szerelme, házas saga, alakjainak éles, határozott jellemzése, a korkép tökéletes tisztaságú rajza, mind lebilincselően érdekes olvasmánnyá teszik a regényt. Megelevenednek benne a kialakuló oéhek, az első romantikus kor alakjai (Nidhart, Fannhäuser), a kialakuló gótika, ame'.y a román stílushoz szokott brüsszeliek szemében érthetetlen Bábeltornyává teszi az épülő székesegyházat, megelevenedik a magyarság zűrzavaros élete a kínok beözönlése korában, az őshazát látogató Julianus barát fanatizmusa és a középkori magyar vár és város, Esztergom. jbs megdöbbentő erővel él a regényben Bábeltornya, azaz Magyarország, amely égigérőnek indul, örökké épül és örökké rombólódik. Az örök egyenetlenség, civódás, gáncsoskodás, maradiság Magyarországa és az építők Magyarországa; a Koppányoké, akik Ázsiát és a halált és a Szt. Istvánoké, akik Európát és az életet választják. Mindezt hatalmas lendülettel vetíti elénk Szántó György. A művész egyéni életét, lassan őrlő lelki tragédiáját és a kor életét, a magyarság pusztulását megrendítően egységes képpé foglalja össze az írásművészet legszebb eszközeivel, ós kifejezéskincséuek bámulatos gazdagságával. A regény öptimisztikus befejezése nekünk, csonkaországi magyaroknak még külön is értékes hitvallást — ha talán nem is tudatosat — jelent az elszakított részek szellemi vezéreinek, az íróknak remélő, Bábeltornyának mégis-felépülését hívő lelkiségéről. Rosta József. Miért hanyagolja el Esztergom a gyümölcstermelést ? Alig van esztergomi gazda parlag nélkül. Lassan szőlők és gyümölcsösök koszorúja helyett parlagok veszik körül a várost! Nemsokára virágoznak a gyümölcsfák, de nem sok öröme telik ebben az esztergomi embernek, aki elgondolja, hogy tavaszkor valóságos virágerdőben kellene pompáznia a város környékének és a gyümölesfák virágillatában kellene úszniok az utcáknak s noha minden előfeltétel és mód megvan ennek a földi mennyországnak elővarázsolására, alig talál a kutató szem egy-két szép virágbaborult gyümölcsfát. Szebbnél-szebb gyümölcsösöket kellene találnunk a várost félkörben körülvevő határon, ezek helyett azonban kiveszett szőlőket találunk: kiveszett gyümölcsfákkal, és üresszenní parlagok tekintenek felénk innen is, onnan is a hegyoldalról. Alig van esztergomi gazda, akinek ne volna valahol parlagja. A jelen körülmények között talán még a szőlőtermelés felvirágoztatásánál is fontosabb kérdés városunk gazdasági életében a gyümölcstermelés fellendítése, rendszeres meggyökereztetése és továbbfejlesztése. Á jól kezelt gyümölcsösök ugyanis sokkal kevesebb kockázattal és áldozattal sokkal nagyobb jövedelmet biztosítanak a gazdának és a város speciális helyzeténél fogva — kirándulóhelynek ós fürdővárosnak készülünk — sokkal előnyösebb piacot találnának, jobb hatással lehetnének a város gazdasági életére, mint a szőlőtermelés. Szakembereink feladata, hogy a a gyümölcstermelés nagymérvű elhanyagolásának okait megállapítsák városunkban, s rámutassanak az okokra, amelyek miatt finom és nemes gyümölcs tekintetében behozatalra szoru lünk, amelyek miatt esztergomi termelőtől nemcsak kevés, de férges és alsórendű gyümölcs kerül az asztalra, amelyek miatt gyümölcsöseink, sőt kellően ápolt és gondozott gyümölcs ~ fáink sincsenek. Szakembereink munkájára van szükség, hogy megindítsák és kiterjesszék a rendszeres gyümölcstermelést Esztergomban. Szakembereket és apostolokat kivan ez a megindulás, de hatósági támogatást és áldozatot is. Lehet-e ott gyümölcstermelés, ahol nincs faiskola és nincsenek kitermelve a vidéken leginkább termő gyümölcsfajták ?! Bizonyos, hogy bármilyen gyümölcs nem díszlik nálunk, — de meg kell keresnünk és ki kell termelnünk speciális gyümölcsünket! Nagy baj az is, hogy hegyi utaink csaknem teljesen járhatatlanok. Innen van az is, hogy a nehéz megközelítés miatt sok földdarab, amely pedig egyenesen gyümölcsösnek termett parlagon marad. Hegyi útjaink kiépítésére pedig a hatósági gondoskodás mellett gazdáink társadalmi összefogására is szükség van. Az új iskola körül és a sétahelyeken szigorúan tilos a biciklizés! A kerékpárral és motorkerékpárral való közlekedés szabályo zása Esztergom város területén A kerékpárral és motorkerékpárral való közlekedést és katonai személyeknek szolgálaton kivül való kerékpározását külön miniszteri rendeletek szabályozzák, amelyek szerint a kerékpárral való közlekedés csakis kocsiutakon van megengedve, a gyalogjárókon pedig általában tilos. A miniszteri rendeletben nyert feljogosítás alapján Esztergom város belső területén ezt a közlekedést korlátozza a rendőrkapitányság vezetője. Nevezetesen tilos a kerékpározás a következő sétányokon, nyilvános ültetvényes helyeken, valamint azok gyalogjáróin, és pedig: Á Csernoch János-útnak a kisdunai primási hidtól a Szent Lörinc-utcáig a háztelkek melletti gyalogjárón és ezzel határolt parkírozott és gyepesített részen. Ugyanezen útnak innen a tüzoltószertárig terjedő részén a KisDuna partja mentén húzódó gyalogjárón ; ugyanezen út mentén a tűzoltószertártól a Komáromi fatelepig terjedő kis-dunaparti gyalogjárón ; az úgynevezett Hévviz-köz befásitott terén a rajta keresztül vezető kocsi-út kivételével; a szigeten a Kis-Duna partja mentén létesitett sétányon a Sport-telepig; a szigeten az u. n. primási kertben, a rajta keresztül vezető kocsi-út kivételével ; a Kerek-templom előtti bekerített kertben; a Széchenyi-térnek bekerített és gyepesített részén j a tűzoltó szertár előtti parkírozott részen ós gyalogsótányon; a kisdunai primási hid és a primási palota közti ültetvényes és gyepesített részen; a Szcitovszky-tér és a Káptalan-tér fásitott, parkírozott ós gyepesített részein és gyalogjáróin a kocsiutak kivételével. A Széchenyi-térnek, a Deák Ferences Bottyán János*utcának aszfaltozott rÓ3zein, az u. n. Korzón, a Főapát-, a IV. Béla király- ós a Kórházutcában, valamint a Német-utcának a Kórház-utca és a Rákóczi-tér közé eső útszakaszán — különös tekintettel az iskolás gyermekek testi épségének megvédésére is — a kerékpározást és motorkerókpározást mind hétköznapokon, mind vasár- és ünnepnapokon egyáltalában eltiltja a rendőrkapitányság vezetője. A kerékpárokkal való közlekedés szabályai és a fenti tilalmak ellen vétők szigorúan bűntettetnek. A rendelkezés életbeléptetése nagy megnyugvást kelt a város közönsége körében és reméljük, hogy a rendelet betartását szigorúan és lelkiismeretesen ellenőrzik és a rendelet éllén vétőket példásan megbüntetik. iiiiiiiiifiimii mi i—

im«» i> il" "mi HÍREK Emlékeztető. Március ll. D. e. órakor az iparos- és kereskedő leventék közgyűlése a Kath. Legényegyletben. „ „ D. e. fél 11 órakor kertvédelmi elősdás a városház nagytermébe. „ w/ D. u. 1 és 3 órakor labdarúgó mérkőzés az ESC sporttelepen. „ „ D. u. fél 6 órakor a Kath. Kör kulturestje. „ „ Este 7 órakor a Belvárosi Kath. Olvasókor és Földm. Ifj. Egyesület ismeretterjesztő előadása. Március 14. Este 6 órakor márc. 15-i hazafias-est a Kath. Legényegyletben. Belépődij nine9. Szentségimádás. A helybeli Oltáregyesület havonként tartani szokásos szentségimádása f. hó 11-én, vasárnap lesz a vizivárosi zárdatemplomban. A biboros-hercegprimás hazaérkezése. Dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás Kómából, ahol hivatalos ügyekben több napot töltött, csütörtökön délután dr. Meszlónyi Zoltán pápai kamarás, titkár kíséretében hazaérkezett Esztergomba. Az egyházfejedelem e hó második felében utazik ismét Budapestre, a tavaszi püspöki konferenciára. A Kath. Kör kulturestje. Az Esztergomi Katholikus Kör f..hó 11-én (vasárnap) délután- fél 6 órakor a kör nagytermében Kultur-estét rendez a kör tagjai és az általuk bevezetett vendégek /részére. Belépődíj ninesen. A műsor a következő : 1. F. Mendelssohn : Hondo Capricciosa. Zongorán előadja: Eggenhoffer Magda. 2. Dr. Meszlényi Zoltán előadása spanyolországi tanulmányútjáról. 3. a) Dienzl Oszkár: Liliomszál, b) Kacsóh Pongrác : Késő ősz van .. . Énekli : Blazsek Józsefné, zongorán kiséri : Pékh Gyula. Hivatalos látogatás. A vallás- és közokt. minisztérium iskolánkivüli népművelési ügyosztályának vezetője, dr. Névelős Gyula miniszteri tanácsos hivatalos látogatásokat és megfigye-