ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-03-04 / 18. szám

XXXIII évfolyam, 18. sxám. Ara S© fillér Vasárnap, 1928. njärcius A RGOM Megjelenik^'hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő í Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Öt esztendő nem nagy idő azoknak, akik évszá­zadok és évezredek távlatához van­nak szokva, vagy akik felebarátaik érdemeit csak fél, vagy negyed­század mértékével méricskélik. Akik azonban a szeretet mértékét alkal­mazzák, azoknak sokszor az órák, napok is kedves, kellemes vissza­emlékezésekre adnak alkaAit. A fiatal házasok a tiz napot, egy hónapot, egy esztendőt is hangos örömérzésekkel ülik meg. A család szemefényét, a gyermeket egy-egy rövidnek tetsző idő után, egy hóna­pos, hat hónapos, egy éves korá­ban új meg új örömmel szemlélik a boldog szülők és rokonok. Senki sem csodálkozik ezen, mert ahány­szor örülni, örvendezni tudunk, úgy érezzük, hogy szebb lesz az élet és a föld nem a siralom völgye. Sokszor egy pillanat, egy-egy óra megérdemli, ho^y visszatérése mindannyiszor eszünkbe juttasson nagy gondolatokat, kegyeletes, vagy boldog emlékek3t. Akik az idők szapora járását is figyelemmel kisé­rik, akik a megemlékezést nem hosszú idők után nagy kínnal, fá­radsággal felgyújtandó fáklyának, hanem úgyszólván estéről-estére ki­gyúló szelidlángü mécsesnek tekin­tik, bizonyára azt is örömmel és megelégedéssel veszik tudomásul, hogy dr. baráti Huszár Aladár, Komárom és Esztergom egyesitett vármegyék főispánja e hónap folya­mán tölti be az öt esztendőt a fő­ispáni széken. 1923. március 22-én gyönyörű, ünnepies keretek között, a békeidőkre visszaemlékeztető fénnyel, mintegy a szebb jövőben való erős bizalmát jel­képezve iktatta be Esztergom vár­megye törvényhatósági bizottsága baráti Huszár Aladár dr.-t a főis­páni székbe. Még a Trianont élesen, vigasztalanul fájdítottuk, de könnyeink között egy szebb jövő szivárványa csillant, amikor az új főispán haza­fias érzéstől izzó, férfias beszédét először hallottuk. Olyan ajánlólevél előzte meg, amilyennel nem sok ember dicse­kedhetik. Tormay Ceoile: „Buj­dosó könyve" mutatta be, kicsoda volt Huszár Aladár a nagy tettek idején. Ezeknek a nagy tetteknek esetleges megismétlődése ma Huszár Aladárt Esztergom városában találná s számítunk is reá, hogy itt fogja találni ! Mint idegen jött e vármegye élére. Idegen, mert nem itt nőtt fel közöttünk, de azok a gondolatok, amelyeket székfoglalójában hirdetett, itt, Esztergomban és a vármegyében igen is ismerősök voltak. Aki eze­ket hirdeti, e vidéken mindenütt tárt karokra és meghitt otthonra talál. Mint a jogfolytonosság hive s az apostoli magyar királyság eszméjé­hez ragaszkodó, a magyar szent koronát vallásos kegyelettel tisztelő magyar ember állott akkor elénk Huszár Aladár. Hive a vármegyei tradícióknak, dolgos, munkás hit­vallója a magyar integritásnak, a magyar és keresztény szociális és demokratikus gondolatnak s a ?.élek belső hatalmát jelentő keresztény­ségnek. Akkor mondotta ki ezt a hitval­lását, amikor általános vigasztalan­ság, kétségbeesés volt terjedőben s ma, amikor várva-várjuk a meg­váltást s kezdünk hinni egy elkö­vetkező szebb jövőben, ha csak öt év telt is el azóta, szívesen időzünk an­nak gondolatánál, hogy vármegyénk élén az a férfiú áll ma is, aki eze­ket a hitet teremtő, vigasztaló igé­ket nemcsak hirdette, hanem a múlt­ban tettekké váltotta s azokat a jövőben is tettekké fogja váltani. őt éve csak annak, hogy ama vigasztaló szavak elhangzottak s milyen távolságnak tetszik, ha a közbüleső időt tekintjük! Ki-kivillanó napsugarak a még mindig elborult hazai égbolton már felsugárzanak. S szeretjük elfeledni, hogy ez a a napsütés nem a derült ég ara­I nyos mosolygása. I Az öt év családias melegségű J megülése jó emlékeztető arra, hogy van egy dédelgetett, boldogságos re­ményünk, amely azóta is fejlődött, erősödött s amelynek teljes meg­erősödését Huszár Aladáron át a holnapi Te Deumon is kérni fogjuk a jó Istentől és ez „az ősi keresztény alapokon nyug­vó, gazdaságilag belső és külső vé­delemre erős, nemes szociális érzés­sel tele, nemzeti integer magyar királyság l a A városi szakbizottságokat alakította meg kedden a képviselőtestület. A tüdőbeteggondozó-intézet további kiépitése. Esztergom szab. kir. váró-? képvi­selőtestülete febr. hó 28-án, kedden délután 4 órakor dr. Antóny Béla polgármester elnökletével közgyűlést tartott, amelyen tárgysorozat előtt vitéz Szívós Waldvogel József bizott­sági tag szólalt fel és egy bizonyos halott körül folyó izgatások ellen til­takozott (talán a Kopácsy-ügy), amely ­lyel végre szembe kell nézni és amely­nek erélyesen véget kell vetni. A képviselőtestület tudomásul vette a felszólalást. A tárgysorozat első pontja az 1928. évi virilisek képviseltetéséről szólt, majd bejelentés következett arról, hogy az elhunyt Boronkay Ignácné, dr. Kohl Medárd és dr. Huszár Gyula helyébe Pálmai János, dr. Scheiber Győző és Pitlovics Mihály sorrendben következett virilisek hivattak be Élénk érdeklődést keltett az egyes városi szakbizottságok megalakítása, amelyek névsorát dr. Brenner Antal főjegyző olvasta fel. A bizottságok, amelyek á mult éviektől alig külön­böznek összetételükben, a következő­képen alakultak: Ellenőrző' bizottság: elnök vitéz SZÍVÓS Waldvogel József, jegyző dr. Sebők Ferenc, tagok Etter Ödön (új) Mátéffy Viktor, dr. Mike Lajos, Nád­ler István, dr. Sebők Ferenc, Számord Ignác (iij). Az építészeti bizottságba új tago­kul : Marosi Ferenc és Obermüller Ferenc kerültek be. Iskolaszék: Antóny Béla dr., Bleszl Ferenc, dr. Brenner Antal, dr. Etter Tenő, Etter Ödön, Ember József, Farkas Tivadar, dr. Fehér Gyula, dr. Gróh József, Horváth Mihály, dr. Katona Sándor, Klinda Károly, Ma­rosi Ferenc, dr. Mike Lajos, Nádler István, Pelczmann László, Philipp Konrád, Rothnágel Ferenc, Rudolf István, Szölgyómy Gyula, Tóth Já­nos, Toldy János, vitéz SZÍVÓS Wald­vogel József, dr. Wipplinger Ödön, és akik hivatalból tagjai. A jogügyi bizottságba: Gyulai An­dor, dr. Kamenszky Gyula és dr. Machovich Gyula kerültek új ta­gokul. A vízvezetéki bizottság tagjai: Bleszl Ferenc, dr. Darvas Géza, Etter Ödön, Farkas Tivadar, dr. Gróh József, Jakus János, Kósik Ferenc, Marosi Ferenc, dr. Mike Lajos, Mátéffy Vik­tor, Müller Gyula, Meizler János, Schenkengel Antal, Pelczmann László, Tóth János, Vígh József, Vodicska István és SZÍVÓS Waldvogel József. A közegészségügyi bizottság, amelyre most különösen fontos szerep vér, a következőkbői áll : Dr. Darvas Géza, Farkas Tivadar, dr. Hamza József, Jakobek Jenő, Kerschbaummayer Károly, Kósik Fe­renc, Marosi Ferenc, dr. Scheiber Győző, Szölgyémy Gyula, Szmatlik Antal, Tátus János, Vodicsika István és dr. Walter Gyula Egyéb bizottságok, amint a felsorol­tak is, nagyobbrészt változatlanok a régiekhez viszonyítva. Különösen a városi nyugdíjas öz­vegyeketérdekli az az elfogadott taná­csi javaslat, amely a városi tiszti nyugdijszabályrendeletnek a vonat­kozó belügyminiszteri rendelet alap­ján való módosítására vonatkozik. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy a város a nyugdíjas özvegyek­nek nem fizetett lakbérnyugdijat. A belügyminiszterhez felterjesztendő új szabályrendelet jóváhagyás esetén elő­írja, hogy ezentúl a nyugdíjas öz­vegyeknek is tartozik a város lakbér­nyugdijat fizetni. Különben a keddi közgyűlés való­ságos szabályrendeletalkotó közgyűlés volt. A városi köztisztasági ós köz­rendészeti szabályrendeletnek a bel­ügyminiszteri leirat alapján való mó­dosítását határozta el a képviselő­testület, továbbá a városi illetékre ós dijra is új szabályrendelet készül, a községi illetőségi, valamint a letele­pedési jog megadásáért fizetendő di­jakról szintén új szabályrendelet gon­doskodik, a nyaraltatási szabályren­delet életbelépéséről is határozott a közgyűlés, sőt a községi zálogház fel­állítása ós az erre vonatkozó szabály­rendelet is sorra került. Egészségi szempontból rendkívüli fontosságú a városi tüdőbeteggondozó intézet működésére vonatkozó szabály­rendelet megalkotása, amely lehetővé teszi az intézmény továbbfejlesztését ós kiépítését. Az intézmény mai állapotában, a Munkásbiztositó Pénz­tár helyiségében ideiglenesen elhe­lyezve igazán a kezdet kezdetén van. Külön tüdőbetegszanatóriumra van szüksége Esztergomnak, ahol gyógyu­lást nyerhetne az a sok szegénysorsú esztergomij tüdőbeteg is, akinek kü­lönben a kellő ápolás és a gyógyulás lehetősége hiján ma még el kell pusz­tulnia tehetetlenül. HÍREK Krónika. — Az új szoborról — Levelet irt Lányi mester: Hősök-szobra kész már egyszer, És a város büszke, boldog! Csináljunk hát újra boltot! Bízzuk őt meg új szoborral, Haladjunk a futó korral! Hisz minálunk minden téren Van szoborra váró érdem. De ki legyen szobor tárgya? (Ki-ki a másikat várja, Hogy talántán ráhibázzon S ö, mint szobor, égjen, ázzon!) És ha szobor nem lesz mégse, Csakis az a város érve: Olyan nagy a tülekedés, Hegy egy szobor édes-kevés ! nm. Emlékeztető. Március 4. D. e. fél 11 órakor Levente­gyűlés a Kath. Legényegyletben. „ ,. I). e. 11 órakor a Kisdedóvó Társulat közgyűlése. „ „ D. u. fél 3 órakor futball­mérkőzés. „ „ D. u. 5 órakor az Esztergom­Szenttamás- és Vízivárosi Kath. Polgári Kör közgyűlése. „ „ D. u. 6 órakor „A legkisebbik Horváth-lány" harmadszori elő­adása a Kath. Legényegyletben. „ „ Este 7 órakor a Turista Dalárda szerenádja Huszár Aladár fő­ispán tiszteletére a megyeháza előtt. Március B. D. e. 9 órakor hálaadó isten­tisztelet dr. baráti Huszár Ala­dár főispáni jubileuma alkal­mából a belvárosi plébánia­templomban. „ „ D. e. fél 11 órakor ünnepi köz­gyűlés a vármegyeházán, utána tisztelgő küldöttségek fogad­tatása. „ „ D. u. fél 2 órakor közebéd a Fürdőben a főispán tiszteletér*.

Next

/
Thumbnails
Contents