ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-02-22 / 15. szám

RGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István mmmmmmmmmmmnmrKmtmivinmmmt iimi nimm iwiiawinimMriiíriiínifeiiwiiiMíiiiTinnriffl Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Farsangi tanulság Nem a szokásos böjti elmélkedések lesznek az alábbiakban az elkövetkezett hamvazószerda alkalmából. A lefolyt farsang egy fontos tapasztalatát óhajtjuk e sorokban okulás céljából leszögezni, amely a farsangi mulatságok pontos megkezdéséről szól. Esztergomban — ós még számos vidéki városban — szinte hagyomá nyos szokás, hogy a műsoros estélyeket, mulatságokat, hangversenyeket stb. nem a meghívóban jelzett pontos időben kezdik, hanem annál fél, sőt egy órával is későbben. A lefolyt farsang csaknem valamennyi mulatságán tapasztalható volt ez a ferde, kicsinyes, vidékies szokás, amely — sajnos — épp azokat bünteti, akik komolyan veszik a meghivó szövegének vonatkozó kijelentését. „A pontosság a fejedelmek erénye" — mondja a példaszó s úgy látszik, Esztergomban kevesen éreznek magukban fejedelmi lelkületet, mert a pontatlanság, illetve a megszokott fél és egy órai késedelem vált az esztergomiak pontosságává. A lefolyt farsang alatt azt tapasztaltuk, hogy sokszor már maguk a rendezőségek sem veszik komolyan a rendezett nyilvános szórakozások kezdőidejét. Akárhányszor megtörtént, hogy a kezdetet jelző időben még a rendezők sem voltak együtt s nem volt, aki a pontosan érkezőket fogadja. Nem csoda tehát, ha azok is, akik feltették magukban, hogy pontosak le>znek, a tapasztalatokon okulva más alkalommal óvakodtak e szép és a társadalomra nézve mindenképen hasznos erény gyakorlásától. Wilde Oszkár egyik szellemes aforizmája szerint a pontosság -- időlopás Ugy látszik, hogy a nagy angol író azokra az esztergomiakra is gon dolt, akik a pontosságot erényeik közé vették fel és sajnosán kellett siratniok az igy elvesztegetett időt. Ez azonban sehogy sincsen jól. A pontosság erényének meggyökerezése társadalmunkban annyira szüksége?, hogy érdekében össze kellene fognia minden illetékes tényezőnek. Elsősorban társadalmi egyesületeinknek. Gondoskodn'ok kell arró\ hogy a rendezett összejövetelek pontosan kezdődjenek és igy a közönségnek az a része, amely az erre szóló, felhívást nem veszi figyelembe, fosztassák meg a műsor elejének élvezetétől. Egy-két bátor és komoly kezdeményezés bizonyára sikerrel járna 1 Gondoskodniuk kellene másodsorban közéletünk hivatott vezetőinek. Ezek, ha ily mulatságra, összejövetelekre stb meghivatnak, jelentsék ki. hogy pontosan ott lesznek s amennyiben a kezdetre kitűzött idő után — mondjuk — 5—lO perccel, a műsor meg nem kezdődik, a jövőben nem vesznek részt ilynemű összejőve!el Gondoskodniuk kellene a felkért szereplőknek is, akik kiköthetnék, hogy szereplésük egyik feltétele a po

«tos kezdés legyen. Legvégül, azt hisszük, a rendőrség is b leszólhatna ebbe a dologba hiszen a pontos kezdés a rendhez t-rA pentos kezdet rendkívül sok előnnyel járna. Az emberek be tudnák osztani idejüket. Méltányolni tudnák a kosért önzetlenül dolgozók fáradozását, amely a mulatságok, külturestélyek stb. rendezésében és a szereplésekben nyilvánul. Több idejük jutna az egészséges pihenésre is. Neveiőhatással lenne számosakra, akik a maguk kényelmét embertársaik érdekeinek semmibevevésével szolgálják. És talán meglátszaaék ez a rend másfelé is, ahol ma még szintén nintozik. És talán ez volna a leghatásosabb. Ha már az államhatalom felügyeleti jogot biztosított az államrendőrség részére mindennemű társadalmi összejövetel felett, a társadalom helyes mpgfegyelmezésének egy igen könnyű és hatásos eszközét is kezébe adta avval, hogy a rend fenntartását garantáló rendezőségeket kötelezheti arra is. hogy az összejövetel pontos kezdetéről gondoskodjanak. Ennek sok esetben a rendezőségek is örülnének, mert hiszen legtöbbször tőlük nem függő ezemélyi okokból származik a kényszerű késedelem s ilyenkor hivatkozhatnának a rendőrségtől kapott utasításra. A l»il»oro$-liercejsprÍEiia^s szerepe Kómában A pápa a rendkívüli egyházi ügyek kongregációjának tagjául osztotta be csen. Nem érne meg ez egy kis fáradságot ? Kevés szó esett még itthon arról a nagyjelentőségű tényről, amely dr. Serédi Juszt'nián magyar hercegprímásnak a róm?íi Szent Kongregációba való beosztásával együtt jár A világegyház ügyeit ugyanis 12 kongregáció intézi, amelyek — hasonlattal élve — a minisztériumoknak feleinek meg és a pápa az új bíborosokat mindig beosztja a kongregációk vala melyikébe. A beosztásnál irányadó az illető kardinális egyéni rátermettsége, munkája és egyéb hivatali elfoglaltsága. Serédi bíborost a zsinati kongregáció, a szemináriumok és egyetemi tanulmányok kongregációja .mellett XI. Pius pápa a rendkívüli egyházi ügyek kongregációjába is beosztotta. Ez az utóbbi bfosztás az, amely a magyar hercegprímásnak a világegyház kormányzatában igen előkelő he

!

yet, személyének pedig különös súlyt ad. Ennek a kongregációnak ugyanis az új törvénykönyv 255. kánonja fzerint hatáskörébe tartozik az egyházmegyék alapítása, megosztása, széküresedés esetén alkalmas személyekkel való betöltése, valahányszor ezekben az ügyekben az egyes álla- j mok kormányaival tárgyalni kell. A felsoroltakon kivül hivatalból j foglalkozik e kongiegáció azokkal az | ügyekkel, amelyeket a pápa a biboros | államtitkár által vizsgálatra eléje terjeszt, főként tehát azokkal, melyek az állami törvényekkel vannak összefüggésben, vagy a különböző nemzetekkel való szerződésekre és megállapodásokra vonatkoznak. A pápának a biboros államtitkár hoz 1925 július 5-én intézett leirata külön is haugsúlyozza. hogy egyes országokkal a konkordátumok megkötése ennek a kongregációnak közreműködésével történik. Magyarország hercegprímásának tehát igen súlyosan esik latba a szava a legfontosabb egyházpolitikai kérdések megítélésénél és megoldásánál, többek között azoknál H, melyekben hazánk elsősorban van érintve, de meg azoknál is, melyek a külföldre vonatkoznak. Már pedig a kookordátuaiok az egyházpolitikának elsőrendű törvényei. A magyar hercegprímásnak ez a beosztása annál kitüntotőbb, mert ebbe a kongregációba, amelyet 114 évvel ezelőtt alapított VII. Pius pápa, fennállása óta nem Rómában szókelő biboros még nem volt beosztva; sőt a kuriális bíborosok közül is csak olyanok kaphatnak ide beosztást, akik előzetesen az egyházi diplomácia szolgálatában állottak, mint nunciusok, vagy más beosztású diplomaták. Serédi bíborosról pedig mindenki tudja, hogy nem egyházi diplomáciai szolgálatból emelkedett a bíbornoki méltóságra. U. N. HÍREK EIMÍ ékezzél meg ember, hogy porból vagy és porrá leszel : ez a keresztény ember első gondolata, illetőleg a katholikus egyház intő szózata a bolondos farsang utáni első napon, hamvazószerda reggelén. Hamu hull a fejünkre, hogy komolyabban gondolkozzunk. Szemünkbe ötlik a legkomolyabb és legnagyobb földi dolog, amely mindenkit egyformán érdekel és sorsdöntőleg hat mindenre, ami hatalom, gazdagság, szépség és élvezet ezen a földön: a halál és mulandóság, — csak azért, hogy többet gondoljunk és vigasztalódjunk a lélekkel, ami az emberben élet és örökkévalóság. Nehéz ez azoknak és keservesen viselik homlokukon a hamukeresztet, akik dúskálnak a jólétben, nj^akig vannak a földi gyönyörűségben és belemerültek a pazarló farsangi dorbézolásba, de köünyü azoknak, akik nek a farsangja a'íg különbözik a nagyböjttől, akiket napról nftpra a nehéz élet gondja gyötör és akiknek szomorú, sötét homlokára szinte mindig, egy egész életre odakivánkozik az a kis szürke kereszt. Mennyivel többen vagyunk ez utóbbiak, mint az előbbiek! Mennyivel nagyobb a böjtölő, mint a farsangoló Esztergom! Milyen nagy ez a sereg, amelyhez jobban illik a komolyság ós a böjt, mint a vigasság és a tánc! Kinek fáj itt a szive a farsangért ? ! Hiszen örülünk, ha menekülhetünk egy gondolatra is a világ nyomorúságaiból és ha megenyhült lélekkel a keresztfához mehetünk ... A hercegprímás ünneplése az érseki nőnevelö-intézetben. Az érseki tanítónőképző-intézet, polgári és elemi iskola által f. hó 25-én és 26-án d. u. 5 órakor a hercegprímás érseki szókfoglalása alkalmából az intézet nagytermében rendezendő ünnepély műsorát igéretünkhöz biven a következőkben adjuk. 1. Ecee sacerdos. Énekli atanítóképző-intézet énekkara. 2. Köszöntő. Mondja: Lapping Gabriella III. o. polg. isk. tanuló. 3. Éljen a jó Primás bácsi! Párbeszéd. Előadják : Mészáros Ilonka, Majorán Anci, Sarkady Etelka, Tőrös Annuska I—II. o. el. isk. tanulók. 4. Büchner A.: Üdvözlő-ének. Előadja a polg. isk. énekkara. 5. J. Raff: Polka de la Reine. Zongorán játssza Bartoss Piroska V. é. tj. 6. Ünnepi beszéd. Mondja: Nádler István, tanitónőképző-intózeti igazgató. 7. Nyole boldogság 11 képben. Tervezte és szövegét összeállította Nádler István tanitónőképző-intézeti igazgató. Áriákkal és recitativokkal, szoprán és alt-szólóra, három szólamú nőikarra harmonium-, zongora és zenekarkisérettel szerzé : Büchner Antal főszékesegyházi karnagy. Előadják a tanitónőképzőintézet növendékei. — Az intézet igazgatósága kéri a közönséget, hogy a hercegprímás úr Oeminenciája magas személyére val ö tekintettel pontosan szíveskedjék megjelenni. A főispán ünneplésének! sorrendje. Mint lapunkban jeleztük, Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottsága baráti dr. Huszár Aladár főispánságának ötéves évfordulóját f. évi március 5-én díszközgyűlés keretében ünnepli, melynek sorrendje a következő lesz : D. e. 9 órakor hálaadó istentisztelet a belvárosi plébánia-templomban. Fél 11 órakor lesz az ünnepi közgyűlés, utána a főispán a különböző tisztelgő küldöttségeket fogadja. D. u. fél 2 órakor a Szent István Fürdő szálló nagytermében ünnepi közebéd lesz. — Mint értesülünk, az ünnepségre Bethlen István gróf miniszterelnök is Esztergomba érkezik, mely alkalommal átveszi a város díszpolgári oklevelét és a vármegye közönsége által részére felajánlott fehér selyemzászlót is. Keresztút-szentelós. A Tanult Férfiak Mária Kongregációja tagjainak áldozatkészségéből keresztúti képeket szerzett a gimnázium zeneterme részére, ahol összejöveteleit tartja. A keresztút megáldását f. hó 24-én, nagyböjt első péntekén rendes öszszejövetel keretében fogja végezni W Vermesnél 14 napos, feltűnő olcsó leltári vásár!