ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-02-19 / 14. szám

ESZTERGÁIT Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és KOTOSZténV POÜtikäi GS tárSdddllílí lap Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosvasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felNévtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. •MWf\^HMMiiWHriirnrir'^ir^'ii^ IN Ii t\ •••IIMWWHIHWW IIBIIIIMMIH WI IIIWMIM—•—

to » A szeretet törvényei Dr. Serédi Jusztinián biboroshercegprimás most adta ki első pásztorlevelét híveihez, amelyet ma, vasárnap a főegyházmegye szószékeiről is fel fognak olvasni. A megszívlelésre méltó sorokat mi is közöljük a következőkben: Kedves Hiveim! Mikor az esztergomi Főkáptalannak és szeretett Hazánk legjobbjainak jelenlétében ünnepélyesen elfoglaltam Istenben boldogult nagy elődöm érseki székét a magyar Sión ormán, siettem benneteket szivem egész szeretetével köszönteni és a kölcsönös szeretetre buzdítani. Szeretetre buzdító szózatomat vigye hozzátok első körlevelem is. De hogy a szeretet törvényét megértsétek, fontoljátok meg az ember igazi értékét, amelyről mostanában, sajnos, olyan könnyen megfeledkezünk ! Mennyit ér az ember? Amennyit Isten előtt ér! S akarjátok tudni, mennyit ér Isten előtt ? Annyit, Kedves Hiveim, hogy az Istenfia önmagát adta érette, hogy megmentse a végpusztulástól, hogy megoltalmazza az igazi haláltól, amely testestői-lelkestől örök boldogtalanságba taszította volna őt. És vájjon miért értékelte ennyire az embert az Úr? Azért, mert az emberi lélek halhatatlan és mert halhatatlan természetének megfelelően Isten jóvoltából soha meg nem szűnő boldogságra van hivatva. Arra van hivatva, hogy Isten természetének részese legyen a megszentelő kegyelem által; arra van hivatva, hogy majdan örökre egyesüljön Istennel az ő boldogító szemlélése által. Szédületesen magasztos igazság, Kedves Hiveim, hogy magatokon keresztül egyesithetitek a teremtményt a Teremtővel, csak akarnotok kell! t O becsüljétek meg- hát emberi méltóságtokat, Kedves Hiveim, de becsüljétek meg ne csak a magatokét, hanem embertársaitokét is. Becsüljétek meg ne csak azért, mert embertársatok élete neki ugyanannyit ér, mint amenynyit a tiétek tinektek, hanem leginkább azért, mert embertársaitokért is ugyanannyi váltságdijat fizetett az Istenfia, mint tiérettetek! Becsüld meg emberi méltóságod, Keresztény Testvérem: gyakorold a szeretet törvényét önmagaddal szemben! Szeresd önmagadat okos szeretettel; mái szóval szeresd magadban azt, amit érdemes szeretni: szeresd a lelked, mert ez halhatatlan és mert ennek sorsától függ majdan tested jövendő sorsa is egy egész örökkévalóságban. Szeresd a lelked úgy, hogy egyfelől mindazt távol tartsad tőle, ami annak romlására van : a bűnt és a bűnre vezelő alkalmakat; másfelől pedig iparkodjál halhatatlan lelkedet felékesíteni a megszentelő kegyelemmel, továbbá mindazon erényekkel, amelyekre összes életviszonyaid tekintve leginkább szükséged vagyon. Alakítsd ki magadban a Krisztus képét úgy, hogy életét utánozod. Legyen Krisztus keresztje necsak ismertető jeled, hanem szeresd is a keresztet, mert akkor Krisztus példájára a te keresztutad is a dicsőségbe vezet. Nem is volnál igazi keresztény, ha kényelemben akarnád átélni az érdemszerzés drága idejét, melyet Isten e földön néked ad, mert jegyezd meg jól, hogy küzdelem nélkül nincs győzelem, győzelem nélkül nincs korona! De szeresd saját testedet is, mint lényednek egyéb összetevő részét, amelynek helyes használata igen nagy befolyást gyakorol lelkedre, ennek jövőjére s egész örökkévalóságodra. Kerülj azért mindent, ami testeden keresztül lelkednek is árt! Kerüld "a mértékletlenséget, az élvezetek hajhászását, vagy életed veszélyeztetését. Szeresd a tested, de csak azért, hogy eszközül szolgáljon a lelki életben, szeresd azért, mert ez a test a Szentlélek temploma lehet, ha magad is úgy akarod! Becsüld meg továbbá felebarátaidban is az emberi méltóságot. Keresztény Hivem ! Szeressed embertársaid lelkét; szóval, cselekedettel, léhasággal, erkölcstelen divattal, hitbeli közönyösséggel senkinek ne *adj alkalmat a bűnre, hanem inkább járj elől jó példával mindenkoron ! Becsüld meg embertársaid testét is : benne kárt ne tégy túlhajtott mnnka követelésével, erőszakkal, gyilkossággal, vagy azzal, hogy felebarátod testét bűnre használván, annak lelkét is megmételyezed. Szeresd különösen a családot Isten rendelése szerint. Ne akarj Isten jogaiba beavatkozni, mintegy határt szabni az 0 teremtő munkájának. Légy igazán nagy, törhetetlen bizalommal az isteni Gondviselés iránt; ne kételkedjél benne, hogy Aki életet ad, eszközöket is biztosit annak fenntartására. Senki se hozza fel mentségül a szegénységet, mert a szegénység nem jogosít fel a bűnre és mert szegény szülők, ha félik az Istent, könnyebben felnevelik a sok gyermeket, mint az Istenről megfeledkezett gazdagok a keveset. Az se aggasszon, hogy gazdag örökséget nem hagyhatsz gyermekeidre: adj nékik jó nevelést és eleget adtál; mert vagyonukat tönkre tehetik az elemi csapások, kincseiket elrabolhatják, sőt mindenükből kiforgathatják őket a rossz emberek, de a jó nevelést el nem veheti iőlük senki, ha ők maguk nem akarják. Szeresd a családot, mert ez nevel híveket az Egyháznak, a Hazának pedig polgárokat! Végül, Kedves Hiveim, szeressétek azt az Istentől rendelt két nagy családot is, melynek tagjai vagytok: szeressétek az Egyházat és Hazát! Tartsatok össze, mint buzgó katholikusok, egyházi ügyeinkben ós érdekeinkben, mint jóravaló polgárok pedig a Haza szeretetében, Az Istenre kórlek benneteket, • kerüljétek a mi szokásos bűnünket, a pártoskodást, mert mi magyarok sem mint katholikusok, sem mint hazafiak, nem kísérletezhetünk, vájjon boldogulunk-e Az esztergomi bajos lakásviszonyok okai ugyanazok az ismeretes okok, amelyek országszerte nehéz állapotokat teremtettek ezen a téren. Az esztergomi állapotokat a többi csonkaTOttgyarországi városokéhoz viszonyítva talán még súlyosbítja az, hogy a háború után drága határváros lett, amely különösen érzi a trianoni bajokat és keserűségeket. Igaz, hogy itt sohasem volt valami rózsás a helyzet a lakások körül. Esztergom a békében nehezen mozgó és túlságosan lassan épülő város volt, és talán úgy jellemezhetnők a multat, hogy Esztergomban inkább kényelmesen szegónykedtek, mintsem lázasabb gondolkozással, tervezgetéssel és munkával a jobb, szebb ós gazdagabb életviszonyok megteremtésére izgatták volna magukat az emberek. Igaz, hogy ennek elsősorban a régi hivatalos vezetőségek voltak az okai, akik viszont a korszellem koazervativizmusára, vagy éppen maradiságára hivatkoznának. Meg lehetne számolni az ujjainkon, hogy hány szép, egészséges lakás volt Esztergomban abban a boldog időben is, amikor a lakás csak a keresetképtelen szegény embernek okozott gondot. Tabán ós Szenttamás szegényei olyan ablaktalan odúkban laktak akkor is, akár ma, csak talán kevesebben szorultak össze egy-egy helyiségben. Módos ibb földmiveseinknek sohasem volt érzéke a szebb ós egészségesebb lakások iránt, — nem igen áldoztak lakásszópitésre, még akkor sem, ha lett volna reá pénz. Természetesen a városban található szebb lakásokat többnyire tisztviselőemberek bérelték, akiknek, mint pontossan fizető jó lakóknak szívesen is adtak lakóhelyiséget. A tisztviselő lakbére pedig bőségesen elég volt arra, hogy lehető szép lakáshoz jusson, sőt rendesen félre is tehetett lakbéréből. Nagyon kevés olyan lakás volt Esztergomban, amelyet a tisztviselőember meg ne tudott volna fizetni. A tisztviselőember családja a szebb heÖsszetartás nélkül is ? Helyezkedjetek a változatlan isteni tekintélyre egyházi és állami életünkben egyaránt s akkor majd virágozni fog az Egyház Hazánkbank és boldog lesz Hazánk az Egyházban. Es ha Egyházunk ós Hazánk ellenségei tagadnák, vagy tipornák az isteni tekintélyt, velem együtt annál jobban hirdessétek s egyházi és állami életünkben példátokkal is mutassátok az Isten félelmét, Szálljon reátok ós ezen törekvóstekre főpásztori áldásom! lyeken, a szebb környezetben lakhatott, és abban a megkülönböztetett miliőben ólt, amely állásánál fogva megillette és amelyben tisztelettel fordult meg és amelyet respektált föidmives, iparos ós kereskedő egyaránt, de főképen az esztergomi földmi vesék tudták akkor becsülni a tisztviselőtársadalmat ós ezzel együtt az állami életet és azt a kultúrát is, amelyet képviselnek. Nem állítjuk, hogy tisztán a szép lakhatás és a jobb anyagi helyzet és anyagi függetlenség elégséges a megbecsülés kivivasára, de igenis ezek a külsőségek elmaradhatatlanul szükségesek hozzá. Nehéz időket éltünk át, ós azóta a lakások száma ugyan minimálisan gyarapodott, de a lakásviszonyok alaposan mégváltoztak a tisztviselőember hátrányára. Az állam nehéz gazdasági helyzetét ugyanis mindig a fixfizetésű alkalmazottak szenvedik meg elsősorban. Eddig a házigazdákat emlegették mártírokként, mint akiknek tulajdona a megkötöttség folytán az állam részéről le volt fogva. Dehát Istenem! Az egyik az életét, a másik a vagyonát, a harmadik mindakettőt, a negyedik testi és lelki épségét, az ötödik vagyonának egy részét veszítette el abban a borzalmas katasztrófában, amelyet háborúnak és forradalomnak neveznek. Ki fog itt szembeszállani az elviharzott időkkel és kitől lehetne számonkérni azt, hogy a nagy pusztulások során, ahol életek, vagyonok, családok, országrészek vesztek el, a házigazdák is elveszítették — egy időre vagyonuk gyümölcsét ?! Igaz, hogy sok méltánytalanság, igazságtalanság történt a lakások lekötöttsége idején és jó is, hogy mest már a szabadforgalom felé haladunk. Az esztergomi tisztviselők aggodalommal várják a lakásfelszabaditást, de nem azért, mintha jelenlegi lakásaikhoz ragaszkodni volnának kénytelenek, vagy mivel nem akarnának a békebeli arányokhoz mérten bért fizetni, hanem azért, mert EszAM esztergomi tisztviselők lakbére és lakásviszonyai A lakásnyomorral küzdő tisztviselők állásainak tekintélye és igy az állami élet becsülése is romlik — Esztergom a drága határváros még mindig a negyedik lakbérosztályban van W Vermesnél 14 napos, feltűnő olcsó leltári Tásár!