ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-12-12 / 96. szám

XXXIII. éitfolyam, 96. szám. Ára lO fillér* Szerda, 1928. december 12. Xj ö Zi 1 RGOM KERESZTÉNY POLITIKAI ES TÁRSADALMI LAP. Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 20 P. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A népkonyha megnyitása Szombaton, december 8-án délben ünnepélyes keretek között nyitotta meg az esztergomi szegényházban a Szent Erzsébetről nevezett Jótékony Nőegylet az idei népkonyhát. A megnyitáson ott voltak Mátéffy Viktor prépost-plébános, Etter Ódon takarókpénztári vezérigazgató, Marosi Ferencné, Marosi Ferenc kereskedelmi tanácsos, László Istvánnó, László István városi p. ü. tanácsos, vitéz Szívós Waldvogel József ny. tábornok és még számosan, kppen delet harangoztak a szegényház kápolnájában, mikor Mátéffy Viktor prépost-plébános felolvasta a szegények névsorát. Hatvan esatergomi szegény szorongott az ebédlőben. Ezután Mátólfy Viktor rövid beszédet intézett a jelenvoltakhoz és először a Szent Erzsébet Egylet 61 éves működéséről szólt, majd vigasztaló szavakkal a szegénység türelmes, Krisztusba vetett hittel való elviseléséről és megnyugvásról beszélt. — Szegények mindig voltak és le£znek — mondotta — és ne higyjük, hogy vannak, akik nem hordanak keresztet. Mindenki hord keresztet, szegény is, gazdag is. Ezután megemlékezett azokról, akik jószívűségükkel lehetővé teszik, hogy a szegények a téli hónapokban mindennap ebédet kapjanak. Pár perc múlva behozták a levest, nagy fazékban a főzeléket és a búst. Volt húsleves, káposztafőzelék disznósülttel ós nagydarab fehérkenyér. Sok szegénynek könny szökött a szemébe. A főnöknő két kedves nővérrel szorgoskodott az ételek kiosztása körül. Á szegények annyi adagot kaptak, ahány családtagjuk volt. Többen egy adagot kaptak, mert nincs hozzátartozójuk. Egy óra volt, mikor az ebédosztás befejeződött. A szegények egy része ott helyben fogyasztotta el az ebédjét, másik része boldogan sietett haza szegényes otthonába. A kapu előtt didergő gyermekek álltak, várták anyjukat a meleg étellel. Egy kis gyermek boldogan sietett anyja elé, felujjongott: Mamám, mamám, van ebédünk ! Igen-igen siettek, hogy mielőbb megízleljék a Szent Erzsébet egyesület ebédjét Meg kell még emlékeznünk a szegényház szép külsejéről, a belső rendről, a tisztaságról ós a rózsafákkai beültetett udvarról. Barátságos otthon, békés ház benyomását kelti a szegényház, ahol minden munka és cselekedet Isten dicsőségét szolgálja. V. 0. A „Balassa Bálint Társaság

44 ünnepélye — ÚJ irodalomtörténeti fontosságú megállapítások Baiassáról — Az esztergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság vasárnap tartotta meg fennállása óta második Balassa-Emlékünnepelyét. A kellemetlen esős idő dacára oly szép számban jelent meg ezen a váró3 közönsége, hogy minden várakozást kielógitett. A megjelentek sorában láttuk a vármegye vezetősége részéről Palkovics László alispánt, a város képviseletében dr. Brenner Antal polgármesterhelyettes, főjegyzőt. A főkáptalan tagjai sorából Báthy László felsőházi tag, dr. Csárszky István volt Pazmaneumi rektor, Túri Bóla prelátus-kanonokok vettek részt — mint vendégek — a sikerült irodalmi ünnepélyen. A megnyitó beszédet dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, a Társaság elnöke mondotta. Beszédében egykorú adatok alapján ismertette annak a két hétnek történetét, amelyet Balassa Bálint 1594 májusában Esztergomban töltött, vázolta halála körülményeit, majd Balassa Bálintnak házassági perét ismertette, amely az esztergomi szentszék előtt folyt le s amelyet irodalomtörtónetiróink — bizonyára nem lóvén kellő egyházjogi tájékozottságuk —- tévesen kommentálnak. Lepold dr. megáLapitása szerint az esztergomi szentszék döntése és a pipa dispenzációja alapján lehetővé vált, hogy Balassa unokanŐ vérével Dobó Krisztinával az akkori viszonyok szerint törvényes házasságra lépjen, de ez nem törtónt meg. BalassAnak kath. hitre áttérése, amelyet ogyesek erdőkből való áttérésnek minősitenek, a házassági perre hatással nem lehetett, mert jog szerint Balassa házasságának elbirálása mindenképen a katholikus szentszék elé tartozott. A szép és tartalmas megnyitó beszédet a közönség nagy tatszéssel fogadta. Majd Babits Mihály — a jelenlegi magyar irodalom elismert büszkesége, — a Társaság tiszteletbeli tagja tartotta meg székfoglaló előadását, amelynek tárgya Balassa mint költő és mint embei volt, Babits Mihály megállapítása szerint az Az?iából jött magyarság Szent István bölcs intéskedései folytán lemondva az eredeti magyar szellem régi monda és dalkincséről, nyugat felé, a kereszténység felé forditotta lelkét s azóta a magyar lélek együtt érez és él, szenved és vonaglik nyugat lelkével. Utána csinálja a szenteknek önsanyargatásait, utána álmodja a misztikusoknak álmait. Talán kissé nagyon is akartán, kevés eredeti tűzzel, de egy neophyta engedelmes buzgalmával, önmegadásával, elhatározott nagy akaratával. S mikor jön a nagy európai föllélegzós, a renaissance, a magyar az elsők egyike, akik hosszú és mély lélegzetet vesznek, mely egy reflex önkónytelenségével váltja ki önmagát egyik néptől a másikig. Balassa lélegzete volt tsz a gyönyörű mezőkőn. Nem importált humanizmus, mint Mátyás udvarának pünkösdi királysága. Balassa — élet- és természetszeretetével, pompa- és szinkedvelésóvel, erőszakos, kalandos úri vérével — oly mélyen és magától renaissance jellem, mint a nyugatiak. A magyar lélek ettől fogva is hűen kiséri a nyugati lelket hatásában és visszahatásában, de többé nem mint jó tanitvány, hanem mint társ, testvér, a nagy nyugati lélekközösség embere. A nagy költő egyéniségét élesen megvilágitó és irodalmi értékét hivatott ajakkal méltató előadást a közönség hosszantartó ünnepléssel jutalmazta. Az elhangzott két előadáshos stilszerűen illettek azok a szebbnél-szebb Balassa-versek, amelyedet Szántó Magda szavalt el ismert rutinnal és kedvességgel a szép szavalatok kedvelőinek igaz örömére. Felejthetetlenül megkapó eseménye volt az ünnepélynek Báthy Annie operaénekesnő két műsorszáma. Az első alkalommal Erkel F: „Hunyadi László" c. operájának hires „La Grange" áriáját énekelte, majd a műsor utolsó számaként a régi virágénekek gyöngyeit. A közönség alig győzött betelni az elhangzott énekek szépségével ós tökéletes előadásával. A percekig tartó lelkes ünneplést a művésznő a világhirű Tosca imájának eléneklése vei jutalmazta. I Az Opera szinpadáról és a rádióból jól ismert nagy énekesnőt Buchner Antal főszékesegyházi karnagy kisórte zongorán a tőle megszokott nemes művészettel. Báthy Annie két műsorszáma között Homor Imre főtitkár ismertette a Társaság eddigi, immár országos figyelmet keltő működését s ecsetelte azokat a nehézségeket, amelyekkel Esztergomban, ebben az egyesületiekkel tétlentől elhalmozott városban a Társaságnak meg keil küzdenie. A minden számában kitűnően sikerült ünnepélyt a Társaság ós jelenvoHak legszebb emlékeik kosé iktathatják. I A Szabad Egyetem e heti tanrendje. SZERDA. Esie fél 9—fél 10. Milakovszky LászU^ érseki tanitóképzői tanár: A technika az ember szolgálatában. (Németország technikai kiállításai az 1928. évben.)Harmadik óra: A mai otthon és a technika. PÉNTEK: D. u. 5 — 6. Vitéz Holló Kornél, szobrászművész; A naturalista képzőművészeitől. (Bemutatásokkal). Harmadik óra : Puvisde Chavannes : a dekoratív naturalizmus. D. u. 6—7. Dr. Ray man János, reáliák* tanár; Hat előadás a termésxettudofnányok köréből. (Bemutatásokkal.) Harmadik óra: A levegä ipari felhasználása. Az előadások helye: a reáliskola III. oszt. tanterme. Beiratkozás a reáliskola igazgatói irodájában (Deák Ferenc utca 2. sz. földsziat 1. ajtó). Halálozás. Dr. Zimmermann Béláné szül. Viola Krisztin, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület ellenőrző főorvosának, dr. Zimmermann Bélának felesége f. hó 10-én 29 éves korában elhunyt. Temetése csütörtökön d. u. 4 órakar lesz az esztergomi belvárosi temető kápolnájából. A megboldogultat Esztergomban kiterjedt rokonság gyászolja. Schmidt Sándor előadása Budapesten. A magyar mérnök- és ópitószegyletben Budapesten (IV, Reáltanoda-u. 13—15.) szombaton, f. h6 15-én d. u. fél 7 órakor Schmidt Sándor bánya* ügyi főtanácsos, dorogi bányaigazgató tart vetített képekkel előadást „A bányák új víztelenítési módja az esztergomi szénmedencóben" cim* mel. Az előadáson vendégeket szívesen lát aa egyesület vezetősége. Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék közigazgatási bizottsága dr. baráti Huszár Aladár főispán elnöklete mellett f. hó 11-én délelőtt fél 11 órakor gyűlést tartott, amelyen napirend előtt Esztergom város képviselőtestületének a vármegye városegészségügyi ós városrendészeti követelésére vonatkozó felebbezö határozata került tárgyalásra. A fűispán megdöbbenve értesült a városi közgyűlési határozatról, amely szerint a vármegye amW követelésének,"? hogy az Árok-utcát töltse fel, hozza rendbe és az utcákat hetenkint söpbrtesse végig, a város nem tehet eleget, mert ezen munkálatokhoz 70 ezer pengőre volna szükség és ezt a város vezetősége előteremteni nem tudja* A főispán kijelentette, hogy a vonatkozó vármegyei határozatot elferdítve magyarázták, hiszen a vármegye a munkálatok elvégzését nem kötötte záros határidőhöz. Vizsgálatot fog elrendelni ebben az ügyben már csak azért is, mert a város számítását túlzottnak találja, amint azt Ujszászi Imre, k

az államópitészeti hivatal vezetője is kifejtette felszólalásában. Az alispáni havi jelentést, amely folyó ügyeket tartalmas, tudomásul vette a bizottság.