ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-11-11 / 87. szám

XXXIII- évfolyam, 87. szám. Áru 20 fillér Vasárnap, 1028. noVcmbcp 11. ll..." Megjelenik hetenkint {[kétszer; szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A művelt iparos. Esztergom, 1928. nov. 10. A Magyar Hét alatt, miközben a magyar termékeket, a magyar iparos készítményeit kínálgatjuk és vesszük, eszünkbe jut maga az új ideál, a művelt magyar iparos is. Hébe-hóba, különösen valahány­szor a tökéletes német ipar egy-egy ügyes készítményét mutogattuk egy­másnak, amelyről lesugárzott a né­met iparos szakértelme és lelkiisme­retessége, eddig is mondogatták, hogy minél több szakképzett, művelt ma­gyar iparosra van szükség, akik­nek munkája minden tekintetben fel­veszi a versenyt a külföldi kollegák készítményeivel. Igáz, hogy sokszor nem becsül ték meg a magyar ipar munkáját és ha választani kellett, minden meggondolás nélkül a külföldit vá­lasztották a magyar árú helyett. ; Épen ezért sok képzett magyar iparos külföldre mént, ahol nem­csak megkövetelik az iparostól a műveltséget, a szakképzettséget és a lelkiismeretes munkát, hanem mind­ezt meg is becsülik és megfizetik, kellően honorálják. Az iparos Önképzés és a szaktu­dásban való tökéletesedés ma már nem szórványos jelenség ugyan, de még nem általános és nagyrészt at­tól függ, hogy az iparos rendelke zik-e elég pénzzel, kedvező életvi szonyokkal, szakmája kellő szerete­tével, á tökéletesedés iránti érzék­kel és vággyal, hogy a művelődést és továbbképzést megvalósíthassa. Sok-sok tanulság után most már ideálunkként hirdetjük a művelt ma­gyar iparost, és generális segítséget kérünk a bajok orvoslására, amelyek a magyar iparos fejlődését, művelődé­sét, továbbképzését akadályozzák. Természetesen elsősorban a kis­iparosság ügyét vinnénk előbbre, amely legközelebb áll szivünkhöz. A kisiparosság elmaradottságának első oka ma a nagy szegénység, nyomorúság, a nehéz életküzdelem. Sem módja, sem kedve nincs a to­vábbképzésre, miközben mindenfelé csak az élet nehézségeivel, mostoha­ságával találkozik és biztos mun­kája révén alig bírja megkeresni a mindennapi kenyeret. Hogy mi ennek a nagy szegény­ségnek az oka, ezt megint sokféle képpen lehet vizsgálni. Lehet, hogy igaza van dr. Antóny Béla polgár­mesternek, aki mindenütt azt hirdeti, hogy mindennek Trianon az oka. Lehet ez is, de okai lehetnek más szociális bajok is, amelyek a kis­iparosság helyzetének specialitásai Magyarországon. A törvényhozókra, a kormányra és az ipari pályától még mindig hú­zódozó intelligens magyar társada­lomra is sok feladat vár a kisipa­rosság fejlődését és boldogulását akadályozó bajok elhárítása tekin­tetében. Nagy reformáló munkára van szükség, amelyből elsősorban — hisszük — maguk az iparosszerve­zetek fogják kivenni részüket. Az iparosság jövőjéért folyó komoly küzdelem azonban az iparostanonc­iskolában az iparostanoncok neve­lésénél és oktatásánál kezdődik. Gondja legyen minden felelős vezető embernek, hogy a legelhanyagoltabb diákokból, a legmostohább sorsban élő ifjakból a leggondozottabb tanu­lók és a leglelkiÍ8meretesebben ne­velt édesfiak legyenek. Ehhez pe­dig jól felszerelt iparostanonoiskola és megérdemelt módon fizetett lel­íkes, szakképzett tanitó-nevelők kel­lenek. II Sxenttamáshegy rendezése Mult év végén és ez év elején na­gyobbszabású munkák folytak a Szt. Tamáshegyen, melyek azt eólnzták, hogy a kevés díszt nyújtó hegynek elfogadható külsőt adjanak s a város felé néző kietlen hegyoldalt befásit­sák. Mielőtt a fásításhoz foghattunk volna, szükségessé vált két rút ház­csoportnak eltávolítása s a velejáró nagy földmozgósitás végrehajtása; csak azután vált lehetségessé a hegy­tetőn létesített terek ós utak rende­zése. Sajnos, az idei rendkívüli hőség és a gyér csapadék nem kedvezett a fásítási és bokrositási munkáknak. Hozzájárult még a parkfenntartás szervezetlensége is, minek következ­tében a sovány talajon s a nap hevé­nek állandóim kitett hegyoldalban végzett fásítás jórészt tönkrement. Dacára a nehézségeknek, a meg­kezdett munkát folytatni fogjuk mind­addig, mig a kitűzött célt el nem ér­jük. Még az idei ősz folyamán mint­egy 9000 csemetét kívánunk ültetni, még pedig: akácot, fekete fenyőt és olajfát, a tavasszal pedig orgona ós aranyesőcserjéket és az útszegélyekre tamariskust. Kísérletezni fogunk még különféle páfrányokkal, vadszőlővel ós egyéb felfutó növényekkel. Eltekintve attól, hogy a nagyon is dísztelen hegyoldal szemetgyönyörködtető kel­lemes külsőt fog nyerni s városunk egy könnyen megközelíthető pompás kilátással biró szép sétánnyal lesz gazdagabb, az elhanyagolt városrész lakosainak közegészségügyét is emel­jük, szépérzékét neveljük vele. Mindeme munkálatokhoz azonban pénzre van szükség. Jóllehet dr. Jármy tstván úr nemcsak a további fásítás szakszerű vezetését, hanem a költsé­gek egy részét is szives volt magára vállalni, mégis közönségünk áldozat­készségére kell apellálnunk, h«gy a mű teljes sikerét biztosítsuk. Hálás szívvel mondok köszönetet mindazok­nak, akik adományaikkal a tavaszi munkálatok elvégzését lehetővé tet­ték, valamint az erdészeti szakiskola igazgatóságának és a kir. erdőhivatal vezetőségének, akik szaktanáccsal, v 11 Az „Esztergom" tárcája Forgách Ferenc, Pázmán} Péter és Lésj Imre kincsei. Páxmány mellkere&xtje 13 "5 cm. hosszú és 8'6 cm. széles, öntött és ci­zellált aranykereszt. Elül a szárak ta­lálkozásánál középen nagy gyémánt 4 domború rubin kisóretáben. A szárak négy végen egy-egy rubin és kisebb gyémántok. A középből a végig a szár lapjain egy zafir, rubinok és gyémán­tok íorakoynak. A szárból kiáüóan apró rubinok ós gyöngyök láthatók. Hárbm gyöngy lecsüngő. Magán az aranymezőn beágyazott fekete zománc. Hátlapján fekete zománc alapon Krisz­tus kínszenvedésének eszközei, közepén ovális aranylapon kék zománcalapon színesen az Isten báránya. A fölnyit­ható hátlap belsejében bevésve Páz­mánycímere és ez a felirat: Cardinalis Pázmány S. Adalbert o. Anno MDCXXXVI. Belsejében öt rekesz ereklyék száméra. Ma üres. Magyar ötvösmunka 1636-ból. Páxmány stólája 280 cm. hossvú ós 15 cm. szóles aranybrokát szalag. Kö­zépen és két végén erősen kidomborodó aranyhímzésű kereszt gyöngyökkel dí­szítve. Egyéb feiülelén ezüítvarrással stilizált virágok, keresztek ós mértani rajz. Két végén aranyroj tokkal szegett. A stólát sz. Adalbert stólájának is nevezik a leltárak, mert a templom védőszentjének ünnepén evvel a stólá­val díszítették a szentek ezüstszobrát. Pázmány nagy ereklyetartó kristály­sxekrénye 42 cm. (a fedőlapnál 46 cm) széles, 30 cm. magas. A négyzetes és tóglányalakú kristálylapokat aranyozott ezüstlapok foglalják össze. Az ezüst­pántok kivül több profilban futó sima ós sodronyba csavart éleket mutatnak, belül pedig lapo sra vannak kalapácsolva. A sarokéleket kók zománcos liliomsor, a 10 ezüstlábat vésett levóldisa és kók zománc díszíti. A fenéklap egészen ezüst, amelynek közepén egy 19X12 cm. négyszögön kicsapó lángnyelveket ábrázoló trébelt disz s elkopott barnás zomáoc látható. A négyszögű középlap körül a négy sarokban négy nagyobb kerek mtdail­lon s az oldalok mentén még 6 kisebb kerek medaillon vau az ezüst fenék­lapba bemólyesztve, amelyekben kók alapon csodásan szép zöld zománcos lombdisz látszik. A fenóklap zománc­mezőit kristálylapok fedik. A szekrény még a XV. század vó­gón készült, a magyar ötvösművészet virágkorában. Stílje renesszansz, de még gótikus elemekkel. Igen valószínű, hogy a szekrény már Pázmány előtt is a székesegyház tu­lajdonában volt, mert az 1610. leltár emlit egy ereklyetartó kristályszekrényt: „Arcula cristoHina pro reliquiis." Nem vonatkoznatik ez a följegyzés Egri Imre kristályedényére, amely az 1659. leltár szerint c*ak az 1630-ban el­hunyt Egri Imre hagyatékából került a kincstárba. De nem kizárt dolog, hogy 16i Oben más kristályszekróny volt a kincstárban, amely a Pázmány-félével nem azonos. A Pázmány halála után készült első, azaz 1750. leltárban a kö­vetkező tételt olvassuk: „Cista cris­toHina perelegans plena reliquiis, in­qua tres gemeae coronae. Olitn cardi­nalis Pázmány." Ez a leltár, amely legközelebb áll Pázmányhoz, határozot­tan Pázmányónak tulajdonítja a kris­tályszekrényt. Azonban a későbbi lel­tárak, amelyek podig szintén gondosan megnevezik Pázmány hagyományait, nem mind származtatják a szekrényt Pázmánytól. Azért némileg kétséges mirad, vájjon a szekrényt Pázmány szerezte-e, vagy pdig csak új hasz­nálatba vette, mikor az András kano­noktól megszerzett ereklyegyűjtemónyt benne elhelyezte. Teljesen bizonyos, hogy Pázmány nem 1 csináltatta, mert másfél évszázaddal Pázmány primás­sága előtt készült. Van a kincstárban egy 18 cm. hosszú ós 11 cm. szóles vörös bársony skatulya, amelyben selyembe bur­kolt ereklyt'k őriztetnek. Belül egy kók selyempárna s ezen passzifiéra­mi ntás arany- ós ezüsthimzós látható. A doboz Pázmánytól származik. Pázmány háxioltára 110 cm. magas, alul 57 cm. szóles, középen 35 cm. széles ébenfából készült oltárhátlap. Tetején aranyozott 'ezüstből egy ovális és sugaras medaillon ban Jézus monog­ramra ja látható oxidált ezüstből. Alatta kerek fakeretben oxidált ezüstlapon az Atyaisten trébelt domborkópe. Lejjebb négyszögletű ezüstlap óbenfakeretben az Ur Jézus születését ábrázoló trébelt domborkóp. Ettől jobbra-balra egy-egy trébelt ezüstangyal az ébenfára rásze­gelve. Legalul a fára applikálva az angyali üdvözlet vert ezüst jelenete. A szóleken ós az egyes képeket elválasztó vonalakon renesszansz vázadisz, gyü­mölcsdisz, puttók ós arabeszkek vert ezüstből a fára szegelve. Az oltár késő renesszansz mű. Augsburgban ké­szült. Az augsburgi bélyegen kivül jiég A. H. mesterjegy látható rajta. Az összes leltárak szerint Pázmány tu­lajdona volt. (Folytatjuk.) Dr. Lepold Antal.

Next

/
Thumbnails
Contents