ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-11-11 / 87. szám

XXXIII- évfolyam, 87. szám. Áru 20 fillér Vasárnap, 1028. noVcmbcp 11. ll..." Megjelenik hetenkint {[kétszer; szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A művelt iparos. Esztergom, 1928. nov. 10. A Magyar Hét alatt, miközben a magyar termékeket, a magyar iparos készítményeit kínálgatjuk és vesszük, eszünkbe jut maga az új ideál, a művelt magyar iparos is. Hébe-hóba, különösen valahányszor a tökéletes német ipar egy-egy ügyes készítményét mutogattuk egymásnak, amelyről lesugárzott a német iparos szakértelme és lelkiismeretessége, eddig is mondogatták, hogy minél több szakképzett, művelt magyar iparosra van szükség, akiknek munkája minden tekintetben felveszi a versenyt a külföldi kollegák készítményeivel. Igáz, hogy sokszor nem becsül ték meg a magyar ipar munkáját és ha választani kellett, minden meggondolás nélkül a külföldit választották a magyar árú helyett. ; Épen ezért sok képzett magyar iparos külföldre mént, ahol nemcsak megkövetelik az iparostól a műveltséget, a szakképzettséget és a lelkiismeretes munkát, hanem mindezt meg is becsülik és megfizetik, kellően honorálják. Az iparos Önképzés és a szaktudásban való tökéletesedés ma már nem szórványos jelenség ugyan, de még nem általános és nagyrészt attól függ, hogy az iparos rendelke zik-e elég pénzzel, kedvező életvi szonyokkal, szakmája kellő szeretetével, á tökéletesedés iránti érzékkel és vággyal, hogy a művelődést és továbbképzést megvalósíthassa. Sok-sok tanulság után most már ideálunkként hirdetjük a művelt magyar iparost, és generális segítséget kérünk a bajok orvoslására, amelyek a magyar iparos fejlődését, művelődését, továbbképzését akadályozzák. Természetesen elsősorban a kisiparosság ügyét vinnénk előbbre, amely legközelebb áll szivünkhöz. A kisiparosság elmaradottságának első oka ma a nagy szegénység, nyomorúság, a nehéz életküzdelem. Sem módja, sem kedve nincs a továbbképzésre, miközben mindenfelé csak az élet nehézségeivel, mostohaságával találkozik és biztos munkája révén alig bírja megkeresni a mindennapi kenyeret. Hogy mi ennek a nagy szegénységnek az oka, ezt megint sokféle képpen lehet vizsgálni. Lehet, hogy igaza van dr. Antóny Béla polgármesternek, aki mindenütt azt hirdeti, hogy mindennek Trianon az oka. Lehet ez is, de okai lehetnek más szociális bajok is, amelyek a kisiparosság helyzetének specialitásai Magyarországon. A törvényhozókra, a kormányra és az ipari pályától még mindig húzódozó intelligens magyar társadalomra is sok feladat vár a kisiparosság fejlődését és boldogulását akadályozó bajok elhárítása tekintetében. Nagy reformáló munkára van szükség, amelyből elsősorban — hisszük — maguk az iparosszervezetek fogják kivenni részüket. Az iparosság jövőjéért folyó komoly küzdelem azonban az iparostanonciskolában az iparostanoncok nevelésénél és oktatásánál kezdődik. Gondja legyen minden felelős vezető embernek, hogy a legelhanyagoltabb diákokból, a legmostohább sorsban élő ifjakból a leggondozottabb tanulók és a leglelkiÍ8meretesebben nevelt édesfiak legyenek. Ehhez pedig jól felszerelt iparostanonoiskola és megérdemelt módon fizetett lelíkes, szakképzett tanitó-nevelők kellenek. II Sxenttamáshegy rendezése Mult év végén és ez év elején nagyobbszabású munkák folytak a Szt. Tamáshegyen, melyek azt eólnzták, hogy a kevés díszt nyújtó hegynek elfogadható külsőt adjanak s a város felé néző kietlen hegyoldalt befásitsák. Mielőtt a fásításhoz foghattunk volna, szükségessé vált két rút házcsoportnak eltávolítása s a velejáró nagy földmozgósitás végrehajtása; csak azután vált lehetségessé a hegytetőn létesített terek ós utak rendezése. Sajnos, az idei rendkívüli hőség és a gyér csapadék nem kedvezett a fásítási és bokrositási munkáknak. Hozzájárult még a parkfenntartás szervezetlensége is, minek következtében a sovány talajon s a nap hevének állandóim kitett hegyoldalban végzett fásítás jórészt tönkrement. Dacára a nehézségeknek, a megkezdett munkát folytatni fogjuk mindaddig, mig a kitűzött célt el nem érjük. Még az idei ősz folyamán mintegy 9000 csemetét kívánunk ültetni, még pedig: akácot, fekete fenyőt és olajfát, a tavasszal pedig orgona ós aranyesőcserjéket és az útszegélyekre tamariskust. Kísérletezni fogunk még különféle páfrányokkal, vadszőlővel ós egyéb felfutó növényekkel. Eltekintve attól, hogy a nagyon is dísztelen hegyoldal szemetgyönyörködtető kellemes külsőt fog nyerni s városunk egy könnyen megközelíthető pompás kilátással biró szép sétánnyal lesz gazdagabb, az elhanyagolt városrész lakosainak közegészségügyét is emeljük, szépérzékét neveljük vele. Mindeme munkálatokhoz azonban pénzre van szükség. Jóllehet dr. Jármy tstván úr nemcsak a további fásítás szakszerű vezetését, hanem a költségek egy részét is szives volt magára vállalni, mégis közönségünk áldozatkészségére kell apellálnunk, h«gy a mű teljes sikerét biztosítsuk. Hálás szívvel mondok köszönetet mindazoknak, akik adományaikkal a tavaszi munkálatok elvégzését lehetővé tették, valamint az erdészeti szakiskola igazgatóságának és a kir. erdőhivatal vezetőségének, akik szaktanáccsal, v 11 Az „Esztergom" tárcája Forgách Ferenc, Pázmán} Péter és Lésj Imre kincsei. Páxmány mellkere&xtje 13 "5 cm. hosszú és 8'6 cm. széles, öntött és cizellált aranykereszt. Elül a szárak találkozásánál középen nagy gyémánt 4 domború rubin kisóretáben. A szárak négy végen egy-egy rubin és kisebb gyémántok. A középből a végig a szár lapjain egy zafir, rubinok és gyémántok íorakoynak. A szárból kiáüóan apró rubinok ós gyöngyök láthatók. Hárbm gyöngy lecsüngő. Magán az aranymezőn beágyazott fekete zománc. Hátlapján fekete zománc alapon Krisztus kínszenvedésének eszközei, közepén ovális aranylapon kék zománcalapon színesen az Isten báránya. A fölnyitható hátlap belsejében bevésve Pázmánycímere és ez a felirat: Cardinalis Pázmány S. Adalbert o. Anno MDCXXXVI. Belsejében öt rekesz ereklyék száméra. Ma üres. Magyar ötvösmunka 1636-ból. Páxmány stólája 280 cm. hossvú ós 15 cm. szóles aranybrokát szalag. Középen és két végén erősen kidomborodó aranyhímzésű kereszt gyöngyökkel díszítve. Egyéb feiülelén ezüítvarrással stilizált virágok, keresztek ós mértani rajz. Két végén aranyroj tokkal szegett. A stólát sz. Adalbert stólájának is nevezik a leltárak, mert a templom védőszentjének ünnepén evvel a stólával díszítették a szentek ezüstszobrát. Pázmány nagy ereklyetartó kristálysxekrénye 42 cm. (a fedőlapnál 46 cm) széles, 30 cm. magas. A négyzetes és tóglányalakú kristálylapokat aranyozott ezüstlapok foglalják össze. Az ezüstpántok kivül több profilban futó sima ós sodronyba csavart éleket mutatnak, belül pedig lapo sra vannak kalapácsolva. A sarokéleket kók zománcos liliomsor, a 10 ezüstlábat vésett levóldisa és kók zománc díszíti. A fenéklap egészen ezüst, amelynek közepén egy 19X12 cm. négyszögön kicsapó lángnyelveket ábrázoló trébelt disz s elkopott barnás zomáoc látható. A négyszögű középlap körül a négy sarokban négy nagyobb kerek mtdaillon s az oldalok mentén még 6 kisebb kerek medaillon vau az ezüst fenéklapba bemólyesztve, amelyekben kók alapon csodásan szép zöld zománcos lombdisz látszik. A fenóklap zománcmezőit kristálylapok fedik. A szekrény még a XV. század vógón készült, a magyar ötvösművészet virágkorában. Stílje renesszansz, de még gótikus elemekkel. Igen valószínű, hogy a szekrény már Pázmány előtt is a székesegyház tulajdonában volt, mert az 1610. leltár emlit egy ereklyetartó kristályszekrényt: „Arcula cristoHina pro reliquiis." Nem vonatkoznatik ez a följegyzés Egri Imre kristályedényére, amely az 1659. leltár szerint c*ak az 1630-ban elhunyt Egri Imre hagyatékából került a kincstárba. De nem kizárt dolog, hogy 16i

Oben más kristályszekróny volt a kincstárban, amely a Pázmány-félével nem azonos. A Pázmány halála után készült első, azaz 1750. leltárban a következő tételt olvassuk: „Cista cristoHina perelegans plena reliquiis, inqua tres gemeae coronae. Olitn cardinalis Pázmány." Ez a leltár, amely legközelebb áll Pázmányhoz, határozottan Pázmányónak tulajdonítja a kristályszekrényt. Azonban a későbbi leltárak, amelyek podig szintén gondosan megnevezik Pázmány hagyományait, nem mind származtatják a szekrényt Pázmánytól. Azért némileg kétséges mirad, vájjon a szekrényt Pázmány szerezte-e, vagy pdig csak új használatba vette, mikor az András kanonoktól megszerzett ereklyegyűjtemónyt benne elhelyezte. Teljesen bizonyos, hogy Pázmány nem 1 csináltatta, mert másfél évszázaddal Pázmány primássága előtt készült. Van a kincstárban egy 18 cm. hosszú ós 11 cm. szóles vörös bársony skatulya, amelyben selyembe burkolt ereklyt'k őriztetnek. Belül egy kók selyempárna s ezen passzifiérami ntás arany- ós ezüsthimzós látható. A doboz Pázmánytól származik. Pázmány háxioltára 110 cm. magas, alul 57 cm. szóles, középen 35 cm. széles ébenfából készült oltárhátlap. Tetején aranyozott 'ezüstből egy ovális és sugaras medaillon ban Jézus monogramra ja látható oxidált ezüstből. Alatta kerek fakeretben oxidált ezüstlapon az Atyaisten trébelt domborkópe. Lejjebb négyszögletű ezüstlap óbenfakeretben az Ur Jézus születését ábrázoló trébelt domborkóp. Ettől jobbra-balra egy-egy trébelt ezüstangyal az ébenfára rászegelve. Legalul a fára applikálva az angyali üdvözlet vert ezüst jelenete. A szóleken ós az egyes képeket elválasztó vonalakon renesszansz vázadisz, gyümölcsdisz, puttók ós arabeszkek vert ezüstből a fára szegelve. Az oltár késő renesszansz mű. Augsburgban készült. Az augsburgi bélyegen kivül jiég A. H. mesterjegy látható rajta. Az összes leltárak szerint Pázmány tulajdona volt. (Folytatjuk.) Dr. Lepold Antal.