ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-10-31 / 84. szám

ESZTERGOM mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm.mmM\mmmmmmmam Megjelenik hetenkint {kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetésiüára^egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. HM Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Gazdasági tervek. Esztergom város gazdasági bizott­sága ülést tartott, melyen a befeje ződött gazdasági óv termelési ered­ményeiről referált az előadó. Egy részben igen kedvező, más vonatko­kozásban kielégítő volt a termés. Ez igy van más gazdaságban is. Soha sines" ory időjárás, mely minden ter­melési ágra kedvezne. Ilyen esetben a megnyugvás az orvosság. Köztudomású, hogy a földmivelés eredményének sikereseboó tételére nem elegendő az egyéni tudás, a rá­termettség, hanem a tényleges munka teljesítménye, a megválasztott növény­féleség nemessége, hasznavehetősége a siker alapjai, melyhez az áldás, mint adomány járul. Ezen gazdasági siker egyik tényezője a gépek mun­kája, melyet a város beszerzett, hasz­nál és vele bórszántásokat, cséplése­ket is végeztet, de vidéken. Az üzembe állított gépek már kifizették magukat. Kívánatosnak mutatkozik másik gép beszerzése is, hogy egy­részt a városi gazdaság idejében hasz­nálhassa, másrészt munkába, bérbe adhassa másoknak is. Mily jó volna, ha gazdaközönsé­günk is belátná a mélyebb müvelés hasznos voltát s egy-egy dűlő bir­tokosai összeáll an ának, legalább min­den második-karmadik évben igy szán­tatnák meg földjeiket. Igy az igás­fogat sem válna feleslegessé, mert az állattartásra feltétlen szükség van és a nagyobb termelés is biztositat­nók akkor, midőn a műtrágyák hasz­nálata, ' a vetőmag megválasztása is tért hódit. ÍTöldmivelő közönségünk azzal is jót tenne, ha a Sándorraajorban össze­gyűjtött fajtaazonos vetőmagot be­szerezve használná. Azt már minden gondolkodó gazda tudja, hogy mint az állattenyésztésben vérfrissítésre, úgy vetőmag megváltoztatásra is szük­ség van. A Vimmer-telep is szóba került, hol a szőlőgazdaságot ós a faiskolát kell kifejleszteni úgy. hogy a jobb csemege- és borszölőfajok onnan úgy beszerezhetők lennének, mint azon gyümölcsfajok nagy tömege, mely nemcsak a város, hanem a szomszé­dos községek szükségletét oly fajok­kal látnák el, melyek nagyban való termelésével a kereskedelmet és fo­gyasztó közönséget egyaránt kielégít­hetnék. A város gyümölcsfatenyész­tést kedvelői Önmaguknak tennének jót, ha a mi talajunkon, a mi éghaj­latunk alatt növekedett fácskákat sze­reznék be első sorban ós csak azután fordulna máshová, hol a kereskedelmi kertészetekben agyonhajtatott, na­gyon igényessé növekedetteket szerzi be s igy a mi talajunkon és szélső­séges éghajlat alatt visszafejlődik. Erről könnyen meggyőződhetünk, ha a kereskedelmi kertészetekből ér­kezett fák buja fejlődöttségét figye­lembe vesszük. Van itt más is. A mi pénzünket, fokozatos fejlődési lehető­ségünket másnak adjuk, mert a mi telepünk érdekében nem agitálunk. ^Kívánatos volna útjaink szegélye­zésére oly gyümölcsféleséget ültetni, , mely kevés ápolással is jó jövedelmi ferrás lehetne. Ilyen gyümölcsféleség volna a dió, a nemesitett fehérszeder, a melegebb helyeken az édesmandola. A dió ós mandola mindenkor keresett gyümölcs. Szedése, eltartása nehéz­ségekkel nem jár. A fehér ódesszeder pedig, melynek gyűjtése szintén köny­nyű, persze nem szemenként szedve, rendkivül hálás szeszanyag. Ha ilyen fákkal csak a legelők útjai lennének is szegélyezve, hármas haszon szár­mazhatna : a termelt fa, a gyümölcs, a tömérdek kocsiút szabályozása. Egy hozzáértő állítása szerint a legelőt átszelő tetszósszerinti felesleges utak összege 300 holdat tesz. Talán lehetne itt valamelyes szabályozást bevezetni. Elhangzott egy indítvány is. A város csikókat nevel. A fedeztetési dijak, az állomáshelyre való eltávo­zás munkaidőértéke a móntartásnak feleértéke. Ha pedig kihelyezett mén volna készletben, a környéki falnak lótenyésztése is emelkedhetne. Az ilyen kiadott állami mén tartása ki­fizetődik, mert mérsékelt erőkihasz­nálása engedélyezve van. Előkerült a bizottsági ülésen más tárgy is, de ennyi is elég arra, hogy rámutassunk a haladás útjára. S*,: Gy. Hogy is lesz az akkor, mikor már nem élünk ? .. . Ugy érzem, hogy jó lesz 1 Vágyaink s re­[ményünk Mind valóra válnak. — Ott fent nekünk adod Sok szenvedés árát: igért mennyországod, Édes Üdvözitőnk! De jó is lesz akkor! Gruman László. Virágozzuk fel és világítsuk ki ha­lottak estéjén hősi sírjainkat. Imád­kozzunk messze Idegenben nyugvó hő­seinkért ' HÍREK Hogy is lesz az akkor? ... I Hogy is lesz az akkor, mikor már nem élünk ? Ha már nem lesz vágyunk és nem lesz remé­fnyünk . .. Hogy is lesz az akkor? . . . Mikor már nem halljuk a harang zúgását, Nem látjuk — nem halljuk — vihar tombolá­ját .. . Nem látjuk napkeltét — annak elmúlását, Nem halljuk a patak édes csobogását, Hogy is lesz az akkor ? .. . Ha már nem érezzük a rétnek illatát, Nem halljuk fülmile bájos csattogását. . . Ha az erdő csendje többé nem ihlet meg . . . S nem örül a lelkünk csacsogó gyermeknek... Hogy is lesz az akkor ? .. . Ha már nem halljuk a gulya, mély kolomp­[ját... Nem látjuk az élet elfáradt vándorát* Ajtónál megállni — alamizsnát kérve, Imádkozó szivvel felnézni az égre. Hogy is lesz az akkor ? . .. Ha már nem látjuk a pöffeszkedőt, gőgöst... Üresfejüt, — léhát, mindenkit lenézőt... A sok akarnokot — mindent jobbantudót... Félművelt svihákot — örökös naplopót, Mikor a „senkiknek" nem kell már köszön­[ni. .. S nem látjuk „őket" — a „nagy"-hoz dörgö­lőzni . . . Ha majd az „üresfej" nem néz el felettünk... S nem alázhatja meg kristálytiszta lelkünk. Hogy is lesz az akkor ? .. . Ha majd megszűnik a szépség, rang, hatalom, S ránk borul egy csöndes virágos sirhalom, Hol az úr és szolga egyformán csendes lesz S imádkozni jönnek — korhadó kereszthez Az itt maradottak. Hogy is lesz az akkor ? Or. üke Lajos királyi közjegyző. A kitüntető kinevezés közéletünk egyik kiváló vezetőtagját érte, akinek társadalmi szereplése különösen az utolsó évtizedben erős nyomokat ha­gyott vármegyei és városi mozgal­mainkban. Mint a Keresztény Szo­ciális és Gazdasági Párt esztergomi szervezetének elnöke alapos tudással és kiváló gyakorlati érzékkel vezeti a pártot, mely mind az ország­gyűlési képviselőválasztások, mind a vármegyei és városi választások al­kalmából győzelmekkel dicsekedhe­tett s amelynek oroszlánrésze van a város örvendetes fellendülésében is. Mike dr. mint a főkáptalan és az Esztergom-Vidéki Hitelbank ügyésze a szakkörökben általánosan ismert tekintéllyel rendelkezik, mint a Mé­hészeti Kör elnöke pedig iigybuzgd­ságával városunk egyik igen szépen virágzó szakegyesületének tapasztalt irányitója. A nyár folyamán rende­zett országos méhészeti kiállítás szép sikere nagy részben az ő lelkes veze­tésének köszönhető. Mint szónokot izzó hazafiság, logikus, tartalmas és retorikai szépségekkel bővelkedő elő­adásmód jellemzi. Erős keresztényi meggyőződésével már kezdő ügyvéd korában abban a táborban küzdött, amelynek zászlaját a nagy Zichy Nándor gróf bontotta ki. Miként édesatyja, ő is bátor hitvallója volt a háborúelőtti keresztény moz­galmaknak, amelyek diadalra jutá­sával tevékeny vezető szerepet lelke őszinte sugallatára vállalt. Rend­kivüli nyelvtudása sok oly feladatra képessé teszi, amelyek országos vi­szonylatban is fontosak. A kineve­zés vasárnap került köztudomásra és a legszélesebb körökben keltett őszinte örömet. Főegyházmegyei hir. A biboros­hercegprimás dr. Hévey Gyula buda­pest-zuglói lelkészt a budapesti érseki helynökség titkárává nevezte ki. Az országos Vöröskereszt Egyesület gyűlése, mult szerdán délelőtt 10 órakor , az Országos Vöröskereszt Egyesület i budapesti kiküldöttei és a helyi ve­I zetők a vármegyeházán gyűlést tar j tottak. A gyűlésen résztvették a vár­I megyei jegyzők ós orvosok is. Pal­I kovics László alispán rövid megnyitó beszédben ismerte a gyűlés célját és összefoglalta a Vöröskereszt Egye­sület munkáját. Azután megbeszélték a további programmot és azt hatá­rozták el, hogy a községekben és Esztergomban az eddiginél nagyobb és szélesebbkörű munkálkodást fognak kifejteni az egészségügy érdekében. Főszékesegyházi ének- és zenekar műsora Mindszentek ünnepén: Introi­tus és Communio korál. Weirich : B-dúros ünnepi miséje. Mitterer : Ti­mere Dominum, graduate. Haller: Instorum animae, offertorium. Lau­dato Dominum korál. Halottaknapján : Bibi: Requiem d-moll. Buchner: Li­bera. (IV. Károly emlékének kompo­nálva.) Nov. 3-án: Elhunyt herceg­prímásokért gyászmise. Reichenberger: Requiem d-moll. Liszt: Libera a-moll. A város lejtméretezési munkálatai­nak felülvizsgálata. Esztergom város mérési és lejtmóretezési munkálatai annyira előrehaladtak, hogy a mű­szaki felülvizsgálat megejthető. E célból a m. kir. pénzügyminiszter ki­küldötte Szilágyi Béla miniszteri ta­nácsost és Mersich István műszaki főtanácsost, akik városunkba érkez­tek a felülvizsgálat megejtésére. A mérési ós lejtméretezési munkálatok befejeztével a város "aránylag olcsón igen becses adatok birtokába jut, amelyek a folytatólagos városmérési, szabályozási és csatornázási tervek­nek alapját képezik. A művészi és történelmi becsű szent­tamási kálvária restaurálási költségeire adakozzunk Keményffy K. Dániel vizi­városi plébánosnál. Tűz a Kossuth Lajos-utcában. Hétfőn este 10 óra után tűz ütött ki a Kos­suth L. utca 8. sz. házban, amely özv. Putz Lajosné ós örökösei tulajdona. Az istálló és a Krach József által bérelt lakrész feletti tetőzet gyulladt ki. A padláson 25—30 q széna, kor­pa, liszt és egyéb könnyen gyúló anyag pusztult el kb. 18.000 P érték­ben. A vízvezetéknek és a gyorsan kivonult tűzoltóságnak köszönhető, hogy a ház tetőzetének legnagyobb része megmaradt s a tűz egy órán belül lokalizálva volt. Nagy müvészest Esztergomban. Nov. 6án nagy művészest lesz a Fürdő­szálló színháztermében. A programm szerint ez a művészest messze túl­szárnyalja az eddigi művészesteket. A műsor elsőrangú. Részt vesznek Ányos Laci, az országos hirű dalköltö és zeneszerző, aki még Esztergomban nem szerepelt, továbbá Koloss Ernő, a Magyar Szinház fiatal művésze, azután két neves fővárosi művésznő, Fényes Ada és Kompóthy Lujza. Simándi Béla, akinek tiz éves irói mű­ködése alkalmából a müvószestet ren­dezik, legjobb Írásainak egyikét ol­vassa fel. Szerepelni fog még Szécsi Ferenc a kiváló költő és Kolozsvári Andor s kitűnő humorista. Az egész műsort Simándi Béla műveiből állí­tották össze. A zeneszámokat Ányos, Buchner A. ós Eisemann Mihály írták. Különös érdekessége lesz a művész­estnek Scheiber Hugó a világhírű expresszionista festő diszleti festménye, amely egy melodrámához készült és amelynek akisérőzenéje szirénabúgás­ból, autótülkölésből, lokomotív kat­togásából és külön kórusból áll. A műsort idejében fogjuk ismertetni. Megyegyűlés Komárom és Eszter­gom közigazgatásilag egyelőre egye­sitett vármegyék törvényhatósági Jbi­zottsága kedden d. e. 10 órakor me­gyés közgyűlést tartott, amelynek tárgysorozata 300 pontból állott. Az elnöklő dr. Huszár Aladár főis-

Next

/
Thumbnails
Contents