ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928
1928-09-30 / 75. szám
XXXIII. évfolyam, 71 szám. Arn 90 Aller Vasárnap, 1928. szeptember 30 ESZT Jmmm V**m0 JBSamm Jm^ RGOM Megjelenik hetenkint kétszer, szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő : Homor Imre Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fölvétetnek a „Hunnia* könyvnyomdavállalatnái. Katholikus közéletet! Esztergom, 1928. szeptember SO. Aggodalommal szemléljük közéletünkben a katholikus szellem érvényesülésének gyengülését és leszorítását. A leszorítás politikai machinációk eredménye, amellyel természetszerűleg jár bizonyos elerőtlenedés a közélet minden terén, ahol a katholikus szellem szabad ereje jobbra fordíthatná a dolgok rendjét. De nem erről a kényszerű gyengülésről szólunk most, amely tulajdonképen mégis csak külsőség, fondorlat, látszat és politika, tehát amely márólholnapra él és fordul, hanem arról a belső gyengülésről, amely sokszor a katholikus ember, a katholikus közéleti férfiú lelkében jelentkezik szomorú meghasonlással, amikor a katholikus hit igazságait életével kell bizonyítania, amikor Krisztus tanításai szerint kell cselekednie, amikor vallása szerint kell berendeznie életét, amikor a katholikus etikának és a krisztusi elveknek a közügyekben való alkalmazása tekintetében nem szabadna csalódást és keserű séget előidéznie. Erről a gyengülésről szólunk, amellyel szemben csak az élő lelkiismeret tiltó szava kiált, és az országos katholikus nagygyűlés alkalmából hangsúlyozzuk, hogy katholi-1 kus közéletet kívánunk és a katho- j hkus közéleti szellem megerősítése-1 ért kell küzdenünk, — elsősorban minden katholikus ember és minder katholikus közéleti férfiú lelkiismeretvizsgálatával és azzal az erősfogadással, hogy ki-ki elsősorban saját életét tisztítja katholikussá, azután a vallási indifferentizmus hazug-jelszavas, szolgalel kűséget és korrupciót termő légköréből kiszabadítva magát, mindenkor Krisztus igazságainak megfelelően, katholikus férfiúhoz illően cselekszik, — szóval besz4deinek igazsagát életévei éa példájával pecsételi meg. Minden közéleti férfiúnak meg kell szívlelnie a biboros hercegprímás szavait, hogy minél jobb katholikus valaki, annál jobb hazafi, — azaz az evangéliumi életnek megfelelően annál több igazsággal és szociális érzéssel áldozza tudását és munkáját ! a haza boldogitására. Igazság és szociális érzés kell ma I legfőképen, de nem a szájon, hanem a szívben ! Ezért jöjjön el a te országod, katholikus közélet, amikor ha küzdeni kell, a küzdelemből egyformán kiveszi a részét mindenki, — ha tűrni és szenvedni kell, akkor a nagyok éppen úgy tűrnek és szenvednek, mint a kisemberek, — ha nélkülözni kell a hazáért, akkor ebben a kisember a nagyoknál lásson példát, — ha takarékoskodni kell, akkor ez éppen úgy, de még inkább álljon a tehetősekkel és a nagyokkal szemben, mert hiszen az igények leszállítása inkább a gazdag embernél lehetséges, mint a szegénynél ; — jöjjön el a te országod, katholikus közélet, amikor Krisztus tanítása szerint mindnyájan édes fiai vagyunk a mennyei Atyának, araikor a küzI ködő ^szegény ember sorsát a na Igyok, gazdagok, hatalmasok és tehetősek önzetlensége teszi elviselheJtővé, — jöjjön el a te országod, j amikor a haza minden egyes fiát a I nehéz sors közös, igazságos vise! lésének érzete forrasztja egybe, és í amikor a munkában, a tűrésben, a kenyérben, a jutalomban és a megbecsülésben Krisztus szerint testve' ; rek vagyunk! Képek a régi Esztergomról — A városi levéltár adatai nyomán közli: Kemény Miklós, levéltárnok — Fegyverzet, ruházat Már az összeírás előtt jelentette a bizottság, hogy itt helyben legfeljebb 100 puskát tudnak összeszedni, szükséges volna még 700 darab szuronnyal együtt, 800 tölténytáska és 100 hosszú kard, Az összeirás során már 224 puska volt kéznél. A város Maidl Antal fegyvermestert és Kollár Antal tanácsbélit küldte ki, hogy a királyi fegyvertárból a szükséges dolgokat elhozzák. De üres kézzel jöttek vissza, mivel a létszám jelentést még nem küldték fel. 181 l-ben 246 rendelkezésre álló puskát jelentenek be, ezért a mozdulatgyakorlatoknál tovább nem tudtak jutni; patrontáskát is maguknak kellett beszerezniük, és annak árát 12, a nagyobbakórt 17 ft t szigorúan behajtották rajtuk. 1821 ben a város volt j kénytelen a Tóth-század részére 40 puskát beszerezni. A fegyv«rfeiszere > J lésre tett igéret mindvégig csak igé! ret maradt. Ruházatukat már 1809-ben maguk ! csináltatják kb. 80—100-an. A ruha színe kék, hajtókája vörös volt. A j németek kétféle ruhában is jártak, ezért a nádor leirt, hogy csak a ma! gyar és német uniformist engedi meg : I a magyarok magyarnadrággal, a né I metek pantalonnaL Az első három évnek két kimagaslóbb eseménye is volt. Az egyik a Az „Esztergom" tárcája Ő! mulasztások litís nárciscsokra Néha magamra döbbenve kérdem : hát éltem én? Még nem is éltem Rmlékek. Arcok. Tarka-barka lom. Tovasuhant sok. sok csókalkalom. Ó ! mulasztások hűs nárciscsokra! Jobk lenne tán, ha hervadtabb volna ? Évpörölyöktől fáradtra verten néha bevallom : Tágyni se mertem. Vágy: Karcsulábú, futó gazella ! a lelkem hűvös apáca-cella. Walter Margit. Batthyány József primás emléke a kincstárban. Batthyány József gróf primás végigszenvedte a sekrestyóskirálynak — II. Józsefnek — kinos [uralkodását, aki a templo^ni fölszerelések egyszerűsítését sürgette. A különben bőkezű főpásztor II. József idején nem szerezhetett olyan ötvöstárgyakat vagy egyházi ruhákat, amelyek emlékezetét megörökítették volna. II-. Lipót trónraléptekor lázasan készült a koronázásra, amelyet a nemzet annál fényesebben akart megünnepelni, hogy tüntessen II. József rossz emléke ellen, aki nem koronáztatta meg magát. Batthyány megújittatta a koronázási miseruhát és az infulát: ujabb gyöngyöket, gyémántokat ós drágaköveket helyeztetett a királyi eskükeresztre, amelyeket Szelepcsényi Oyörgy mellkeresztjeiről vétetett le. Aranyos lószerszámot és nyerget csináltatott piros lótakaróval. Ezt a fölszerelést az 1791. leltár utólagos jegyzetei szerint l797-ben a székesegyháznak ajándékozta egy aranyszegélyű vörös asztalteritővel együtt. Azonkívül a főkáptalan jegyzőkönyvének 1798. jun. 17-én kelt adata szerint a székesegyháznak küldött „perelegantis operis phrygii casulam, pluviale, infulam et duos stolas auro et argento multo graves, quas nd coronationem Viennae fieri curavit." 1799. jan 19-ón még egy infulát adott a templomnak. a Az ezüstbrokát s gazdag, erősen kidomborodó aranyhímzéssel díszített kazula, pluviale ós a két infula napjainkig fenmaradt a székesegyház kincstárában. A pluviale a koronázási kincsek közé számit, mert Batthyány óta ezt a palástot öltik magukra a prímások, mikor a koronázáskor a már megkoronázott királytól a szabadbán az esküt kiveszik. Batthyány még életében — 1797ben székesegyházában elhelyeztette a Szentháromság ezüst szobrát „statuam SS. Trinitatis aureo-argenteam mirae elegantiae" mint a kincstár ak; kori leltára mondja. A káptalan 1799. október 28-án vette át az október 23-án elhunyt : Batthyány primás hagyatékát. A káp: talani jegyzőkönyv ós a leltár szerint I a primás hagyatékában volt: egy 6 ; kilós tiszta ezüst proeessiós kereszt, I aranyozott ezüst mosdótál kannával, j aranyozott ezüst ámpolnák tálcával i és egy csengetyüvel, aranyozott ezüst I gyertyatartó, a főpapi misénél haszI nálatos bugia számára, hat gyémántos I palliumtü, egy ezüstkanál és edények I az olajszenteléshez, aranyozott ezüst I szenteltvíztartó hintővel. j Tudjuk, hogy Batthyány halála ; után 11 évvel a Szentháromság szobI rát, a 6 kilós érseki keresztet, az i ezüst mosdótálat a kannával a káptalan 1810. április 10-én örményi Poster h. őrkanonok ajánlata alapján a I pozsonyi fémgyűjtö hivatalnak adta j át, hogy pénzverés céljából beolvaszI tassanak. A kincstárban ma is megvan az • ovális tál a két ampolnával ós a < csengetyüvel, valamint a szenteltvízí tartó a hintővel. A tál és a kannák felülete sima, csak itt-ott poncolt. Vésett csigás ós fonadókos disz élénkíti. A kannák helyét jelző korongokban a tálca alján IHS és Mária monogramra van trébelve. Bécsi hitelesítő bélyeg 1713-ból és Z A S mesterjegy látható rajtuk. A tálca hossza 35'6»cm. szélessége 24*5 cm. A kannák magassága 14'8, a csengőé 7*8 cm. A szenteltvíztartó aranyozott ezüstből készült öblös renaissance-jellegű trébelt csigás disz gyümölcs-kötegeket fog közre. Kihajló pereme recés. Rajta kengyeles fogantyú. Sugarasan díszített fenekén augsburgi bélyeg és mesterjegy. 1605 — 10 körül készült augsburgi munka. Az esztergomi és budapesti primási palotákban igen sok értékes bútor van, amely Batthyány prímásnak pozsonyi palotájából származik. Számos kép is maradt utána: nevezetesen Mária Terézia, Loth Ferenc, II. József, II. Lipót, Mária Krisztina, Albert szász herceg nagy olajfestményü arcképei, amelyek a keresztény múzeumban láthatók. Megőrizték* bibornoki kalapját is. Emléke leginkább az érseki levéltárban él, amelyet rendeztetett és igen gazdag kóziratgyűjtöménnyel növelt. Levéltárának jelentékeny anyaga most a főszékesegyházi könyvtárban őriztetik,| Lepold Antal.