ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-09-30 / 75. szám

XXXIII. évfolyam, 71 szám. Arn 90 Aller Vasárnap, 1928. szeptember 30 ESZT Jmmm V**m0 JBSamm Jm^ RGOM Megjelenik hetenkint kétszer, szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő : Homor Imre Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos­utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések föl­vétetnek a „Hunnia* könyvnyomdavállalatnái. Katholikus közéletet! Esztergom, 1928. szeptember SO. Aggodalommal szemléljük közéle­tünkben a katholikus szellem érvé­nyesülésének gyengülését és leszorí­tását. A leszorítás politikai machi­nációk eredménye, amellyel termé­szetszerűleg jár bizonyos elerőtlene­dés a közélet minden terén, ahol a katholikus szellem szabad ereje jobbra fordíthatná a dolgok rendjét. De nem erről a kényszerű gyengülésről szó­lunk most, amely tulajdonképen mégis csak külsőség, fondorlat, lát­szat és politika, tehát amely máról­holnapra él és fordul, hanem arról a belső gyengülésről, amely sokszor a katholikus ember, a katholikus köz­életi férfiú lelkében jelentkezik szo­morú meghasonlással, amikor a katholikus hit igazságait életével kell bizonyítania, amikor Krisztus taní­tásai szerint kell cselekednie, ami­kor vallása szerint kell berendeznie életét, amikor a katholikus etikának és a krisztusi elveknek a közügyek­ben való alkalmazása tekintetében nem szabadna csalódást és keserű séget előidéznie. Erről a gyengülésről szólunk, amellyel szemben csak az élő lelki­ismeret tiltó szava kiált, és az or­szágos katholikus nagygyűlés alkal­mából hangsúlyozzuk, hogy katholi-1 kus közéletet kívánunk és a katho- j hkus közéleti szellem megerősítése-1 ért kell küzdenünk, — elsősorban minden katholikus ember és minder katholikus közéleti férfiú lelkiismeret­vizsgálatával és azzal az erősfoga­dással, hogy ki-ki elsősorban saját éle­tét tisztítja katholikussá, azután a val­lási indifferentizmus hazug-jelszavas, szolgalel kűséget és korrupciót termő légköréből kiszabadítva magát, min­denkor Krisztus igazságainak meg­felelően, katholikus férfiúhoz illően cselekszik, — szóval besz4deinek igaz­sagát életévei éa példájával pecsé­teli meg. Minden közéleti férfiúnak meg kell szívlelnie a biboros hercegprímás szavait, hogy minél jobb katholikus valaki, annál jobb hazafi, — azaz az evangéliumi életnek megfelelően annál több igazsággal és szociális érzéssel áldozza tudását és munkáját ! a haza boldogitására. Igazság és szociális érzés kell ma I legfőképen, de nem a szájon, hanem a szívben ! Ezért jöjjön el a te or­szágod, katholikus közélet, amikor ha küzdeni kell, a küzdelemből egy­formán kiveszi a részét mindenki, — ha tűrni és szenvedni kell, akkor a nagyok éppen úgy tűrnek és szen­vednek, mint a kisemberek, — ha nélkülözni kell a hazáért, akkor eb­ben a kisember a nagyoknál lásson példát, — ha takarékoskodni kell, ak­kor ez éppen úgy, de még inkább álljon a tehetősekkel és a nagyok­kal szemben, mert hiszen az igények leszállítása inkább a gazdag ember­nél lehetséges, mint a szegénynél ; — jöjjön el a te országod, katholi­kus közélet, amikor Krisztus tanítása szerint mindnyájan édes fiai vagyunk a mennyei Atyának, araikor a küz­I ködő ^szegény ember sorsát a na Igyok, gazdagok, hatalmasok és te­hetősek önzetlensége teszi elviselhe­Jtővé, — jöjjön el a te országod, j amikor a haza minden egyes fiát a I nehéz sors közös, igazságos vise­! lésének érzete forrasztja egybe, és í amikor a munkában, a tűrésben, a kenyérben, a jutalomban és a meg­becsülésben Krisztus szerint testve' ; rek vagyunk! Képek a régi Esztergomról — A városi levéltár adatai nyomán közli: Kemény Miklós, levéltárnok — Fegyverzet, ruházat Már az összeírás előtt jelen­tette a bizottság, hogy itt hely­ben legfeljebb 100 puskát tud­nak összeszedni, szükséges volna még 700 darab szuronnyal együtt, 800 tölténytáska és 100 hosszú kard, Az összeirás során már 224 puska volt kéznél. A város Maidl Antal fegyver­mestert és Kollár Antal tanácsbélit küldte ki, hogy a királyi fegyvertár­ból a szükséges dolgokat elhozzák. De üres kézzel jöttek vissza, mivel a létszám jelentést még nem küldték fel. 181 l-ben 246 rendelkezésre álló pus­kát jelentenek be, ezért a mozdulat­gyakorlatoknál tovább nem tudtak jutni; patrontáskát is maguknak kel­lett beszerezniük, és annak árát 12, a nagyobbakórt 17 ft t szigorúan behaj­tották rajtuk. 1821 ben a város volt j kénytelen a Tóth-század részére 40 puskát beszerezni. A fegyv«rfeiszere > J lésre tett igéret mindvégig csak igé­! ret maradt. Ruházatukat már 1809-ben maguk ! csináltatják kb. 80—100-an. A ruha színe kék, hajtókája vörös volt. A j németek kétféle ruhában is jártak, ezért a nádor leirt, hogy csak a ma­! gyar és német uniformist engedi meg : I a magyarok magyarnadrággal, a né I metek pantalonnaL Az első három évnek két kimagas­lóbb eseménye is volt. Az egyik a Az „Esztergom" tárcája Ő! mulasztások litís nárciscsokra Néha magamra döbbenve kérdem : hát éltem én? Még nem is éltem Rmlékek. Arcok. Tarka-barka lom. Tovasuhant sok. sok csókalkalom. Ó ! mulasztások hűs nárciscsokra! Jobk lenne tán, ha hervadtabb volna ? Évpörölyöktől fáradtra verten néha bevallom : Tágyni se mertem. Vágy: Karcsulábú, futó gazella ! a lelkem hűvös apáca-cella. Walter Margit. Batthyány József primás emléke a kincstárban. Batthyány József gróf primás vé­gigszenvedte a sekrestyóskirálynak — II. Józsefnek — kinos [uralkodását, aki a templo^ni fölszerelések egyszerű­sítését sürgette. A különben bőkezű főpásztor II. József idején nem szerez­hetett olyan ötvöstárgyakat vagy egy­házi ruhákat, amelyek emlékezetét megörökítették volna. II-. Lipót trón­raléptekor lázasan készült a koro­názásra, amelyet a nemzet annál fé­nyesebben akart megünnepelni, hogy tüntessen II. József rossz emléke el­len, aki nem koronáztatta meg ma­gát. Batthyány megújittatta a koro­názási miseruhát és az infulát: ujabb gyöngyöket, gyémántokat ós drága­köveket helyeztetett a királyi eskü­keresztre, amelyeket Szelepcsényi Oyörgy mellkeresztjeiről vétetett le. Aranyos lószerszámot és nyerget csináltatott piros lótakaróval. Ezt a fölszerelést az 1791. leltár utólagos jegyzetei szerint l797-ben a székes­egyháznak ajándékozta egy aranysze­gélyű vörös asztalteritővel együtt. Azonkívül a főkáptalan jegyzőköny­vének 1798. jun. 17-én kelt adata szerint a székesegyháznak küldött „perelegantis operis phrygii casulam, pluviale, infulam et duos stolas auro et argento multo graves, quas nd coronationem Viennae fieri curavit." 1799. jan 19-ón még egy infulát adott a templomnak. a Az ezüstbrokát s gazdag, erősen kidomborodó arany­hímzéssel díszített kazula, pluviale ós a két infula napjainkig fenmaradt a székesegyház kincstárában. A pluviale a koronázási kincsek közé számit, mert Batthyány óta ezt a palástot öl­tik magukra a prímások, mikor a ko­ronázáskor a már megkoronázott ki­rálytól a szabadbán az esküt kiveszik. Batthyány még életében — 1797­ben székesegyházában elhelyeztette a Szentháromság ezüst szobrát „sta­tuam SS. Trinitatis aureo-argenteam mirae elegantiae" mint a kincstár ak­; kori leltára mondja. A káptalan 1799. október 28-án vette át az október 23-án elhunyt : Batthyány primás hagyatékát. A káp­: talani jegyzőkönyv ós a leltár szerint I a primás hagyatékában volt: egy 6 ; kilós tiszta ezüst proeessiós kereszt, I aranyozott ezüst mosdótál kannával, j aranyozott ezüst ámpolnák tálcával i és egy csengetyüvel, aranyozott ezüst I gyertyatartó, a főpapi misénél hasz­I nálatos bugia számára, hat gyémántos I palliumtü, egy ezüstkanál és edények I az olajszenteléshez, aranyozott ezüst I szenteltvíztartó hintővel. j Tudjuk, hogy Batthyány halála ; után 11 évvel a Szentháromság szob­I rát, a 6 kilós érseki keresztet, az i ezüst mosdótálat a kannával a káp­talan 1810. április 10-én örményi Po­ster h. őrkanonok ajánlata alapján a I pozsonyi fémgyűjtö hivatalnak adta j át, hogy pénzverés céljából beolvasz­I tassanak. A kincstárban ma is megvan az • ovális tál a két ampolnával ós a < csengetyüvel, valamint a szenteltvíz­í tartó a hintővel. A tál és a kannák felülete sima, csak itt-ott poncolt. Vésett csigás ós fona­dókos disz élénkíti. A kannák helyét jelző korongokban a tálca alján IHS és Mária monogramra van trébelve. Bécsi hitelesítő bélyeg 1713-ból és Z A S mesterjegy látható rajtuk. A tálca hossza 35'6»cm. szélessége 24*5 cm. A kannák magassága 14'8, a csengőé 7*8 cm. A szenteltvíztartó aranyozott ezüst­ből készült öblös renaissance-jellegű trébelt csigás disz gyümölcs-kötege­ket fog közre. Kihajló pereme recés. Rajta kengyeles fogantyú. Sugarasan díszített fenekén augsburgi bélyeg és mesterjegy. 1605 — 10 körül készült augsburgi munka. Az esztergomi és budapesti primási palotákban igen sok értékes bútor van, amely Batthyány prímásnak po­zsonyi palotájából származik. Számos kép is maradt utána: nevezetesen Mária Terézia, Loth Ferenc, II. Jó­zsef, II. Lipót, Mária Krisztina, Al­bert szász herceg nagy olajfestményü arcképei, amelyek a keresztény múze­umban láthatók. Megőrizték* bibornoki kalapját is. Emléke leginkább az érseki levél­tárban él, amelyet rendeztetett és igen gazdag kóziratgyűjtöménnyel növelt. Levéltárának jelentékeny anyaga most a főszékesegyházi könyvtárban őriz­tetik,| Lepold Antal.

Next

/
Thumbnails
Contents