ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928
1928-09-26 / 74. szám
XXXIII. évfolyam, 74. szám. Ám IO fillér Szerda, 1928. szeptember 26. ZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A Hivatalos Nemzetközi Idegenforgalmi Szervezetek vezetői Esztergomban Az elmúlt vasárnap Esztergom városa gazdag természeti, kulturális és történelmi k'ncsek birtokában, szerényen, de komolyan, méltóságos öntudatossággal lépett az igazi idegenforgalom területére. Külföldi vendégcsoportok már több izben jártak városunkban ós sokan, nagy an sokan vittek szerte a világba esztergomi értékes emlékeket. A külföldiek látogatása eddig osak kirándulás volt, tanulmányútra jöttek hozzánk. A vasárnap érkezett külföldi vendégek szintén tanulmányúton voltak, de útjuknak most az adott különösééit és jelentőséget, hogy a tapasztalataikat nemcsak személyileg értékesítik, hanem azokat a Hivatalos Nemzetközi Idegenforgalmi Szervezetek programmjába is beillesztik. A külföldi idegenforgalmi vezetők Magvarországon járva Esztergomnak egy egész napot szenteltek ós ezt a körülményt nemcsak kitüntetésnek vesszük, hanem arra is számítunk, hogy a külföldi idegenforgalmi vezetők érdemesnek tartották Esztergom meglátogatását. A külföldiek a rossz idö ellenére is eljöttek és ez még jobban megerősíti reménységünket, hogy vasárnaptól kezdve hivatalosan is azok között a városok között szerepelünk, amelyek az idegenforgalom, az üdülés, a kirándulás és a nyaralás tekintetében számításba jönnek. A külföldi vendégek látogatása városunknak ha talmas impulzust adott és ezentúl nemcsak remélni fogunk a fürdőváros Esztergomban, hanem hinni is. Tizenhat nemzet képviselője Tizenegy óra után pár perccel órAz üdvözlések Antóny Bé^a dr. polgármester német nyelven üdvözölte a vendégeket. Röviden Magyarország ezeréves mult ját vázolta, kérte a vendégeket, járjanak szeretettel és megértéssel városunkban. Magyarországot alig is- j meri a külföld, de reméli, hogy a megismétlődő látogatások a külföldről az igazi Magyarországot fogják feltárni. Megköszöni a kitüntető látogatást és ismételten kéri a vendégeket, hogy Esztergomot szíves figyelemben részesítsék. A polgármester szavaira Junod, a svájci nemzetközi idegenforgalmi szö vétség elnöke felelt. Hangsúlyozta, hogy Magyarországot a külföld jobban ismeri, mint ahogyan azt a magyarok gondolják. Ennek bizonyításaképpen, elmondja, hogy Magyarországon családjával már harmadízben jár és még többször fog visszajönni, hogy a magyar vidékek szépségében gyönyörködjék és a magyar kultúrát, a magyar nép különösen megnyerő lelkületét élvezze. Ez a kívánság a kultúrember kívánsága — mondja Junod — de mostani látogatása, a többi vendég látogatásával megegyezően arra irányul, hogy Magyarországot a meglévő' gazdag kultúrájával a többi európai nemzet életébe kapcsolja. Junod dr. szavait nagy Jelkesedéssel fogadták. Ezután a városház udDunára néztek a külföldiek. Párkányt sokáig szemlélték. A pimási képtárban is Lepold Antal prelátus-kanonok kalauzolta a vendégeket. Közel egy óráig szemlélték a külföldiek a képtárt és*megiUetődve nézték azt a vánkost, amelyen IV. Károly király ajjkoronázásakor térdelt.. A megboldogult Csernoch János hercegprimás halotti maszk ja is kegyeletet ébresztett bennük. Mit mondanak a külföldiek Esztergomról ? A képtárban alkalmunk volt beszélni dr. Junod volt miniszterrel, a svájci idegenforgalmi világszövetség elnökével. Junod dr. Esztergom városáról ezeket mondotta : — Elsősorban engedje meg, hogy elismerésemet fejezemm ki az önök felkészültsége iránt. Városuk predesztinálva van a fejlődésre, hiszen itt nemcsak kultúrát és hatalmat hirdető műkincsek rejlenek, hanem még erőforrások is. Nem is gondoltam, hogy ennyi gazdagságot fogok találni. Ne higyje, hogy a kincstár vagyona inspirál e kijelentésre, maga a város az, amely értékelésre késztet. Lepold úr bizonyítékot szolgáltatott a magyar nagyságról, önállóságról és a hitben gyökerező alkotásokról, olyan nemzeti erőről, amely nem márólholnapra termett. Antóny polgármester szerény volt, amikor városáról beszólt. Nem, nem szabad szerénykedniök, álljanak minden eszközzel munkába és hirdessék városukat, mert mi, akik nagy városokat bejártunk és hatalmas kultúrát láttunk, állítjuk, hogy keztek meg a vendégek. A város zetősége és előkelőségei Antóny Béla dr. polgármesterrel az élén a városháza tanácstermében várták a külföldieket. Elsőnek Dr. Junod, a svájci nemzetközi idegenforgalmi szövetség elnöke lépett a terembe. Utána következett W. P. F. van Deventer az idegenforgalmi világszövetség igazgatója Hágából, továbbá Peyron, a svéd idegenforgalmi egyesület vezetője, Prof. Bognetti az olasz Turing Club elnöke, E. Deinlcin osztrák mm. tanácsos, Dr. Orlevicz Lengyelországból, Weber Christian Németországból, van Balusek szerkesztő Hollanliábó', Dr. Kjell Strómberg Svédországból, Matuschek Csehországból, Zizek Szerbiából, Gr. B. Lampe Norvégiából, Valiid bej Törökországból, Schopoff Bulgáriából és még más külföldi idegen forgalmi hivatalok és egyesületek vezetői. Budapesti vendégek a következők voltak: Glück Frigyes, a Pannónia szálló tulajdonosa, Bánó Dazső, a balatonfüredi Park szálló igazgatója, Marencsics Gusztáv a Ritz ós a Duna szállodaigazgatója, Pogány Sándor a délivasút vezérigazgatója, Lobmayer János fővárosi tanácsos, dr. Miklós Elemér a m. orsz. id. forg. tanács főtitkára, t Zilahy Dezső igazgató, dr. Glósz Ödön a magy. légügyi hivatal főtitkára és mások. A bazilikában Lepold Antal dr. praelátus-kanonok ve_ jfogadta a külföldieket és személyesen kalauzolta őket a főszékesegyházban. varán autóba ültek a vendégek és a j Esztergom sok várossal vehetné fel a várba mentek. versenyt. Még egyet: ne felejtsék el és hassanak oda, hogy önmaguk között is megbecsülésre méltó legyen a város, minden kinosével együtt. Beszéltünk W. P. F. van Deventerrel a hágai idegenforgalmi világszöElőször a Bakácskápolnát tekintették I vétség igazgatójával is. meg. Lepold Antal dr. praelátus ka- | Van Deventer meglepetésünkre Esznouok német nyelven szakszerű ma- tergomot Badenhex hasonlítja, gyarázatokkal szolgált és amikor azo- Esztergom helyzete előnyösebb, kat befejezte rövid beszédet intézett! mint Bádenó — mondja van Devena figyelmes hallgatókhoz. — Itt e szent \ ter, Badenbe a modern világot vithelyen kérem Önöket — mondotta Le-; téa és a pénz tette a várost olyanná, pold Antal dr. prelátus — vigyék i amilyen. Esztergom városa a bádeni Magyarországot és ezzel Esztergomot a I befektetett tőkénél többet rejt magászivükben hazájukba ós akkor remélni ! ban. Ezeken a természetes kincseken fogjuk, hogy ' hamarosan viszontlát- kívül önök még más kinccsel is renhatjuk egymást a nagy és boldog Ma- | delkeznek : a természetes és praktigyarorszáqon. \ kus gondolkodással, jó szivvel és Amikor a vendégek mélyen meg- munkaszeretettel. Arról nem is beihletödve a Bakácskápolnából kijöt- j szélek, hogy vendégszeretetben, kósztek, fenn a kóruson „Kinek első szent \ ségben és nyíltságban párjuk nincs. kirakjunk" c. ének hangzott fel. ' En ezt a tapasztalataimat magammal viszem és építeni fogok reájuk. Önök A kincstárban dolgozzanak, fogjanak össze ós a kész . I munkák tapasztalatait hasznosítsák, templom belsejének megtekintése ; Ad j a at Esztergom város vezetőségéa külföldiek a kincstárba men- nek ég koz ö QS égónek leghálásabb köjóindulatomat. A után tek, ahol meglepetésük és elragadta- sssönetemflt ós tásuk a legjobban megnyilvánult. Töb- v i 8ZO ntlátásra. ben egymásra néztek és elismeréssel, _, _.. ... csodálkozással bólongattak. | Ebed a Furdoben Visszafelé megszólalt az orgona a j Két órakor ebédet adott a város a kóruson, a Turista dalárda Hajnali 1 külföldi vendégek tiszteletére. Ebéd Kálmán vezetésével Bús magyarok j alatt négy rövid* de spontán beszéd imádkoznak c. éneket adta elő. Bucii-; hangzott el Esztergom város részéről. ner Antal főszékesegyházi karnagy ki- ! Az első oeszédet Mike Lajos dr. ügyváló orgona kísérete mellett. Végül a J véd mondotta angolul, Magyarország Himnus fönséges akkordjai töltötték j jelenlegi helyzetét irta le. Csonkás be a hatalmas templomot. \ Mihály dr. reáliskolai tanár francia beA bazilika mögötti kis téren a i széddel üdvözölte a vendégeket. Ezután Antóny Béla dr. polgármester és Bleszl Ferenc elnökigazgató mondott beszédet. Ebéd alatt szebbnél-szebb magyar nótákat húzott a cigány. A vendégek fél öt óráig maradtak együtt. Indulás előtt Van Deventer hágai igazgató a vendégek nevében hálásan megköszönte a szives vendéglátást és minden jót, sok szerencsét kívánt Esztergomnak. V. 0. Egy érdekes történelmi emlékünk pusztulása Az „Esztergom Evlapjai" 1928. évi 1—2. számában érdekfeszítő cikk jelent meg Soós Elemér tollából arról a nagyszabású és nagyjelentőségű ostromról, melyet II. Szulejman török császár, a mohácsi győztes, 1543. július havában Esztergom erős vára ellen indított. Az izgató részletekben gazdag, történeti regényíró tollára kívánkozó cikk drámai befejezéseként Szulejman diadalmas bevonulása emel kedik ki. Alighogy letettem érdekes olvasmányomat, máris futottam ki a vár alá, hogy a sok vérrel áztatott hírneves „víztorony" maradványait s főleg Szulejman győzelmi feliratát megkeressem. Őszintén be kell vallanom, hogy bár régi lakosa vagyok ennek a mi szép és érdekes városunknak, eddig — bizonyára saját hibámból — tudomásom sem volt erről az érdekes történeti emlékről. Hát kerestem-kutattam az ütöttkopott jó régi várfal mohlepte kövei között vagy fél óra hosszat, ami nem csekélység, mivel Esztergom eme legfestőibb és legértékesebb része valóságos dzsungel. Az öles gaz alatt tátongó gödrök, rozsdásvastörmelékkel, üvegcseréppel borított szemétdombok, a gyep alatt alattomosan leskelődő lápok erősen próbára teszik a kutató idegzetet. Végre a vasgyár lábánál, egy új, fehér balkon alatt, amely derült stilszerütlenséggel virít a viharverte szürke falon, rozoga deszkakerítés résein át felfedeztem a befalazott kaput s fölötte gondosan kifaragott kőlapon a jellegzetes török Írásjeleket. Köröskörül gaz és szemét, a kerítés mögött szánalmas zöldségkertecske maradványai. A nagy szultán tábláján valami felülről lecsurgó fekete lének nyomai, amely az esővízzel együtt rövidesen felismerhetetlenné fogja tenni afelirást. Tisztelettel kérdem, nem volna-e lehetséges, hogy városunknak ezt a páratlanul érdekes történelmi emlékét megmentsük s az érdeklődők számára jobban hozzáférhetővé tegyük. A kapu legközelebbi környékének kitisztítása addig is, amig a szépitöegylet a várfalak alatt elterülő rakpart hátrafelé eső részeit is nem rendezte, nem okozhat különösebb költséget. A deszkakerítésnek csinosabb vaskerítéssel való helyettesítését talán a vasgyár vállalná. A közvetlen hozzáférés tekintetében az Uri-uteából bevezető érdekes lépcsőt ajánlanám, a melyet a nagy szultánról, esetleg a
