ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-09-23 / 73. szám

XXXIII- évfolyam, 73 szám. Ára fillér VasáFnap, W2S. szeptember 23 ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. O&o/o-os pofádé nehezül lí)2f>-l»eii a Táros polgárságára Az új költségvetés — A 11 a írj beruházások anyagi hatásának áttekintése Az 1929. évi városi költségvetést már összeállította a város vezetősége és a legközelebbi közgyűlésen terjeszti a képviselőtestület elé elfogadásra. A részleteiben is pontos lelkiismeretességgel kidolgozott költségvetést dr. Antóny Béla polgármester jelentése illetőleg városgazdasági expozéja vezeti be

} amelyből ki-ki tájékozódhatik a város jelenlegi anyagi helyzetéről, betekintést nyerhet a város küzdelmes életébe, nehéz sorsába és megismerkedhetik a jobb sorsra érdemes, adósságai és súlyos terhei miatt gúzsbakötött Esztergommal, a fejlődni, boldogulni kívánó város leszorított élniakarásával ! A pótadó útján fedezendő hiány A költségvetés érdemi részét illetőleg általánosságban a következők vannak a jelentésben : Mint az a főösszesitósből is kitűnik a városi háztartás összes szükséglete 1,755.885 P mig a bevétel csak 1,589.119 P így tehát a pótadó utján fedezendő hiány 166.766 P Az 1928. évre kivetett ós pótadó kivetési alapul szolgáló állami egyenes adók a következők: földadó 37.565.61 P házadó 204 89274 P társulati adó 18.781-37 P tantiém-adó 6.079-20 P Összesen 267 318-92 P pótadó alól mentes ebből 9.600-26 P tehát marad pótadó-alap 257.718-66 P A jelentkező hiány ^nnek alapján 65%-os községi pótadó kivetését teszi szükségessé. A két el nem hárítható tétel Azokat a körülményeket illetőleg, melyek az 50%-os pótadon felül még 15%-os községi pótadó kivetésének engedélyezését elkerülhetetlenül szükségessé teszik, illetve amelyeket, elhárítani semmiesetre sem lehetett, a következőket jelenti a polgármester : Mindenekelőtt elmaradt a bevételekből a mult költségvetésben „Pénzmaradvány" címen szerepelt 31.386 pengő. Ugyanis az 1927. évi zárszámadás maradványa csak 132 P volt s igy a kölségvetésbe csak ezen összeg volt fölvehető. Mint teljesen új kiadás jelentkezett a költségvetésben az államrendőrség fönntartás! költségeihez való hozzájárulás cimen a városra rótt 30.000 pengő. Ezen két — el nem hárítható — tétel 61.000 pengő s oly nagy eltolódást jelent az aránylag kisméretű háztartásban, hogy ennek zavartalan egyens úyát biztosítani csak oly módon lehet, ha átmenetileg ezen magasabb pótadófödözet rendelkezésre áll. Bár tudjuk

; mondja a jelentés, hogy közönségünk teherbíró képessége igen erősen igénybe van véve, azonban miután költségvetésünkbe kizárólag csak olyan, elkerülhetetlenül szükséges kiadásokat vettek fel, melyek háztartásunk vitelénél semmi körülmények között sem nélkülözhetők s miután a fenti 61.000 pengő többletről való gondoskodás sem volt elkerülhető, a Város tanácsa ezen kényszerhelyzet folytán kéri a költségvetésnek 65%-os pótadóval leendő elfogadását, illetve fölöttes hatóságoknál leendő jóváhagyását. A háborúutáni nagy beruházások hatása A költségvetés általános ismertetése során mutat rá a jelentós, hogy városunk fejlesztésében — a háború s az ezt követő nehéz esztendők után — az utóbbi években eszközölt nagy beruházásoknak anyagi hatását most már a maguk egészében áttekinthetjük s háztartásunk pénzügyi helyzetének jövő alakulására nézve a következtetéseinket levonhatjuk. A köztudatban élő s városunk továbbfejlesztéséhez még elkerülhetetlenül szükséges beruházások keresztülvitelét — a városi háztartás egyensúlyának megóvása érdekében — a jövőben ehhez mérten kell és lehet megvalósítanunk. Az utóbbi években eszközölt nagyobb beruházások, mint a vízvezeték megépitése, a csarnokutcai bérházak és az új elemi iskola fölépítése, továbbá a város főbb utcáiban a csatorna és új burkolat elhelyezése oly nagymérvű s kölcsön útján fedezett beruházási tökét igényeltek, hogy annak évi kamat és törlesztési részlete összes szükségleteinknek mintegy 24%-át teszi ki. Addig tehát mig tartozásainknak egy hosszabb lejáratú, vagyis évi kisebb összegű törlesztéses kölcsSnnel való konvertálását megvalósítanunk nem sikerül, további nagyobb beruházásra nem is gondolhatunk, mert a kamatteher további növelése a háztartás vitelének legszükségesebb évi fedezetét vonná el s igy háztartásunkat alapjaiban ingatná meg. Az elkerülhetetlenül szükséges és el nem odázható apróbb beruházások pedig, az üzemek és a gazdaság továbbfejlesztéséből várható több bevételből kell, hogy fedeztessenek. A költségvetés részletes ismertetése következik ezután. Egyik legnagyobb bevételi forrásunk a fogyasztási adó természetű jövedelmek. A javadalmi hivatal által kezel t ily természetű j ©védelmeink az utolsó 3 évben a következőkép alakultak: 1925. évben : 159.820 P, — 1926 ban: 165.306 P — ós 1927. Az „Esztergom" tárcája 8 '''~ Károly Ambrus prímás hagyatéka és az esztergomi kincstár. A napóleoni háborúk által kifosztott esztergomi kincstárra nagy kárpótlás volt Károly Ambrus gazdag egyházi fölszerelésének megszerzése. Ezt a fölszerelést még a primás küldötte a Tiszántúlra, hogy a francia hadak előí mentse. Bizalmi emberei a kincsekkel egészen Temesvárig menekültek. Csak a fegyverszünet után s a primás halála után érkeztek Budára, ahol átadták a királyi hagyatéki biztosnak, aki 1809. október 13-án leltár mellett kézbesítette Alagovich kanonoknak, a káptilan megbízottjának. A készletben volt: 10 drb. miseruha (3 viola, 1 fekete, 1 zöld, 1 többszínű, 2 fehér, 2 vörös), 4 ornátus. Az egyik araoybrokátszövetből készült s Louis XVI. stílben búzakalász, búzavirág és szőlödisszel van hímezve. Kazulából, 3 pluválóból, 4 dalmatikából, 3 infulából, gremialéból, 5 stólából, 4 manipulusból, 2 vólumból áll. Egy fekete bársonyból való ornátus aranyszególyekkel (1 kazula, 1 pluviale, 1 infula ós gremiale). Arannyal átszőtt egy viola és egy hamuszínű seiyemornátus kazulával és pluviálóval, p remiáléval ós iofulával. Azonkívül a hagyatékban volt 5 selyem vólum, 2 külön fehér hímzett infula, 4 tuoicella, két csipkés alba, 2 csjpKés karing, sok egyéb egyházi fehérnemű, 1 pontificale, 2 missale, 2 canon missae, 1 aranyozott ezüst monstrancia, aranyozott ezüst kehely és eiborúim, egy drágakövekkel kirakott ós tróbelt művű nagy aranyozott ezüst kehely ugyanolyan művű tálcával ós két ampolnával. A Károly Ambrus-féle miseruhákhól ma már csak egy zöld és egy fehér kazula azonkívül az aranyszővetű nagy ornátus, egy palást híján (Simor primás még 1 kazulát csináltatott hozzá,) a violaszinű ornátus egy kazulával, palásttal és 1 infulával, azonkívül még küiön egy fekete ós egy fehér infula ismerhető föl. Ezek a ruhák mind az úgynevezett Louis XVI. vagy Josefinus stílusban Károly Ambrus idejében készültek. Egy hamuszínű Mária Terézia-kori rokokó palást valószínűleg szintén Károly Ambrus tulajdona volt, de nem az Ő idejében készült. Csodálalatos remeke a textil művészetnek. A kincstári miseruhák egyik legszebb darabja. Eltűnt Károly Ambrus egyik ezüstkelyhe ós az ezüstcibóriujaa. Ezek már 1818-ban sem voltak meg. A káptalan szegény templomoknak ajándékozta, mert egyszerűbbek voltak. Megőrizte azonban a kápta'an Károly Ambrus monstranciáját ós a diszkelyhét a tálcával ós az ámpolnák kai. Az aranyozott ezüst monstranciát 1761-ben Bécsben P. S. mester készítette rokokó stílben. Lábát négy építészeti borda négy részre osztja, bennök tróbelt kartus virággal és szőlővel. A szártól a dicssugaras szentsógtartóhoz két szárnyas angyalfej közvetíti az átmenetet. Az elülső oldal tetején kereszt, alatta baldachinban az Atyaisten alakja, a szentségtartó két oldalán két térdelő augyal, lent pedig a Szentlélek galambja. Magassága.68. cm. Károly Ambrus legszebb kincse az aranyozott ezüst díszkehely, a tálca ós két ámpolna barok-stilben trébelt jelenetekkel, igen sok gyémánttal, rubinttal, smaragddal, szafirral, gyönggyel, topázzal és türkisszel kirakva. Augsburgi munka, J. J. Vogelhund mestertől 1717-ből. A kehely magassága 29 cm. talpátm. 19 : 4 cm. kupaátm. 10:5 cm. A patena aranyozott ezüstből ujabb munka. Peremén körben Krisztusfej. Látható rajta a Diana fejes bélyeg és Anders ötvösjegye. Bevésve gót betűs körirat: Agnus Dei, qui tol lis peccata mundi, Dona nobis pacem, azonkívül gótíves ós leveles körben az Isten Báránya. A kehelyhez hasonló művű tálca hossza 32"8 cm., szélessége 26*8 cm, A kannácskák magassága 13*8 cm., talpátmérete 6'1 cm. Mindhárom darabon az augsburgi bélyeg ós J. J. Vogelhund Ötvösjegye 1717-ből. Károly Ambrus emlékét hirdeti az esztergomi székesegyház Sz. István kápolnájában a hatalmas és művészi márvány síremlék, amely első látásra a a nagy Canova mestert juttatja eszünkbe, mert az emlék csodálatosan hasonlít Canova müveire. Sötétszürke márvány I piramis előtt fehórmárváuy koporsó, amelynek fedelét megnyitotta és Károly Ambrust ébreszti egy angyal. A föl támadásra hivó angyal után siet egy másik angyal. A kopoivsó márványtalapzatán a Habsburg és az Este-címer, valamint az aranybetűs irás, amely szerint az emléket a primás testvérei emeltették. Eredetileg Pozsonyban kívánták a síremlékét fölállítani. Miután azonban Ferenc király igen óhajtotta a prímások visszatérését Esztergomba, kedves unokatestvérét Esztergomban temett ette el. Igy a sirerniék is Esztergomba körűit. Giuseppe Pisani szobrász, a modenai képzőművészeti akadémia igazgagatója, Canova tanítványa faragta karrarai márványból. Az esztergomi káptalan 1818. márc. 14 ón tartott ülésében olvasta Ferdinand modenai herceg levelét, amelyben az Ferenc királyra hivatkozva a káptalan anyagi hozzájárulását kéri a síremlék költségeihez. A káptalan 10.000 forintot szavazott meg. Dr. Lepold Antal. (Vége.) Fplhí\/Íllk 51 m t QTIlInk fim/almát ho

^ bármelyik intézet előírásának legjobban megfelelő intézeti ruhaanyagok a legdúsabb l GllllVjUrv a III, l. d£UIUI\ NgyCIIIlCl, választékban Termes divatiizletéhen kaphatók. ==