ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-08-29 / 66. szám

XXXIIL évfolyam, 66 szám. Ára MO fillér Szerda, 1928. augusztus 29 EáOL 1 Jj Jtí U U1V1 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetésekkelvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál, A biboros hercegprimás a huszonhatosok ezredemlékünnepén Bensőséges ünnep keretében ülte meg a volt esztergomi 26-os gyalogezred emléknapját, amelyet évrőlévre egyrészt a világháborúban elesett bajtársak kegyeletes emlékezetére, másrészt a megmaradt huszonhatosok buzdítására szentel. Az ünnepre aránylag sokan jöttek össze az ezred töredékéből tisztek és legénység, olyanok is, akik még a régi háziezred kötelékébe tartoztak és olyanok is még többen, akik csak a nagy világháborúban harcoltak az ezred kötelékében. Vasárnap reggel 9 órakor a bazilikában gyülekeztek össze a huszonhatos bajtársak, ahol Serédi Jusztinián biboros hercegprimás nagymisét pontifikált. Innen zárt sorokban a Hősök emlékszobrához vonult az ünneplő ezred és felemelő ünnepség keretében áldozott a világháborúban elesett bajtársak emlékének. A Turista Dalárda elénekelte a Magyar Hiszekegyet, mely után Lukács Lajos, a huszonhatosok első háborús tábori lelkésze szivhezszóló ünnepi beszédet mondott, majd Gyürke Dezső ezredes a megmaradt huszonhatos bajtársak nevében nemzeti szalaggal ellátott gyönyörű babérkoszorút helyezett az emlékműre. Megható jelenet volt, amikor koszorút helyezett az emlékműre a Mráz család is, amelynek egyik tagja, Mráz Péter tart. főhadnagy, a huszonhatos ezred hősi halottai között van. Lukács Lajos gyönyörű imát mondott és a Himnus éneklésével ért véget az ünnepély. Délután 1 órakor díszebéd volt a Magyar Királyban, amelyen a régi huszonhatos bajtársakon kivül résztvett dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprimás, és továbbá*a város és megye több vezetőegyénisége. Az első felköszöntőt nagy lelkesedés közepette a biboros hercegprimás mondotta. Örömének adott kifejezést, hogy aki ezelőtt 10 esztendővel mint tábori lelkész szintén az ezred kötelékéhez tartozott, most mint Magyarország főpapja imádkozhatott az ezred elhunyt és élő tagjaiért. Majd a római pápát, mint a béke fejedelmét köszöntötte, akinek ha békejavaslatait megszívlelték volna a világ urai, akkor a nemzetek ma az igazságon alapuló békét élvezhetnék és más sorsa lenne hazánknak is. Felköszöntőt mondott a biboros hercegprimás Magyarország kormányzójára is, mint akinek erélye ós bölcsessége a háború utáni zavaros viszor.yok közt a békét teremtette meg ebben az országban. Gyürke Dezső ezredes a huszonhatosok nevében a biboros hercegprímást köszöntötte fel és megköszönte az ünnepségen való magas közreműködését és részvételét. Dr. baráti Hnszár Aladár főispán a vármegye nevében köszöntötte az ezredet, Palkovics László alispán a hazafias magyar nőkre ürítette poharát, dr. Antóny Béla polgármester Esztergom szab. kir. város nevében mondott felköszöntőt az ezredre. Lelkes hatást keltett Mátéffy Viktor prépostplébános, kormányfőtanácsos felszólalása, aki a huszonhatosokat, mint a kötelességét mindvégig hűségesen teljesítő ezredet mutatta be. Hajdú István hercegprimási jószágkormányzó felhívására, aki maga is tagja volt a régi 26-os ezrednek és a nagy világháborúban egy deli huszonhatos fiút áldozott a haza oltárára, a jelenvoltak meghatott szivvel felállással áldoztak a huszonhatos ezred emlékének. Báthy László prelátus-kanonok a 26-os bajtársak meleg éljenzése közepette a betegsége miatt távollévő Krämer Antal ezredesre emelte poharát, aki a huszonhatos ezredemléknap buzgólelkű életrekeltője és rendezője volt. Lukács Lajos volt tábori lelkész a huszonhatos ezred dicső feltámadására mondott felköszöntőt. Fél négy óra volt már, amikor a biboros hercegprimás eltávozott az ünneplők köréből. A huszonhatos bajtársak teli szivvel örültek a viszontlátásnak és csakhamar a cigány is rázendített a hagyományos nótára : Szépen szól a huszonhatos banda ! Megnyílt a Szent Ferenc-rendi fiúnevelőSzeptember 1-ón új intézettel gyarapodik Esztergom. A Szent Ferencrendi zárda, "a régi reáliskola helyén, fiúnevelő" intézetet létesített. A reáliskola elköltözésével felszabadult a zárda balszárny épülete. Eleinte tárgyalások folytak, hogy a reáliskola még bizonyos ideig megmaradhasson a zárda épületében, azonban a zárdafőnökség nem volt abban a helyzetben, hogy a szerződést meghosszabbítsa. Vinkovits Viktor budapesti Szent Ferenc-rendi tartományfőnöknek már régóhajtott terve volt, hogy a reáliskola helyén internátust létesítsen, középiskolai tanulók részére. Vinkovits Viktor tartományi főnök igen nagy agilitással végzi a Szent Ferenc-rendi szervező munkákat. Cirfusz Viktorinnal az esztergomi zárda lelkes főnökével, részletes tervet dolgozott ki és a tárgyalások során egyedül az internátus létesítése látszott a legmegfelelőbbnek, viszonyítva a ferencrendiek Isten iránti szeretetből fakadó munkájához. A nyár elején megkezdődtek az átalakítási munkálatok, a zárda főnökség új felszereléseket rendelt és a legszigorúbb munka folyt, hogy a fiúnevelő intézet a a mai kor pedagógiai igényeinek megfeleljen. Cirfusz Viktorin zárdafőnök buzgó munkáját a legteljesebb eredmény kísérte. Cirfusz Viktorin zárdafőnök távollétében Nagy Sándor Arisztid Szent Ferenc-rendi áldozópap, az intézet prefektusa készséggel ad felvilágosítást az új intézetről. Az intézet biztos anyagi és erkölcsi alapokon nyugszik. Az idén csak ötven növendéket vett fel a zárdafőnökség. A növendékek gimnáziumi és reáliskolai tanulók, legtöbbje vidéki, de többen vannak esztergomiak J is. Az intézet személyzeti munkáját ferencrendi testvérek látják el és ez a körülmény önmagában véve garancia arra, hogy az intézet életképes lesz, mert a testvérek minden munkájukat Isten iránti szeretetből végzik. Ehez járul a feltétlen lelkiismeretesség, buzgóság és szorgalom. A fiúnevelő-intézetet Cirfusz Viktorin házfőnök vezeti, akinek segítségére két prefektus lesz, Nagy Sándor Arisztid áldozópap, bölcsész ós természettudományi szaktanár és Illés testvér. Ezenkívül két gimnáziumi ós két reáliskolai tanár instruálást végez. Az intézet rendje a következő: Kelés fél 6 órakor. 6 órakor szentmise. Ezután Illés testvér 15 perces tornagyakorlatokat végeztet ós szaktudásával a legkitűnőbb testi ápolást kívánja a növendékekkel kultiválni. Fél 8 órakor reggeli. 8 órától 1 óráig előadás az iskolákban. Fél két órakor ebéd, azután háromnegyed 3 óráig séta. Hetenkint egyszer 3 órás sétára mennek a növendékek. 3 órától, fél órás uzsonna megszakításával; 6 óráig stúdium. 6—7-ig a tanárok számonkérik a leckét és szükség esetén még magyarázatot adnak. 7 órakor vacsora. Fél 9-ig szabadfoglalkozás és azután lefekvés. Az intézet pedagógiája az, hogy harmonikus életet teremtsen a testi és a lelki ember között. . A prefektusok állandóan a növendékekkel lesznek. Az intézet két múzeummal (tanulóterem), három dormitoriummal (háló), egy infirmáriummal (betegszoba), egy tanári szobával, egy mosdó-teremmel és fürdővel rendelkezik. Mindenütt modern felszereléseket találunk. A termek világosak, rendesek ós tiszták. Külön vestiárium (ruhatár) áll a növendékek rendelkezésére. Ezenkívül társalgó és játékszobák teszik teljessé az intézetet. A quadrumban új twnaszereket épittetett a zárdafőnökség, hogy a szertornában is gyakorolhassák magukat a növendékek. A szülők havonkint egyszer látogathatják meg gyermekeiket. A zárdafőnökség tervbe vette, hogy antropológiai vizsgálatokat fog vezetni, ha már az intézet kellőleg megerősödött és biztos alapokon fog nyugodni. Az antropológiai vizsgálatoknak az lesz a célja, hogy a nevelés és tanítás minél eredményesebb legyen. Az esztergomi Szent Ferenc-rendi intézet nemcsak a sikeres neveltetést és taníttatást fogja elősegiteni és megkönnyíteni városunkban ós a környéken, hanem már mai szervezetében is méltó helyet fog elfoglalni Esztergomban, mint iskolavárosban. V. Ö. Látogatás a Deák Ferencutcába költözött régészeti múzeumban A régészeti múzeum az elmúlt hónapban végre céljainak megfelelőbb épületbe költözött, a Deák Ferenc utca 3. számú ház emeleti helyiségeibe. Ez az épület, ha nem is elégíti ki teljesen a múzeum érdekeit és céljait, egyelőre még is sikerült jobb elhelyezést biztosítani, mint volt a Széchenyi-téri Kollár-féle házban. A jelenlegi épület szép barokkstillű ós 1767-ban épült. A régi ülsztergom tipikus épülete. Igy magát a házat is felvehetjük a múzeum leltárába és mint megbecsülendő értéket szemlélhetjük. A kapualjban római kövek, középkori koporsó és kőfaragványok. Az emeletre keskeny kőlépcső vezet. A folyosó homályos. Tölgyfaajtó nyilik az első szobába. Balogh Albin dr. bencés főgimnáziumi tanár, a múzeum tudós igazgatója már korareggel a régiségekkor zött dolgozik. Amint belépünk, ismert szivélyességével jön elénk. Meglepődünk, alig egy hónapja, hogy a múzeum még a Széchenyi-téren volt és az új helyiségekben máris minden a helyén van. A belső szobákban szép rendben vitrinek állnak, bennük sorbarakott régiségekkel. Az első szoba előszoba. A falakon régi esztergomi képek és festmények. A következő szoba az őstörténet omlókeit tárja elénk. Kövületek, geológiai alakulatok, ősállatok csontma-