ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-08-26 / 65. szám

IV. Dorog nyerte Pelczmann pa­rancsnok babérkoszorúját. A második csoportban a községi ha­ladók versenyeztek. Ide benevezett: Süttő, Kornádi, Rákosszentmihály, Ujfehértó, Piszke, Tát, Sárvár, Bony­had, Paks, Tokod önk., Nyergesújfalú, Jászladány, Dunaalmás. E csoportban I. SüttŐ nyerte Metternich herceg eaüstkoszorúj át. II. Tát nyerte a dorogi bánya ál­tal ajándékozott tömlő motollát. III. Tokod önk. nyerte a Teudloff és Dittrich gyár serlegét. IV. Rákosszentmihály kapta Fuksz téglagyári igazgató plakettjét. A harmadik csoportban, amelyben a falusi kezdők küzdöttek, benevezett: Mocsa, Kesztölcz, Bajna, Tokod üveg­gyár, Csév, Ács, Vórtesszőllős és Kisbér. Itt I. Csév nyerte a gesztesi járás rlegót. » se II. Bajna kapta a Mátéffy— Frey serleget. III. Kesztölc kapta az esztergomi pénzintézetek angol dugólétráját. IV. Tokod üveggyár nyerte az Adria biztositó rt. kürtjét. V. Mocsa kapta Reviczky István főszolgabiró angol dugólótráj át. Ezenkivül minden csoportból a többi versenyzők elismerő levelet és szép emléktárgyat kaptak. A legjobb vezénylő diját, egy ezüst cigarettatárcát, Meitner Mihály, a to­kodi önkéntes tűzoltók parancsnoka kapta. Egyéni dijat kapott még Szoláry Lajos is, a csévi testület alparancs­noka, továbbá három csővezető. Az országos jelentőségű ünnepsé­gek Szent István napján délben a versenydijak kiosztásával értek véget. Ave Máriát énekelte el. A templom­ban Te Deum zárta be az ünnep műsorát. Másnap, Szent István napján, a bányászok bucsúnapján a dorogi sportpályán ünnepség volt. Szomszély bányalelkósz szentbeszédet intézett az ünneplőkhöz, amely után a Rei­mann-aknai viztelenitést vógaett mun­kások és altisztek kitüntetése követ­kezett. Délben 12 órakor társasebéd volt, amelyen 7800 embert vendégelt meg a bánya. HÍREK 6000ember veti részt Dorogon az eucharisztikus körmeneten A biboros-hercegprimás mondotta a szent­misét és beszédet intézett a bánjászokhoz Az elmúlt vasárnapon az egész or­szág katholikus közönségének fi­gyelme Dorogra irányult, ahol Ma­gyarország bányavidékeinek lelkészei a munkásság nemes, erkölcsös életé­nek biztosítása céljából bányász kat­holikus-napot rendeztek, amely a legszebb eredménnyel zárult. Reggel fél kilenc órakor volt a gyülekezés a sportpályán, ahol az egyes üzemek testületileg, a közsé­gek processiókban vonultak fel. Kör­menetben jöttek az emberek Leány­várról, Kesztöicről, Mogyorósbányá­ról, Sárisápról, úgy hogy körülbelül 8000 ember gyülekezett össze. Fél tiz órakor dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás szentmisét pon­tifikált ós szentbeszédet mondott. Szentmise alatt a bányásztisztekkel, altisztekkel együtt a munkásság meg­áldozott. Ezek körülbelül 550-en voltak. A biboros-hercegprimás az isten­tisztelet befejeztével tovább utazott Budapestre. Fél tizenkét órakor kezdődött a katholikus nagygyűlés, amelyet Bar­tinai Ferenc pécsi bánya-esperes nyi­tott meg. Beszédet mondott még Hu­szár Károly volt miniszterelnök, aki hangsúlyozta többek között, hogy ab­ból a tényből, hogy Magyarország főpapja, a biboros-hercegprimás a bányászok közé jött, következik, hogy a katholikus egyház erkölcsi hatal­mával és tekintélyével a munkásság mellé áll. Schmidt Sándor bányafő­tanácsos szép beszéde zárta be a gyűlést. Délután 5 órakor a Munkásotthon­ban előadás volt. Itt Schmidt Sándor megnyitó beszéde után Grieger Mik­lós és dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselők beszéltek. A nők részére is volt ugyanakkor előadás, amelyet Schmi'H S á "dorné vezetett be. Rónay Paula a szociális testvérek főnöknője és dr. Lepold Antal prelátus-kanonok tartottak szép és értékes beszédeket. Felejthetetlen élmény volt este 7 órakor az eucharisztikus körmenet, amelyet dr. Lepold Antal vezetett a Máriabarlanghoz, amelynek csodaszép kivilágítása emelte az áhítatot. A körmeneten 6000 ember vett részt égő gyertyával, bányászlámpácskákkal. A Máriabarlangnál Szomszély Antal bányalelkész lelkes szentbeszédet tar­tott, mely után a bányász-dalárda az A fószékes egyház felszentelésének év­fordulója. A főszékesegyház felszente­lésének évfordulóján, augusztus 26-án, vasárnap reggel 9 órakor a baziliká­ban dr. Serédi Jusztínián bibornok­hercegprimás fogja végezni az ünne­pélyes szentmisét, mely alatt meg­áldoztatja a 26-ik gyalogezred emlék­ünnepén résztvevő bajtársakat. Üdvözlő táviratok a Jubiláló tűzoltó­testületnek. A hatvanéves jubileumát ülő esztergomi tűzoltótestület számos üdvözlő táviratot és levelet kapott. Üdvözlő táviratot küldött többek kö­zött gróf Széchenyi Viktor, az orszá­gos TűzoltSzövetség elnöke, Breuer Szilárd fővárosi főparancsnok és Blas­nek Hugó h. főparancsnok is. A Bakács-kápolnai Mária-kongregáció férfi tagjait kérjük, szíveskedjenek megjelenni a rendes havi gyűlésen mi­nél nagyobb számban, ma vasárnap d. u. 4 órakor. Vezetőség, Beírás a gimnáziumba. Az eszter­gomi szentbenedekrendi kath. Szent István gimnáziumban az 1928—29. isk. évre azon tanulók részére, akik júniusban még nem iratkoztak be, a felvétel szeptember hó 1. ós 3-ik nap­ján lesz d. e. 10—12 óráig az igaz­gatói irodában a gimnázium épületé­ben. A javító, pótló, különbözeti ós magán vizsgák szept. hó 1. és 3. nap­ján lesznek, engedélyt az igazgató szeptember hó 1-én d. e. 10 órakor ad. Részletesebb értesítés a gimná­zium kapuján olvasható. Áthelyezések. A kultuszminiszter Kovicsánszky Ferenc állami iskolai tanítót Lábatlanról Pilisvörös várra helyezte át, Szabó Rácz Jánosné ta­nítónőt pedig a nyergesújfalui állami iskolához nevezte ki. A leventék valláserkölcsös nevelé­séről is szó volt Komárom—Eszter­gom vármegye legutóbbi közigazga­tási bizottsági ülésén. Löke Károly református esperes ugyanis szóvátette, hogy a leventéket necsak testileg, ha­nem lelkileg is neveljék és hogy a leventeképzésbe a papok is kapcso­lódjanak bele, akik a valláserkölcsös nevelést végeznék. A közigazgatási bizottság kérelmet intézett ebben az ügyben a fesőbb egyházi hatóságok­hoz és a világi illetékes hatósághoz is átír, hogy ezentúl a papokat is vegyék be a testnevelési bizott­ságokba. Felvétel a budapesti népművelő szemi­náriumba. A város tanácsa közzéteszi, hogy a budapesti népművelő szeminá­riumban a város közönsége mint ala­pító tag jogosult két leáaynövendó­ket továbbtanulásra küldeni azfinter­nátusi dijak 45%-ában megállapított kedvezményes helyre. A havi dijak összesen 94 pengőt tesznek ki, amely­nek 45°/o-a fizetendő a kedvezménye­zett által. Folyamodhatnak esztergomi illetőségű oly leánygyermekek, akik tanulmányaikat a fővárosban kivánják folytatni. Közelebbi feltótelek a vá­rosi főjegyzői hivatalban tudhatók meg. A folyamodványok f. hó 31-ig a vá­rosi iktató hivatalban adandók be. Illetőség- s a vagyoni helyzetről ós az iskolai előmenetelről bizonyítvány csatolandó. Az esztergomtábori r. kath. polgári fiúiskolában a javító és magánvizsgá­latok augusztus hó 30. és 31-én tar­tatnak. A beiratás a jövő tanévre szeptember hó 1-én ós 3-án. Kezdő szentmise, tanrend ós szabályok is­mertetése szeptember hó 10-én. Ren­des előadás szeptember 11-én. Tűzoltói jubileumi sörös korsók a tüz­örségen 70 fillérért kaphatók. Rendkívüli közgyűlés. Az Esztergomi Sport Club f. hó 26-án vasárnap d. e. 10-kor a Magyar Királyban rendkí­vüli közgyűlést tart, melyre a t. ta­gokat ezúton tisztelettel meghivja az Elnökség. Felakasztotta magát egy vak ember. Nebehaj Ferenc 35 éves kenztölci la­kos, aki mindkét szemére vak volt, f. hó 20-án virradóra szüleinek házá­ban az istállóban felakasztotta magát. Ceruzavastagságú kötél volt a nya­kára csavarva és a jászol gerendán ló* gott holtan, amikor rátaláltak. A sze­rencsétlen vak ember atyjának vallo­mása szerint, zenélésből tartotta fenn magát valószínűleg azért Az „Esztam" tárcája Szent István, Imre és László esztergomi ereklyetartói Nagyboldogasszony ünnepén Eszter­gom város lakossága fényes körmenet­ben vonul a székesegyházba. A kör­menet viszi szent István, Imre ós László gótikus monstrancia-alakú, 68 cm. magas ezüst ereklyetartóját, ame­lyet Scitovszky János primás 1854-ben Bécsben Brix ós Anders ötvösöknél rendelt és 1856-ban a székesegyház fölszentelése alkalmából a templomnak ajándékozott, miután az ereklyéket 1855. jan. 12-ón belehelyezte. Legfe­lől a szent korona zománcos mása lát­ható, alatta üveghengerben az arany­lemezekkel megerősített Szent István­ereklye — egy csontrész a koponyából; a középső üveghengerben sz. Imre kar­ereklyéje ; az alsó üveghengerben sz. László egész felső karcsontja. Mint az 1818-ban Nagyszombatban fölvett kincstári leltárból kitűnik, az ereklyék 1807 óta 1855-ig Görgey Márton esztergomi kanonok ós ki Leve­zeti rozsnyói püspök ereklyetartójában nyugodtak, amely szintén az úrmutatók alakjában ezüstözött rézből készült s üveg alatt rejtette a három magyar szent ereklyéjét. Tetején a vánkoson nyugvó magyar szent korona képe volt. 1807 előtt sz. László karcsontja és szent Imre csontrósze szent István első vértanú ereklyéjével együtt hegyi­kristály lapok alatt egy monstrancia­alakú s kereszttel diszitett tartóban őriztettek. Ez az ereklyetartó már 1650-ben megvolt s valószínűleg szent István első vértanú ereklyéje számára készült, mert sz. László ós sz. Imre csontjai nem mindig nyugodtak ebben a tartóban. Az 1850 leltárba később bejegyezték, hogy sz. Imre ereklyéjét 1691. szeptember 13-án a Szent Ist­ván király ereklyetartójába egy gótikus fölírassál fellátott régi aranyozott ezüst ós karalakú tartóba helyeztél?, miután sz. István király ereklyéjét már koráb­ban áttették a szent király ezüst szobrába. A szent király ezüst szobrát az 1650. évi leltár említi először. 1635­ben készült. 1553-ban a leltár még csak szent Adal­bert ezüst szobráról tud, amelyben en­nek a szentnek koponyacsont-ereklyéje volt, de szent István ereklyéjéről azt mondja, hogy aranyozott esüst kar-ban őriztetik sz. Imre elyójóvel együtt. Kü­lön megemlíti sz. László aranyozott ezüst karereklyetarlóját is. „Brachia duo ex argento deaurato S. Ladisiai et SS. Stephani Regis et Emerici Ducis." Az 1528-i leltár csak az ereklyéket sorolja föl, de a tartókról nem ad pon­tos fölviiágositá it. Tudjuk, hogy a 18. században Tóth László kanonok'sz. László ezüst szob­rát megcsinált itta. Vájjon ereklyéi legalább ideiglenesen voltak-e ebben a szoborban, azt nem tudjuk. 1807-ben Ürményi Péter kanonok a király óhajára és a primás parancsára a hadikincstárnak beolvasztás végett nyolc ezüst szobrot átadott. Még pe­dig Szűz Mária hatalmas szobrát — Révay Pál báró ajándékát, — szent Adalbert ősi szobrát, amelyet szent Adalbert ünnepének nyolcada alatt Telegdy János mellkeresztjóvel ós Páz­mány Péter stólájával szoktak feldí­szíteni. Evangélista és Nepomuki szent János szobrait — Galgóczy János ajándékát; Szent István király régi szobrát, szent László szobrát — Tóth László kanonok újabb ajándékát; szent Péter ós szent Pál ezüst szobrait. A ránkmaradt esztergomi leltárok­ból tehát megállapítható, hogy sz. Ist­ván és sz. Imre csontjai együtt, szent László csontjai ?,edig külön egy-egy karalakú aranyozott ezüst-tartóbau vol­tak. Ezek az ereklyetarfcók még a gót­stilus idején készültek. A XVI. vagy a XVII. században sz. István erek­lyéjét a sz. István-szoborba helyezték, szent László ós sz. Imre csontjait pe­dig ^z. István első vértanú kristály ereklyetartójába tették. 1691-ben sz. Imre ereklyéje visszakerült sz. István üres ősi kartartóját a. Görgey Márton 1807-ben kivette sz. István ereklyéjét a beolvasztásra szánt szoborból, szent Lászlóét a sz. István első vértanú tar­tójából, szent Imréét az eredeti sz. István király-féle tartóból s mindhárom szent ereklyéit egy általa rendelt monstrancia-alakú tartóba áthelyezte. Innen Scitovszky János 1855-beu át­tette azokat a mai újgótikus ezüst erel:lyetartóba. Szent Adalbert koponyacsontja a hadi célokra fölajánlott szoborból előbb egy köralakú kristályedónybe ke, ült, ahon­nan Scitovszky primás 1855-ben át­helyezte a monstrancia-alakú ezüst tartóba (Bécsben készült Brix ós An­ders cégnél,) amelyben ma látható. Dr. Lepold Antal.

Next

/
Thumbnails
Contents