ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-08-05 / 60. szám

Esztergomi levelek A romantika pusztulásáról. Kedves barátom, szomorú újságokról kell beszámolnom mai levelemben. Városunk itt, Budapest tövében azoknak a fővárosi embereknek kedves kiránduló ós üdülőhelye volt eddig, akiket pénztárcájuk lapossága, vagy munkájuk szorossága csak ünnepnapra, rövid időre, eresztett vidékre. Az a fővárosi ember, aki otthon a kő és aszfaitrengetegben elvétve látott csak holmi zöldet, felüdülve gyönyör: ködött városunk buja vegetációjában. Járkált az utcákon és látta, hogy Vas Gereben bájos leírásai vidéki városok füves, papsajtos, lapos utcáiról nem csak a mese világában, hanem "afvaló­ságban is megvannak. Végignézett a Kisduna partján, ahol a lósóska, vad­repce, bogáncs viruló bozótja közt, itt­ott el5kandikáló köveken, élő drága­kövekként sütkéreztek a zöld gyikok ós incselkedtek velük a lepkék. . Mindennek az idilli, regényes szép­ségnek belélegzett. A Duqapartot meg­kopasztották ; sivár kőpartok fogadják reggelesként derék sporthorgászainkat, akik a forró napon mormogják a még forróbb kövekről legforróbb imájukat... mindennapi halacskánkat add meg ne­künk ma . . . Köztisztasági rendelke­zések kötelezik a polgárokat, hogy portájuk elől kiirtsák a füvet, gyomot. Mire hazahoz sorsod, nem ismersz rá többé a mi régi, drága, maszatos kis városunkra, olyan erősen megindult itt a romantikapusztitás munkája. Va|ami azonban még mindig meg­maradt. Csak kettőnk titka legyen, hogy a szépítő egylet vagy valamelyik másik u. n. illetékes tényező meg ne sejdítse, mert még azt is tönkreteszi. . Romantikus szépségeket, a néplélek ezerázinű csodavilágát csillogtatja^ meg műveltségben fáradt szemünk előtt a népies irodalomnak az utcákon, a ki­rakatokban, cégtáblákon, sótahelyeken látható sok-sok terméke. Ha még eze­ket is kijavítják, igazán nem marad semmi, ami a fővárosi kirándulónak némi üdülést nyújt városunkban. ... Gsak neked írom meg, hogy a szi­geten, a Lőrinc hid mellett két figyel­meztető tábla van. Olvasd és gyönyör­ködj ; az egyik: A Padokat a hejükrő'l elvi nem szabad a másik: Figyelmesxtetés A Közönség védelmében ajánljuk a sétaterek és a tisztaságra ügyeljü nk. kerékpározás és padokat a hejükrő'l ' elhurczolni Szigorúan Tilos Csak kettőt közlök veled, pedig sok, igen sok van. Képzeld el, milyen vesz­jfcesóg érne bennünket, ha a cim, cég stb. táblafestők megkérdeznék a hozzá­értő embereket, hogy hogyan is kell valamit helyesen irniok! Oda volna a cég stb. táblák, Figyelmesztetések és egyéb ilyennemű dolgok népies zamat*. Abban a reményben, hogy ez az annyjra rettegett esemény majd csak néhány emberöltő múlva következik be, ölel barátod , Rio. - Felhívás.'Felhívatnak a földmivelő­ifjak és 1 leányok, hogy aug. hó 5-én vagyis ma vasárnap délután, a Nagy­boldogasszonynapi diszf elvonulásban valórészvételük megbeszélése végett, le­hetőleg teljes számban jöjjenek össze. És pedig a kir. városi ifjak és leá­nyok délután 4 órakor a katholikus olvasókörben; a szentgyörgymezőiek pedig, délután 6 órakor a róm, kath. iskola udvarán. A rendezőség. Az Iparoslányok Máriakongregációjá­nak, havi közös szentáldozása a nagy ­boldogässzonyi körmenet miatt 5-én, vasárnap lesz megtartva. Képek a régi Esztergomról Közli: KEMÉNY MIKLÓS levéltárnok A Packh tragédia*) IH. Amikor Ribit a katonai hatóság letartóztatta, vagy azért, hogy ügyét halasztgassa, v»gy hogy enyhébben ítélkezzenek róla, azt vallotta, hogy agyilkosságot az asszony (Paekhné) tudtával, sőt felbérlósére követte el. Ismerte ugyanis a házasok egymás­hoz való hideg viszonyát és ebben reménykedett. A törvényszék a gyilkosság nap­ján a cselédséget letartóztatta, az öz­vegyet pedig, egyelőre lakásán, szin­tén őrizetbe helyezte s még a teme­tésre is csak őrkisérettel engedte el. Mikor pedig hivatalosan tudomást szerzett Ribi vallomásáról, okt. 13-án az asszonyt is, mint H. rendű vád­lottat letartóztatta, és a megyeházi börtönbe zárta. A vagyont a város­sal, illetve a füssi nemesi szókkel együttesen zár alá vetette, gondnokul Kamocsay László főadószedőt rendel­vén ki, a gyermekeket pedig a vár­ban lakó nagybátyjuk, Packh Ferenc gondjaira bízta. A szerencsétlen asszonynak egye­lőre senki támasza nem akadt; ki is vállalta volna egy fórjgyilkossággal vádolt asszony védelmét? A börtön­ből sikerült egy izben kiszöknie, hogy gyermekeit láthassa, ám szomorúan tapasztalta, hogy sógora befolyására azok, kik pedig anyjukhoz mindig ragaszkodtak, most idegenkednek tőle. 1840. júliusában, mikor még semmi döntés sem volt ügyében, mostohája a nádorhoz, majd a királyhoz fordult panasszal és indignálódott a törvény­szék lassúságán. A törvényszók azért, mert alaptalan váddal illette, a Trip. IL rész, 72. cikkely alapján nyelv­váltsági büntetés cimén 40 ft bír­ság és 10 ft eljárási költség megfize­tésére kötelezte A törvényszék ugyan­is tőle telhetően mindent megtett: addig, mig Ribit ideszáilitották, hogy az asszony helyzetén javítsanak, a jobb sorsúak cellájába helyezték. Az ügyész az asszony akarata ellenére is elhozatta ágyneműjét s megengedte neki, hogy bárhonnan ós tetszése szerint étkezhet, az őrt pedig a leg­nagyobb fi-yelmessógre utasította. A késedelem valódi oka az volt, hogy a sok tanú kihallgatása, a vádlottal való szembesítése sokáig tartott, és hogy Ribit a katonaság, bár szabad­ságolva volt már, csak 1840. májusá­ban bocsátotta a polgári hatóságjren­delkezésóre. JÜS bár az asszonyra vo­natkozó vallomását visszavonta, ezt még nem vehette készpénznek a tör­vényszék, mert a tanúvallomások so­rán olyan dolgok is elhangzottak, melyek gondolkodóba ejtették a bírá­kat. Csak mikor a kihallgatások so­rán arról győződtek meg, hogy az ellene emelt vádak tendenciózusak, bocsájtották őt, szabadlábra. Az asz­szony megtudta, hogy sógornője, ki luteránus volt, amely körülmény már magábanyóve is aggasztotta a gyer­mekek miatt, a kicsinyeket Pozsonyon át Bécsbe vitte Packh Lipóthoz, ezt bejelentette a törvényszéknek, amely 8 napi határidőt adott P. Ferencnek a gyermekek hazahozatalára. Az özvegy eközben 10 hónapi ra­boskodás után, megtörve ós meg­őszülve a bánattól és szégyentől, a mostohánál tartózkodott krajcár nél­kül és gyermekeitől megfosztva. Mint egy kérelmében irja: „.. . de igaz az, hogy vagyonombul semmit se kapok s csak kedves mostohámmal meleget sem eszünk." Majd gyermekei után epekedik : „. . . én mégis kínoztatom a kinok legrettenetesebbjóvel, kedves *) A városi és vármegyei levéltári adatok nyomán. gyermekeimet, (kik közül egyet a ha­lál már elragadott anélkül, hogy me­redező, hidegülni kezdő gyengéd aj­kait anyai meleg könnyeim és csók­jaim varázsolhatták s ápolhatták volna az életre) csak álmomban ér­zem naponkint anyai vérző keblemen. Felébredve eljajdulok, mert azok ide­gen nemzetnél, idegen kezek közt napról-napra felejtik ártatlan annyo­kat... Hát egy anyának fájdalmai, egy anya tömlöcfinomitotta epedelme a kinok nem legnagyobbika!?" stb. Pedig a törvényszék jóindulata már az asszony szabadon bocsájtásakor meg­nyilatkozott. Mert a fölmentő Ítéle­tet csak 1841-ben hozta meg, de már 1840-ben intézkedett a zárfeloldás iránt, mely azonban éppen az Ítélet hiányában késett Végre 1842. augusztus 9-ón a hely­tartótanács közli a jó eredményt j a gyermekek is itthon voltak már, ám anyjuk nem hiába aggódott érettük. A sok adósság, melyet férje ha­gyott, hozzávéve a sajátját, meg a zárlat alatti károsodást, nagy teher volt az özvegynek. A városi összeíró küldöttség 14.021 ft-ban állapította meg a hitelezők elfogadható követelé­seit, kénytelen volt tehát eladni a hosszúsori házat ós megválni kedves bútor- és emléktárgyaitól, hogy a hitelezőket csak valamennyire is el­hallgattassa. Nem csoda, ha gyermekei nevelése ily anyagi helyzetben súlyos teher­ként szakadt a nyakába. A megyéhez fordult, hogy Zsuzsanna leányát a Pethő-alapitványi helyre a győri apá­cáknál elhelyezze, „mig annak szivébe a bosszút lehelő rokon által csepeg­tetett fogalmai helyes irányt nye­rendenek." A vármegye méltányolta a kóróst ós mások mellőzésével telje­sítette is, sőt Bozzay alispán útján a kislányt az apácafőnöknő figyelmébe ajánlotta. Igy próbálták jóvátenni a derék táblabírák azt, hogy bár tör­vényadta joguknál és kötelességüknél fogva, de akaratlanul is egy család boldogulását megzavarták. A család további, történetét kutatva pár éven keresztül szerepel még neve könyveinkben, kit hitelezői zaklatnak, majd egyszerre nyoma vész. Testvére Krotky József, későbben esztergomi kanonok ós vári plébános Packh Já­nos halotti bejegyzésénél rövid voná­sokban az özvegy sorsát is odaje­gyezte : „a legnagyobb szegénységben Érsekújvárra ment s ott élte le gyá­szos özvegységét, a káptalan által nyújtott alamizsnából tengetve életét." Packh Jánost 42 éves korában érte a halál. Holttestét a belvárosi sírkert­ben szentelte be Miskolczy Már­ton apátkanonok, majd a bazilika kriptájában helyezték örök nyuga­lomra. Azóta mindannyian porladoz­nak, de szellemük egymással kien­gesztelődve bizonyára örömmel álla­pítja meg, hogy talán nem is az ő családi életük volt a legboldogtala­nabb. A legszebb férfikorában elhalt épí­tész arcképe a bazilika sekrestyéjé­ben látható. (Vége.) HÍREK A hercegprímás hazaérkezése. Dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás ezévi nyaralását befejezte s Csórról, ahol legutóbb mint gróf Somssich Jó­zsef volt vatikáni nagykövet vendége tartózkodott, pénteken délután autó­ján visszaérkezett székvárosába, A Nagyboldogasszonynapi diszfelvo­nulás tárgyában a város polgármes­tere az egyházi rendekhez, hivatalok hoz, testületekhez, tanintézetekhez társadalmi és vai!áso3 egyesületekhez felhívásokat intézett, amelyekben azo­kat a felvonulásban való részvételre kérte fel és a gyülekezés módozatá­ról is tájékoztatta. A vallásos ós hazafias érzés ez ünnepi manifesztá­ciói át az idegenek sokasága nézi vé­gig. Kívánatos tehát, hogy abban a lakosság impozáns számban vegyen részt. Halálozás. Meszes Ferenc ny. far­nadi főjegyző f. hó 2-án, életének 62-ik óvóben elhunyt. Temetése f. hó 3-án d. u. fél 6 órakor lesz a belvá­rosi temető kápolnájából. Neje, özv. Meszes Ferencné szül. Nozdroviczky Prückler Anna ós kiterjedt rokonság gyászolja. Kirándulás Márianosztrára. Az Esz­tergomi Kath. Legényegylet a belvá­rosi kongregációkkal karöltve Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési képviselő, egyesületi elnök vezetésé­vel f. évi augusztus hó 12-én (a jövő vasárnap) kirándulást rendez a gyö­nyörű fekvésű országos hirti fegyin­tézettel rendelkező Márianosztrára, mely kirándulásra ezúton hivja meg a legényegylet barátait, pártoló- és rendes tagjait. Indulás 12-ón reggel a 4 órakor induló MFTR hajóval Szobig, innen autóbusz is fog állni rendelke­zésre a 6 km-es marian osztrai utat gyalog megtenni nem birok részére. Márianosztrán szentmise hallgatás és az orsz. hirü női fegyház megtekintése. Jelentkezni lehet vasárnap, aug. 6 án d. e. 9—11 óra között a Legényegy­let helyiségében. Elnökség. Ügyvédi hir. Dr. Bencze Győző ügy­véd Esztergomban, Kossuth Lajos-u. 49. szám alatt (Kerschbaummayer gyógyszertár mellett negyedik ház) ügyvédi irodáját megnyitotta. Rendezik a primási múzeumot és a bazilika kincstárát. Lepold Antal dr. prelátus-kanonok, egyházmegyei fö­tanfeltigyelő vezetésével megkezdték a primási múzeum és a bazilika kincs­tárának rendezését. Evégből Eszter­gomba érkezett Csányi Károly, a budapesti iparművészeti múzeum tu­dós igazgatója. A rendezéssel elké­szítik mind a kincstár, mind a mú­zeum új katalógusát. Városunkba ér­kezik Gerevich Tibor egy. tanár is, aki a primási képtárát fogja rendezni és a katalógust elkészíteni. Nagy lopást fedezett fel az eszter­gomi rendőrség. Bizalmas űton ár­ról értesítették a rendőrkapitány­ságot, hogy egy helybeli szállítási vállalkozó raktárában nagyobb meny nyisógü fűszerárú van felhalmozva, A rendőrség azonnal nyomozást indí­tott, mely rövid idő alatt sikeres eredménnyel végződött. Az eszter­gomi rendőrség detektivosztályának tudomása volt egy fűszerlopásról, amelyet ez év májusában követtek el a budapesti Bella Vale és Lusztíg Rt V. ker. Arany János utcai raktárából. A lopással a cég raktárnokát gyanú­sították, akit állásából el is bocsáj­tottak. A raktárnok Esztergomba küldötte a lopott fűszerárút és a szál­lítási vállalat tulajdonosának azt irta, hogy itt üzletet kivan nyitni. A vál­lalkozót arról is értesítette, hogy még nagyobb mennyiségű fűszerárut fog küldeni és kérte a küldemény elrak­tározását. A szállítási vállalkozó sem­mit sem tudott a fűszerárú eredeté­ről és jóhiszeműen járt el. Az árú rendes fuvarlevéllel érkezett és ez a körülmény is kizárta gyanakodását. A raktáron Uvő fűszeráru értéke 4000 P. A rendőrség azonnal jelen­tést tett a budapesti államrendör­főkapitányságnak, ahonnan detektive­ket küldtek ki a tettes raktárnok le­tartóztatására. Táncvizsga. Kreutz Gyula főv. tánc­tanár a diákcsoport növendékeivel 1928. augusztus 11-ón (szombaton) a Kaszinó termében kotihonnal egybe­kötött táncvizsgát tart. Kezdete este 8 órakor. Őszi szükségletét mindenki helybeli iparosnál és kereskedő­nél szerezze be, augusztusban pedig a helyi piacon szerez­zük be szükségletünket!

Next

/
Thumbnails
Contents