ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-07-25 / 57. szám

XXXIII évfolyam, 57. szám. Arm 141 fillér Szerda, 1928. július 25 ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel" vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. mmmmwmm Az első évforduló Egy éve, hogy Csernoch János bibornok hercegprimás meghalt. Az ő lelkének már nincsenek évei. Az örökkévalóságra nem illenek az időmértékek. De porladó testének sirkövén időhatározó áll : meghalt 1927. júl. 25-én. S a mulandó világ attól a dátumtól számitja, bogy Csernoch János elköltözött körünkből. Újra gyászpompába öltözik az esztergomi bazilika. Magas katafalk épül, amelyre ráborul az elárvult bíbornoki kalap. Gyászkeretes primási cimertáblák lengenek.. Serédi Jusztinián bibornok | hercegprimás nagy elődjéért ünnepies rekviemet mond. Búsan szólnak a főszékesegyház harangjai. Egy évvel ezelőtt a Nagyboldogasszony harangja még egyedül siratta a nagy idők nagy prímását. Sz. Adalbert, Szt. István és Szt. József harangjai, amelyeket a nagybeteg primás még megrendelt, nem érkeztek meg idejében. A halál gyorsabb volt náluk. Most az évfordulón annál fájdalmasabban beleszólnak a sirató kórusba s kipótolják mindazt, amit elmulasztottak. Alkotójukat bucsúzfatják. Szt. Adalbert harangjára Csernoch primás rávésette a maga képét s ráíratta a harang peremére, hogy annak hangjával ő fogja a magyar haza és az esztergomi főegyházmegye szomorú sorsát siratni s a megcsonkított haza és főegyházmegye [föltámadásáért a végtelen irgalmasságú Istent megkérlelni . . . Halljuk a harang ércszavában az ő hangját... azt a kemény, férfias hangot, amelyet csak egy nagy harang tolmácsolhat, a hajthatatlan akarat, a fogyhatatlan energia szavát; az acélos munka s a gigászi föladatok közt eltöltött életnek kemény ütemét, a reményt és bizalmat lehelő főpásztori szózatot. Imádkozzunk e szomorú évfordulón az elhunyt bibornok érsekért és imádkozzunk vele együtt a hazáért és az esztergomi főegyházmegyéért! Már nagyon gyönge volt Csernoch primás, mikor az új harangokra szánt föliratok tervezetét neki bemutattuk. Lelke már az örökkévalóság végtelen mezőit kémlelte s csak hívásra jelent meg abban a világban, amelytől búcsúzni készült. Nam akarta, hogy a neve a harangokra kerüljön. Profán hiúságnak tetszett neki az adományozó nevének megörökítése. De amikor az Adalbert harangra szánt mondatot olvasta : „Hangodban az irgalmas Istent hívja, hazája és egyháza balsorsát siratja Csernoch János", szeme fölragyogott s helyeslőleg bólintott. „Igen, ezt írjátok rá. Hallja főpapi imámat az egész ország. Amiért eddig dolgoztam, ezentúl imádkozni fogok. Imádkozzatok velem és imádkozzatok érettem.* Lenn, a főszékesegyház kriptájában Csernooh János egy éves sirja előtt gyertyák fénye világol, friss virágok illatoznak. Emlékező emberek bánatos meghatottsággal imádkoznak. A fekete márvány kő aranyos betűi hidegen megvillannak. Valamit mondanak. Egy hosszú nagy életnek rövidke foglalatát. De nem azt, amit a sir beszél, s amit a látogatók a sírba belebeszélnek. Mert az a misztikus párbeszéd szavakba nem foglalható. Ez a sir a régi, hatalmas és boldog Magyarországról, fényes országgyűlésekről, győzelmes haderőkről és szemkápráztató királykoronázásról mesél s az eljövendő nagy és hatalmas Magyarországról jósol. S a látogatók mind megértik a sirnak misztériumát... a föltámadás igéretét s imádságuk végén szilárd bizonyossággal ismételik : Amen, amen. Dr. Lepold Antal. Az Esztergomi Tűzoltótestület 60 éves működése ii. Az 1875—76-i tél eddig nem ismert szigorral köszöntött be. A kemény hideg hetekig tartott, csontig érő szelek fájtak. Vastag hó és jégréteg borította a vidéket. A Duna sok helyen fenékig fagyott be. Az idősebb emberek veszedelmet jósoltak: a Duna ki nem kerülhető tavaszi áradását. Nem tudni, a közelgő veszedelem, vagy a tűzoltóság vezetősége éa a város között kitört villongás okozta-e a bekövetkezett változást ? Schwarcz József a tűzoltóparancsnokságról önként lemondott ós helyébe 1874-ben Beliczay Gyulát választották meg Sxiklay József elnöklete alatt. Szik lay József azonban nera sokáig maradt elnök, helyét Kruplaniex Kálmán foglalta el. Beliczay Gyula a testület átszervezésével kezdte meg a munkát. Az egylet megfogyatkozott működő tagjait, igaz, csak. 128-ra tudta emelni, de hamarosan 180-at mutatott ki. A régi lelkesedés lassan-lassan viszatért. A munkát nagyban megkönnyítette az a mozgalom is, hogy a helybeli ügyvédek, orvosok és mérnökök önként jelentkeztek tagnak. Legénysorba álltak ós minden igyekezetükkel szolgálták a testület céljait. Ebben az időben a gazdasági viszonyok is kedvezőek voltak és meglehetős jólétnek örvendtek a polgárok. Az alapító tagok sorában büszkén emlegették Simor János hercegprímást, gróf Forgács Agostot, Szabó József püspököt és számos előkelőséget. Párkány mezőváros is belépett az alapitótagok sorába. A pártoló tagok a 200at érik el é8 ezek kőzött sok, ma is viselt neveket találunk. Megalakul a tűzoltózenekar is Langer Ede vezetésével. Hamarosan osztatlan elismerést szereznek, amit teljessé az egymást érő műkedvelői előadásokkal tesznek. A bevételeket részben a felszerelésre, részben egy beszerzendő zászlóra fordítják. Pór Antal plébános és országgyűlési képviselő buzgó munkásságot fejt ki a tűzoltózászló beszerzésére. A meglévő összeget saját pénzéből 400 forintra egészíti ki és Budapestről diszes zászlót rendel. Nagy előkészületet tesznek a zászlószentelési ünnepségre. Már a napot is kitűzték. Aggasztó hírek jöttek. A hó és jég megindult, a Duna veszedelmesen áradt. Az öregek jóslása valóra vált. A védekezés nagy ós lázas munkájában a tűzoltótestület az első sorban dolgozott. 130 tagjával külön csapatot alkotott. Hozzájuk csatlakoztak a pártoló tagok is, a fogattulajdonosokkal és állandó szolgálatot teljesítettek. Beliczay Gyula erős kézzel, kitűnő szervező képességgel állt az élen. De megállíthatta-e emberi erő a haragos, bőszült Dunát ? . . . Rettenetes erővel lépett ki medréből. Február 21-ón betört Esztergomba is és a város délnyugati részét teljesen elöntötte. Sok helyen két öl mély volt a víz. A tűzoltótestület éjjel-nappal résztvett a mentési munkalatokban és a rend fenntartásában. Tűzoltóink nemcsak az emberek életéért és a vagyonok megmentéséért dolgoztak, hanem intézményükért is. Mindenkorra tekintélyt ós megbecsülést kívántak szerezni. Céljukat elérték. A lakosság lekötelezett hálával állt a tűzoltóság mellé és a város az árviz elmultával, dicsérő oklevelet juttatott a vezetőséghez. A következő években az árviz pusztításait szenvedte a lakosság és minden munka a kár pótlására irányult. 1879-ben "új tisztikar vette át a vezetést. Főparancsnokává Reviczky Győző, mezei aljegyzőt választották meg. Kruplanicz Kálmán alispán elnök helyét Palkovics Károly polgármester foglalta el. Alparancsnok Dóezy Ferenc lett, titkár Niedermann József, pénztáros Waldvogel József, lelkész gróf Csáky Károly plébános, orvos Hübschl Antal. Reviczky Győző nagy eréllyel é» kitartó buzgalommal kezdte meg működésót. Erős kézzel kellett dolgoznia, mert a Duna áradása óta minduntalan újabb bajok merültek fel. Válság, válság után következett. Újra üres lett az elnöki szék. PaU kovics Károlyt Pap János, a konzervatív h. polgármester követte. Reviczky Győző főparancsnok egyedül maradt, a már-már szóteső testület létkérdése az ő vállaira, nehezedett. Rövid idő alatt új életerőt teremtett ós a testületet szilárdabb alapokra helyezte. De mintha balsors szegődött volna a tűzoltótestület nyomába. Reviczky Győzőnek távoznia kellett. Muzslai főszolgabíróvá nevezték ki. Reviczky Győző főparancsnok idején egy veszedelmesebb tűz volt Esztergomban. Szenttamáson, a Kálváriakápol ni mellett egy ház gyuladt ki és félő volt, hogy a szomszédos faházak is a tüz martalékává lesznek. A hegyre állatokkal nem lehetett vizet felvonatni, embereknek kellett a kocsikhoz állani. Reviczky. Győző főparancsnok az égő ház szomszédságában álló ház tetejéről osztott parancsot. Az emberek sehogysem boldogultak a meredek hegyoldalban a lajtos kocsikkal. Viz kellett. Reviczky főparancsnok sürgősen kért vizet. Kis trombitájával a szokásos jelzést adta le: tra-ra tra-ra! Vizet, vizet! A kis trombita hangjaira felüti fejét egy Jozsenás nevezetű tót molnár, aki több emberrel egy lajtos kocsi körül erőlködött. — Ne tubikájj ott fenn, hanem gyere le kocsit tónyi — szólt a tót Reviczky főparancsnok felé. (Zárójelben irjnk meg a feleletet, Reviczky főparancsnok lejött a házról és a morgolódó tótot nem éppen szófukarkodva alaposan „lekezelte.** Egy kettőre fenn volt a lajt.) W. 0. (Folyt, köv.) Emelkedik a lakásbér augusztus l-én. Az 1927. évi novemberi bér 85 százalékát kell fizetni. — A mult negyedhez képest 6 24 százalék a drágulás. A közeledő augusztusi bórnegyeben továbbfolytatódik a lakásbérek emelkedése, hogy azután a jövő májusban elérje az 1927. évi novemberi bér száz százalékát A májusi negyedben az 1927, évi novemberi bér nyolcvan százalékát fizettük, augusztusban a lakásrendelet értelmében már nyolcvanöt százalékra növekszik a lakbér, ami tuiajdonképen 8 24 százalékos béremelkedést jelent. Ebben az összegben a közüzemi dij, tehát a vízvezetéki dij is és szemétpénz is benne van. A Vermes-cég a 14 napos olcsó vásárt 8 nappal meghosszabbította! Az árak még olcsóbbak! Ezen ritka vásárlási alkalmat ajánlatos kihasználni! =====