ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-01-18 / 5. szám

XXXIII évfolyam, 5 szám . Árm 1© fillér Szerda, 1028. január 18 RGOM ^ eljelenik hetenkint kétszer: szerdán ét* va. ári&p. Előfizetésiára egy hónapra 1 P. 2" fill. Néptelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Humor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajoa­atca 30. szám alá küldendők. Hirdetések {el­vetetnek a .HUNNIA" könyvnyomdáoan. A hercegnpriiiifMt wúré Esztergom Serédi Justinian dr. biboros­hercegprimás vasárnap ünnepélyesen átvette a részére tituláris templomul kijelölt San Gregorio bazilikát, hét­főn pedig az Országos Kath. Szö­vetség zarándoklatát vezette a Szent­atya elé. Ezzel befejeződtek Rómában árok a sorozatos ünnepségek, amelyek központja a biboros hercegprímás volt s megkezdődik hazafelé az a diadalút, amelyhez hasonlót a virá­gos vonatokkal barctérre induló ka­tonáink távozása óta hazánkban még nem láttak. Esztergom, a primási székváros is nagy előkészületeket tesz a fogad­tatásra. A fogadtatás el 6 készítése végett hétfőn dr. Antóny Béla pol­gármester hivott egybe értekezletet, amely a polgármester elnöklete alatt bizottságot alakított s megbeszélte a fogadtatás részleteit. A biborps-hercegprimás — mint a napilapok már közölték, — január bó 28-án d. u. 4 órakor vonul be székvárosába s első ünnepi miséjét másnap, 29-én d. e. 10 órakor mondja a főszékesegyházban. A fogadtatásnak és üdvözlésnek az igy megszabott keretek között kell lefolynia. A bizottság lapunk útján is fel­hívja mindazokat, kiknek az eszter­gomi ünnepségeken való részvételre nézve valamelyes kérdésük van, for­duljanak a bizottság elnökéhez, aki minden érdeklődőnek megadja a felvilágosítást. A belvárosi kisdedóvó karácsonyfa jára adakozni szívesek voltak : Taka­rékpénztár 50, dr. Fehér Gyula 20, Grósz Ferencné, dr. Drahos Jino> 10—10, dr. Hamza Józsefné, Kersch­baummayer Károlyné 6—6, dr. Gön­czy Béíáné 8, Töldézsán Istvánnó 2 pengőt, a kisdedek szüleinek adomá­nya 63 P 80 f. — Malatinszky Anna 2 ruhácskát, 2 kölényt adott, Dóczy Ferenc 100 drb. ünnepi kalácsot volt szíves ingyen elkészíteni Hitel­bank mülomüzeme 12 kgr lisztet ka­lácshoz, Mátéffy Viktor 2 öltödet fiú­ruhát ajándékozott. Az ünnepélyen 100 kisded részesült bőséges ajándék­ban ós csemegében, melynek legna gyo^b ró?zót a kisedóvó jótékony hölgy bizottsága adományozta. A ke­gyes adományokért ez úton mond köszönetet a karácsonyi kis JSzus nevében: Grósas Ferencné hölgybizott sági elnök. Nemzeti zászlók, cimer- és cimer­nélküliek minden méretben legolcsób­ban Pelczmann Lászlónál. Alig néhány hete, hogy a bazilika érseki trónjáról a gyássfátyolt levet­ték és alig néhány napja, hogy Esztergom és vele az egész ország örömmel lélekzett fel dr. Serédi Jusztinián hercegprímássá történt ki­nevezésének hírére, s most ismét gyász értev Esztergomot és vele a magyar katholikus társadalmat. Kohl Medárd dr. felszentelt püspök, néhai boldogult Vaszary Kolos biboros­hercegprimás bizalmasa és hűséges támasza, a Magyar Siou ne mes­szi vű főpapja halt meg vasárnap kora hajnalban. Halálának hire mély gyászt hozott városunkra. Fe­kete zászlókat tűztek ki a házakra és a főszékesegyház nagyharangjá­nak bús hangja mellett őszinte, igaz részvéttel adták egymásnak hírül az emberek a jószívű, tisztalel kü főpap halálát. Megrendítő volt a halálhír, mert hiszen Kohl Medárd dr. püspök e hó elején még telje­sen egészségesen utazott Rómába dr. Serédi Jusztinián biboros-herceg­primas püspökké szentelésére, akit annakidején ő szentelt pappá és senki s-;m gondolta, hogy az erős főpap már néhány nap múlva nem lesz az élők sorában . . . Betegség és halál. Kohl Medárd dr. püspök hirtelen érkezett haza. A terve az volt, hogy az új hercegprímással fog hazaérkezni, de K)ár Rómában rosszullétről panasz­kodott és igy Drahos János prelátus, főegyházmegyei irodaigazgitó társasá­gában csütörtökön délután hazaérke­zett Esztergomba. Megérkezése után azonnal kezelőorvos*áért, dr. Berónyi Zsigmond tiszti főorvosért küldtek, aki megvizsgálván a bot eg főpapot, a lefekvést ajánlotta. A főorvos a betegen ugyanis a szél­hűdés előjeleit konstatálta. Az arc idegizmaiban lassú bénulás mutatko­zott. A beteg később szódülni is kez­dett, azonban nagy lelkierővel vi­selte baját és egyszer sem veszített.* el eszméletét. Kívánságára a szom­szédságból átjött Machovich Gyula dr. prelátus-kanonok és feladta a pü pök­nek a betegek szentségét. Ezután el­aludt a főpap éá másnap dél-lőtt 10 óráig tel sem ébredt. Berónyi Zsig­mond dr. ezalatt ismét megvizsgálta a beteget, de semmi javulást nem álla pithatott meg, sőt első vizsgálatínak eradménye még inkább megerősödött Az alvás következtében a püspök bal arcának idegizmai tejesen megbénul­tak és a bénulás lassan-lassan lejjebb is húzódot". Az orvos aggasztónak találta a be­teg állapotát és felkérette Gönczy Béla dr. m. kir. egészségügyi főtaná­csos, kórházigazgató főorvost, akivel együtt újra megvizsgálták a nagy­beteget. A vizsgálat eredményéhez képest érvágást végeztek a betegen. Az érvágás után a beteg kissé megköuy­nyebbült, de roppant pesszimizmussal beszélt jövő sorsáról. Tudta, hogy meg kell halnia Csak egy kívánsága volt: megérni Serédi Jusztinián installációját, akinek tulajdonképpen ő. az „öröm­apja", mert az új hercegprímást ő szentelte pappá 1908-ban, atyai sze­retettel figyelte működésé'!, Rómába is elment püspökké szentelégére, és — látni óhajtotta a teljes befejezést is : a hercegprimási beintatást. Ez a vágy töltötte el Kohl Medárd püspököt be­tegágyán. A Mindenható ezt a vágyát nem teljesítette és másképben határozott. Szombaton reggel előbbre haladtak a szélhűdés tünetei. Budapestről Bálint Rezső dr. or /osprofesszort kérették, akivcil megérkezése után a kezelő­orvosok konzi'iumot tartottak. Ennek eredménye áz volt, hogy a beteg fő pap felépülésihez csali akkor van remény, ha a bénulás megszűnik. Mi­alatt az orvosprofesszor a beteg mel­lett volt, a bénulasi tünetek átter­jedtek a központi légzőszervekre is. A lélegzés lassan-lassan kinagyott. A beteg egyszer sem veszítette el öntu­datát.. Szomjúság gyötörte a bete­get, vizet kórt, de inni nem tudott, mivel a bénulás a gégefV™e is átter­jedt. Ezután mesterséges táplálékot próbáltak adni a nagybetegnek. Ez a kísérlet azonban alig használt valamit. Etlen-szomjan maradt a püspök egészen haláláig. Szombaton éjfél felé bekövet kezett az, amitől az orvosok féltek: a központi légzőszervek megbénulása. Áthívták ismét Machovich Gyula dr. prelátus-kanonokot, aki csöndes imát mondott a beteg ágyánál. A bénulás mindjobban erősbödött, de a beteg öntudatánál maradt és együtt mondta az imákat Machovich prelátussal. Ejf4 után áldást osatott a püspök. Közeledett a vég. Csodálatos erővel és nyugalommal viselte szenvedéseit, és arcán mindvégig méltóság ült. Machovich prelátus a haldoklók imá­ját kezdte mondani, mialatt a beteg lélegzése mindinkább kimaradozott. Két óra 18 perckor lélegzett utolsót és a nagybeteg eltávozott az élők sorából. Nyugodtan halt meg és a lé­lek méltósága mindvégig megmaradt arcvonásain. Haláláról a szókesfőkáptalan a kö­vetkező gyászjelentést adta ki: Az Esztergomi Főszékesegyházi Káptalan mélységes megilletődéssel és fájdalommal jelenti, hogy or­szágszerte tisztelt ós szeretett kar­társa Méltóságos és főtisztelendő Hohl Medárd dr samosatai f. püspök, az esztergomi érsek segédpüspöke, apostoli főjegyző, Ő Szent­sége házi főpapja, olvasó kanonok, az egyházmegyei biróság elnöke, a Ferenc József-rend középkeresztjének a csilla­gokkal, a III. o. vaskorona-rendnek tn­lajdonosa, a hittudományok doktora stb. f. évi január 15-ón reggel 27 4 óra­kor életének 69., püspökségének 27., áldozópapságának 43. évében, az örök városból hazatérve, váratlanul, Isten akaratában való teljes meg­nyugvással, a szentségek ájtatos fel­vétele után, az örök hazába köl­tözött. A boldogult püspök holttestét f. évi január hó 18-án, szerdán d. e. V 2 H órakor fogjuk a főszékes­egyházban tartandó gyászmise után beszentelni és a főszékesegyház sírboltjában a boldog föltámadásig elhelyezni. Esztergom, 1928. január 15-én. Adj, Uram, örök nyugodalmat neki! És az örök világosság fényeskedjék neki! Az elhunyt püspök életrajza Kohl Medárd dr. püspök 1859. nov. 5-ón született a vasmegyei Rad»fal­ván, amely ma Burgenland néven osxtrák uralom alatt áll. Középisko­láit részben Szombathelyen, részben mint bencés szerzetes Pannonhalmán végezte. Teológiai főiskolára Inns­bruckba került ós ott is szentelték fel, 1885-ben. Ezután egy évig Győrött gimnáziumi tanár volt. Innen Vaszary Kolos főapát Pannonhalmára hivja és szertartóvá nevezi ki, a noviciátusban pedig egyháztörténelmet és németet tanit. 1889-ben Vaszary főapát titkára lett. 1891-ben a hercegprímássá kine­vezett Vaszary Kolos elkéri Kohl Medárdot a bencés rendtől ós mint bencés szerzetest teszi meg herceg­primási titkárrá. Kohl Medárd pri­mási titkárságának idejére esik (1893) a Csolics-féle gyilkos merénylet Vaszary Kolos ellen, amit Kohl Me­dárd önfeláldozásával akadályozott meg. — Csolics Mihály primási alkalmazott volt, akit mulasztásaiért el akartak bocsájtani állásából. Cso­lics kihallgatást kért a prímástól, amit meg is kapott. A kihallgatáson jelen volt Kohl Medárd is. Csolics azt követelte, hogy a primás azonnal ígérje meg hogy nem lesz elboosájtva. Vaszary nabozott, erre Csolics kést rántott és feléje ugrott. Kohl Medárd idejében közbevetette magát- ós lete­perte a merénylőt. Vaszary kiáltására elősietett Hetyey igazgató, a későbbi pécsi püspök, aki segitségére sietett Kohl Medárdnak. Ekkor vették észre, hogy a titkár súiyosan megsebesült. Cso ics a kést Kohl bal veséjébe szúrta. Ez a seb elég veszélyes volt és Kohlnak egész életében kellett a szúrás helyét ápolnia. S. Ferenc József király Kohl Medárdot önfel­áldozásáért kinevezte a Vaskorona­Nemzeti és primási zászlók legolcsóbban VIRÁG ES SZÁNTÓNÁL!

Next

/
Thumbnails
Contents