ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-06-17 / 46. szám

XXXIII évfolyam, 46. szám. Ära SO fillér Vasárnap, 1928. június ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. Névtelen közleményt nt; .veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajosutca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Amit a polgár ad és kap Eixtergom, 1928. június 17 A legfontosabb államfenntartói cselekedet az adózás. Az adózó polgár tar*ja fenn az államot. Az adófizető polgár pengőiből és filléreiből él, működik és prosperál a katonaság, csendőrség, rendőrség, a közigazgatás és igazságszolgáltatás és minden egyéb struktúra, amely az állam testéhez és életéhez tartozik. Tisztelet és becsület jár tehát a polgárnak, aki nehéz munkája révén előteremtett pengőit és filléreit az állam kasszájába hordja. Nyíltan következik, hogy a polgárság adójából fenntartott állam csakis a polgárság javát szolgálhatja. Az ember jót akar kapni azért, ami jót ad. A polgárság java az, hogy megvédett, biztonságos hazája, jó otthona, vallása, erkölcse, keresete, egzisztenciája, egészsége és műveltsége legyen és hogy társadalmi és hazafias életét életrevaló, nemes aspirációk irányítsák. A polgár nem azért fizet adót, hogy nagy, ezerféle elágazású és adminisztrációjú gépezetet tartson fenn, banem azért tartja fenn súlyos adózással az államgépezetet, hogy számára jó származzék belőle és boldogulhasson általa. Ebből a szempontból kell szemlélni, bírálni és mérlegelni Vass miniszter népjóléti javaslataiba rokkantsági és öregségi biztosítás törvényét és mindazokat a létesítendő kulturális és egészségügyi intézkedéseket, amelyek egyenesen a polgárság javára vannak szánva. A kezdet nehéz. Súlyos adót fizetünk, nehezen fizetjük, és valljuk meg őszintén, nem is szívesen, mert ma még alig látunk érte valamit. De ezen az úton kell haladnunk, hogy valamikor meg legyünk elégedve azzal, amit az állam polgárainak nyújt a nehéz adók fejében. Ez az elkövetkezendő világ már egy jobb világ lesz, amelyben közeledünk a szociális igazság felé, amikor a lebetegedatt iparosembernek nem kell nyomorultan elpusztulnia, amikor az elöregedett munkás nem lesz útszéli koldus és amikor a szegény ember egészsége ós családja is védett, drága kincs lesz. A jövő állama áldásos szociális intézményekkel van teli. A gazdag ember több adót fizet, de viszont ezzel biztosítja az állami szooiális intézményeket, amelyek nélkül a modern világban nem állhatna fenn az állam, amelynek biztonságos élete viszont az ő boldogulásának is záloga és alap feltétele. A váro« adminisztrációjának megvizsgálása Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék közigazgatási bizottsága f. hó 12-ón, kedden délelőtt 11 órakor dr. baráti Huszár Aladár főispán elnökletével ülést tartott. Az ülésen Palkovics László alispán havi jelentését ismertette, amelyben megemlékezett az esztergomi városházán folyó munka hivatalos ellenőrzéséről, illetve vizsgálatáról is. Előadta az alispán, hogy Esztergom szab. kir. város adminisztrációjának megvizsgálására kiszállott Budapestről a belügyminisztériumból Tatits Árpád h. miniszteri államtitkár és .a pénzügyminisztériumból Lukács Ödön miniszteri tanácsos. A vizsgálat során megállapították a városnak rendkívül nehéz pénzügyi helyzetét, amelyet már dr. baráti Huszár Aladár főispán is észlelt az előzőleg megtartott hivatalvizsgálat alkalmával. Helybenhagyták továbbá a pénzügyi helyzet megjavítása érdekében elreudelt intézkedéseket. Egyéb ként a vizsgálati eljárás még folyamatban van. Az alispáni jelentós a vármegye több községében megtartott szigorú hivatalvizsgálatokról is beszámol. Nagy lelkesedéssel vette tudomásul a közigazgatási bizottság Harmsworth lord komáromi látogatásáról szóló alispáni beszámolót. Mult hó 16-án utazott keresztül Komárom sz. kir. városon Rothermere lordnak fia Esmond Harsmworth, akit Esterházy Móric gróf angol nyelven, a város polgármesteré pedig magyar nyelven nagyszámú és lelkes közönség élén üdvözölt. Esmend Harmsworth megtekintette az országhat áit, a közúti hidat és válaszában hangsúlyozta, hogy atyja intencióinak megfelelően mindent el fog követni a magyar nemzet igazságának kivívása érdekében. Elutazása előtt a lelkes fogadtatást külön táviratban is megköszönte. A jelentés további része a szokásos statisztikai adatokat sorolja fel. Keresik az utat a Bazilika felé Mostanában sokan keresik az utat j a Bazilika felé. Minden esztergomi \ ember tudja arra az utat és ha mégis sokan keresik, ez azt jelenti, hogy j manapság sok idegen jár Esztergomb an. Hála az Istennek, hogy jár ! Isten ! hozta őket! Bár járna még több. El- í végre évek óta idegenforgalomra! rendezkedtünk be, az idegenekben reménykedtünk. A háború után bizony kiestünk abból a boldog állapotból, amikor az esztergomi ember csak maga élvezte városa természeti szépségeit ós Kincseit, és nem jutott eszébe, hogy ezt a szépséget és kincset árubaj kellene bocsátani. Bezzeg most fel-1 felfedeztük Esztergomot és noha! még csak most ébredezik ós rendezkedik az új dunaparti kiránduló város, már is egész bucsujárásnyi nép jár Esztergom utcáin főként vasár- és ünnepnapokon. Idegenek. A Bazilika felé. Három hölgy liheg fölfelé a Ferenc József-úton, útitáskával a kezében, fülig poros in, a nyakukban tarka sál. A nézelődésükből látszik, hogy még sohasem voltak Esztergom ban. Egy öreg parasztember ballag előttük. Idevaló. Kényelmesen nézkól jobbra-balra, de nem kíváncsian. — Bácsika, merre jut az ember a Bazilikába ? — kérdi a« egyik nő barátságos, mézédes hangon. A bácsi nagyot néz, majd kiveszi a szájából a pipáját és előre bök vele egyet. — Arra megy a többi is, a! Valóban, sokan mennek arra, a várút szélességében vonulnak fel a kirándulók. Persze a nők nem értik meg a bácsi csodálkozását és a lenézést, amely a kurta felelet mögött van. A bácsi ugyanis azt gondolja, hogy olyan ember nincs a világon, aki ne tudná az utat a Bazilikához. Hát kedves jó bácsikám, ezentúl ne hígyje ezt! Most sok idegen jár a városban és az idegen ember bizony keresi az utat a Bazilikához. Ha pedig esetleg kérdezi valaki az utat, legyen szives és csak legalább ennyit mondjon: — Tessék, kérem csak tovább, fölfelé menni ezen az úton. És szívesen mondja ezt ! Esetleg magának is kifizetődik, kedves bácsikám, ez a kis szívesség az idegen vendéggel. A maga csereszn

yéjét, gyümölcsét veszi meg drága pénzen, a maga teje, vaja, tojása és csibéje fog jó pénzen fogyni, ha minél több idegen fog Esztergomban uzsonnázni és vacsorázni. Ki van irva ugyan egyes helyeken, hogy : út a Bazilikához, — de, lám, emberek vagyunk, ez még nem elég. Legyünk egymáshoz kedvesek és udvariasak is. Megkezdődött a fürdőidény a stranduszodában Mult vasárnap végre mellénkszegődött a nyár. Tudja Isten, merre járt eddig, hol bujdosott! A szép idő kitartott egész nap s reméljük, hogy velünk marad. Nap-nap után érkeznek kirándulók városunkba. E kirándulások rendszeres betetőzése a stranduszoda. Jobbára kirándulóktól népes a Szent Istvánstrandfürdő, de sokan vannak állandó fürdővendégek is. Ez a csoport két részre oszlik: pestiekre és esztergomiakra. A pestiek itt nyaralnak és idejük nagy részét a fürdőben töltik el. Elmaradhatatlan a gyermekek serege, amely nagy hancúrozással, vidám kedvteléssel tölti el az időt. Érdemes az uszodában egy-két óráidőzni. A fürdő mai képe a legi szebb benyomást kelti. A tavasszá, folytatott és kibővített parkírozás

1 munkálatok az ízlés finom megnyilvánulásai. Itt zöld pázsit, ott egyenes rózsasorok, amott dísznövények. A terrasz magas fáival, hűs árnyékával hívogat. A platánfák, háttérben a bazilikával, romantikát kölcsönöznek. Az esztergomi szemében talán közömbös e látvány, de nagy érték az idegen városi ember számára. A víz színjátszó felülete gyönyörködtet. Sokan a legbiztosabb barométernek tartják a viz színjátékát ; változásával az idő is változik. Különösen este bámulatos a színek változása, a lámpák fénye több változatban tükröződik vissza. Tarka a fürdőzők csoportja. A vendégek tagozódása szerint érdekes tapasztalatokra jutunk. Az esztergomiak drágálják a taksát. Különösen a gyerekek miatt. Azok mindennap a vízben lubickolnának. Az esztergomi rendszeres látogatók külön csoportot alkotnak és a kis uszodába járnak. Többnyire idősebb emberek, akik gyógykúrát folytatnak. Reumájukat, köszvényüket, idegességüket mulasztják. Megelégedetten úszkálnak a vízben vagy sütkéreznek a napon. A „pestiek** illetve a nyaralók hangos társaság. A nagyvárosi életet elfelejtve élvezik a kis város nyugalmát. Igénybeveszik a fürdő minden kényelmét. Módszeresen fürdőznek. Ez is divat ma. ultözködésük, beszédjük ós szórakozásuk semmi kívánalmat nem hagy maga után. Természetesen a pénz ad erre módot, mert fürdőzni a külsőségek szerint lehet, de nehéz kérdés a fürdés egyéb költségeinek fedezése. Igy a pesti vendég goüdolkodás nélkül ül fel a terraszra, hogy a fürdés közben szerzett éhségét csillapítsa. Azért találunk a terraszon esztergomiakat is, legnagyobb örömünkre. Igen kedvesek az egyes társaságok, élénk beszélgetés, eszmecsere fejlődik. Mindezek nagy előnyére válnak az esztergomi fürdőéletnek. A pestiekre jellemző — áll az esztergomiakra is — hogy nehezen hagyják el a vizet. Sokan nem tudnak hosszabb ideig a vízben tartózkodni, de a Szent István-fürdő vize valami különös hatással lehet a szervezetre és az ember jól érzi magát benne. Talán hőfoka, talán gyógyhatása idézi ezt elő. Nem hagyhatjuk szó nélkül az állandó uszodai sportot sem. Sokan nemcsak hogy úszótréninget vesznek, hanem még az egészség szempontjából sportolók is szorgalmasan használják az uszoda sportfelszereléseit ós egyéb játékszereit. Nagy megelégedésünkre szép fürdőéletet találunk Esztergomban. Sokan vannak, akik még nincsenek megelégedve a stranduszodával és kritikát gyakorolnak egyes dolgokra vonatkozólag. Tárgyilagosan ítélve természetesen a fürdőtelep ma még nem elégítheti ki a legteljesebb fürdői igényeket, mert alig egy éve épült. Remélhető, hogy pár öv alatt ki fog bővülni és felszerelésével, kényelmével elsőrangú fürdők nívóját fogja elérni. Az eddigi eredményt pedig csak dii csórni lehet. W. 0