ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928

1928-05-20 / 39. szám

ESZTERGOM • in i« in I mrtjiiiTliii nil - • HÍREK Krónika Fű, fa, virág, fehér padok, Minden éled, virul, ragyog! Szép a város, szép a város! B megjegyaés általános. Mi hiányzik, az is meglesz, Napról-napra minden szebb lesz, Az utcákon lomb és virág, S eltűnnek a csibék, libák. S lesz majd — ami szinte kellett — Kicsiny ház zöld lombok mellett: Köztisztaság csinos háza, — öreg néni vigyáz rája... rím. A hercegprímás hazaérkezése. Dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás e hót közepére befejezi a fővárosi bérmálásokat és — mint értesülünk — valószínűleg csütörtökön már hazatér szókvárosába. A vizivárosi zárdatemplom májusi ájtatosságainak szónokai május 20-án dr. Heckenast Kolos, 21-én dr. Tóth Kálmán, 22-én dr. Tichy Gyula, 23-án Pántol Márton, 24-én Chikan János, 25-én Perger Lajos. A Balassa Bálint Társaság irodalmi Ünnepélye. Pünkösd másodnapján este 6 órakor a gimnázium dísztermében Balassa Bálint elestének évfordulója alkalmából az esztergomi Balassa Bálint irodalmi és művészeti társaság irodalmi ünnepélyt rendez, amelyen dr. Lepold Antal elnök Dürer Albert halálának négy évszázados évfordulójáról emlékezik meg s Dürer hires esztergomi metszetgyűjteményétismerteti. Babits Mihály tiszteleti tag Balassa Bálintról olvas fel tanulmányt, ifj. Zsolt Nándor zeneakadémiai tanár, tb. tag pedig hegedűjátékával fog hódolni Balassa emlékének. Az irodalmi ünnepélyre dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás, a társaság fővédnöke is megígérte eljövetelét. Az Esztergomi Zenekedvelók Körének szerdai bemutatkozó hangversenyén szerettük volna, ha a város minden rendű és rangú polgára megjelenik, hogy lássa, mire képes egy lelkes, fáradhatatlan kis csapat, amelyet a művészi zene iránt való rajongó szeretet hozott együvé. Ahogyan Beethovent, Mozartot, Schubertet, Grounodot játszották, nemcsak játékukon, hanem átszellemült arcukon is látszott, hogy ők játék közben egy szebb, tisztább világban járnak s nem törődnek azzal, hogy van egy földi, poros, kérgesedett lelkekkel teli világ is, amelynek lakói épp úgy nem értik és érzik meg a szépet, mint ahogyan a levegőben zsongó hangok és melódiák iránt süket az, akinek nincsen rádiója. Milyen irigylésrt méltók, akik enynyire a zene emberei s mily értéke e kis társaság Esztergomnak! A magas szinvonaíú műsort a rokon Turista Dalárda csodás finomsággal előadott énekszámai méltón egészítették ki. Az egybegyűlt közönség meleg elismeréssel adózott idb. Zsolt Nándor karnagynak, aki idős kora dacára fiatalos lelkesedéssel fáradozik zenekultúránk emelésén s ezért a zenekedvelők körének tagjaival együtt minden elismerést megérdemel. Előadás Dorogon a selyemtenyésztésről. A Selyemtenyésztési Felügyelőség részéről Eäzterghay Jenő helyettes államtitkár, selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott kezdeményezésére Schmidt Sándor bányaügyifőtanácsos ós a bányaigazgatóság meghívására a selyemtenyésztésről vetitettképes előadás volt Dorogon a tiszti kaszinóban. Az igen értékes előadást dr. Jeszenszky Árpád selyemt. főfelügyelő tartotta. Elmondotta, hogy a selyemtenyésztés igen jövedelmező és jelentős foglalkozási ág. Hazánkban a selyemtenyésztés a békebeli állapotokat felülmúlja, mert mig a jelenlegi Csonkamagyarországon békében átlag 350 ezer kg. gubót termeltek, addig ma már a 480 ezer kg-ot is Este hatkor a Vörös sarkán „politikusok, közgazdászok és sportemberek* között Este 6 óra után egy úr rohan a Vörös sarkára. Ott vógigforgolódik az ácsorgó embercsoporton, izgatottan tárgyal valamiről, majd jóval lassabban, mint jött, tovább ballag a kispiaci aszfalton. Elszontyolodottan, mint akit leforráztak, vagy mint akinek már minden mindegy. — Ön is? , Kérdezi csöndes részvéttel valaki. Ugy látszik, egy úton jár az előbbivel és azonos sikerrel. A kérdéssel vigasztalni akarja magát. — Én is! — felel az úriember. — Önnek mennyi vár behordásra ? — Tizenöt mázsa, uram, tizenöt mázsa szén. Odaöntettem a kapu elé, a rendőr már felirt, sötétedik, a szenemet szóthordják az utca gyerekei, — de nincs ember, uram, aki behordja! Drága pénzért nincs ember! — Ne essünk kétségbe. Az én esetem ugyanaz. Próbáljuk meg mégegyszer. Jöjjön, kérleljük őket együtt. Félénken közelednek a csoporthoz. — Nem hordanak ezek ma már szenet! Megkeresték, amit akartak, meg is itták! Mára elég nekik. De talán holnapra megállapodhatnak velük — szói rájuk a sarki cukorárus. — Hát akkor miért ácsorognak itt? A cukros felhúzza a vállát. Nem felel. ' Hosszú, vörösbajuszú ember áll a csoport közepén. Ő látszik a legkomolyabbnak, hozzá szólnak. — Mégis mit kérne a behordásért? — Aztán miféle szén az ? — kérdezi az ember kezét hátratéve. — Szép darabos porosz szén — felelik készségesen. — Hallja, Jóska? Gyűjjön csak ide ! Torzomborz, öregecske ember sompolyog elő a hívásra. — Hallja, hogy porosz szén ? Összepillantanak, aztán nevetnek, mintha valami kedélyes tréfáról lenne szó. — Porosz szón ? Hát biz ez drágább lesz. — Drágább ? Miért ? — igy a megszorult urak. — Hát drágább. Osztán az adogatónk sincs itt, mink pedig a nélkül nem hordunk. — Miféle adogató? — Miféle ? Hát tán az úr fogja a vállamra adni a kosarat ? Mink csak úgy dolgozunk, ahogy gazdaságosabb. Egy lapátol, aki adogat, és kettő hord. Értenek az urak a közgazdasághoz ? No! Akkor tudják, hogy ez igy jó és helyes. Igy többre megy a nemzet! Igy kellene tenni mindenütt! — És mennyit kérnek igy ? — kérdik aggodalommal az urak. — Nagy kérdés még, hogy mennyi az a szén ? — Huszonöt mázsa összesen. — Az sok — feleli meggyőződéssel a vörösbajszú. — Ma már csak másfél óráig dolgozunk, ha sietünk. Szó se lehet róla. Őrült tempóban befut egy biciklista az ácsorgók közé. — No itt az adogató ! — bök arra ujjával a hosszú munkadirektor. A piszkosképű fickó leugrik a bicikliről, vigyorogva néz körül. — Jóska, nem gyűsz adogatni ? — Menjen az ördög! Hisz még hétszer köiülbiciklizhetek fél hétig. Addig váltottam ! Hogyan, adogatni 1 Elment az esze ?! Es már száguld tovább. — Lássák! Hát nem hordjuk be a szenet! — Mit jár a szája ! ? — ordit most hirtelen bele a vitába egy elkeseredett hang. Tagbaszakadt ember lép elő ós megigazítja rongyos kabátját. — Nem akar maga szenet hordani, akkor se, amikor mondja! Hisz tegnap is ón dolgoztam maga helyett! Maga csak lapátolt! Aztán hol van a pengőm ? ! Ide vele ! — Majd holnap, no ! — Semmi holnap ! Azonnal I És jól mellbevágja a hosszú vörösbajszút. Boimeccs következik ... Az urak tanácstalanul állanak. Aztán csendesen elindulnak... Belátják, hogy tévedtek. Hisz ezek politikusok, közgazdászok és sportemberek. Ezek nem segítenek a bajukon. — Mindenféle szemét nép jár most Esztergomban errefelé — szól az egyik csoportbeli a veszekedés után. — Mindenféle gyütt-ment ember — felel a másik ós köp egyet az aszfaltra. A másik is köp. Aztán köpnek mindnyájan. Körbe ... Autó jön a Kossuth-utca felől. Porfelhő száll föl, aztán lenyugszik a cukros és narancsos asztalokra. Egy kislány cukrot vesz. A tér közepén szálas nagy ember áll. Állami rendőr. A Vörös sarkán este lesz .. . f<7-) elértük. Ennek oka az, hogy érdemes vele foglalkozni. Elsősorban is azért, mert a selyemtenyésztéshez nem kell más, mint elhatározás. A családtagok száma és a tenyésztésre alkalmas helyiség nagysága szerint egy tenyésztő 40—60, sőt 100 kg. gubót is termelhet, ezért pedig 100—180 sőt 280 pengő vételárat is szerezhet, amely vételárat nyomban ki is fizetik neki, amint a gubókat beválthatja. Igen örvendetes jelenség, hogy a bányavidékeken és igy Dorogon is a selyemtenyésztés meghonosodott s a bányászok a selyemtenyésztéssel mind behatóbban foglalkoznak. Ennek oka az, hogy a bányaigazgatóság ismerve a selyemtenyósztósnek gazdasági jelentőségét, a bányászok érdekéből az ő jövedelmüknek gyarapítására minden alkalmat megragad ós lehetővé teszi, hogy a selyemtenyésztés a jövőben még nagyobb arányokat is ölthe:3sen. Hogy a bányászok körében mindinkább terjed a selyemhernyótenyésztés kultiválása, ez annál is inkább is helyes, mert a selyemhernyótenyésztés szabad foglalkozás és a napon, a levegőn eltöltött idő amellett, hogy hasznos és jövedelmező, egyúttal rendkívül egészséges is. Dorogon 1927-ben 18 család vállalkozott selyemhernyótenyósztésre. Ez a 18 család 340 kg. 70 dkg. gubót termelt, melyért 916 pengő vételárat kapott, vagyis tenyésztőnként 50 pengő 82 fillér kereset jutott. 1928. azaz idei évre 20 család jelentkezett a selyemtenyésztésre, azonban Dorog környékén lévő, mintegy 1.100 darab fiatal és idősebb eperfa lombja még több tenyésztőnek is elegendő volna. Az előadás a bányaigazgatóság és több százfőnyi közönség előtt nagy érdeklődés mellett folyt le. Az előadás hatása alatt többen jelentkeztek selyemhernyótenyésztésre. Az Esztergom-Vidéki Róm Kath. Népnevelők Egyesülete — mint már jelez tük •— az egyházi főhatóság rendelkezése alapján f. hó 24-ón, csütörtökön az esztergomi Kath. Legónyegyesület székházában (Német-utca) újjáalakuló közgyűlését tartja a következő sorrendben: D. e. fél 10 órakor Veni Sancte az esztergom-b el városi plébánia-templomban. A d. e. 10 órakor a Kath Legény egyesületben tartandó közgyűlés tárgysorozata : 1. Elnöki megnyitó ós előterjesztések. 2. Az újjáalakulás kimondása és az alapszabályok módosítása. 3. Mintatanitás. (Osztás fejben ós Írásban a népiskola III. osztályában.) Tartja: Szkalka Lajos c. tanár, tanítóképző-intézeti gyakorló iskolai tanító (Esztergom.) 4. A kath. nevelés- és oktatásügy legújabb kérdései. Ismerteti . Homor Imre (Esztergom). 5. Az új tisztik

ar megválasztása. 6. A Kath. Tanítóegyesületek Orsz. Szövetsége nevében beszédet mond Kócsán Károly orszgy. képviselő. (Budapest). 7. Himnus. — D. u. 1 órakor társasebéd a Kath. Legényegylet éttermében. Egy teríték ára 2 P. A Sissay-utcai gyilkosság vádlottjait szabadon bocsátották. Schlíz Istvánnét és Karvai Jánosnét, akiket a Sissayutcai gyilkosság ügyében letartóztattak ós akik özv. Kis Andrásné meggyilkolásával vádolva a pestvidéki ügyészség fogházában voltak, f. hó 17-óre tárgyi bizonyítékok híján szabadon bocsátották. A két asszony még aznap hasa is jött Esztergomba. A rendőrségen tovább folyik a nyomozás a rejtélyes gyilkosság ügyében. A tanítóképző Mária Kongregációjának műsoros ünnepélye csütörtökön a gimnázium zsúfolásig megtelt nagytermében teljes erkölcsi és anyagi sikerrel zárult, jeléül annak, hogy tanítóképzőseink iránt megvan a kellő érdeklődés Esztergom társadalmának széles rétegeiben. Mind a szavalati, mind az ének- és zeneszámok nagy tetszést keltettek. Nagy várakozás előzte meg a „Szilasi Lajcsi vagyok.. c. diákéletből vett mesejátékot, amely az ifjúság tavaszának szépségét eleven erővel varázsolta a szemlélők elé. A darab minden szereplője teljes lelkéből játszott. A főszerepekben Halper János IV. éves és László András I. ó, növendékek nyújtottak felejthetetlen alakítást. A hangulatos darab szerzőjét, Pántol Márton intézeti hittanárt a közönség percekig tartó meleg ünneplésben részesítette. Ugyancsak lelkes ovációkban volt része Nemesszeghy István zenetanárnak is, akinek negyedszázadot meghaladó esztergomi működése alatt az intézetből számos kiváló muzsikus és nevet szerzett énekes került ki. Fáradozását — mint ez estén is láttuk — teljes siker koronázta. A Tata—Kisbér vidéki rk. tanítói egyesület Seedoch Károly tanfelügyelő esperes, tatabányai plébánosnak pápai prelátussá történt kinevezése alkalmából a tatabányai sportklub helyiségében fényes sikerű diszgyűlést tartott, amelyen a Kath Tanítóegyesületek Orsz. Szövetsége Öveges Kálmán elnökkel képviseltette magát s a kerület országgyűlési képviselője Kocsán Károly is megjelent. A diszgyülésen számos üdvözlő beszéd hangzott el, amelyek az új prelátust mint a tanítóság lelkes barátját, a nehéz munkával küzdő bányamunkásság szerető atyját ós a hivatása magaslatán álló lelkipásztort méltatták. A díszközgyűlést 150 terítékű társasebéd zárta be a tiszti kaszinóban. Az építési bizottság és a város tanácsa. A városi párt értekezletén vitéz SZÍVÓSWaldvogel József elnök tiltakozott a városi tanácsnak az építési bizottsággal szemben való magatartása ellen. Megtörtént ugyanis, hogy a városi tanács bizonyos építési ügyben az építési bizottság határozatát egyszerűen megváltoztatva intézkedett. A pártértekezlet is helytelennek találta ezt az eljárást. Az építési bizottság ezzel semmibe vétetik, feleslegessé válik és tagjai inkább lemondanak. Az értekezlet úgy határozott, hogy a párt átir a város tanácsához, hogy a nem megfelelőnek tartott határozatot a tanács ezentúl adja vissza újratárgyalás végett az építési bizottságnak, amely a város közönségével szorosabb kapcsolatban van. Kérelem a folyammérnökséghez a Kisduna köpartjánaV rendbehozatalára Ha lassan is, de Esztergom városa mégis csak elkészül a kirándulók, üdülőn ós nyaralók méltó fogadására ,* talán még a Kossuth Lajos-utcai és a Csernoch János-úti pázsitszególyek is meglesznek belátható időn belül. Minden megmozdult s igy most már sor kerülhetne arra is, hogy a győri folyammórnökséget felkérjük régi igó-