ESZTERGOM XXXIII. évfolyam 1928
1928-05-13 / 37. szám
XXXIIL évfolyam, 37. szám. y 4rit fillér Vasárnap, 1928. május 13. ESZTERGOM Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és Keresztény politikai é$ társadalmi lap aratok és előfizetések Kossuth Lajosvasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P 20 f. ' p utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felNévtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István vétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. ^ssm\ ———»~~~«~.-~.^ •^ji»m« j » mmm ^»»»— m ». T | TT-| í1I | 1i Ml || , t|||| mm IWIIWIIIIMIIIIII'" i i'HiwimraTniíwroT>nTviw«mi niiniiitiwi i tuiniifwmwTMin—iwm•••IHHIIMiniinnimiiin inmOTmiiiinnM^'"~-**Miiii mum A gyopáros lobogó alau Esztergom, 1928 május 13. Ma, vasárnap rendezi évi közgyűlését a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya, az az egyesület, amely céljául tűzte ki többek közt Esztergom város szép környékének turiBta szempontból való kihasználását, idegen turisták ide édesgetését s ezzel idegenforgalmunk fellendítését is. Ä legutóbbi időkig egyedül a turistaegyesület volt, amely intézményesen szolgálta ezt a célt s osak legutóbb létesült segítségére a város idegenforgalmi irodája. Hogy a turista egyesület miként valósította meg céljait, arról az egyesület tizenhét esztendejének története világos képet ad. Alig van egyesület Esztergomban, amely tisztán tagjainak lelkesedéséből annyit teremtett volna, mint ez az egyesület. Tekintsünk csak a vaskapui kilátóra, annak a vakmerő gondolatnak a megvalósítására, hogy akkor, amikor Esztergomban már évtized óta nem épült számbavehető középület, ez az egyesület fent, az esztergomiaktól addig oly ritkán felkeresett gyönyörű, de építészetileg mostoha tereppel biró ponton nemosak házat épít, hanem rövidesen annak kibővítéséről és modern felszereléséről is gondoskodni képes. E gondolat megvalósításának vakmerősége akkor tűnik ki igazán, amikor azt is fontolóra vesszük, hogy abban az időben még megvolt és a mienk volt Kováospatak, ahová olcsón és kényelmesen eljuthattunk. A verseny elég nehéz volt 8 akadtak Jósok, akik igyekeztek kedvét szegni a buzgó tervezőknek azzal, hogy a kilátó nem lesz életképes s arra hamarosan ráfizetnek. Még mielőtt Kovácspatakot a csehek megszállották volna, kitűnt, hogy a vaskapui kilátó nemhogy fölösleges, hanem fejlődésre is képes ós fejlesztése szükséges. S minél jobban konszolidálódunk, annál inkább emelkedik a kilátó forgalma s Örömmel értesülünk arról, hogy az idei forgalom a mult esztendeit máris felülmúlta. Még nagyobb örömmel szegezzük le, hogy & forgalom nagyrészét idegen turis^U látogatásai teszik. Az egyesület tevékenysége és létezésének célja azonban nem merült ki a lefolyt idő alatt a vaskapui kilátó fejlesztésén és forgalmának biztosításán. Az immár országos hírűvé vált dalárdáról nem is szólva, az egyesület túrákat rendezett a közelebbi és távolabbi kirándulóhelyekre, egyes helyeken irredenta ünnepélyekkeftartotta ébren a keresztény nemzeti gondolatot és a magyar feltámadás utáó való vágyat s tagjait hozzászoktatta a természet megismeréséhez, megszerettetéséhez. Összeköttetésben állt az országos központtal s ennek révén a kaposolatot az ország többi hasonló egyesületeivel állandóan ébrentartotta városunk javára. A közgyűlés alkalmából leszögezzük azon észrevételünket, hogy az utóbbi időben az egyesület — a dalárda kitartó működésétől eltekintve — mintha veszített volna fiatalos tetterejéből. Ritkán hallunk a túrák megszervezéséről, tisztán turista összejövetelek, társas kirándulások rendezéséről, az országos turistakirándulásokban az esztergomiaknak a múltban megszokott számbeli vezetőszerepéről. Az eltelt 17 esztendő alatt a lelkes alapítók lassankint megöregedtek, a fiatal, tetterős férfiakból idős apák, nagyapák lettek, egyik-másikuk — emlékezzünk kegyelettel Kecskeméthy Jánosra, Farkas Elekre, Brutsy Jánosra — azóta az örök Komárom-Esztergom Vármegye Tör vényhatósági Népművelési Bizottsága mult szombaton tartotta Palkovics László alispán, elnök vezetése mellett közgyűlését, melyen a vármegye legtekintélyesebb és népműveléssel foglalkozó szakemberei vettek részt. A közgyűlés megállapította, bogy a vármegyében a folyó tanévben volt 3 analfabéta tanfolyam, 180 órával és 74 hallgatóval, 1 elemi ismeretterjesztő tanfolyam 60 órával és 7 általános irányú ismeretterjesztő tanfolyam 420 órával és 281 hallgatóval. Tanfolyamok voltak Esztergomban, Komáromban, Cséven, Nyergesujfalun, Tóvároson, Tárkányban, Bókodon és Tarjánban. Szabadegyetemi előadásokat az esztergomi Szent István Szövetség tartott Obermflller Ferenc főreáliskolai igazgató vezetése alatt. A vármegye községeiben ós pusztáin 74 helyen 1833 ismeretterjesztő előadássorozat tartatott, melyen egyszerre ós egy esetben 6.980 hallgató jelent meg. Az összes hallgatók középszáma 104.700 volt és átlag 1—1 előadásra 94 fcallgató esik. Az előadók száma 506^ melyből 241 tanitó, 79 lelkész, 16 tanár, 45 jegyző, 5 földbirtokos, 14 gazdatiszt, 3 járásbiró, 2 ügyvéd 14 mérnök, 5 közig, tisztviselő, 6 nagyhazába is költözött. A fiatalabb nemzedéken volna a sor, hogy átvegye apáitól a zászlót és lobogtassa fel diadalmasabban . . . A fiatalokat azonban sok külső dolog elvonja a turistaság, a természet szeretetétől. Talán a megszaporodott szórakozási alkalmak, vagy talán a sport bizonyos ágainak felkapottsága lehet az oka annak, hogy mindinkább kevesbednek azok, akik szabad idejükben a természet szépségeit élvezni és kirándulni sietnek. Szeretnők látni a külső kapcsolatok újra való erős felvételét is, mert osak úgy remélhetünk állandó idegenforgalmat, ha Esztergomnak sok személyes jóbarátotis szerzünk. Ehhez pedig az volna szükséges, hogy az esztergomiak olykor-olykor ezután is felkeresnék más osztályokba tömörült tunstatársaikat. A mai közgyűlés számos aktuális kérdésével kapcsolatban szeretnők, ha az elnökség köré agilis fiatalság tömörülne s a szakavatott, tapasztalt irányítás mellett oly fiatalos lelkesedés gyúlna ki újra az egyesület kebelében, mint 17 évvel ezelőtt, amikor az egyesület kibontotta gyopárokkal díszített címeres lobogóját. E. iparos és nagykereskedő és 18 egyébfoglalkozású volt. Az elmúlt évvel szemben az előadások száma 21%-kal, a jhallgatóság száma 24%-kal emelkedett. A legkisebb látogatottság alkalmával megjelent 21 hallgató, a legnagyobb látogatottság alkalmával megjelent 1.180 hallgató. Megállapítja a közgyűlés, hogy a népművelési munka emelésére 37 község szerzett be vetitő ós mozgóképet. A bizottság tulajdonában 27 drb. községi népkönyvtár ós 6 drb vándorkönyvtár teljesit kultúrmunkát. Báthy László prelátuskanonok felszólalására, aki kérdést intézett aziránt, van-e sok analfabéta még a két vármegyében, illetékes helyről az az örvendetes válasz hangzott el, hogy az alacsony százalékszámot illetőleg vármegyénk az elsők között áll s e százalékszám csökkentése terén különösen a katonaság körében megszervezett analfabéta tanfolyamok végeznek áldásos munkát. A közgyűlés Palkovics László alispánnak, Bodnár György királyi tanfelügyelőnek ós Wiesenbaeher József vármegyei népművelési titkárnak rendkivüli munkásságáért és az elért magasszinvonalú népművelési eredményért teljes bizalmát és köszönetét fejezte ki. Hogyan mentesülhetnek a munkaadók a fizetési meghagyások kézbesítési dija alól ? A munkaadói érdekeltség nagy része intéz felszólamlást a Munkásbiztositó Pénztárhoz a fizetési meghagyások magas kézbesítési dija ellen. Ez ügyben kérdést intéztünk a helyi kirendeltség vezetőségéhez, ahol a következő tájékoztatást kaptuk: A fizetési meghagyás kézbesítési dija tekintetében az 1927. XXI. t. c. és az ezt kiegészítő rendeletek a következőleg intézkednek: A pénztár a fizetési meghagyásokat akár a posta, akár saját közegei utján tóritvónnyel kézbesiti. A munkaadónak küldött fizetési meghagyás postai költsége a munkaadó terhére felszámitható. A pénztár a postai költségnek megfelelő összeget (ajánlott tértivónyes dija helyben: 53 fillér, vidékre 76 fillér, mert tértivónyes feladás csak ajánlottan történhetik) felszámithatja akkor is, ha a kézbesítést saját közegei útján teljesiti. A pénztár a fenti rendelkezések értelmében a fizetési meghagyás kézbesítési dija címén a munkaadókat a fenti összegek erejéig köteles megterhelni. Ha azonban az érdekeltek az esedékes járulékokat a törvényes rendelkezések értelmében fizetnék be, vagyis a bérfizetés napján az alkalmazottaik béréből levont féljárulékok vógöszszegét a köteles munkaadói résszel együtt a bérfizetést követő 3 napon belül a pénztárhoz a fizetési meghagyás bevárása nélkül, tehát á-contó befizetnék, hátralékossá nem válnának és így mentesülnének az egyébként őket terhelő kézbesítési dijak viselése alól. A pénztár ugyanis az á-conto fizető munkaadók részére fizetési meghagyás mellőzésével saját költségén csupán kimutatást tartozik küldeni elszámolás ellenőrzése végett. Az á-conto fizetéseket legcélszerűbb póstatakarékpénztári befizetési lap felhasználásával eszközölni. A befizetési lapok a pénztárnál dijtalanul kaphatók, vagy pedig a postahivataloknál bianco befiz. lapok szerezhetők be, amelyre a 29l8. számot kell rávezetni. Egyúttal felhivjuk a munkaadók figyelmét azon körülményre, hogy a munkásbiztositó pénztár minden késedelmes befizetés esetén havi 2% járulékpótlékot (késedelmi kamat) számit fel s amennyiben a befizetés 30 nap alatt nem történik meg, a hátralékot végrehajtás útján hajtja be, amelynek elég magas költsége szintén a mukaadót terheli. (ó.) A vízivárosi zárdatemplom májusi ájtatosságainak során f. hó 13 án oltáregyleti szentségimádás lesz, a napi szónokok pedig 14-ón : Raufstein Antal, 15-én: dr. Felber Gyula, 16-án : Béres István, 17-én dr. Tóth Kálmán, 18-án: Böschatt Ferenc, 19-én: Grrassanovies Leó. Az iskolánkivüli népművelés ügye KomáromEsztergom vármegyében Yirág és Szántónál olcsó női tavaszi kabátok már 25*— P-órt!
