ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-03-20 / 23. szám

XXXII- évfolyam, 2B. szám. Ára 20 fillér Vasárnap, 1927. március zo Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és rai. ár nap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P. 20 fill. Név telén közleményt nem Teszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA* könyvnyomdában, Egy márciusi beszédhez Esztergom, 1927. március 19. Esztergom város hazafias polgár­sága kegyeletes hagyományához hí­ven ismét ivott a Kossuth-serlegből az ünnepi beszéd lélekemelő hangu­latában, amely ezidén dr. Lepold Antal ajkáról hangzott el. A nagy márciusi ifjak, akik 1848 márciusában történelmet csináltak s akiknek nevei aranyos és véres be­tűkkel kerültek bele a magyar tör­ténelem könyvébe, valóban még csak haloványan sem sejtettek, de nem is álmodtak róla, hogy valaha na­gyobb jelentőségű nap virradhat a magyarra, mint az első március 15-e, és Petőfi meg is irta, hogy : többet tettek ők huszonnégy óra alatt, mint az ősök évszázadok folyamán. Nem hitték, hogy van nagyobb ál­dozat a hazáért, mint az ő vér­áldozatuk és szenvedésük, és nem hitték volna, de nem is sejthették, hogy mire az unokák férfiasodnak, a katasztrófák katasztrófája szakad a magyarra, egy borzalmas háború szórja világgá a maroknyi magyart, amelyhez képest a 48-as szabadság­harc apró csatározásnak tűnik fel, és el sem képzelhették, hogy na­gyobb baj is szakadhat a nemzetre, mint a szabadság, egyenlőség és testvériség hiánya. A negyvennyol­cas idők szellemei bizonyára csodál­kozva tekintettek a Kossuth-serleg ünnepi szónokára, aki a 48 as időké­nél nagyobb cselek vényekről és a 49-es tragédiánál nagyobb tragédiá­ról szólott, és a nagy márciusi na­pokról való megemlékezésnek új szükségességét és hasznát kereste a mai idők magyarjai számára. Csodálkozva hallgatták az igét, hogy ime, most azért szükséges ez a] márciusi ünnep, hogy a szabad­ság, egyenlőség és testvériség esz­méivel megtanuljon okosan élni a magyar. A lángold lelkű mároiusi ifjak szelleme bizonyára csalódottan hal­lotta, hogy ime itt az idő, amikor független a nemzet és tetszés sze­rint élhet a márciusi eszmékkel, de mindez nem váltja meg abból a ször­nyű nyomorúságból, amelyre épen a világhódító eszmék : a népek szabad­sága, egyenlősége és önrendelkezési joga érvényesítésének ürügyével jutott: hogy szétmarcangolták testét-lelkét, és a vonagló Csonkamagyarországot kegyesen megajándékozták a szabad élet lehetőségeivel. A márciusi hősök még csak ál­modni sem mertek róla, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség jelszavait a nemzet ártalmára is fel lehet valamikor használni, s jobb is, ha értetlenül nézik a mai magyaro­kat, akik március 15-e emlékének tüzes gondolatai között szomorú tanulságok nyomán nevelődni akar­nak, hogy okosan tudjanak élni a márciusi eszmékkel. A szabadság, egyenlőség és test­vériség gondolatai örökéletűek, és boldoggá tehetik azt a nemzetet, amely okosan tud élni velük, de hamisan alkalmazva és a demagógia jelszavaivá sülyesztve a végpusztu­lásba ránthatják a nemzetet. Az intelligens, okos és jó magyar em­berre nyugodtan rá lehet bizni a politikai jogok gyakorlását, mert tisztában van azzal, hogy esetleg embertársa nevében is cselekszik, aki jogilag egyenlő vele, testvérének is­meri embertársát és tisztában van a magyar állam magasabb érdekeivel. Tehát minden embernek iskolázottnak, okosnak és jónak kell lennie, mert azt akarjuk, hogy minden ember okosan éljen a szabadság, egyenlő­ség és testvériség gondolatával és minden jogát, politikai jogait is, a magyar nemzet és embertársai javára gyümölcsöztesse! Ezt akarjuk ugye­bár őszintén, — ezért indult meg végre mindenfelé az iskolaépítés?? S ezt el is hisszük az iskolaépítő kormányról, csak még arra kérjük, hogy végre már ne a tanárokon és tanítókon akarjon spórolni! megdrágult áron legyen kénytelen beszerezni. Több érdekes, kisebb ügyet is inté­zett el a képviselőtestület, amelyekkel lapunk más helyén foglalkozunk. varos a közgyűlés előtt A munkálatokra meghirdetik az árlejtést Telj esi tik Szeiitgyörgyniezö kiváltsa gát is Esztergom szab. kir. város képviselő­testülete f. hó 17-én, csütörtökön délután 4 órakor közgyűlést tartott, amelyen az elnöklő polgármester napirend előtt elparentálta Farkas Elek nemrég elhunyt bizottsági tagot. A puritán jellemű férfiú emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Legtöbb érdeklődéssel a pénzügyi és építési bizottságok, továbbá a vá­ros tanácsának javaslatát tárgyalták a város kövezési programmjának meg­állapításáról ós a munkálatokra az ár­lejtés meghirdetéséről. A programm szerint új burkolattal látják el a város főbb útvonalait, to­vábbá azon útszakaszokat, amelyek­re az új burkolat már elodázhatat­lanul szükséges. Uj burkolattal látják el elsősorban a Kossuth Lajos utcát, továbbá a Dorogi-útat, a vasúti hoz­zájáró utat, a Tábor-utcát, a hősök emléke körüli teret, továbbá a Ferenc József-útat, és Szentgyörgymező főbb útvonalait is. Aszfalttal látják el a Kossuth Lajos­atca és a főbb útvona­lak járdáit. A kövezés programmjálioz többen szólottak hozzá, igy Nádler István bizottsági tag is, aki a szentgyörgy­mezőiek azon kívánságát képviselte, hogy a Kovács-utcán ós az Árvaház­utcán az árvaház előtt az országútra vezető út hozassék rendbe és kövez­tessék ki, amely úton keresztül a a szentgyörgymezőiek gazdasági élete, Szentgyörgymező forgalma lebonyoli­jtódik. A képviselőtestület méltányos­Inak találta, hogy amikor végre 30 év után a szentgyörgymezőiekre is gon­dol a város, a gondoskodás a szent­györgymezőí nép érdekének megfele­lőleg történjék. A tanács is készség­gel hajlott a kívánság teljesítésére, és igy az útkövezés Szentgyörgy­mezőt is ki fogja elégíteni. Több olyan kívánsággal is állottak elő egyes képviselőtestületi tagok, amelyek csak a jövőben nyerhetnek kielégítést. Ilyen kívánság a Széchenyi­tér járdájának aszfaltozása és az Árok utca rendbehozatala. Osztotta a képviselőtestület vitéz SZÍVÓS Waldvogel József bizottsági tag nézetét, aki türelmet kér, hogy a munkálatok £ orban megtörténhessenek, mert úgy is rengeteg teher nyomja a várost, és minden hiányt és mulasz­tást egyszerre nem lehet pótolni, bár a kívánságok méltányosak és örülni kell annak, hogy mind többen ós töb­ben óhajtják a város fejlődését, ha­ladását. A kövezési programm szakszerű felülvizsgálásával Király Kálmán budapesti fővárosi műszaki tanácsost bizza meg a tanács javaslatára a kép­viselőtestület, mint aki a főváros kövezési munkálatait vezető mérnök és e munkálatokban kiváló szakember. A kövezési munkálatokra 556 000 pengőt irányzott elő a város, az ár­lejtési pályázatot kiírják, sőt a mun­kálatok mielőbbi megkezdésére a sür­gősséget is kimondotta a közgyűlés, nehogy az országszerte meginduló kövezési munkálatok nyomán előállott konjunktúrában a város az anyagot Hírek a világegíjMzíióI A Római Nemzetközi Katholikus Sajtó­tudósító Iroda közleményeiből. A magyar katholikus nők csodát kér­nek az Úristentől. A Magyar Kath Nőegyesületek Orsz. Szövetsége a. magyarországi Szent Domonkos-rendi nővérekkel együtt országos mozgal­mat indított azon célból, hogy Árpád­-házi Boldog Margit szenttóavatásánal: ügye újból felkaroltassók ós mielőbb­kedvező befejezést nyerjen. A szövet­ség e célból a helyi nőegyletek út­ján gyüjtöiveket hozott forgalomba s kéri a híveket, hogy szentmisehall­gatások és szentáldozások felajánlása* val csatlakozzék a mozgalomhoz s kérje Istent, hogy engedjen Árpád­házi Boldog Margit közbenjárására két csodát, amelyek a szenttéavatás­nak előfeltételeit képezik. A mozgal­mat a püspöki kar is lelkesen támo­gatja s körlevélben szólítja fel a lelkészeket és hitoktatókat, hogy magyarázzák meg a „csoda" fogalmát a híveknek, illetve növendékeiknek s buzdítsák őket állhatatos imádságra azért, hogy Isten Boldog Margitot e földön is újabb jelekkel dicsőítse meg. (Városunkban e mozgalom szolgálatá­ban fog állani a vízivárosi zárda f. hó 25-i Boldog Margit ünnepélye, amelyre ezúton is felhívjuk a közönség figyelmét. Szerk.) A tudomány áldozata. A metz-i Szt. Blandina kórházban most halt meg 54 éves korában Grlossinda betegápoló nővér, aki valósággal a tudományos kutatás áldozata lett. Tizenöt éven át dolgozott a hírneves radiológus Dr. Reisz laboratóriumában, akivel együtt tanulmányozta az X-sug&rak gyógyító vagy ártalmas hatását. A kísérletek következtében jobb keze súlyos bántalmakat szenvedett, úgy­hogy a kezet le is kellett vágni. Azonban az X-sugarakkal való kísér­letezés egész szervezetét megtámadta s egy éven át tartó gyötrő szenvedés után meghalt, mint az embertárs betegségén segíteni kivánó szeretet áldozata. Különös püspöki tilalom. A londoni bíboros érsek, Bourne kardinális oly tilalmat adott ki mostanában, amely a mi felfogásaink szerint szinte ért­hetetlen. Megtiltja a protestánsok­nak, hogy katolikus templomban gyónjanak és áldozzanak. Az angliká­nok között ugyanis azok, akik ma­gukat angol katolikusoknak nevezik, utóbbi időben szorgalmasan kezdtek gyónni és áldozni járni a katolikus templomokba, azt tartván magukról, hogy ők is katolikusok A bíboros figyelmezteti őket, hogy ez meg nem engedhető visszaélés, miután a kato­likus egyház szentségeiben csak az Házi szövött öhwqWRírowffci^SsS- Pfilflzmfliin Lászlón ál KKS&íSK^l^kíS UUÍM UUVIVU nes ) !e gjutányo8abbanb«szerezhető 1 WllllIlUUli UUÉM1UUU1 der me g sz övésre elfogadtatik!

Next

/
Thumbnails
Contents