ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927
1927-03-20 / 23. szám
XXXII- évfolyam, 2B. szám. Ára 20 fillér Vasárnap, 1927. március zo Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és rai. ár nap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P. 20 fill. Név telén közleményt nem Teszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA* könyvnyomdában, Egy márciusi beszédhez Esztergom, 1927. március 19. Esztergom város hazafias polgársága kegyeletes hagyományához híven ismét ivott a Kossuth-serlegből az ünnepi beszéd lélekemelő hangulatában, amely ezidén dr. Lepold Antal ajkáról hangzott el. A nagy márciusi ifjak, akik 1848 márciusában történelmet csináltak s akiknek nevei aranyos és véres betűkkel kerültek bele a magyar történelem könyvébe, valóban még csak haloványan sem sejtettek, de nem is álmodtak róla, hogy valaha nagyobb jelentőségű nap virradhat a magyarra, mint az első március 15-e, és Petőfi meg is irta, hogy : többet tettek ők huszonnégy óra alatt, mint az ősök évszázadok folyamán. Nem hitték, hogy van nagyobb áldozat a hazáért, mint az ő véráldozatuk és szenvedésük, és nem hitték volna, de nem is sejthették, hogy mire az unokák férfiasodnak, a katasztrófák katasztrófája szakad a magyarra, egy borzalmas háború szórja világgá a maroknyi magyart, amelyhez képest a 48-as szabadságharc apró csatározásnak tűnik fel, és el sem képzelhették, hogy nagyobb baj is szakadhat a nemzetre, mint a szabadság, egyenlőség és testvériség hiánya. A negyvennyolcas idők szellemei bizonyára csodálkozva tekintettek a Kossuth-serleg ünnepi szónokára, aki a 48 as időkénél nagyobb cselek vényekről és a 49-es tragédiánál nagyobb tragédiáról szólott, és a nagy márciusi napokról való megemlékezésnek új szükségességét és hasznát kereste a mai idők magyarjai számára. Csodálkozva hallgatták az igét, hogy ime, most azért szükséges ez a] márciusi ünnep, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméivel megtanuljon okosan élni a magyar. A lángold lelkű mároiusi ifjak szelleme bizonyára csalódottan hallotta, hogy ime itt az idő, amikor független a nemzet és tetszés szerint élhet a márciusi eszmékkel, de mindez nem váltja meg abból a szörnyű nyomorúságból, amelyre épen a világhódító eszmék : a népek szabadsága, egyenlősége és önrendelkezési joga érvényesítésének ürügyével jutott: hogy szétmarcangolták testét-lelkét, és a vonagló Csonkamagyarországot kegyesen megajándékozták a szabad élet lehetőségeivel. A márciusi hősök még csak álmodni sem mertek róla, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség jelszavait a nemzet ártalmára is fel lehet valamikor használni, s jobb is, ha értetlenül nézik a mai magyarokat, akik március 15-e emlékének tüzes gondolatai között szomorú tanulságok nyomán nevelődni akarnak, hogy okosan tudjanak élni a márciusi eszmékkel. A szabadság, egyenlőség és testvériség gondolatai örökéletűek, és boldoggá tehetik azt a nemzetet, amely okosan tud élni velük, de hamisan alkalmazva és a demagógia jelszavaivá sülyesztve a végpusztulásba ránthatják a nemzetet. Az intelligens, okos és jó magyar emberre nyugodtan rá lehet bizni a politikai jogok gyakorlását, mert tisztában van azzal, hogy esetleg embertársa nevében is cselekszik, aki jogilag egyenlő vele, testvérének ismeri embertársát és tisztában van a magyar állam magasabb érdekeivel. Tehát minden embernek iskolázottnak, okosnak és jónak kell lennie, mert azt akarjuk, hogy minden ember okosan éljen a szabadság, egyenlőség és testvériség gondolatával és minden jogát, politikai jogait is, a magyar nemzet és embertársai javára gyümölcsöztesse! Ezt akarjuk ugyebár őszintén, — ezért indult meg végre mindenfelé az iskolaépítés?? S ezt el is hisszük az iskolaépítő kormányról, csak még arra kérjük, hogy végre már ne a tanárokon és tanítókon akarjon spórolni! megdrágult áron legyen kénytelen beszerezni. Több érdekes, kisebb ügyet is intézett el a képviselőtestület, amelyekkel lapunk más helyén foglalkozunk. varos a közgyűlés előtt A munkálatokra meghirdetik az árlejtést Telj esi tik Szeiitgyörgyniezö kiváltsa gát is Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete f. hó 17-én, csütörtökön délután 4 órakor közgyűlést tartott, amelyen az elnöklő polgármester napirend előtt elparentálta Farkas Elek nemrég elhunyt bizottsági tagot. A puritán jellemű férfiú emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Legtöbb érdeklődéssel a pénzügyi és építési bizottságok, továbbá a város tanácsának javaslatát tárgyalták a város kövezési programmjának megállapításáról ós a munkálatokra az árlejtés meghirdetéséről. A programm szerint új burkolattal látják el a város főbb útvonalait, továbbá azon útszakaszokat, amelyekre az új burkolat már elodázhatatlanul szükséges. Uj burkolattal látják el elsősorban a Kossuth Lajos utcát, továbbá a Dorogi-útat, a vasúti hozzájáró utat, a Tábor-utcát, a hősök emléke körüli teret, továbbá a Ferenc József-útat, és Szentgyörgymező főbb útvonalait is. Aszfalttal látják el a Kossuth Lajosatca és a főbb útvonalak járdáit. A kövezés programmjálioz többen szólottak hozzá, igy Nádler István bizottsági tag is, aki a szentgyörgymezőiek azon kívánságát képviselte, hogy a Kovács-utcán ós az Árvaházutcán az árvaház előtt az országútra vezető út hozassék rendbe és köveztessék ki, amely úton keresztül a a szentgyörgymezőiek gazdasági élete, Szentgyörgymező forgalma lebonyolijtódik. A képviselőtestület méltányosInak találta, hogy amikor végre 30 év után a szentgyörgymezőiekre is gondol a város, a gondoskodás a szentgyörgymezőí nép érdekének megfelelőleg történjék. A tanács is készséggel hajlott a kívánság teljesítésére, és igy az útkövezés Szentgyörgymezőt is ki fogja elégíteni. Több olyan kívánsággal is állottak elő egyes képviselőtestületi tagok, amelyek csak a jövőben nyerhetnek kielégítést. Ilyen kívánság a Széchenyitér járdájának aszfaltozása és az Árok utca rendbehozatala. Osztotta a képviselőtestület vitéz SZÍVÓS Waldvogel József bizottsági tag nézetét, aki türelmet kér, hogy a munkálatok £ orban megtörténhessenek, mert úgy is rengeteg teher nyomja a várost, és minden hiányt és mulasztást egyszerre nem lehet pótolni, bár a kívánságok méltányosak és örülni kell annak, hogy mind többen ós többen óhajtják a város fejlődését, haladását. A kövezési programm szakszerű felülvizsgálásával Király Kálmán budapesti fővárosi műszaki tanácsost bizza meg a tanács javaslatára a képviselőtestület, mint aki a főváros kövezési munkálatait vezető mérnök és e munkálatokban kiváló szakember. A kövezési munkálatokra 556 000 pengőt irányzott elő a város, az árlejtési pályázatot kiírják, sőt a munkálatok mielőbbi megkezdésére a sürgősséget is kimondotta a közgyűlés, nehogy az országszerte meginduló kövezési munkálatok nyomán előállott konjunktúrában a város az anyagot Hírek a világegíjMzíióI A Római Nemzetközi Katholikus Sajtótudósító Iroda közleményeiből. A magyar katholikus nők csodát kérnek az Úristentől. A Magyar Kath Nőegyesületek Orsz. Szövetsége a. magyarországi Szent Domonkos-rendi nővérekkel együtt országos mozgalmat indított azon célból, hogy Árpád-házi Boldog Margit szenttóavatásánal: ügye újból felkaroltassók ós mielőbbkedvező befejezést nyerjen. A szövetség e célból a helyi nőegyletek útján gyüjtöiveket hozott forgalomba s kéri a híveket, hogy szentmisehallgatások és szentáldozások felajánlása* val csatlakozzék a mozgalomhoz s kérje Istent, hogy engedjen Árpádházi Boldog Margit közbenjárására két csodát, amelyek a szenttéavatásnak előfeltételeit képezik. A mozgalmat a püspöki kar is lelkesen támogatja s körlevélben szólítja fel a lelkészeket és hitoktatókat, hogy magyarázzák meg a „csoda" fogalmát a híveknek, illetve növendékeiknek s buzdítsák őket állhatatos imádságra azért, hogy Isten Boldog Margitot e földön is újabb jelekkel dicsőítse meg. (Városunkban e mozgalom szolgálatában fog állani a vízivárosi zárda f. hó 25-i Boldog Margit ünnepélye, amelyre ezúton is felhívjuk a közönség figyelmét. Szerk.) A tudomány áldozata. A metz-i Szt. Blandina kórházban most halt meg 54 éves korában Grlossinda betegápoló nővér, aki valósággal a tudományos kutatás áldozata lett. Tizenöt éven át dolgozott a hírneves radiológus Dr. Reisz laboratóriumában, akivel együtt tanulmányozta az X-sug&rak gyógyító vagy ártalmas hatását. A kísérletek következtében jobb keze súlyos bántalmakat szenvedett, úgyhogy a kezet le is kellett vágni. Azonban az X-sugarakkal való kísérletezés egész szervezetét megtámadta s egy éven át tartó gyötrő szenvedés után meghalt, mint az embertárs betegségén segíteni kivánó szeretet áldozata. Különös püspöki tilalom. A londoni bíboros érsek, Bourne kardinális oly tilalmat adott ki mostanában, amely a mi felfogásaink szerint szinte érthetetlen. Megtiltja a protestánsoknak, hogy katolikus templomban gyónjanak és áldozzanak. Az anglikánok között ugyanis azok, akik magukat angol katolikusoknak nevezik, utóbbi időben szorgalmasan kezdtek gyónni és áldozni járni a katolikus templomokba, azt tartván magukról, hogy ők is katolikusok A bíboros figyelmezteti őket, hogy ez meg nem engedhető visszaélés, miután a katolikus egyház szentségeiben csak az Házi szövött öhwqWRírowffci^SsS- Pfilflzmfliin Lászlón ál KKS&íSK^l^kíS UUÍM UUVIVU nes ) !e gjutányo8abbanb«szerezhető 1 WllllIlUUli UUÉM1UUU1 der me g sz övésre elfogadtatik!
