ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-02-16 / 14. szám

XXXII- évfolyam, 14. szám. .4ra 1© fillér Szerda, 1927. február 16 i/egjelenik hotenkint kétszer: szerdán ós rá; árii&p. Előfizetési ára egy hónapra 1 P. 20 fill. Név telén közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerk^ztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajoa utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában, A vízdíjak leszállításáról Most hordják szét a számlákat a vizvezetéki vízdíjakról. Tudvalevő ugyanis, hogy a vizdij a városi tanács határozata szerint ez évi február 1-tői esedékes és ugyancsak a szabályren­delet szerint negyedóvenkint fize­tendő a lakbérrel együtt a házigazda kezeihez, akitől azután a városi víz­vezetéki hivatal nyugtatott számla ellenében beszedi. Eléggé aktuális tehát a vízdíjról, a illetve vizdijszedés gyakorlásáról és körülményeiről szólni. Az ezzel kapcsolatos kérdések min­denkit közeiről érdekelnek Eszter­gomban, és a vizdijkérdes fájdalma­san aktuális lesz mindaddig, am ig a vízdíjat nem sikerűk valamiképen leszállítani. A helyzet ma az, hogy aligha ta­lálnánk házat, ahol a vizvezetéki viz drágaságáról ne panaszkodnának.Drága a viz a szegény embernek, de drága a jobbmódúnak is, mert neki meg több helyisége után sokkal többet is kell fizetnie. Mégis csak a szegény ember vízdíjával kell itt elsősorban foglalkoznunk, mert a jobbmódú em­bernek végeredményben van miből nagyobb vízdíjat is megfizetni, vi­szont igen sok teljesen szegény em­ber él a városban, akinek egyáltalán nincs miből fizetnie. A teljesen szegény ember vízdíját kell tehát valamiképen leszállítani. A rendkívül szimpatikus ós szociális szempontból is teljesen indokolt ügynek gyakorlati keresz­tülvitele azonban igen nehéz. Tudjuk, hogy a horribilis kölcsönösszeget, amibe a vízvezetéki mű került, nemcsak tör­leszteni kell, de az összeg kamatait is meg kell fizetni, — az erre szük­séges ugyancsak nagy összeg pedig csakis a vízdíjakból fedezhető. A mű fenntartása szintén tekintélyes ösz­szeget emészt fel, amelyet természe­tesen azoktól kell előteremteni, akik a vizet használják. Ezt nagyon jól tudjuk. Tudjuk azt is, hogy a für­dőszobák és a vízöblítéses klozetek szaporodásával csökkenni fog a vizdij és nagyon természetesnek találjuk, hogy az igy nyert bevételtöbblet elsősorban a szegény ember vízdíjá­nak leszállítására fog szolgálni. Mindazonáltal az idő még hosszú ad­dig a boldogabb korig, és addig is hiába intjük türelemre azt a nincs­telen embert, aki talán a szájából venné ki a falatot a vizdij megfize­tésére. Ezeknek helyzetén tehát már a mai körülmények között kellene segíteni. A segítés módja és gyakorlati kivi­tele már első áttekintésre is több nehézségbe ütközik. A szegény embe­rek vizdij át ugyanis úgy kellene le­szállítani, hogy a leszállítással járó különbözet a vízmű ^háztartásából ne hiányozzék, különben a kölcsönösszeg visszatérítése s a mű fenntartása ós fejlesztése kétségessé válnék. A sze­gény emberek vízdíjának leszállítása tehát a mai körülmények között csakis a jobbmódúak vizdijánik ter­hére volna lehetséges. Igaz, hogy van­nak a városban jómódú polgárok, akik a város békéje érdekében és szociális érzékükből kifolyólag hajlandók len­nének valamit a szegény emberek terhéből magukra venni. De ebben az esetben is mi lenne az irányadó elv és a gyakorlati kivitel pontos mértéke a szegénység megállapításánál ? Ne­héz kérdés, amelynek megoldásával mindenesetre foglalkozni kell. Nem tudunk határozott és általá­nos véleményt mondani azokról a visszás helyzetekről, amelyek e napok­ban a vízdíjak beszedésével kapcso­latban előfordulnak, mert ezekben az eseteket külön-külön kellene meg­vizsgálni, és külön külön a viszonyok szerint megítélni. Sok helyen egyene­sen megtagadják a vízdíjak befizeté­sét azzal, hogy a vízdíjat táblázzák inkább a házra. Más esetben & házi­gazda a lakóktól követeli a vizdij at akkor is, mikor a házba egyáltalán nincs bevezetve a viz. Bizony a lakó s k helyen a házi béke kedvéért még erre a jogtalan követelésre is inkább megfizeti a dijat. : Több helyen meg napok óta nem hall az ember egyebet átkozódásnál, mert mindenféle lik-luk kamrahelyi ség«k is fel vannak véve vizdijra. Rengeteg a panasz, amelyeket oko­san, a vizmű jövője és a város békéje érdekében is helyas szociális érzékkel meghallgatni és ha csak van rájuk orvosság, orvosolni kell. Minden kezdet nehéz, hát még az ilyen nagy műnek a megindulása ! A modern Esztergom ugartörő idejét él­jük, amikor a vízvezeték áldásait még nem élvezheti, a jövő fejlődés alapo­zásához és megindulásához szükséges sokoldalú egészségi és gazdasági elő­nyeit még nem láthatja kifejlődve a közönség. Égető szükség van ma a városi hatóságban meglépő tapintatos körültekintés, szociális érzék és meg­értés gyümölcsöztetésére, amely — hisszük — sok panaszt fog orvosolni és a szegény ember vízdíjának leszál­lítására is megtalálja a helyes utat. HÍREK Melyik gyógyszertár tart éjjeli szolgálatot? (Vasárnap- és ünnepnapon pedig eg^sz na­pos ügyeletesi szolgálatot is.) Február hó 12—18-ig Takács István gyógyszertára (Víziváros.) Emlékeztető. Február 19. A 4. sz. honvéd-altisztek bálja a táborban. „ 19. Az izraelita kultúregyesület mű­soros estélye a „Fürdő"-ben. „ 20. Az iparos és kereskedő levente­ifjakműsoros táncestélye aKath. Legényegyletben. Kezdete este fél 9 órakor. „ 26. A Kaszinó műsoros estélye. „ 27. Az Esztergomi Kath. Legény­egylet farsangzáró táncestélye saját helyiségében. „ 27. A Stefánia álarcos bálja a Fürdőben. „ 28. A Polgári Egyesület farsangzáró estélye a Magyar Királyban. Plébánosi kinevezés. A nemrég ala­kított dunaszegi plébánia első plébánosává dr, Csernoch János bíbo­ros-hercegprímás Gráspáry Gryula ed­digi adminisztrátort nevezte ki. Doktorrá avatás. Klinda Pál buda­pesti theologust, Klinda Károly nyug. érseki tanitóképző-intézeti igazgató­derék fiát, szombaton avatták jogi doktorrá a budapesti Pázmány-egye­temen. Halálozások. Bolváry Akos buda­pesti hitoktató f. hó 9-én 64 éves korában Budapesten elhunyt. A meg­boldogult másfélmilliárdot kitevő csa­ládi vagyonát végrendeletileg az egy­házmegyei papi nyugdijalapra hagyo­mányozta. Radványi Ferenc szigorlóorvos f. hó 13-án életének 29-ik évében hosz­szas szenvedés után elhunyt. Teme­tése kedden délután 3 órakor meleg részvét mellett folyt le a belvárosi tsmető kápolnájából. A megboldogult­ban dr. Radványi Kálmán iró, a „Zászlóak" szerkesztője fivérét, Lö­rinczy Kálmán városi tisztviselő só­gorát gyászolja. Kászonjakabfalvi özv. László G-usz­távné szül. Steitz Ottilia f. hó 9-én 86 éves korában hosszas szenvedés után Budapesten elhunyt. Az elhunyt László István városi pénzügyi tanácsos édesanyját gyászolja. Móricz Zsigmond felolvasó estje. Hétfőn e?te a vármegyeháza nagy­termében előkelő közönség lelkes tapsai között ült felolvasó asztalhoz Móricz Zsigmond iró, aki országos kőrútjában, mint a Balassa Bálint Társaság vendége, városunkat is fel­kereste. Műsorának első száma „Ju­liánus barát utazása Slovenskóban, Rusinskóban és Erbélyben" cimmel az író két hónap előtti körútjának felemelő tapasztalatait adta elő. Ér­dekes képeket festett a Trianon által elszakított magyarságról, amelyek azok előtt, akik jártak már az elszakí­tott részeken, nem ismeretlenek, de az iró egyéni megvilágításában új­szerűek, lelkesítők és vigasztalók vol­tak. A közönség a mély meggyőződés­től áthatott lelkes és helyenként pro­fét ailag a jövőbe világitó szavakat percekig tapsolta s az irót szívből ünnepelte. Utána M. Simonyi Mária, az ismert nevű színművésznő adta elő férjének „A gyermek hazamegy" c. gyönyörű költeményét, amellyel szinte könnyekig meghatotta az előbbi fel­olvasás által amúgy is elmélyített érzésű közönséget. Az estély második része az előbbi komoly számok után már a móricz­zsigmondi napsugaras hangulatok, a vidám derű jegyében folyt le. Leg­elsőbben az iró mondotta el, hogyan születik a regény, vers, vagy a no­vella a szerző lelkében s hogy érik mindaddig, mig kivitelre nem kerül. Az irói önvallomások mindig érdeke­sek é«? lebilincsel ők, de az a közvet­lenség, amellyel az előadó erről a kö­zönségnek beszámolt, ezen előadást a jelenvoltak legszebb élményévé avatta. Az előadottak illusztrálására mostM. Simonyi Mária művészetének minden ragyogásával bemutatta az illusztris szerző „Amor és Psyche" c. mesejáté­kának egy nagyszerűen megrajzolt jelenetét, majd „Mint a mezőnek vi­rágai" c. verset, amelyben Móricz Zsigmond ragyogó humora és a ma­gyar nép gondolkozásmódját nagy­szerűen ismerő jellemző ereje nyilvá­nul meg. Végül az iró „Két nemes állat" cimmel a lóról összegyűjtött és művészileg feldolgozott anekdotáit adta elő a közönség harsogó derültségé­tói olykor percekig meg-megszakitva. Maga az iró is elemében volt, látszott rajta, hogy neki magának is élveze­tet szerez az életből összegyűjtött eme derűs esetek zamatos magyar­sággal és kitűnő jellemző erő vei tör­ténő elmondása. A jelenvolt közönség az estről felejthetetlen emlékekkel tá­vozott, amelyeket csak az a fájó tu­dat tompított, hogy még sokan, igen ! sokan hiányoztak, akik pedig eljöhet- j tek volna . . . Thaly Ferenc lemondott a felsőházi alelnöki tisztéről. Értékes megtisztelés­ben részesült vármegyénk akkor, ami­dőn Thaly Ferenc felsőházi tagot választották meg a felsőház alelnö­kévé. Ezt a megtisztelő választást Thaly Ferenc gyengélkedésére való hivatkozázssal csak azon kikötéssel fogadra el, ha az adminisztratív teen­dőktől lehetőleg mentesitik és mint­hogy Budapesten keveset tartózkodik, tevékenységére ritkábban lesz szüRség. Thaly Ferencre többek közt azért esett a választók voksainak többsége, mert mint volt országgyűlési k épviselő, a parlament életében tevékeny részt vett és ismeri a parlament vezetésé­nek teendőit. Most azonban kitűnt, hogy a felsőház vezetése körül sokkal több a teendő, mint hitték ós ez lé­nyegesen fölülmúlja a régi főrendiház hasonoló munkakörét. És mint Wlas­Budapestet megelőzve magyarországi bemutató a Kultur Mozgóban! Murger világhírű regénye és drámája A bohémek Lilian Gish a főszerepben. A Kultur Mozgó a legnagyobb ál­dozatok árán a filmgyártás legnagyobb remekművét szerezte meg Eszter­gom közönségének, „üt a boldogság felé", a „Két árva", a „Fehér apáca" remek alakitója Lilian Gish A bohémek főszerepében a legtökéletesebbet adja. A „BohÓJUek"-ről nem lehet oly sok szépet írni, mint amennyit maga a film nyújt. * E nagy bemutató műsorunkhoz jegy­előjegyzéseket ajánlatos már most eszközölni, hogy mindenki idejében jsgyhez juthasson. Eredeti kisérő zene. ázi szövött vászon, köpper, törülköző, konyha- r* I ^««^ T Á 1 ' l Staads Pelczmann Laszlona Esztergom, Széchenyi-tér 16. Telefonszám 135, — Házi ken­der megszövésre elfogadtatik!

Next

/
Thumbnails
Contents