ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-12-07 / 95. szám

XXXIL évfolyam, 95 szám

, Ára IO fillér Szerda, 1927. december 7 It/egjelenik hetenkint kétszer: szerdán és Tai'árnftp. Előfizetési ára egy hónapra 1 P. 20 fill. Néptelen közleményt nem veszürik figyelembe. keresztény politikai ás társadalmi lap aratok 0« előfizetések Kossuth Lajos atca 80. szám alá küldendők. Hirdetések felFö«erkes7,r.ö: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. rétetnek a „HUNNIA" kőnyrnyomdáhan. mwmwmmWmmmmmimmmWmmlÉim^ »k Egyházért és a Hazáért!" Jusztinián érsek válaszolt az üdvözlésekre. — Januárban vonul be szókvárosába — A hercegprímás programmja: Dr Serédi Jusztinián hercegprímás a következő nyilatkozatot tette a MTI tudósítója előtt: -— Amikor az isteni Gondviselés Magyarország bíboros hercegprimási méltóságába helyezett — amelyhez ezeréves történelmünk ós nagynevű elődeim annyi dicsőséges emléke fűződik —, a Mindenható akaratába vetett megnyugvással fogadtam e rendkívül nehéz és magasztos missziót. — A körülmények mórlegelése alapján az a benyomásom, hogy Őszentsége ezzel a szokatlan és talán századok óta nem történt módon való kinevezéssel nem annyira az én személyemet, mint inkább sárba tiport hazánkat akarta kitüntetni; éppen ezért magam és megcsonkított földünk és sokat szenvedett orsságnnk boldogabb jövőjéért óhajtok dolgozni teljes odaadással, hazafias érzülettel. Bizton remélem, hogy ebben a munkában mindenki támogatni fog, aki Magyarország sorsát igazán szí rón viseli. — Nehéz missziómat azzal a körültekintéssel szándékozom betölteni, amelyet a fe'adat és az óriási felelősség tudata megkövetel. -— Odaadó munkása akarok lenni Egyházamnak ós Hazámnak, biztosítani óhajtom e kettő közötti harmónia fenntartását, mert igy vélem elősegíteni katholikus híveim boldogságát. Mindazokkal a honfitársaimmal pedig, akikkel nem a vallásközösség, hanem éde3 hazánk szeretete fűz össze, a kölcsönös megértésre és békességre s az ország érdekében való együttmunkálkodásra kívánok törekedni. Januárban vonul be székhelyére az új hercegprímás Őszentsége XI. Pius pápa magánkihallgatáson fogadta Serédi Jusztiniánt, Magyarország kinevezett hercegprímását., akit január elfő napjaiban, a siitusi kápolnában^személyesen fog püspökké felszentelni. Ezt megelőzően dec. 19-én a titkos konzisztóriumon a pápa bejelenti Serédi Jusztiniánnak bíborossá való kreálását. December 22 ón nyilvános köti* zisztóriumon Serédi hercegprímás leteszi az esküt és átveszi a biborosi kalapot. A hercegprímás püspökké való szentelése után január első felében rövid tartózkodásra Pannonhalmára utazik, hogy rendtársaitól elbúcsúzzék, azután átveszi az esztergomi főegyházmegye kormányzását. Vasárnapi lfipunk zártc, után érkezett meg Esztergomba Serédi Jusztinián dr. esztergomi érsek távirati válasza arra az üdvözlésre, melyet a káptalan, a főegyházmegye a lelkészkedö papság és a hivek nevében intézett hozzá Walter G-yula püspök, káptalani helynök. A hercegprímás sürgönyének eredeti szövege a következő : Walter Gyula káptalani helynök úr őméltóságának Esztergom. * A főkáptalan, valamint a fő egy' házmegye papságának és híveinek szívélyes üdvözletéért hálás köszönetet mond ós valamennyiteket egyenlő szeretettel köszönt, az Egyházért és a Hazáért fonó imádságot és közös munkát kér és ugyanazt 1 Justiniánus, legkegyelmesebben kinevezett esztergomi érsek. Ugyancsak meleghangú válasz érkezett a főispán és az alispán üdvözlő sürgönyére is. A főispán üdvözletére a következőket táviratozta a hercegprímás: Méltóságos Dr. Huszár Aladár főispán Úr Esztergom. Méltóságod jóleső üdvözletét hazafias szívből köszöni és az egyesitett yármegyék javára becsületes magyar közreműködést igér Serédi. Az alispánhoz érkezett válasz, amely egyben a vármegye közönségének is ?zól, a következő : Méltóságos Palkovics László alispán Úr Esztergom. Egyesitett vármegyék közönsége nevében küldött jókivánatokat hazafias szívből köszöni, hazánk ós vármegyénk javára lankadatlan munkát igér Serédi. A polgármester a következő táviratot kapta, amely egyben a város közönségének is szeretetteljes üzenet: Méltóságos Antóny Béla polgármester Úr Esztergom. Esztergom szab. kir. város nemes közönségének és tanácsának meleg szeretettei küldött jókivánatait szívből köszönöm és szeretettel viszonzom, tndom, hogy Esztergomban nehéz munkámban mindenki megértő tevékenységgel támogatni fog. Serédi. A kereskedelmi társulat üdvözlése. Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat f. hó 4-én megtartott évi közgyűlésén elhatározta, hogy főméltóságú dr. Serédi Jusztinián hercegprímássá való kineveztetése alkalmából az alanti üdvözlő sürgönyt küldi az új egyházfejedelemnek : Eőméltóságú dr. Serédi Jusztinián úrnak, Magyarország Hercegprímása Roma, St. Anselmo, Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat közgyűlésének nevében hódolatos tisztelettel ós örömteljes várakozással köszöntjük főmóltóságodat Bleszl Ferenc, kincstári főtanácsos, diszelnök. Marosi Ferenc, kereskedelmi tanácsos, elnök, Mozaikok az új hercegprímás esztergomi napjaiból Amikor az új főpásztor kinevezésének hire elterjedt Esztergomban, mindenütt kedves örömet keltett. Az ország közérdeklődése már hónapokkal ezelőtt fordult a primási szék betöltésének kérdése felé és ebben az érdeklődésben talán Esztergom állt első helyen. Nem a közjogi méltóság felé fordult az érdeklődés ; az esztergomiak jövendő főpásztorukat várták! Sokan visszaidézték azokat a napokat, amelyeken az új főpásztort megismerték vagy társaságál'

an néhány órát eltöltöttek. Nem a jövendő primás alakját keresték a kinevezés után, hanem Serédi Jusztiniánt, a szerzetest, hogy primási méltóságában is az embert lássák. Emberi vonás, hogy egymáshoz való viszonyunk mélységét és értékét bizonyos változás után keressük. Azt a szerény Jusztinián atyát idézte emlékezetébe, aki sokszor gyalog tette meg Eaztergomtábortói Esztergomig éjnek idején az utat, aki szellemes derűben, gondtalan mosolygásban tartotta rendtársait és ismerőseit, aki kedvesen köszöntgetve járt Esztergom utcáin ! Ma kétszeres visszatekintéssel élünk a múltban és Serédi Jusztinián bíboros hercegprímást szerzetesi ruhájában köszöntjük. Igy ismerjük őt és így értjük meg azt az elhatározást, amely Őszenfségét vezette, amikor őt a primási trónra emelte. Serédi Esztergomban Serédi Jusztinján; valahányszor Esztergomba érkezett, mindig a bencések székházában szállt meg. László Dániel és Balogh Albin dr. bencéstanárok közelebbről ismerik az új főpásztort. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy Serédi Jusztiniánnak rokona is van Esztergomban, a sógora, Kiss Rezső postaellenőr lakik itt. A főpásztor minden alkalommal felkereste sógorát, amikqr csak ideje engedte. Az esztergomi főpapság közül különösen Kohl Medárd dr. püspököt, Klinda Teofii dr. és Drahos János dr. prelátus-kanon okokat kereste fel gyakrabban. A primási aulába mindenkor ellátogatott, ahol a megboldogult hercegprímással folytatott megbeszélést. Csernoch primás ilyenkor mindig ebéden is ottartotta. László Dániel és Balogh Albin dr. bencéstanárok kedves visszaemlékezésben beszélnek az új főpásztorról. Kis tükördarabokat adnak, apró mozaikokat, amelyek Serédi Jusztinián nagy alakját tükrözik. A hadifoglyok között Valahányszor Esztergomba jött, mindig rövid ideig tartózkodott körünkben. Egyhuzamban akkor töltött itt hosszabb időt, amikor a Táborban az olaszok lelkésze volt. Ebben as időben Serédi Jusztinián az igazi pap képében áll előttünk. Lelkipásztor volt a szó legnemesebb értelmében, lelkével, hitével hatott és lelkeket emelt fel. Pestis, nyomor, szenvedés ütötte fel fejét a táborban, ezer és ezer hazáját, testvérét, apját és gyermekótvesztett ember ólt magárahagyatottan a barakokban. Napról-napra kopogtatott a halál, kétségbeesés vett erőt az embereken. Hideg szél rázta meg a törött ablakokat, a réseken üvöltés hangzott szüntelen. A szegény foglyoknak halotti muzsika volt éz, melynél rettenetesebb volt a gondolat: elmúlni idegen földön elhagyatva, jó szó, vigasztalás nélkül. Egyszerre szelid hang szólalt meg. Egy pap állt fekete köpenyében a halvány mécses alatt. A haldoklók feléje fordították merevedő tekintetüket, a szenvedők felemelkedtek fekhelyükről. Vigasztaló hangon szólt a pap, anyanyelvükön szólította meg őket: „Testvérek, az Ur veletek !...** Valahány olasz sir domborult a tábori temetőben, majd mindegyik halott felett Serédi Jusztinián mondta el a cicumdederunt me-t... A sapkarózsa Különös tisztelettel vették körül Serédi Jusztiniánt. Esztergom lakossága csak mint tábori lelkészt ismerte, akinek szavai maradandóak az emberek lelkében. A katonaság és a foglyok ezt a tiszteletet ezuggesztiv tekintéllyé emelték. Ha Serédi Jusztinián a katonaság között megjelent nem a fegyelem parancsolt hallgatást, hanem a lélek nyitotta meg kapuját. Megmaradt ez a tisztelet az októberi foriadalom kitörésekor is. Emlékezetes, hogy abban az időben minden katonának és tisztnek levették a sapkarózsáját. Egy este egymagában jött hazafelé a Táborból Serédi Jusztinián. Az utcán egymásután vették le a rózsákat a katonák és tisztek sapkájáról. Serédi Jusztinián zavartalanul mehetett útján, senki sem állította meg. Sőt azok a katonák, akik a sapkarózsákat nem éppen udvariasan vették le, feszes tisztelettel üdvözölték — a lélek és a szó urát. Szerenád Csapó Antoninnak Jókedvű, tréfás ember volt Serédi Jusztinián. Rendtársai igen szerették. Tréfáiért nem lehetett rá haragudni. Akkoriban különösen Csapó Antonin tanárral tréfálkozott leginkább, aki most Komáromban van. Egy izben szerenádot is adott néki. Csapó tanár olykor maga is mulatott a tréfán, de mikor a könyvei mellett ült, néha zsörtölődött is. De hozzátette : No, azért nem haragszom, „urambátyám." ZORO és HURU (A két diplomata) f£«£? 1927. li-én a Korona-Mozgóban!