ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-11-06 / 86. szám

évfolyam, 86. szám. Ára »© fillér Vasárnap, 1927. rioVen)bep 6 ERGOM Hí Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vatárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P. 20 fill. Néptelen közleményt nem reszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Az örökkön élő Kossuth A magyar Bép azért zárta szivébe Kossuth Lajos nevét, mert a magyar szabadság nagy prófétájának, a népek testvériesülése és a salakjától megtisztított demokrácia nagy apostolának tartotta, akinek bőrtönt, számkivetést, hontalanságot és nélkülözést kellett elszenvednie, bogy tanítását annál inkább széthordja a népek lelkét megtermékenyítő vihar. Bismarck, Washington neve mellé, mint egyenrangú név sorakozik a Kossuth Lajos neve. Mikor a magyar nemcet lelke Kossuth Lajos lelkével egyesült, mindig azt az országútat járta, amelynek kövei élesek, iránya sokszor meredek s mértföldjelző oszlopai tövissel koszorúzottak voltak. Most is kálváriát jár a magyar nemzet. Megszaggatták, kigúnyolták s végül a trianoni töviskoszorúval koszorúzták. A mai szoborleleplezés egy örökkőn élő halott diadalmenete lesz a Kossuth tanítását megértő nemzetek szivétől a magyar nemzet szivéhez. Amikor 1849-ben nagy ügyünk elveszett, Kossuth lángragyújtó szavával felrázta Európát s most, amikor újból porba sújtva állunk, újból Kossuth szelleme szálljon síkra érettünk! Mikor Angliában és Amerikában elhangzottak a nagy ígéretek — bár •zen ígéretek nem valósultak meg — néhány év multán mégis térdre kényszerült az osztrák szoldateska, mégis él kellett jönnie a kiengesztelődésnek. ígéretektől most is gazdag a magyar ügy, de űgylátszik most is jönnie kell valaminek, ami a magyar ügy igazsága mellett bizonyságot tesz s akkor újra eljön a mi föltámadásunk órája. Hogy Kossutbunk volt, s hogy Kossuth szelleme ma az egész világé, ez csak bizonyságot tesz amellett, hogy igaz ügyünk diadalának elkeli jönnie; bizonyság amellett, hogy az emberi kultúráért dolgozó, szabadságszerető nemzeteknek a magyar ügy mellett a helyük. Kossuth az az örökkön élő halott, aki sohasem szűnik meg mellettünk dolgozni, mert tanításai nemcsak a mult tanításai maradtak, hanem minden idők próféoiái lettek. A magyar nép akkor lesz méltó önmagához s akkor bizonyítja be a világ előtt igazi értékét, ha egy emberként kel fel s indul zarándokútra, hogy akkor, amikor a világ nagy nemzeteinek képviselői megjelennek Kossuth alakja előtt, ott legyen az egész magyar nép, mint ahogy egyszer megmozdult a Kossuth Lajos üzenetére, hivó szavára! . . . Dorogon leplezte le József főherceg a 85-ik hősi emlékművet Dorog község díszpolgárrá választotta a népszerű magyar főherceget. — Diszes űj községháza Dorogon. A ködös Mindenszentek szomorú hangulatú napja Dorogon ezidén ünnepies keretek között, lélekemelő módon folyt le. Hármas ünnepet ültek itt e napon a nagy egyházi ünnepen kivül. Ekkor nyújtották át József főhercegnek a díszpolgári oklevelet, ezen a napon szentelték fel az új községházát és az ünnepségen résztvevő főherceg ezúttal leleplezte a hősi halottak emlékmüvét is. Megérkezik a főherceg József főherceg 10 óra előtt érkezett meg vitéz Fábry Dániel szárnysegéd kíséretében és a falu határától Reviczky Elemér főszolgabíró, Kárer Lőrinc biró és nagyobb küldöttség kisóretóben vonult a gazdagon feldíszített diadalkapnhoz, ahol baráti Huszár Aladár dr. főispán és Palkovics László alispán fogadták Üdvözlő beszéddel. A község apraja-nagyja lelkes örömmel köszöntötte a királyi fen* séget. A dorogi és környékbeli egyenruhás bányászok és leventék festői sorfala és a vármegye minden részéből érkezett küldöttségek, valamint a diszes koszorúk nagy száma a bevonulás és az ünnepély kópét mindvégig festőivé s a jelenvoltak részére felejthetetlenné tették. A leleplezési ünnepély Tiz órakor a plébániatemplomban ünnepi szentmise volt, utána pedig kivonultak az előkelőségek a templom előtt elhelyezett impozáns emlékműhöz, amely Zsákodi Csiszér János felemelően szép, stílusos alkotása. Itt Morva Izidor főjegyző üdvözölte a királyi fenséget és felkérte az emlékmű leleplezésére. Az üdvözlő szavak után József főherceg emelkedett szólásra. A magyar katona és különösen a dorogi bányászés főldmives katonák hősi magatartását méltatva, kifejezést adott annak a reményének és törhetetlen hitének, hogy a hősi halottak áldozata és az élők munkája megteremti a boldog Nagymagyarországot. Beszéde tele volt bensőséggel és mély meggyőződéssel, úgyhogy minden jelenvoltra mély hatást gyakorolt. Az emlékmű átvétele Nagy éljenzés és taps fogadta a főherceg szavait, amely után lehullott a lepel és láthatóvá lett a kettős kereszt tövében ülő Magyarorság Védasszonya, amint a sárkányokkal küzdő magyar honvédre áldón letekint. Trinkl Kálmán dr. plébános megáldotta az emlékművet. Az emlékmű átvételét Reviczky Elemér főszolgabíró eszközölte meleg szavakkal, Majd Kárer Lőrinc biró előbb magyar, majd a jelenlevő idősebb dorogi polgárokhoz fordulva német nyelven mondott igen szép beszédet, amely a hallgatóság körében őszinte megilletődést keltett. A rengeteg koszorú megható elhelyezése után a Hősökszobrának leleplezési ünnepélye a bányászzenekar hangjai mellett véget ért. A községháza felszentelése Innen a jelenvolt közönség a községházához vonult, amely a bécsi és esztergomi országút kereszteződésénél épült s nemcsak a községnek, hanem az egész vármegyének is díszére válik. A községházát is dr. Trinkl Kálmán plébános szentelte meg, amely után a képviselőtestület díszközgyűlése Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos indítványára József főherceget Dorog díszpolgárává választotta. A főherceg az erről szóló oklevelet átvéve, meleghangú beszédben mondott köszönetet az ünneplésért. A diszebéd A díszközgyűlésről a főherseg ós a jelenlevő előkelőségek, akiknek sorában ott volt a többi között Báthy László prelátus-kanonok, felsőházi tag, Frey Vilmos dr. orözággyűlési képviselő, Rudolf Béla járásbirósági elnök, továbbá Eperjessy Viktor ezredes, vitéz Pongrácz-Bartha Elek ezredes, Grabovszky Miklós miniszteri tanácsos, Reimann Ernő dr., Sarvay János helyőrségi parancsnok ós sokan mások, a Bányakaszinóhoz mentek, amelynek bejárójánál Chorin Ferenc, a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. nevében mondott üdvözlőszavakat. A bányatelep megszemlélése után a főherceg részt vett a diszebéden, amelyen a főispán a kormányzó úr öfőmóltóságára, Palkovics László alispán a jelenlevő főhercegre mondottak felköszöntőket. József főherceg az alispán felköszöntőjóre válaszolva kedves közvetlenséggel fejtegette, hogy ő, aki csecsemőkorától kezdve állandóan magyarok között ólt, csakis jó magyar lehet s e hazát úgy szereti, mint azt a világháború bármelyik hőse szerette. A diszebéd a remek beszéd hatása alatt folyt le, mindvégig emelkedett hangulatban. József főherceg Zsákodi-Csiszár János szobrászművész gyönyörű alkotásával a nyolcvanötödik hősi emlékmüvet leplezte le. A főherceg kijelentette, hogy a 85 emlékmű közül a dorogi ragadta meg őt a leginkább, s a szivhezszóló gomdolat, amely e műben kifejezést nyert, minden dicséretet megérdemel. Esztergom viz nélkül Csőrepedés miatt csaknem két napig szlinetelt a vizvezeték működése. Csütörtökön reggel 6 óra tájban kellemetlen dolog zavarta meg a város közönségét. A vizvezeték csapjai nem adtak vizet. A közönség nagy része azt hitte, múló üzemzavarról van szó, de amikor sem délben, sem este nem csorgott a vízcsap, komoly aggodalmak közt gondolt arra a veszélyre, amely bármely percben bekövetkezhetik, ha ily körülmények között tüzeset tör ki a városban. A városban dobszó hirdette, hogy csőrepedés történt s hogy a közönség addig, mig a hibát megjavítják, vizröl a lehetőség szerint maga gondoskodjék. Illetékes helyen a vizvezeték működéséről a következő felvilágosítást kaptuk: A vízműnek van egy, már a múltban is mutatkozott hibája. A régi védtöltósen túl, a régi agy agárkokon keresztülmenő szakaszon ugyanis már ismételten csörepedósek történtek. Itt a csődarabok egymásután betonpillórekre vannak fektetve, melyek részben kiviteli hibák miatt nem váltak be ós az új vódtöltésben vonulnak végig. Ezen pillérekre fektetett csőszakaszon történtek eddig az összes csőtörésék, melyek azonban a vízvezeték ideiglenes átvétele óta szüneteltek, úgy, hogy azt lehetett hinni, hogy a baj teljesen megszűnt. Csütörtökön reggel azonban ugyanezen a helyen történt a csőrepedés, amely a várost megfosztotta a víztől. A helyreállítási munkákhoz azennal nagy erővel fogtak hozzá, 'de — dacára az éjjel-nappali munkának — a vízszolgáltatás csak pénteken este indulhatott meg. Hogy ilyen sokára sikerült csak a hiba kijavitása, az annak tulajdonitható, hogy a kb 3'5 m mélyen levő cső'bó'l kiáramló viz egy, a közelben volt csőtörés kapcsán fellazított talajban tört fel. A mostani csőtörés helye mintegy 15 m távolságban találtatott meg vizfeltörés helyétől ós ez óriási földmunkát igényelt. A vízvezetéki tartány — éjjeli üzem nem lóvén — csak kevés vizet tartalmazott, jóllehet előző nap este a tartány tele volt. A tartány azonban a csőtörés által keletkezett vízveszteség következtében kiürült. Illetékes körök az eset kapcsán azzal a tervvel foglalkoznak, hogy ezen veszélyes csőszakaszt egy vele párhuzamosan — a töltésen kivül — fektetett kisebbméretű tartalékcsővel hidalják át, mely esetben, ha csőtörések lesznek is, a vízszolgáltatás ezen tartalókcsövön keresztül történhetik. Ezen munkálatok rövidesen meg is kezdődnek, hogy a város közönsége ily eseteknek többé ne legyen kitéve. Későbbi programm pedig a teljes üzembiztonság érdekében az lenne, Valódi keleti és perzsa szőnyegek nagy választékban Virág és Szántónál 1