ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-11-06 / 86. szám

évfolyam, 86. szám. Ára »© fillér Vasárnap, 1927. rioVen)bep 6 ERGOM Hí Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vatárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1 P. 20 fill. Néptelen közleményt nem reszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Az örökkön élő Kossuth A magyar Bép azért zárta szivébe Kossuth Lajos nevét, mert a magyar szabadság nagy prófétájának, a né­pek testvériesülése és a salakjától megtisztított demokrácia nagy apos­tolának tartotta, akinek bőrtönt, számkivetést, hontalanságot és nél­külözést kellett elszenvednie, bogy tanítását annál inkább széthordja a népek lelkét megtermékenyítő vihar. Bismarck, Washington neve mellé, mint egyenrangú név sorakozik a Kos­suth Lajos neve. Mikor a magyar nem­cet lelke Kossuth Lajos lelkével egye­sült, mindig azt az országútat járta, amelynek kövei élesek, iránya sok­szor meredek s mértföldjelző oszlopai tövissel koszorúzottak voltak. Most is kálváriát jár a magyar nemzet. Meg­szaggatták, kigúnyolták s végül a trianoni töviskoszorúval koszorúzták. A mai szoborleleplezés egy örökkőn élő halott diadalmenete lesz a Kos­suth tanítását megértő nemzetek szivétől a magyar nemzet szivéhez. Amikor 1849-ben nagy ügyünk elveszett, Kossuth lángragyújtó sza­vával felrázta Európát s most, amikor újból porba sújtva állunk, újból Kos­suth szelleme szálljon síkra érettünk! Mikor Angliában és Amerikában el­hangzottak a nagy ígéretek — bár •zen ígéretek nem valósultak meg — néhány év multán mégis térdre kény­szerült az osztrák szoldateska, mégis él kellett jönnie a kiengesztelődésnek. ígéretektől most is gazdag a magyar ügy, de űgylátszik most is jönnie kell valaminek, ami a magyar ügy igazsága mellett bizonyságot tesz s akkor újra eljön a mi föltámadásunk órája. Hogy Kossutbunk volt, s hogy Kossuth szelleme ma az egész világé, ez csak bizonyságot tesz amellett, hogy igaz ügyünk diadalának elkeli jönnie; bizonyság amellett, hogy az emberi kultúráért dolgozó, szabadságszerető nemzeteknek a magyar ügy mellett a helyük. Kossuth az az örökkön élő halott, aki sohasem szűnik meg mellettünk dolgozni, mert tanításai nemcsak a mult tanításai maradtak, hanem minden idők próféoiái lettek. A ma­gyar nép akkor lesz méltó önmagá­hoz s akkor bizonyítja be a világ előtt igazi értékét, ha egy emberként kel fel s indul zarándokútra, hogy akkor, amikor a világ nagy nemze­teinek képviselői megjelennek Kossuth alakja előtt, ott legyen az egész magyar nép, mint ahogy egyszer megmozdult a Kossuth Lajos üzene­tére, hivó szavára! . . . Dorogon leplezte le József főherceg a 85-ik hősi emlékművet Dorog község díszpolgárrá választotta a népszerű magyar főherceget. — Diszes űj községháza Dorogon. A ködös Mindenszentek szomorú hangulatú napja Dorogon ezidén ün­nepies keretek között, lélekemelő mó­don folyt le. Hármas ünnepet ültek itt e napon a nagy egyházi ünnepen kivül. Ekkor nyújtották át József fő­hercegnek a díszpolgári oklevelet, ezen a napon szentelték fel az új község­házát és az ünnepségen résztvevő fő­herceg ezúttal leleplezte a hősi halot­tak emlékmüvét is. Megérkezik a főherceg József főherceg 10 óra előtt érke­zett meg vitéz Fábry Dániel szárny­segéd kíséretében és a falu határától Reviczky Elemér főszolgabíró, Kárer Lőrinc biró és nagyobb küldöttség kisóretóben vonult a gazdagon feldí­szített diadalkapnhoz, ahol baráti Huszár Aladár dr. főispán és Palko­vics László alispán fogadták Üdvözlő beszéddel. A község apraja-nagyja lel­kes örömmel köszöntötte a királyi fen* séget. A dorogi és környékbeli egyen­ruhás bányászok és leventék festői sorfala és a vármegye minden részé­ből érkezett küldöttségek, valamint a diszes koszorúk nagy száma a bevo­nulás és az ünnepély kópét mindvégig festőivé s a jelenvoltak részére felejt­hetetlenné tették. A leleplezési ünnepély Tiz órakor a plébániatemplomban ünnepi szentmise volt, utána pedig kivonultak az előkelőségek a templom előtt elhelyezett impozáns emlékmű­höz, amely Zsákodi Csiszér János fel­emelően szép, stílusos alkotása. Itt Morva Izidor főjegyző üdvözölte a királyi fenséget és felkérte az emlék­mű leleplezésére. Az üdvözlő szavak után József fő­herceg emelkedett szólásra. A magyar katona és különösen a dorogi bányász­és főldmives katonák hősi magatartá­sát méltatva, kifejezést adott annak a reményének és törhetetlen hitének, hogy a hősi halottak áldozata és az élők munkája megteremti a boldog Nagymagyarországot. Beszéde tele volt bensőséggel és mély meggyőző­déssel, úgyhogy minden jelenvoltra mély hatást gyakorolt. Az emlékmű átvétele Nagy éljenzés és taps fogadta a fő­herceg szavait, amely után lehullott a lepel és láthatóvá lett a kettős kereszt tövében ülő Magyarorság Véd­asszonya, amint a sárkányokkal küzdő magyar honvédre áldón letekint. Trinkl Kálmán dr. plébános meg­áldotta az emlékművet. Az emlékmű átvételét Reviczky Elemér fő­szolgabíró eszközölte meleg szavakkal, Majd Kárer Lőrinc biró előbb ma­gyar, majd a jelenlevő idősebb dorogi polgárokhoz fordulva német nyelven mondott igen szép beszédet, amely a hallgatóság körében őszinte megille­tődést keltett. A rengeteg koszorú megható elhelyezése után a Hősök­szobrának leleplezési ünnepélye a bányászzenekar hangjai mellett vé­get ért. A községháza felszentelése Innen a jelenvolt közönség a köz­ségházához vonult, amely a bécsi és esztergomi országút kereszteződésénél épült s nemcsak a községnek, hanem az egész vármegyének is díszére vá­lik. A községházát is dr. Trinkl Kál­mán plébános szentelte meg, amely után a képviselőtestület díszközgyűlése Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos indítványára József főherceget Dorog díszpolgárává választotta. A főherceg az erről szóló oklevelet átvéve, me­leghangú beszédben mondott köszö­netet az ünneplésért. A diszebéd A díszközgyűlésről a főherseg ós a jelenlevő előkelőségek, akiknek sorá­ban ott volt a többi között Báthy László prelátus-kanonok, felsőházi tag, Frey Vilmos dr. orözággyűlési kép­viselő, Rudolf Béla járásbirósági el­nök, továbbá Eperjessy Viktor ezre­des, vitéz Pongrácz-Bartha Elek ez­redes, Grabovszky Miklós miniszteri tanácsos, Reimann Ernő dr., Sarvay János helyőrségi parancsnok ós sokan mások, a Bányakaszinóhoz mentek, amelynek bejárójánál Chorin Ferenc, a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. nevében mondott üdvözlőszavakat. A bányatelep megszemlélése után a fő­herceg részt vett a diszebéden, ame­lyen a főispán a kormányzó úr öfő­móltóságára, Palkovics László alis­pán a jelenlevő főhercegre mondottak felköszöntőket. József főherceg az al­ispán felköszöntőjóre válaszolva ked­ves közvetlenséggel fejtegette, hogy ő, aki csecsemőkorától kezdve állan­dóan magyarok között ólt, csakis jó magyar lehet s e hazát úgy szereti, mint azt a világháború bármelyik hőse szerette. A diszebéd a remek beszéd hatása alatt folyt le, mindvégig emelkedett hangulatban. József főherceg Zsákodi-Csiszár János szobrászművész gyönyörű alko­tásával a nyolcvanötödik hősi emlék­müvet leplezte le. A főherceg kijelen­tette, hogy a 85 emlékmű közül a dorogi ragadta meg őt a leginkább, s a szivhezszóló gomdolat, amely e műben kifejezést nyert, minden dicsé­retet megérdemel. Esztergom viz nélkül Csőrepedés miatt csaknem két napig szlinetelt a vizvezeték működése. Csütörtökön reggel 6 óra tájban kellemetlen dolog zavarta meg a vá­ros közönségét. A vizvezeték csapjai nem adtak vizet. A közönség nagy része azt hitte, múló üzemzavarról van szó, de amikor sem délben, sem este nem csorgott a vízcsap, komoly aggodalmak közt gondolt arra a ve­szélyre, amely bármely percben be­következhetik, ha ily körülmények között tüzeset tör ki a városban. A városban dobszó hirdette, hogy csőrepedés történt s hogy a közönség addig, mig a hibát megjavítják, vizröl a lehetőség szerint maga gondoskod­jék. Illetékes helyen a vizvezeték mű­ködéséről a következő felvilágosítást kaptuk: A vízműnek van egy, már a múlt­ban is mutatkozott hibája. A régi védtöltósen túl, a régi agy agárkokon keresztülmenő szakaszon ugyanis már ismételten csörepedósek történtek. Itt a csődarabok egymásután betonpilló­rekre vannak fektetve, melyek rész­ben kiviteli hibák miatt nem váltak be ós az új vódtöltésben vonulnak végig. Ezen pillérekre fektetett csősza­kaszon történtek eddig az összes cső­törésék, melyek azonban a vízvezeték ideiglenes átvétele óta szüneteltek, úgy, hogy azt lehetett hinni, hogy a baj teljesen megszűnt. Csütörtökön reggel azonban ugyanezen a helyen történt a csőrepedés, amely a várost megfosztotta a víztől. A helyreállítási munkákhoz azennal nagy erővel fogtak hozzá, 'de — da­cára az éjjel-nappali munkának — a vízszolgáltatás csak pénteken este indulhatott meg. Hogy ilyen sokára sikerült csak a hiba kijavitása, az annak tulajdonit­ható, hogy a kb 3'5 m mélyen levő cső'bó'l kiáramló viz egy, a közelben volt csőtörés kapcsán fellazított talajban tört fel. A mostani csőtörés helye mintegy 15 m távolságban találtatott meg vizfeltörés helyétől ós ez óriási föld­munkát igényelt. A vízvezetéki tar­tány — éjjeli üzem nem lóvén — csak kevés vizet tartalmazott, jólle­het előző nap este a tartány tele volt. A tartány azonban a csőtörés által ke­letkezett vízveszteség következtében ki­ürült. Illetékes körök az eset kapcsán azzal a tervvel foglalkoznak, hogy ezen veszélyes csőszakaszt egy vele párhuzamosan — a töltésen kivül — fektetett kisebbméretű tartalékcsővel hidalják át, mely esetben, ha csőtöré­sek lesznek is, a vízszolgáltatás ezen tartalókcsövön keresztül történhetik. Ezen munkálatok rövidesen meg is kezdődnek, hogy a város közönsége ily eseteknek többé ne legyen kitéve. Későbbi programm pedig a teljes üzembiztonság érdekében az lenne, Valódi keleti és perzsa szőnyegek nagy választékban Virág és Szántónál 1

Next

/
Thumbnails
Contents