ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-10-30 / 85. szám

XXXTI- évfolyam, 85, szám

, Ára 25© fillér Vasárnap, 1927. október ao. Ik/egjelenik hetenkint kétszer: szerdán ós vatárnap. Előfizetési ára egy hónapral P. 20 fill. Névtelen közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos atca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. A jeltelen sírokra Esztergom. 1927. okt. ÍO. Koszorút küldünk jeltelen sirokra, amelyek fölött idegen madár dalol, idegen erdő zúg, amelyekből fenyő nyúlik, bokor leveledzik és amelyeket messze földek füve takar. Az Ismeretlen Magyar Katonák sírjaira, amelyek fölött nines zokogás és nem gyújt gyertyát senki a novemberi estén, de amelyek porát vágyakozva csókolná sok magyar anya ós amelyek domborulatára sírva borulna rá gok magyar hitves ! A hősöknek járó babér könnyektől harmatos ágaiból fonjuk a koszorút, amelynek szalagjára aranybetükkel írjuk a magyar hősiesség dicsőségét, a feltámadásban való reménységet és erősfogadását annak, hogy az önfeláldozással küzdő magyar katona örökké legszentebb ideálunk marad. A drámai jelenetek egész sora elevenedik meg előttünk, amikor a test és lélek szembekerült egymással és a lélek győzedelmeskedett, és amikor a névtelen hősök ezrei az örökkévalóság számára megszülettek. Ezek a világháborús harctéri drámák nem az úgynevezett országokat mozgató világtörténeti hadvezéri és diplomáciai eseményekből valók, hanem a csukaszürke cúgok svarmléniájából, a tizennyolcévesek és öreg népfölkelők lövészárkaiból, egy-egy gránátcsapás, egy-egy golyósöpÖrte szakasz vagy egy-egy golyótalálta, sebesült földi körül lejátszódott olyan eseményekből jönnek elénk az emlékezés szárnyán, amelyek a szára* harctéri jelentések statisztikáiban csak mint jelentéktelen számok mutatkoztak, mondjuk : eggyel több vagy kevesebb ember, avagy tiz méterrel előbbre vagy tiz méterrel vissza a fronts?akaszon . .. Jeltelen sirok . . . Talán a húszéves Kis Józsefé, aki azt mondta a patrulkommandáns 48 éves népfelkelőnek : apám, maga csak maradjon, magának családja van, majd megyek én, engem úgysem sirat senki! És ment... Vagy a népföikelő Nagy Jánosé, aki visszarántotta az állásba a pelyhesállú kadétot, mondván: meghal érted az anyád, majd előbb én! JUs először ő rohant ki ... Talán az övéké, talán a többié ! Jeltelen sírjaink ezreit idézzük a novemberi estén, mialatt a Magyar Géniusz rájuk teszi a babérkoszorút ós meggyújtja a magyar hősiesség örökkön égő szövétnekét, hogy higyjünk a feltámadásban, (g.) Mennyi lakbért kell fizetni november elsején ? Fontos részletek az új lakásrendeletből November 10-én ünneplik Mátéffy Viktor kormányfótanácsost. Az Esztergomi Keresztény Szociális és Gazdasági Párt, mint megírtuk, november 5-ére tervezte a Mátéffy Viktor kormányfőtanácsos tiszteletére rendezendő bankettet. Illetékes helyről értesülünk, hogy az ünneplést november 10-re halasztották el a budapesti Kossuthszobor leleplezése miatt. Az új lakbérrendelet értelmében a lakbérek ez év november elsejével az aranyparitás 70 százalékára emelkednek, a legutóbbi negyedben fizetett 65 százalók helyett. A közüzemi pótlék változatlan. Az esedékes bér 1928 februárban egyező lesz az 192 7 novemberi bér és közüzemdij együttes összegével, 1928 májusban az alapbér 80%-ára, 1928 augusztusban az alapbér 85%-ára, 1929 februárban 95%-ára és 1929 májusban 100%-ára emelkedik. Újítás az is, hogy az 1926 július 1. után felvett lakónál nem a kötött bérek az irányadók, hanem a felek szabad megegyezésével megállapított bér. Ha a városban elég kiadó lakés lesz, a lakásforgalom normális keretek között fog mozogni s a hatóság is úgy fogja látni, hogy a lakásszükség megszűnt, a képviselőtestület kérheti a bérkorlátoxások megszüntetését, A felmondást írásban keil eszközölni és annak négyféle formája van. Az első a „szabad felmondás," amely azon bérlőkkel szemben alkalmazható, akik az 1927. évre 12.000 pengő vagy ezt meghaladó jövedelem után vannak jövedelmi adóval megróva. A rendes felmondási idő betartásával „indokolás nélkül" felmondhat a háztulajdonos minden lakásbérlőnek, ha más lakásban való elhelyezését biztosítja. „Megokolt felmondásnak" van helye két alapon. Az első az, hogy ha a háztulajdonos, vagy egész közeli hozzátartozója akar a tulajdonos házába beköltözni. A másik eset új épület emelése esetén nyerhet alkal mazást. Az első esetben úgynevezett cserelakást felajánlani nem kell. Ezt a lakást, akár megfelelő az, akár nem, a bérlőnek el kell fogadnia. Új épület emelése esetén eszközlendő felmondásnál a bérlő kielégítő elhelyezéséről tartozik gondost odni a háztulajdonos. Az állam, a törvényhatóság, a község, az egyház, ha saját magának van szüksége rá, több lakást is felmondhat egy házban. A felmondás negyedik fajtája „a bérlő hibájából eszközlendő felmondás", bérnemfizetés, rendeltetés-ellenes használat, tűrhetetlen magaviselet. Ez megfelel a mostanáig érvényben levő szabályoknak azzal a különbséggel, hogy bérnemfizetós cimén csak abban az esetben lehet felmondani, ha a bérlő a hozzá intézett írásbeli felszólítástól számítva nyolc nap alatt nem fizet. Bérmegállapítások és bérletfelmondási ügyek eldöntése a járásbíróságok hatáskörébe tartozik. Az új lakásrendeletnek a bérmegállapításra vonatkozó paragrafusai 1928. február 1. napján, többi rendelkezései pedig 1927. november 1. napján lépnek életbe. 1927. nov. 1. napján esedékes bér gyanánt az alapbér 70%-a fizetendő, melyhez még a közüzemi költség is járul. Ugyanannyi lesz az 1928. februári bér is. Az űzletbérek nem változtak az augusztusihoz viszonyítva. A folyó évi novemberi negyedre fizetendő lakásbórek táblázatát az alábbiakban közöljük j 1917. évi nov. V* évi alapbér a. K Fizetendő 70% bér és S% közüzemi dij pengő 1917. óvi nov. V

4 óvi alapbér a. K Fizetendő 70% bér és 3% közüzemi dij pengő 1 0-85 100 84 68 2 1-69 110 9315 3 2-54 120 101-62 4 339 130 110-08 5 4-23 140 118-55 6 508 150 127-02 7 5-93 160 135-49 8 677 170 143-96 9 7-62 180 152-42 10 847 190 160-89 15 12-70 200 169-36 20 16-94 250 211-70 25 2117 300 254-04 30 25-40 350 296-38 35 2964 400 338-72 40 33-87 450 381-06 45 38-11 500 423-40 50 42-34 550 465-74 55 46-57 600 508 08 60 50-81 650 550 42 65 55 04 700 592-76 70 59-28 750 635-10 75 63-51 800 677-44 80 6774 850 71978 85 71-98 900 762-12 90 76 21 950 804-46 95 80-45 1000 84680 A novemberi bórt havi részletekben is lehet fizetni. A nemzeti munkavédelem Ismertetni óhajtjuk néhány sorozatos cikkben a fenti országos szervezetet, mely távol minden párt- ós egyéni érdektől, csakis a közérdeket van hivatva szolgálni. A Nemzeti Munkavédelem minden politikától teljesen mentes olyan intézmény, mely a közüzemek, valamint a létfenntartás szempontjából közérdekű üzemek és a munkálatok zavartalan működésének biztosítását, illetve annak veszélyeztetése esetén a szükséges munkák elvégzését, nemkülönben a munkaeszközök ellen irányuló támadások elhárítását, sőt újabban elemi csapások (árvíz, tűzvész) elleni védekezést tűzte ki feladatául. Az intézmény tehát tisztán csak az ország (főként a városok) lakosságának zavartalan létfenntartását tartja szem előtt, nehogy a létfenntartási üzemeket érintő esetleges sztrájkok, illetve elemi csapások a lakosságot katasztrofális veszedelembe sodorják. A Nemzeti Munkavédelem működési köre kiterjed a vasútra, hajózásra, postára és távirdára, vízellátásra, gáz- ós villanyszolgáltatásra, közélelmezésre, közegészségügyi és közforgalmi berendezések fenntartására ós az elemi csapások elleni védekezésre. Az intézmény működése semmikóp sem irányul a munkásság ellen, mert minden esetben csakis a veszélyben forgó közérdek istápolásával foglalkozik s működése által az összlakosság s igy a munkások és családjaik fenntartását is lehetővé teszi. Mindenkor csakis a szükségforgalom, illetve az általános létfenntartásra okvetlenül szükséges minimális \ üzembentartásról és arról is csak ideiglenesen gondoskodik, amig a rendes forgalom, illetve üzemfelvótel céljából a munkás és munkaadó közötti megegyezés létre nem jött. Hogy a nemzeti munkavédelem intézményére milyen szükség van, az kitűnik abból is, hogy országunkon kívül már Svédországban, Norvégiában, Dániában, Németországban, Svájcban, Ausztriában, Lengyelországban, Hollandiában és Olaszországban is meg van szervezve. Angliában is most szervezték meg, sőt még Franciaországban is feltaláljuk ezt az intézményt, pedig a felsorolt államok között vannak olyanok is, amelyeket már évek óta szocialista kormányok vezetnek. Ha pedig már ezek is szükségesnek tartják az ilyen intézmény fenntartását, akkor annál szükségesebb ez nálunk, a világháború szerencsétlen befejezése óta annyiszor megrázkódtatott szegény hazánkban. Nálunk a nemzeti munkavédelem 1921. óvi szeptember óta áll fenn és a felsorolt külföldi államok közül sokat megelőzve, úgy van megszervezve és egy általános sztrájk esetén leendő alkalmazása akként van kidolgozva, hogy kitűzött feladatainak minden körülmények között meg fog tudni felelni, amit az eddig előfordult részleges sztrájkok alkalmával már be is bizonyított. Teljesen téves az egyesek által hangoztatott olyan kijelentés: „Hogy a nemzeti munkavédelemre már nincs szűke ég, mert már rendezett viszonyok közt élünk és ha szükség lesz rá, majd úgyis ott leszek." Lehet egy ország még oly konszolidált állapotban is, ez a nehéz megélhetési viszonyok által okozott elégedetlenség következtében, politikai, hatalmi, vagy anyagi érdekből bármely pillanatban A „ROfflONA"-nioz£Ől>an Oktober *§., 29. és SO-áu HOTKL IMPERIAL Irta: Biró Lajos. Rendezte.- Maurice Siller. Főszereplők: Poia Negri, J. Hail, G. Siegmann. Valódi keleti és perzsa szőnyegek nagy választékban Virág és Szántónál I