ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927
1927-10-23 / 83. szám
kifogástalan, szintúgy a vele való munka is. Azon keramitkockákat, amelyek a forgalomnak való átadás után hibásaknak bizonyulnak, a vállalkozó azonnal kicseréli. A keramit kiöntése teljesen szakszerűen történik. A hézagok elkerülhetetlenül szükségesek és jók. mert rugalmas anyaggal kiöntve a burkolat is rugalmasabbá válik, mig ha a keramitkockák egymáshoz érnek, annyira rideg burkola tot kapunk, hogy a keramit össze töredezik. Ezért hagyják el ma már mindenütt a hézagok cementtel való kiöntését, amely régebben divott. A szakértőknek az a véleménye, hogy a munkálatok jelenleg szakszerűen folynak s azok befejeztekor a város kifogástalan jó útnak lesz birtokában. Az esateigomi szénmedence bányászai az ezidei Kath. Nagygyűlésen. Impozáns megnyilatkozás volt a kath. híthűség mellett f. hó 16-án az esztergomi szónmedence bányászainak részvétele a vasárnapi kath. nagygyűlésen. A Salgótarjáni Köszénbánya RT. dorogi igazgatóságának 1234 munkása vonult felBudapestre Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos, igazgató és Szomszély Antal lelkész személyes vezetése alatt, továbbá a Tokodi MAK. RT. 30 munkása. A Budapestre való megérkezés után a- bányászok zenekaruk hangjai mel- 1 lett ugyancsak Schmidt Sándor ós Szomszély Antal vezetése alatt a Budapest-belvárosi templomba vonultak, hol részt vettek az ünnepi nagymisén, majd meghallgatták dr. Lepold Antal prelátus szentbeszédjét. — Az isteni tiszteletet megelőzőleg Pázmány Péter szobrának megkoszorúzásánál voltak jelen. Megható jelenet: egyszerű bányamunkások ós zenekaruk a magyar biboros Cicero szobránál. Délután két órakor gyülekeztek az eukarisztikus kongresszusra, s részt vettek a körmenetben hitbuzgó igazgatójuk és ennek neje, a lelkészük, Weisz Ervin titkár és Rausch Ferenc főtisztviselő vezetése alatt. ., Este 6 órakor közp. kath kör fehértermóben a kath. bányamunkásoknak diszgyűlósük volt, melynek szónokai Bartinai Ferenc pécsbányatelepi esperes, P. Bangha Béla, Haller István v. miniszter és Blaschek Hugó pécsi bányaigazgató voltak. Felejthetetlen emlékekkel jöttek haza derék bányászaink, látva a kath. megújhodás nagy tömegeit s hisszük, maradandó emléket hagy ez lelkükben. Megjegyezni óhajtjuk, hogy Pécsről 40, Tatabányáról 330 bányász vett részt a vasárnapi kath. nagygyűlésen. •HHHBWBWW)R> Ml wjlt Budapest Bádenje és Budapest Iskolavárost* Lovag Bodnár György kir. tanfelügyelő az iskolaváros kérdéséről — Tanügyi szempontok Több cikkben számoltunk már be azokról a tervekről, amelyek Esztergom fejlődésében elsősorban érdemelnek figyelmet. A fürdőváros kérdése már nem kérdés többé, lassan-lassan a kibontakozás felé közeledik. Amikor először hangzottak el vélemények a fürdőváros kérdéséről, két tábort véltünk látni : a fejlődést sürgetők táborát és azok csoportját, akik a konzervativizmus szoros öltözetében járnak. Annak hiróre, hogy Esztergom fürdővárossá épül, Budapesten és az ország más városaiban szakkörök és szaklapok foglalkoztak első 1 helyen e kérdéssel. A legerősebb kulturgazdasági és a városfejlődésben uralkodó tényezőnek ismerték el a tervet és Esztergomot boMog városnak nevezték, mert olyan természeti kincseket élvez, melyeknek kiaknázása csak az időn és a legteljesebb munkaprogramm keresztülvitelén múlik. E kérdést állandóan felszínen kell tartani — irják a lapok — és a legcsekélyebb munkamegindulás maga után vonja a kiépülés nagyobbarányú lehetőségeit, A Szent Jstvánfürdőtelep megépítésével a fürdővárost megalapoztuk, a Fürdőszállodával redoutot kapott Esztergom és bizunk abban, hogy egy-két év elmultával közelebb érkezik Esztergom Budapest Bádenjéhez. Lassan-lassan meg fog törni a konzervativizmus jege is, le fog kopni a régi rossz esztergomi máz, amely eddig a szabadabb és lüktetőbb, az önzetlenebb életet takarta. Új eszmék valósulnak meg, új, friss erő fog magbahajtani. Az iskolaváros kérdésével eddig részletesebben még nem foglalkoztunk. Munkatársunk felkereste tehát lovag Bodnár György kir. tanfelügyelőt, nyilatkozzék az iskolaváros kérdéséről és mondja el véleményét a meginduló iskolaépítésről. Lovag Bodnár György kir. tanfelügyelő levélben válaszolt és készséggel állt az „Esztergom" rendelkezésére. — Hála a Gondviselésnek és Mátéffy Viktor őméltósága nagyértékű támo. gátasának, melyet ittlétem óta állandóan jólesőleg tapasztalok, de meg hála az iskolafenntartó város anyagi támogatásának is, a város népoktatása kezd óhajtott célomhoz közeledni, — irja a kir. tanfelügyelő. A város uj elemi iskolájának palotájával kevés váró3 dicsekedhetik, — butorzása, felszerelése mintaszerű, az iskola munkája pedig elsőrendű. Itt csak egy kivannivaló maradt : több térséget, mozgást a gyermekeknek. Büszke vagyok erre az iskolára, melynek megfelelő színvonala érdekében ittlétem óta ambícióval dolgOLom. A szentgjörgymezői fiúiskola is megfelel azon városrésznek. Óhajtottam volna Szenttamás városrésznek is külön iskolát, de meg kellett hajolnom azon érvek súlya alatt, melyek alapján a most épült palotában helyezték el ideiglenesen a szenttamási iskolát. Ha valamikor a nyolc osztályú népiskola aktuális lesz, — ami már Pécsett megtörtént, — természetes a hiányzó tantermek pótlása. Szenttamásnak akkor külön isJcolára lesz szüksége, és mostani osztályai az új iskolában, a nyolcosztályú népiskola kibővítésének adnának helyet. A Kossuth Lajos-utcai iskola elhelye zése és berendezése kritikán aluli. Most dolgozom azon, hogy ez az iskola is méltó elhelyezést és felszerelést kapjon. Az ismétlő — helyesebben mondva — továbbképző-iskoláknak gazdasági irányban való átszervezése már megtörtént. Sajnos, még csak kisebb fokozatban. Esztergom ismétlő tanköteles einek tekintélyes száma, a város gazdasági helyzete rendes, önálló szaktanítókkal ellátott, külön épületekkel biró gazdasági iskolákat igényel, mivel pl. egyesitett vármegyénkben Tóváros dicsekedhetik. Már ezirányban is megtörténtek a szükséges intézkedések. Az iparos- és kereskedőtanonc-iskoláknak a jelenleginél méltányosabb elhelyezése és berendezése, önálló tantestületekkel leendő ellátás a érdekében is a siker biztató reményével dolgozom. Ha ezeket a törekvés sinket Isten segítségével, a fenntartó város áldó zatkészsógével, és Mátéffy Viktor őméltósága ismert támogatásával meg valósítjuk, bizton állítom, hogy Esztergom város népoktatásának minta szerűségét valóban siJcerült elérnünk. Természetesen ez csak egy alap a város kultúrájában. De hiszen az alapot kell gondosan ós nagy körültekintéssel megalkotnunk, mert különben homokon építünk. A jó alap a középiskola muakáját is megkönynyiti, sikeressé teszi. Égető szükség van a reáliskola felépítésére. El sem lehet képzelni, hogy az az elhelyezés, amely elemi iskolának nem volt jó, a reáliskolának évek hosszú során át megfeleljél. Most azonban egy kis pihenőre van az anyagilag kimerült városnak szüksége. De a kérdést állandóan felszínen kell tartani ós a végleges elhelyezés érdekében munkálkodni. A bencés gimnázium elhelyezése megfelelő, de azt hiszem, ha iskolavárosnak óhajtjuk Esztergomot látni, előbb-utóbb kibővítést igényel. A közép-fiúiskolák segítségére szolgálna 1—2 jól megszervezett internátus. Nem közömbös a szülőkre gyermekük gondos felügyelete és ne veJése, móltányos, és nem túlhajtott anyagi ellenszolgáltatás ellenében. Szatmárt a nagyszámú jól vezetett internátusok tették iskolavárossá. Ott még a tanítóságnak is volt 120 fiú és külön épületben 40 leánygyermek elhelyezésére szolgáló mintaszerű internátusa. Esztergomot ideális fekvése, levegője, vize, előkelő színvonalon álló tanintézetei, klasszikus kultúrája és történelmi múltja predesztinálják ilyen internátusokra! Megfoghatatlan, hogy a primási városban annyi évek során tudták nélkülözni az internátusokat, melyek, állítom, hogy minden kifogás ellenében is nagyobb segítséget nyújtanak a középiskolák munkájának, nevelésének eredményessé tételében, mint a kosztosokat elfogadó és tartó magánházak, aliol'mégis csak az anyagi érdek az első és — tisztelet a kivételnek — csak kevés esetben cél a kosztos fiú nevelése. Az internátu«ok fokozzák a középiskolák népességét, emelik a város forgalmát, a kereskedők ós az iparosok keresetét. Szerettem volna itt is megszervezni egy tanitói internátust a szatmári tanitóotthon mintájára. Itt bizalmat, lanságot láttam, senki sem támogatott, de meg vagyok arról győződve, hogy eljő az idő, amikor utódomat jobban megérti a tanítóság s itt is állni fog Komárom és Esztergom közigazga tásilag egyelőre egyesitett vármegyék néptanítóinak fiú- ós leánynevelőinternátusa. A leányok elhelyezésére már van mintaszerű internátusunk, több mint 100 növendékkel. Állítom, hogy a nőnevelő-iskolák népességének jórészét a mintaszerű internátus biztosította, hová nemcsak a vidék, de a csonka-ország, sőt a megszállt területekről is özönlöttek a növendékek. Ez bizonyítók az internátus szüksége mellett. Esztergom első színvonalon álló iskoláival és jól felszerelt internátusaival Budapest iskolavárosa lenne. Ezzel megoldódna a budapesti iskolakórdés is. A fórflképző is belátta az internátus szükségét. Már most a közeli években a szemináriumban és a Legényegvletben rendezett be ilyen intézeteket. A most épülő képzőintózetben egy külön pavilion terveztetik egy mintaszerű internátus céljaira. Tehát rájöttek az intéző-körök — igaz elég későn, — hogy e nélkül az iskola nem oldhatja meg sikerrel feladatát. A' tervezett és hihető eg a jövő év tavaszán meginduló zárdai iskolai építkezések mind azt a célt fogják szolgálni, hogy Esztergom iskolaváros legyen. A felsőbb nőnevelést még szükséges lenne a már szépen működő tanitónőképzőn kivül női ipar- és kereskedelmi iskolával kibővíteni. Nem tartozik hatáskörömhöz, de melegen ajánlanám a szakiskolák további megszervezését is, pl. egy faipari, egy vasipari szakiskolát. Több magyar város ilyen iskolái nemcsak az iparnak, hanem a magyar kultúrának is tettek nagy szolgálatot s általánosságban a városok forgalmát emelték. Még csak a kisdedóvók szaporítását kell szorgalmaznom. Már tavasszal meg is épül a zárdában egy kisdedóvó. Decentralizálni kell a kisdedóvókat, bogy minden körzetnek meg legyen alkalmas központban a gyermekvédelmi intézménye. A szegény gyermekek gyámolitását Esztergomban örömmel tapasztaltam ós nem kétlem, hogy ebben a jövőt illetőleg sem leszen hiány. Eddig szól Bodnár György kir. tanfelügyelő nyilatkozása, amelyben áttekintést nyertünk Esztergom iskolaügyéről, s az iskoláztatásról és az iskolák szerepéről kaptunk eleven képet a város jövő fejlődésében. Néhány szót kivánunk még az iskolaépítésről ós az iskolapolitikáról mondani. Ha Esztergomot iskolavárossá kívánjuk kiépíteni, önkéntelenül azt kel kérdeznünk, az eddig elkészített tervek megfelelnek-e nemcsak a mai modern iskolaügynek és pedagógiának, hanem a jövő iskolaügy követelményeinek is ? Olyan-e Esztergom iskolapolitikája, hogy hatása termékenységet eredményez a jövő generáció talaján ? Körültekintő és a legaprólókosabb gonddal kell elkészitenüok a terveket, amelyek az iskolaváros iskolaépületeit tárják elénk. Legeklatánsabb példa erre az új tanítóképző felépítése a vároldalban. A nyilvánosság előtt már bírálgatták ezt az ügyet ós nemcsak az intézet megépítését tárgyalták, hanem azt a hatást is keresték, amely a bazilikának a Scitovszky-út felől látható képét módosítaná. Mi a sok latolgatás helyett inkább azt kutat» juk, vájjon az új képző minden épületével ós térségével megfelel-e a jövő tanítóképzés céljának. Németországban már régen új alapokra helyezték a tanítóképzést' és számolnunk kell azzal, hogy ennek a magyar tanítóképzés is nyomába fog lépni. Ha tehát egy új iskola vagy'^'intézet tervét elkészítjük, ezeket a körülményeket nem mellőzhetjük és természetes következmény: a tanügy fejlődésével lépést kell, hogy tartson minden eszkőz ós mód, amely nevelésoktatásunkat eredményessé teszi. Reméljük azonban, hogy az a nagy törekvés, amit vezetőférfiaiok már eddig is alkotniakarassál és tudással bizonyítottak, a jövőben folytonos ráépítéssel Esztergom iskolakórdését országos jelentőségűvé emeli. W. 0. HÍREK A „Névtelen Hősök" emlékére rendezett mai kegyeleti staféta-ünnepély. Esztergom város testnevelési bizottsága ma, vasárnap] délelőtt 10 órai kezdettel a városon keresztül rendezi mog a „Névtelen Hősök" stafétáját. A verseny távja 2695 méter. Indulás Rákóczi-térről. Útvonal: Starttól Ferenc József út, Primás-tér, onnan Kolos hidon át a Mária Valéria útra, M. Valéria út, Lőrinc hidon át,Szt. Lőrinc-utca, Széchenyi-tér, Bottyán János, Jókai, Horánszky ós Kossuth L. utcákon át a célig. Cél a Hősök szobra. A versenyen 360 ifjú vesz részt.
