ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-09-25 / 75. szám

XXXII» évfolyam, 75. szám

. Ára »© fillér Vasámap,í927. szeptember 25. ESZT Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetésiára egy hónapra 1 P. 20 fill Ne> telén közleményt nem részünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő:Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. A városi költségvetés Irta: SZIVÓS-WALDVOGEL JÓZSEF, a városi párt elnöke Az önkormányzati testületek legfontosabb teendői közé tartozik az évi költségvetés megállapítása. Nem tudok fontosabb dolgot elképzelni egy város normális életében, mint évi költségelőirányzatának elkószitését. Ezen munka a város vezetőségének minden tagját a legközelebbről érinti, hiszen az eredményes munkához, a tervek végrehajtásához eszközök kellenek s ezen eszközöknek megteremtése a jól megfontolt kiadások ós a bevételi lehetőségek maradéknélküli kihasználásával lótesitett egyensúlyon nyugszik. A város életműködésének szálai a polgármester kezében futnak össze. Ő a legfőbb irányitója minden intézkedésnek, tervnek és elhatározásnak. A polgármesternek kell a szellemi vezérnek lennie, az egyes ressortvezetök csak végrehajtói a polgárság akaratával, érdekeivel, jövőjével és teherbírásával mindenkor számoló polgármesteri irányitásnak. Egy helyesen vezetett városban a polgármester tudta, hozzájárulása és fémjelzése nélkül és az ő kizárólagos felelősségével úgyszólván még a madár sem rakhat fészket, egy követ el nem mozdíthatnak, semmit nem vehetnek és adhatnak el a város számlájára. Igy állván a dolgok, a város költségvetésének elkészítése is nem a szaktisztviselők, hanem a polgármester feladata. A szaktisztviselők csak a technikai részt végzik el, gondolatot, tartalmat, a jövőbe kiható terveket stb. a polgármester visz a költségvetésbe, és azért teljes egészében csak egyedül ö viseli a felelősséget. Az 1927. évi költségvetés tárgyalása alkalmából a város tanácstermében állapítottam meg, hogy a költségvetés a bevételek és kiadások számoszlopainak eszmei tartalom nélkül való jegyzéke volt csupán. Minden háztartás költségvetéséből megállapíthatók a háztartás nívója, jövőbeli tervei, fejlődésének iránya. Mindezeket hiába kerestük az 1927. évi városi költségvetésben. Elmaradt a polgármester költségvetési expozéja, amelyet joggal várt el a képviselőtestület, illetőleg a város közönsége. — Már a költségvetés előterjesztésének külsőségei is arra vallottak, hogy csak egy keserves számművelet ismertetéséről volt szó. Hiszen a város egész gazdálkodását, fejlődését, polgárainak megélhetését is elősegítő fontos terveit felölelő aktusnál az első szó, a vezérhang nem egy szaktisztviselőt, hanem a polgármestert illeti meg. Teljes joggal kifogásolhattam tehát azt a módot, ahogy ez a fontos ügy minden bevezetés, megokolás, tervközlés, szóval a várospolitika teljes figyelmenkivülhagyásával a képviselőtestület elé hozatott. Most újra küszöbön áll a város költségvetésének elkészítése. Jóllehet az április hónapban kihirdetett 1927. évi V. törvénycikk a városok költségvetésének előterjesztési határidejét legkésőbb az előző óv szeptember lB-re álllapitja meg, a törvény megjelenésétől eltelt idő még arra sem volt t elég, hogy a szaktiszt viselőn saját ressortjaiknak szükségleteit, jövőbeli terveiket stb. összeállíthatták volna. A költségvetés megszerkesztése előtt ajánlatos volna egy polgármesteri értekezleten a polgárság kívánságait és akaratát is meghallgatni, hogy azok a lehetőség szerint a költségvetésbe beilleszthetők legyenek. Mindez egyelőre még nem történt meg és igy a városi párt nevében a nyilvánosság előtt kell hangoztatnom bizonyos követelményeket. A városi párt főkövetelmónye a pártnak néhány hónappal ezelőtt kiadott programmjában van lefektetve: M

A város háztartásába minden vonalon okos — de kicsinyességtől mentes —• takarékosságot kívánunk belevinni, viszont előrelátó és elszánt áldozatkészséget mindenütt, ahol azt a város jövendő boldogulása megköveteli. Gondoskodni kívánunk arról, hogy a város háztartásából minden nélkülözhető, inproduktiv vagy fényűző tétel töröltessék." Ez nagyon világos beszéd 1 Bevételi forrásaink korántsincsenek kihasználva; a bevételek fokozását még mindig esak a polgárság vállaira rakandó újabb megterheléssel tudják elképzelni. Vannak más módok is, amelyek azonban bátor kezdemóményezést és tétovázás nélküli cselekvést kivannak meg, de jövedelmet is biztosítanak. Nem lehet egy újságcikk keretében gazdasági programmot nyújtani; ez nekem nem is szándékom. Azonban rá akarok mutatni egyes dolgokra, amelyekkel az arra hivatottak részletesen is foglalkozhatnak. A városnak különféle üzemei vannak, különféle anyagok ós termeivények eladásával is foglalkozik. Mindeme üzemek a lehető legmerevebb bürokratikus kezelésben vannak, homokot, kavicsot, tüzelőfát (aprítya is), jeget stb. csak különféle áesorgás és hivatalok kinyomozása és megmászása után lehet kapni, de azok házhozszállítása megszervezve nincsen. — Ahelyett, hogy mindez lehetőleg központosítva, kereskedelmi alapra fektetve, a polgárság gyors, kényelmes és olcsó kiszolgálásának elvére volna felépítve, a bürokrácia túltengése állapitható meg az egész vonalon. Az üzemek és a gazdaság vezetése nem közigazgatási tisztviselők kezébe való, hozzájuk nem is méltó s igy sürgősen átszervezendő. Miért nincsen jövedelmet hajtó vágóhidunk, vásárcsarnokunk, hiszen tőke nélkül is létesíthető, mint azt Zalaegerszeg megmutatta ? És miért nincsen népfürdőnk, mikor a nagy Duna partján a legkiválóbb népfürdőt lehetne építeni, ahol pár fillérért a legszegényebb ember is fürödhetnek ? Ez nemcsak közegészségügyi és szociális követelmény, de vállalkozásnak is jó volna s ka másképen nem, vállalati alapon a város segítségével volna létesítendő. Mikor építik meg már a nyilvános illemhelyeket ? Három óv óta hitegetik már vele a közönséget, határozatokat is hoztak, de végre nem hajtották. Ez az eljárás komolytalan ós nem méltó a városhoz. Egy város, amelynek több mint 5000 hold fekvősége van, nagy majorsága, lecsapolandó és egyéb kihasználatlan területei stb., ilyen város nem nélkülözhati a korszerű, nagy vonala gazdálkodási rendszert. Lehetetlen állapot az, hogy ennyi földbirtok mellett városunk piaca drágább mint a fővárosi, hogy élelmiszer, zsir, tej, vaj, gyümölcs, baromfi stb. ellátásunk teljesen szervezetlen. Főldmives népünk a termelési módokban rendkívül konzervatív ós félő, Hogy eme konzervativizmus mellett a haladó kor követelményeinek és a vele járó terheknek megfelelni nem fog tudni és előbb utóbb összeroppan. fr Már csak azért is szükséges volna, hogy a város gazdasága mintagazdaság legyen, hogy a modern gazdálkodás minden vívmányát alkalmazza s igy a mi gazdaközönségünk ott okulást nyerhessen. Szeretnénk ezen a téren alapos ós mélyreható változást látni. Tagadhatlan, hogy az utóbbi években az elhanyagolt állapotok lényegesen javultak, úgy a gazdaságban, mint az erdökezelósnól, de még nagyon de nagyon messze vagyunk attól a nívótól, amit rövidesen el kell érnünk. Kora tavasszal határozta el a képviselőtestület a gazdasági bizottság » Nem nyugszom addig, amig munkámat siker nem koronázza !* — üzeni Rothermere tord Esztergomba — Bayer Ágost jeles festőművész elhatározta, hogy Rothermere lord arcképét megfesti szülővárosa, a trianoni szerződés folytán szomorú határvárossá lett Esztergom számára. Ezért Antóny Béla dr. polgármester levelet irt a nemes lordnak, hogy lefestés céljából küldené el fényképét. Erre Rothermere lord az alább közölt meleghangú és biztató tartalmú levelet küldötte, amely osztatlan örömet és lelkesedést fog kelteni a városban mindenfelé. A levél a követke ző : Dr. Antóny Béla Esztergom polgármestere Magyarország. Kedves Uram! Nagyon örvendek annak az üzenetnek, melyet ön Esztergom szab. kir. város nevében küldött és kérem önt, szíveskedjék tolmácsolni polgárainak hálás köszönetemet. Én úgy érzem, hogy Magyarország felszabadulásának napja nincsen messze és On biztosan számithat arra, hogy én nem nyugszom addig, amig munkámat siker nem koronázza. Sajnálom, hogy nincs alkalmas fényképem, amelyről engem a város részére megfesthetnének, de mihelyt magamról megfelelő fényképet készíttetek, a kért célra meg fogom küldeni. Kész hive Lord Rothwmtre. felállítását s most már benne vagyunk az őszben, de ez a bizottság önhibáján kivül nem jutott eddig abba a helyzetbe, hogy a gazdaságba irányitólag beavatkozhassék. m Az új elemi iskola felépítésével szabaddá váltak a régi elemi iskolák; már városi épületeink is vannak ós mégis, sem a városi zeneiskolának, sem pedig az értékes városi könyvtárnak nem jutott hely. Szomorú a városi könyvtár állapota, igazi Csáky szakmája; rendszeres gondozásbaa nincsen, fejlesztése szakszerütlem. Ugyan mi szüksége van a városi könyvtárnak a legújabban beszerzett Ponson du Terrail regónyf orditásokra ? Most még egyet l A városi vizvezeték első éve tetemes veszteséggel fog zárulni. Főoka ennek a vízpazarlás. Megállapittatott, hogy a naponkint elfogyasztott viz jóval túlhaladja a számitások szerint szükségelt mennyi* séget s a víztermelési túlköltsógok naponkint nagy összegeket tesznek ki. Csodálatos az a keleti fatalizmus, amely bár megállapítja a viztékozlást és a nagyösszegű ráfizetést, a visszaélés meggátlására semmit sem tesz és még a vízórákat sem szerelteti be. Honnan fogunk sokezer pengőt előteremteni, hogy a vízvezetéki hiányt fedezzük ? Ezek azok a dolgok, amelyeket a városi párt nevében a tanács figyelmébe ajánlok. Szükségesnek látom még azt is kiemelni, hogy a költségvetés előkészítésére, felülvizsgálására és letárgy alására elég időt kell hagyni. Nem kívánunk újólag abba a kényszerhelyzetbe kerülni, amelyben az l926-es zárszámadás tárgyalása alkalmából kerültünk. Fokozott munkával úgy kell tehát ezt a tárgyat előkészítem, és beterjeszteni, hogy a képviselőtestület azzal a komolysággal foglalkozhassak a költségvetéssel, amely ezen fontos ügy elintézéséhez elengedhetetlenül szükséges. HÍREK Főegyházmegyei hír. Radnai Győző tb. kanonok, esperes-plébános i. hó 20-án életének 59-ik, áldozópapságának 35-ik évében Nógrádludányban meghalt. Az elhunyt nemcsak a községnek, hanem egész Nógrád vármegyének kiváló közéleti férfia volt, akinek halála általános részvétet keltett. Temetése f. hó 22-ón folyt le Ludányban. — Az egyházi főhatóság a ple* bánia adminisztrálásával Major István segédlelkészt bízta meg. A kath. Legényegylet kultűrprogrammje Szüreti tréfás meghívójának 3-ik oldalán komoly, ós nagyszabású kultúrprogrammot hoz, melyet az 1927—28, évre tűzött ki maga elé a Kath. Legényegylet. Ezt a programmot nem intézhetjük el egy-két szóval, móltatását egy későbbi számunkra hagyjuk. Csak azt jegyezzük meg, hogy amint az elmúlt évben kultúrtevókenysógóvel kiváló helyet biztosított magának az egylet, a folyó évben még fokozottabban fog rászolgálni az illetékes körök és a nagyközönség elismerésére és tarthat számot az érdeklődésre ezen, valóban hatalmas kultúrprog* rammnak megvalósításában. Mi, akik éber figyelemmel kisérjük aa egylet