ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-09-18 / 73. szám

XXXII évfolyam, 73. szám. Ára SO fillér Vasárnap, 1927. szeptember Í8. i/egjelenik hetenkint kétszer: szerdán és Tat-'árnaj. Előfizetési ára egy hónapral P. 20 fill. Nó> telén közleményt nem részünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések {elvétetnek a „HUNNIA" könyvnyomdában. Az iparosok legégetőbb kérdése Esztergom, 1927. szept. 18. Kevés szó hangzik Esztergomban az iparosok körében Vass József dr. népjóléti miniszternek szociális szempontból óriási jelentőségű törvényjavaslatáról, amely az öregség és rokkantság esetére való biztosításra vonatkozik. Pedig az öregség és rokkantság esetére való biztositás az iparosok életbevágó, legégetőbb kérdése. Ez a kérdés állandóan az iparosok érdeklődési körébe tartozik, erről a kérdésről most állandóan tárgyalni, ankétezni kellene, ipartestületi gyűléseken és mindenütt, ahol iparosok jönnek össze, ezt a kérdést szive melegével kell ápolnia minden iparosnak, és e fontos iparoskérdés megoldását hozó törvényjavaslat mielőbbi életbelépésének követelésétől kellene visszhangoznia a mindennapi iparosközvéleménynek. Az öregség és rokkantság esetére való biztositás kérdésének fontossá gát és jelentőségét iparos ember előtt nem szükséges magyarázgatni. A szociális intézmények korát éljük. Meg kell becsülnünk az emberi életet jobban, mint azelőtt. Mindennapi szomorú példa és intő jel a betegség és rokkantság miatt letört vagy korán az elöregedés tehetetlenségére kárhoztatott iparosember, akinek családja még a k^jje*) apa munkás kezére van ráutalva! Tudjuk, mi sors vár a kenyér nélkül maradt családra ! Az évtized leghatalmasabb szociális alkotása a munkásbiztositás új tőrvénye, amely szabályozza a magyar nép egynegyedének egészségügyi, baleseti gondozását. Alig végzett a népjóléti miniszter ezzel a hatalmas alkotással, most egy másikkal dolgozik és a minis*ítériumban szorgalmas munkával készül az öregség és rokkantság elleni biztosításról szóló javaslat. A legkeresztényibb feladat a munkában kiöregedett, rokkantság által munkátlanságra itélt emberekről való gondoskodás. A koldussors minél kevesebb omber kenyere legyen. Akik ifjúságukban, férfitorukban szolgálták a gazdasági vagy ipari termelést, esetleg a kereskedelmet, azok életük alkonyán ne legyenek kénytelenek kegyelemkenyéren élni. A munka éveiben történjék gondoskodás a rokkantság esetére. Az öregség és rokkantság elleni biztositás megalkotása korszakalkotó lesz a nemzeti életben. Hatalmas intézmény, amely megbecsülhetetlen hiányt pótol. A keresztényi szellem, a keresztény politika iránt táplált remények hatalmas részének megvalósítása. Erről érdemes beszélni, tárgyalni, ehhez érdemes hozzászólni, ezért igazán érdemes az iparos társadalomnak összefogni s ennek mielőbbi megvalósulásáért igazán érdemes küzdeni és áldozni ! Országos vándordijas úszóverseny a stranduszodában A MOVE Esztergomi Sport Egylet Úszószakosztálya szenzációs vándordijas úszóversenyét vasárnap, 18-án, délután 3 órakor rendezi a stranduszodában. A verseny keretében küzdenek a meghívott úszók a vitéz SZÍVÓS Waldvogel József tábornok tiszteletére alapított vándordíjért, valamint Vermes Ignác vándordíjáért. Igy különösen a hölgyszámokban szép mezőnyök és nagy küzdelmek várhatók. Eseménye lesz a versenynek Sipos Manci hölgyúszórekorder startolása a 100 m-es tiszteletdíjas hölgy gyorsúszásban, Mailasz Gitta hölgyműugrása és az FTC bemutató pólómérkőzése. Hisszük, hogy a nivós versenyen Esztergom város közönsége ismét táblás házzal tesz tanúbizonyságot sportszeretetéről. Hogyan oszlanak meg a város bevételei ? Az adó és illeték a bevétel 4B° o-áí, az üzemek 13° 0-át teszik Az üzemi bevételek oroszlánrészét a villamos üzem adja László István pénzügyi tanácsnok Esztergom szab. kir. város 1926. évi zárszámadása alapján volt szives pár összefoglaló számadatot rendelkezé sünkre bocsátani, amelyből tárgyilagos képet nyerünk a város bevételi forrásainak értékéről, illetőleg következtetést vonhatunk a hivatalos város gazdálkodási viszonyaira. Érdekes a bevételek százalékszerinti felosztása. Eszerint a bevételek legnagyobb részét az adókból és illetékekből befolyó jövedelem teszi, amely az összbevétel 46%-a. Az üzemek 19, városi vagyon, gazdaság és erdő jövedelme 25, a jogok és javadalmak révén befolyó jövedelmek pedig 4°/o-át teszik az összes bevételnek. Az üzemek jövedelméről esik legtöbb szó a városban, ezért nem lesz érdektelen, ha itt röviden az üzemei jövedelmek megoszlásáról tájékoztatjuk a közönséget. Az üzemek összjövedelme — a zárszámadás még koronákban készült — 1.916,158,470 K, amelyből 1,423,688,489 K, tehát a jövedelem oroszlánrésze a villamos üzemre esik. 123 millió a vágóhíd, 88 millió az autóbuszok, 82 millió a szemótfuvarozási, 72 millió a jéggyár, 40 millió a hatósági hídmérleg, 24 millió a városi fafűrész, 24 millió a homok és kavicseladás, 22 millió a kőbányabérlet és 7 millió korona a városi hirdetési üzem jövedelme. A városi gazdasági jövedelmek nagy részét a házi kezelésben levő földek adják 299 millió koronás tétellel. Ebből a szántóföldek 80 milliót, a kaszálók 115 milliót és a borgazdaság 102 millió koronát nyújt. A legelő jövedelme 207 millió korona. Érdekelni fogja olvasóközönségünket a házi kezelésben levő földek jövedelmeinek mérlege is. Bevétel: 432 millió, kiadás 312 millió korona. Tiszta jövedelem 119,570.419 K. Az erdőgazdaság jövedelme megfelel 24%-os hozadéknak. A mérleg a következő: bevétel 636, kiadás 484 millió, tiszta jövedelem 151 millió K. A vám jövedelme 391 millió, amelyből 247 millió koronát a vámos utak karbantartására fordit a város. Igy az utak fenntartására fordított összeg a jövedelem 63%-át teszi. A helyzet itt 1923 óta határozottan nagyot javult. Az esztergomi leventék győzelme Leventéink „Esztergomi járás lövészbajnok csapata" érmet, serleget, oklevelet és nagy ezüstözött bronzérmeket nyertek Az esztergomi tábori honvéd elemi lőtéren e hó 11-én reggel az esztergomi járás leventeegyesületeinek csapatai gyülekeztek, hogy Reviczky Elemér esztergomi járási főszolgabíró védnöksége alatt a járási lövészversenyen összemérjék a cállövészetben elért ügyességüket. Kedvezett a napsütéses idő is a versenynek, amely a dorogi bányászzenekar hangjai mellett ünnepélyes keretek közt vidám hangulatban folyt le. Ezen lövészversenyen városunk leventéi is résztvettek, akik szorgalmas gyakorlatokkal feltűnés nélkül készültek e nagy napra. S nem hiába I Iparkodásuk győzelmet hozott nekik és velük a városra, amelynek vezetősége anyagiakban mindenkor készségesen áldozatkész támogatója, erkölcsiekben irányitója, fejlesztője és istápolója, üröm a városnak az ő győzelmük, mert benne egyrészt hálás viszontszolgáltatást lát eddigi és a jövőben nyújtani szándékolt áldozataiért, másrészt a leventékbe vetett reményét ós hitét lassan megvalósulni tapasztalja cselekedeteikben, eredményes munkájukban. A megnyert vándordij. A kitűzött dijak legszebbikét ragadta el az elnöklő főszolgabíró, Bosnyák József, Koffler Gyula vármegyei tanácsnokok és Jaksics Aladár városi tanácsnokokból álló versenybíróság előtt a mi 5-ös levente csapatunk, Komárom és Esztergom vármegyék fémjelzett ezüstserleget, mint vándordijat, amelynek igy egy évig védője lett. A serleg 143 P értékű ezüst, belül aranyozott, kehelyalakú edónyderekát dús levéldiszes rózsakoszorú ékesíti. Felirata: „Vándordij. 1927. Járási levente csapatok lóversenye." A serlegen kivül a nyertes leventecsapatunk, amely iparos és kereskedőifjakból áll, bekeretezett, szines lövészképekkel körülvett elismerő-oklevelet és ennek minden tagja a vármegyei testnevelési bizottságtól adományozott nagy ezüstözött bronzérmet is nyert. Az elismerő oklevél szövege a következő : „Esztergomi Iparos ós Kereskedő Ifjak Levente Egyesülete 1927. szeptember ll-én megtartott járási levente 5-ös csapatlőversenyen a járás vándordiját (ezüst serleget) 3700 egység lőeredménnyel megnyerte. A győztes leventecsapat tagjai: Horváth Ferenc, Tölgyessy Sándor, Sándor Alajos, Schindler János, Jülich György. A győztes leventecsapat oktatója Pintér István ifj. oktató. A leventeegyesület a járási vándordij egyévi őrzőjévé vált. Esztergom, 1927. szeptember hó 11-ón. Koffler sk. tanácsnok, Bosnyák sk. tanácsnok. (P. H.)

a A győztes ifjak 50 m. távolságra 50-es tiz körös céltáblára „Fég" ós „Gecó" fegyverrel 50 drb „Long Rilfe" töltényt lőttek, amelynek eredménye .volt az oklevélben elismert 3700 találat. A hazatérés. A győzelemtől emelkedett keblű ifjak büszkén hozták városunkba az ezüstkelyhet, mellükön az érmet, vállukon a mindenkor jóbaratnak mondható fegyvert. Első dolguk volt a leventeügy lelkes barátját, az iparos és kereskedő leventeegyesület derék elnökét : Marosi Ferenc kereskedelmi tanácsost felkeresni otthonában, akinek ILLÉS SÁNDOR vászon- és dfvatárúkereskedcse Széchenyi-tér. (Takarék épület) W agy mén iiylségü ©S«i diva tűjj díí n sálaim beérkeztéről értesítem a m. t. vevőközönséget. — Gyönyörű választék női- és férfiszövetekben, siffon-, vászon- és kanavásznak, téli posztó és berliner-kendőkben. Asztali és ágygarniturák, szőnyegek. Az ÖSSZeS szabókellékekből Óriási készlet felhalmozva. Kellő időben sikerült bevásárlásaim garantálják áruim olcsóságát. Saját érdekében tekintse meg raktáramat. Vételkényszer nincs!