ESZTERGOM XXXII. évfolyam 1927

1927-09-14 / 72. szám

XXXIL évfolyam, 71. szám. Ara ÍO fillér Szerda, 1927. szeptember 1*. Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és raiárnap. Előfizetési ára egy hónapral P. 20 fill. Néptelen közleményt nem részünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő*: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. m Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos atca 30. szám alá küldendők. Hirdetések feltétetnek a .HUNNIA* könyvnyomdában. A Stefánia Szövetség lépett a város nyilvánossága elé vasárnap Esztergomban, és amikor a perselyt odatartotta a járókelők elé ós az önzetlen áldozatkészség erényének gyakorlóterévé avatta az utcát, bemutatta a város közönségének azokat is, akik a Stefánia Szövetség létjogosultságát megadják, céljait szentesitik, akikért a munka folyik és akikórt a pengő nem áldozat: a kis babákat és gyermekeket. A család és a társadalom legdrágább kincse a gyermek. Gry érmek nélkül nines család és társadalom. Amely nemzet családi és társadalmi élete olyan, hogy nem gondol eléggé a gyermekkel ós elhanyagolja a gyermek testi-lelki fejlődésének kérdéseit, és a gyermekért való áldozatoktól visszariad vagy tartózkodik, lassú de biztos pusztulását készíti elő. Különben ezerszer hangoztatott igazságok ezek ós mindnyájan természetesnek találjuk, tárgyalótermekben elismerjük, könyvekben és cikkekben lelkesedéssel irunk róla lelkiismeretünk előtt tisztán áll az igazság, hogy legdrágább kincsünk a gyermek, mégis kevés kultúrállam van, ahol anynyira könnyelműen ós oly sok lelki ismeretlenséggel intézik a kis gyermek sorsát, mint nálunk. Állandóan veszélyben van a kis baba élete — már születése előtt is! Sok szülő nem tud bánni a gyermekkel, vagy a jó elbánáshoz nincs módja, vagy ha meg is hozhatná, nem hozza meg a kellő álduzatot gyermekéért, vagy ha meg is van benne a jóakarat, nem ért hozzá és úgy tesz a gyermekkel, amint anyjától vagy öreganyjától látta és a szomszédasszonytól hallja. Elszörnyüködik az ember a kis gyermek semmibevevésének azon a módján és különösen betegség esetén tapasztalható könnyelműségnek azon a fokán, amely nevezetesen városunk főldmives népénél tapasztalható. Siró lélekkel látjuk a következményeket. Néízük C3ak meg a temetőt. Akár a belvárosi, akár az újtemetőt, ahol a gyermekek temetkezésére külön nagy hely van kijelölve! Ez a gyermektemető ijesztően nő évrőlévre ! Ezért a nemzet életére nézve íontoaabb és áldásosabb intézményünk alig van, mint a Stefánia Szövetség, amely a tudatlanok, a lelkiismeretlenek és a feledékeny társadalom fülébe kiáltja : vigyázz legdrágább kincsedre, a gyermekre, vigyázz reá és ne sajnáld az áldozatot érte. Jöjjetek hozr zám, — mondja tovább a szövetség — én segiteni akarok nektek a gyermeknevelés nehéz munkájában, orvosaim, védőnőim várják a kicsiny magyarokat, segítünk tanáccsal, sőt anyagiakkal is, amennyire tudunk és amennyire a magyar társadalom áldozatkészsége ezt lehetővé teszi. A Stefánia Szövetség, egészségi, tanácsadói, orvosi, anya- és gyermekvédői munkáját az önfeláldozó szociális munka nagy kapcsa fűzi egybe, azaa, hogy a Stefánia Szövetség kifejthesse áldásos működésót, ennek erkőlcai ós anyagi lehetősége nagyrészt a társadalom megértésén és jóságán múlik. A Stefänia Szövetség szava a társadalomhoz a nemzet életéért való rettegés szava, a segitsógülhivás szivbemarkoló kiáltása a halál és pusztulás ellen, hogy ne a gyermektemető apró keresztjei szaporodjanak, hanem az élet ereje és öröme legyen hangosabb mindenfelé és a város falai a gyermekek kacagásától visszhangozzanak. Az idegeneknek is feltűnt már váró unk fejlődése IIi Is szeretettel beszéljünk róla Az elmúlt napok egyikén hollandi diáktársaság hajózott el Esztergomnál. A kikötés alatt látható csodálkozással tekintettek az eléjük táruló látképre : a Várhegyen álló fönséges bazilika, a soktornyú város, a Duna szelid hegyekkel szegélyezett partjai és a parton állók nyugalmas mosolya nem várt benyomást szült bennök. Bólongattak, csoportokba verődtek. Mintha csalódás látszott volna arcukon, kellemes csalódás. Mást vártak. Bädeckerüket nézegették és egymásnak magyaráztak. Kórdezősködésünkre tört németséggel kezünkbe adják a D.D SG. dunai útmutatóját. A kis könyvecske kalauzul szolgál a dunai utazások alatt, Passautól—Rusesukig. Szomorú tapasztalatra jutunk. Az ati könyv 129 lapos. 71 lapon keresztül megismerjük az osztrák dunaparti városokat. — A 72. lapon Dévény képét látjuk. Megkezdődik a magyar parti városok ismertetése. Egymásután következnek a városok : Pozsony (Presburg), Komárom (Komorn), Esztergom (Gran), Visegrád ós Budapest, azután egy-egy mondatban Mohácsig az állomások. A 90. lapon Zimonyról olvasunk. A könyv további része az Aldunával foglalkozik a 90. laptól a 129. lapig. Magyarországra tehát csak 18 lap esik. Szomorú tapasztalás ez. Tiz magyar tájképet is találunk a könyvben. Jellemzésül Budapest után cigánytörzset látunk, (Zigeunergruppe). A magyar népet tehát egy cigánytörzs képviseli a D.

D.S.Gr. Bädeckerében. Fejüket csóválják a hollandiak és mi — hallgatunk. Az idegenek legtöbbje, ha Magyarországra jön, csalódottan állapítja meg: itt nincsenek cigánykaravánok. Nomád életet gondolnak feltalálni nálunk és ezzel szemben kulturállamot, tehetős népet találnak. Dicsórőleg szólnak rólunk és egyik-másik összehasonlítást is tesz egy-egy külföldi város ós Esztergom között. Nem új nékünk ez a megállapítás, sok idegen érkezett már Esztergomba és sok dicsérő szó hangzott már el városunkról. A D.D.S.G. Badeckerót félretesszük. Nem mondunk róla véleményt. Miért is ? Nem hisszük, hogy magyar ember irta volna. Beszéljünk inkább városunkról. Vájjon, ha idegennel állunk szemben, vagy, ha magunk között vagyunk, miként vélekedünk városunkról ? Dicsérjük-e és rajta vagyunk-e, hogy megszerettessük városunkat. Esztergom az idegenek szerint fejlődésnekindult. Tapasztaljuk ezt mi is. A jövő Esztergomot a mai Esztergom meglévő, kiaknázatlan kincseiből ópitjük fel. |Néhány év, és megváltozik a város képe. A Szociális és Gazdasági Városi Párt programm ja reális meglátással összeállított könyvecske Esztergom jövőjéről Erős alapon nyugvó terv, melynek megvalósulásával az új Esztergom épült fel. Pillérei: kis Róma, a tudomány és művészet, az egészség és a munka. A négy közül * kettő szemünk előtt áll: kis Róma, a kereszténység magyar erőssége, a tudomány és művészet, melyek a hit nyomán örökké járnak. A másik kettő gyermekkorát éli. Az egyik Esztergom a fürdőváros, a másik a munka összefogó megindulása. * Tegyük magunkóvá városunk jövőjót. És ha idegen jön, vagy ha magunk között vagyunk, beszéljünk szeretettel városunkról ós a város jövőjéről, fejlődéséről. W.O. HÍREK Eljegyzés. Hajnali Kálmán városi tanitó, a turista dalárda karnagya eljegyezte Vitái Irmi városi tanítónőt. A Stefánia Szövetség helyi fiókjának gyermek- és virágkorzója vasárnap d. u. igen szép sikerrel folyt le. D. u. 4 órakor indultak ki a gimnázium udvaráról a szebbnél-szebb, virágokkal feldíszített vagy találó jelmezruhákba öltöztetett bájos kicsikék, akikben nem győzött gyönyörködni a nagyszámban egybegyülekezett közönség. A bájos menet rendjét a helybeli tűzoltóság kordona tartotta fenn, A Széchenyi-tér közepén megállott a menet és Kolompár László újpesti cigányprímás kitűnő zenekara, amely a menetet egészen végigkísérte s e nemes célra ingyenesen ajánlotta fel közreműködését, a Szózatot játszotta, mely után Farkas István levente saját szerzeményű hazafias versét szavalta el .a tőle megszokott hévvel és lelkesedéssel. Igen kedves volt a kis Gyurcsovics alancika is, aki pár szép szóval megköszönte a bácsik ós nénik érdeklődését és kérte a Stefánia-mozgalom támogatását. A cigányzenekar ezután a Himnust játszotta. Majd ismét megindult a menet s a Szt Lőrinc-utcát is végigjárva, újra a Széchenyi-térre fordult s a gimnázium előtt oszlott szét. A Stefánia-szövetség helyi fiókjának lelkes vezetősége ós' hölgy tagjai eg^sz nap talpon voltak az egyesület érdekében. A város számos nelyón felállított urnákba az egyesület javára pénzadományokat gyűjtöttek, sok felemelő ós lehangoló tapasztalatot is gyűjtve az esztergomi közönség áldozatkészségéről. — A gyermek és virágkorzó megszervezése is sok gondot és áldozatos munkát igényelt. A nap tapasztalatai — azt hisszük —- a nemes munka résztvevőit a további kitartásra fogják serkenteni. Az új iskola megáldása. Esztergom szab. kir. város iskolaszéke az /új elemi iskola tantestületi szobájában vasárnap délelőtt 11 órakor ülést tartott. Azért e rendkívüli helyen, mert az üléssel kapcsolatban történt az új elemi iskola épületének megáldása is, amelyen az iskolaszék tagjai, további lovag Bodnár György kir. tanfelügyelő, az iskolafenntartó város képviseletében pedig dr. Brenner Antal polgármesterhelyettes is megjelentek. Az iskolaszéki ülést dr. Fehér Gyula prelátus-kanonok, iskolaszáki elnök nyitotta meg, aki kegyeletes szavakkal emlékezett meg a nemrég elhunyt Kitzinger József iskolaszéki tagról, mint a városi tanügyek iránt melegen érdeklődő régi. polgárról. Jelentette ezután, hogy a városi- új iskolának az iskolai év kezdete előtt való hivatalos átvétele megtörtént, a végleges átadás azonban csak egy év múlva fog megtörténni. Az iskola fűtéséről és további felszereléséről tárgyalt az iskolaszék, majd a tornaterem használatának kérdése is szóbakerült. A termet ugyanis nemcsak az elemi iskola, hanem a reálisktla és a leventecsapatok is fogják használni. A .tornaórák rendjót tehát összeegyeztetve kell megalkotni. Mátéffy Viktor prépost-plébános, iskolasséki előadó előadta ezután, hogy az új iskolai évre szóló tanitói beosztásokat csak a beiratkozások után lehet teljesen elintézni. Ugyanis a beiratkozandó tanulók létszámából ítélve mind a szenttamási, mind pedig a Kossuth Lajos-utcai iskolánál a beszüntetett állások újra való betöltésére lesz szükség. Az iskolaszék fel is hatalmazta az elnökséget, hogy ebben * az irányban intézkedjék. A volt Deák Ferenc utcai iskola tantestületénél a tavalyi állapothoz mérten változás nem történik. A gazdasági ismétlő iskolát három csoportra osztotta az iskolaszék, hogy az osztályok tavalyi túlzsúfoltsága elkerülhető legyen. Ennek megfelelőleg új tanerőket is osztottak be. Az ülés végeztével dr. Fehér Gyula prelátus-kanonok az iskola előcsarnokában felállított oltárhoz lépett és az egyház szertartásai szerint körüljárva az összes termeket, megáldotta és megszentelte az új épületet. Az iskola felavatási ünnepélye nagyobb keretek között fog megtörténni október hó folyamán, amikor az ünnepségen Klebeisberg Kunó gróf kultuszminiszter is jelen lesz. Nagymarosi templomi hangverseny. Nagymaroson 1927. szeptember 18«án délután 4 órakor jótékony célú egyházzenei hangverseny lesz, melynek műsora a következő: 1. Mozart: a) Ave verum corpus, b) Adoramus te Christi. Vegyeskarra. 2, Seyler : Hoc templum Rex coelestium. Duett. Éneklik: B. Nyárasdy Ilona ós Buehner Antal. 3. L^szt: 0 salutaris kostia. Női tercett, nmeklik: B. Nyárasdy Ilona, R, üikessy Berta ós M. Kersch Etelka. 4. Buchner: Ave Maria. (B-dur) Énekli: B. Nyárasdy Ilona. Cellószólót játszsza: Bergmann Sándor. 5. Seyler: Alma Redemptoris. Altszólóra és vegyeskarra, Altszólót énekli: M. Kersch